„A mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó új szabályozási keret
Miért kell szabályozni a mesterséges intelligencián alapuló technológia használatát?
A mesterséges intelligencia számos potenciális előnnyel jár társadalmaink számára, a jobb orvosi ellátástól a színvonalasabb oktatásig. A mesterséges intelligencia gyors technológiai fejlődése kapcsán az EU-nak úgy kell fellépnie, hogy kihasználja ezeket a lehetőségeket. Míg a legtöbb MI-rendszer egyáltalán nem jelent kockázatot, bizonyos rendszerek olyan kockázatokat teremtenek, amelyekkel a nemkívánatos hatások elkerülése érdekében foglalkozni kell. Például számos algoritmus olyannyira átláthatatlan, hogy ez bizonytalanságot teremthet és akadályozhatja a biztonságra és az alapvető jogokra vonatkozó hatályos jogszabályok hatékony érvényesítését. E kihívásokra válaszul jogalkotási fellépésre van szükség annak érdekében, hogy az MI-rendszerek tekintetében egy olyan, jól működő belső piac jöjjön létre, ahol mind az előnyök, mind a kockázatok megfelelően kezelhetők. Kihívást jelentenek például az olyan alkalmazások, mint a biometrikus azonosító rendszerek vagy a mesterséges intelligencia alkalmazásával hozott döntések az olyan területeken, mint a munkaerő-felvétel, az oktatás, az egészségügy vagy a bűnüldözés. A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási keretre irányuló bizottsági javaslat célja garantálni az alapvető jogok érvényesülését és a felhasználói biztonság védelmét, valamint gondoskodni arról, hogy kellő bizalom övezze a mesterséges intelligencia fejlesztését és elterjedését.
Milyen kockázatokkal fognak foglalkozni a mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályok?
Az MI-rendszerek elterjedése komoly lehetőségeket rejt magában a társadalmi előnyök, a gazdasági növekedés, valamint az uniós innováció és a globális versenyképesség fokozása szempontjából. Vannak azonban olyan mesterségesintelligencia-rendszerek, amelyek sajátos jellemzői új kockázatokat teremthetnek a felhasználók biztonságával és az alapvető jogokkal kapcsolatban. Ez jogbizonytalansághoz vezet a vállalatok számára, és azzal járhat, hogy a bizalom hiánya miatt a vállalkozások és polgárok lassabb ütemben kezdik használni a mesterségesintelligencia-technológiákat. A nemzeti hatóságok eltérő szabályozási intézkedései a belső piac széttöredezésének kockázatával járna.
Kikre vonatkozik a javaslat?
A jogi keret az EU-n belüli és kívüli állami és magánszereplőkre egyaránt vonatkozik, amennyiben MI-rendszert hoznak forgalomba az uniós piacon, vagy annak használata érinti az EU-ban tartózkodó embereket. Egyaránt vonatkozik a magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóira (pl. önéletrajzok szűrésére szolgáló eszközök fejlesztőire), illetve felhasználóira (pl. egy bank, amely megvásárolja ezt a szűrési eszközt). A magáncélú, nem foglalkozásszerű felhasználásra nem vonatkozik.
Melyek a kockázati kategóriák?
A Bizottság olyan kockázatalapú megközelítést javasol, amely négy kockázati szintet foglal magában:
Elfogadhatatlan kockázat: A mesterséges intelligencia néhány rendkívül káros, az alapvető jogokat sértő felhasználásai (pl. a kormányok általi „társadalmi pontozás”, a gyermekek sebezhetőségének kihasználása, a tudatosan nem észlelhető technikák és – néhány szigorú kivételről eltekintve – a bűnüldözési célokra használt távoli biometrikus azonosítási rendszerek valós idejű használata), amelyek ellentétesek az EU értékeivel, be lesznek tiltva.
Magas kockázat: A javaslatban meghatározott, néhány olyan MI-rendszer, amely káros hatással van az emberek biztonságára vagy (az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt) alapvető jogaira, magas kockázatúnak tekintendő. A javaslat mellékletben szerepel a magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek listája, amely felülvizsgálható annak érdekében, hogy igazodjon a mesterséges intelligencia használatának jövőbeli alakulásához (vagyis a lista időtálló).
Ide tartoznak az uniós ágazati jogszabályok hatálya alá tartozó termékek biztonsági elemei is. Ha az érintett ágazati jogszabályok értelmében harmadik fél által végzett megfelelőségértékelés tárgyát képezik, ezek mindig nagy kockázatot jelentenek.
A bizalom, valamint a biztonság és az alapvető jogok következetes és magas szintű védelmének biztosítása érdekében a javaslat kötelező követelményeket tartalmaz valamennyi magas kockázatú MI-rendszerre vonatkozóan. Ezek a követelmények a felhasznált adatkészletek minőségére; a műszaki dokumentációra és a nyilvántartás létrehozására; az átláthatóságra és a felhasználók tájékoztatására; az emberi felügyeletre; valamint a megbízhatóságra, a pontosságra és a kiberbiztonságra vonatkoznak. Jogsértés esetén a követelmények lehetővé teszik majd a nemzeti hatóságok számára, hogy hozzáférjenek az annak kivizsgálásához szükséges információkhoz, hogy a mesterséges intelligencia használata megfelelt-e a jogszabályoknak.
A javasolt keret összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az EU nemzetközi kereskedelmi kötelezettségvállalásaival.
Korlátozott kockázat: Bizonyos mesterségesintelligencia-rendszerek esetében egyedi átláthatósági követelmények lépnek életbe, például ha fennáll a manipuláció egyértelmű kockázata (pl. csevegőrobotok használatakor). A felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egy géppel kommunikálnak.
Minimális kockázat: Minden más MI-rendszer a meglévő jogszabályok alapján, további jogi kötelezettségek nélkül fejleszthető és használható. Az EU-ban jelenleg használt mesterségesintelligencia-rendszerek túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozik. E rendszerek szolgáltatói önkéntes alapon dönthetnek úgy, hogy alkalmazzák a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó követelményeket, és betartanak önkéntes magatartási kódexeket.
Hogyan állította össze a Bizottság a magas kockázatú (termékekbe nem beágyazott) önálló mesterségesintelligencia-rendszerek listáját? Frissíteni fogja-e azt?
A „magas kockázat” fogalmának egyértelmű meghatározásával együtt a Bizottság olyan megbízható módszertant terjeszt elő, amely a jogi kereten belül segít azonosítani a magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszereket. Ennek célja, hogy jogbiztonságot teremtsen a vállalkozások és más gazdasági szereplők számára.
A kockázati besorolás az egyes MI-rendszerek rendeltetésén alapul, összhangban a hatályos uniós termékbiztonsági jogszabályokkal. Ez azt jelenti, hogy a kockázat besorolása az MI-rendszer által ellátott funkciótól, valamint a rendszer használatának konkrét céljától és módozataitól függ.
Az osztályozás kritériumai közé tartozik a mesterségesintelligencia-alkalmazás használatának mértéke és rendeltetése, a potenciálisan érintett személyek száma, az eredménytől való függés és a károk visszafordíthatatlansága, valamint az, hogy a hatályos uniós jogszabályok milyen mértékben írnak elő hatékony intézkedéseket e kockázatok megelőzésére vagy jelentős minimalizálására.
Az egyes kritikus területek listája segít egyértelműbbé tenni az osztályozást azáltal, hogy a biometrikus azonosítás és besorolás, a kritikus infrastruktúrák, az oktatás, a munkaerő-felvétel és a foglalkoztatás, a fontos állami és magánszolgáltatások nyújtása, valamint a bűnüldözés, a menekültügy, a migráció és az igazságszolgáltatás területén azonosítja az ilyen alkalmazásokat.
A javaslathoz csatoltak egy listát azokról a felhasználási esetekről, amelyeket a Bizottság jelenleg magas kockázatúnak tekint. A Bizottság a fent említett kritériumok, bizonyítékok és szakértői vélemények alapján, az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció keretében gondoskodik arról, hogy ez a lista naprakész és releváns legyen.
Hogyan kezeli a javaslat a távoli biometrikus azonosítást?
Az új szabályok értelmében a személyek távoli biometrikus azonosítására szánt valamennyi mesterségesintelligencia-rendszer magas kockázatúnak minősül, és előzetes, harmadik fél általi megfelelőségértékelés tárgyát fogja képezni, beleértve a dokumentációra és a beépített emberi felügyeletre vonatkozó követelményeket is. A kiváló minőségű adatkészletek és tesztelés segít biztosítani, hogy ezek a rendszerek pontosak legyenek, és az érintett személyekre nézve ne járjanak diszkriminatív hatással.
A valós idejű távoli biometrikus azonosítás nyilvános helyeken történő bűnüldözési célú használata különösen veszélyezteti az alapvető jogokat, nevezetesen az emberi méltóságot, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelmét és a megkülönböztetésmentességet. Ezért néhány szigorúan meghatározott, korlátozott és szabályozott kivételtől eltekintve az ilyen rendszerek használata elviekben tilos. Ezek közé tartozik a bűncselekmények konkrét potenciális áldozatainak – köztük az eltűnt gyermekeknek – a célzott keresésére történő bűnüldözési célú felhasználás; a közvetlen terrortámadás-veszélyre adott válaszintézkedések; vagy a súlyos bűncselekmények elkövetőinek felderítése és azonosítása.
Végezetül az érzelmeket felismerő rendszerekre és a biometrikus kategorizálási rendszerekre minden esetben egyedi átláthatósági követelmények vonatkoznak. Az ilyen rendszerek akkor is magas kockázatú alkalmazásnak minősülnek, ha ilyenként azonosított felhasználási módokra használják őket, például a foglalkoztatás, az oktatás, a bűnüldözés, a migráció és a határellenőrzés területén.
Miért van szükség különleges szabályokra a távoli biometrikus azonosítás esetében?
A biometrikus azonosítás különböző formákat ölthet. Használható például felhasználóazonosításra (például okostelefonok feloldására) és határátkelőhelyeken az úti okmányok alapján való személyazonosság-ellenőrzésre/hitelesítésre („egy az egyhez” reláció). A biometrikus azonosítás használható továbbá emberek tömegben történő, távoli azonosítására is, amikor egy adott személy arcképét egy teljes adatbázissal vetik össze („egy a többhöz” reláció).
Az arcfelismerő rendszerek pontossága számos tényezőtől – például a kamera minőségétől, a fénytől, a távolságtól, az adatbázistól, az algoritmustól, valamint az alany etnikai hovatartozásától, korától vagy nemétől – függően jelentős eltéréseket mutat. Ugyanez vonatkozik a járásmód- és hangfelismerő rendszerekre, valamint az egyéb biometrikus rendszerekre is. A rendkívül fejlett rendszerek folyamatosan csökkentik a téves elfogadási arányukat. Bár a 99 %-os pontossági arány általában jónak tűnhet, mégis nagy kockázatot jelent, ha az eredmény nyomán egy ártatlan személy kerül gyanúba. Még a 0,1 %-os hibaarány is magas, ha több tízezer embert érint.
Milyen kötelezettségek terhelik a magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóit?
A magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek uniós piacon történő forgalomba hozatala vagy más módon történő üzembe helyezése előtt a szolgáltatóknak megfelelőségértékelésnek kell alávetniük azt. Ez lehetővé teszi számukra annak bizonyítását, hogy rendszerük megfelel a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó kötelező követelményeknek (pl. az adatminőség, a dokumentáció és a nyomonkövethetőség, az átláthatóság, az emberi felügyelet, a pontosság és a megalapozottság tekintetében). Amennyiben maga a rendszer vagy annak rendeltetése lényegesen módosul, az értékelést meg kell ismételni. Bizonyos MI-rendszerek esetében egy független bejelentett szervezetet is be kell vonni az értékelési folyamatba. Az olyan mesterségesintelligencia-rendszerek, amelyek az uniós ágazati jogszabályok hatálya alá tartozó termékek biztonsági elemei, mindig nagy kockázatúnak minősülnek, ha az adott ágazati jogszabály alapján harmadik fél által végzett megfelelőségértékelés tárgyát képezik. A biometrikus azonosító rendszerek esetében is mindig szükség van harmadik fél által végzett megfelelőségértékelésre.
A magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak minőség- és kockázatkezelési rendszereket is be kell vezetniük annak érdekében, hogy a termék forgalomba hozatala után is biztosítsák az új követelményeknek való megfelelést, valamint a felhasználókat és az érintett személyeket érintő kockázatok minimalizálását. A piacfelügyeleti hatóságok a forgalomba hozatal utáni nyomon követést auditok révén segítik, valamint oly módon, hogy lehetőséget biztosítanak a szolgáltatóknak arra, hogy bejelentsék azokat a súlyos, váratlan eseményeket vagy az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértését, amelyekről tudomást szereztek.
Hogyan történik majd az előírásoknak való megfelelés érvényesítése?
A tagállamok kulcsszerepet játszanak e rendelet alkalmazásában és végrehajtásában. E tekintetben minden tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több illetékes nemzeti hatóságot a kérelmek és a végrehajtás felügyeletére, valamint a piacfelügyeleti tevékenységek elvégzésére. A hatékonyság növelése, valamint a nyilvánossággal és más partnerekkel való hivatalos kapcsolattartás érdekében minden tagállamnak ki kell jelölnie egy nemzeti felügyeleti hatóságot, amely az adott országot a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai testületben is képviseli.
Mit kell tudni a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai testületről?
A mesterséges intelligenciával foglalkozó európai testület tagjai az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok magas szintű képviselői, az európai adatvédelmi biztos és a Bizottság képviselői lennének. Szerepe az lesz, hogy elősegítse a mesterséges intelligenciáról szóló új rendelet zökkenőmentes, hatékony és harmonizált végrehajtását. A Testület ajánlásokat és véleményeket bocsát majd ki a Bizottság számára a magas kockázatú MI-rendszerekkel és az új szabályok hatékony és egységes végrehajtása szempontjából releváns egyéb szempontokkal kapcsolatban. Segítséget nyújt majd a szakértelem kiépítésében is, és olyan kompetenciaközpontként fog működni, amellyel a nemzeti hatóságok konzultálhatnak. Végezetül a területen folyó szabványosítási tevékenységeket is támogatni fogja.
Hogyan védik a szabályok az alapvető jogokat?
Uniós és tagállami szinten már jelenleg is erős az alapvető jogok és a megkülönböztetésmentesség védelme, de bizonyos MI-alkalmazások („feketedobozok”) összetettsége és átláthatatlansága problémát jelent. A mesterséges intelligencia emberközpontú megközelítése azt jelenti, hogy az MI-alkalmazásoknak meg kell felelniük az alapvető jogokra vonatkozó jogszabályoknak. A magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek használatára vonatkozó elszámoltathatósági és átláthatósági követelmények, valamint a jobb végrehajtási kapacitások biztosítják, hogy a jogi megfelelés már a fejlesztési szakaszban figyelembevételre kerüljön. Jogsértés esetén a követelmények lehetővé teszik majd a nemzeti hatóságok számára, hogy hozzáférjenek az annak kivizsgálásához szükséges információkhoz, hogy a mesterséges intelligencia használata megfelelt-e a jogszabályoknak.
Melyek azok az önkéntes magatartási kódexek?
A nem magas kockázatú alkalmazások szolgáltatói saját önkéntes magatartási kódexek kidolgozása vagy más reprezentatív szervezetek által elfogadott magatartási kódexek betartása révén garantálhatják MI-rendszerük megbízhatóságát. Az ilyen kódexek az egyes MI-rendszerekre vonatkozó átláthatósági kötelezettségekkel egyidejűleg alkalmazandók. A Bizottság az ágazati szövetségeket és más képviseleti szervezeteket arra fogja biztatni, hogy fogadjanak el önkéntes magatartási kódexeket.
Az EU-ba importált MI-rendszereknek és -alkalmazásoknak is meg kell felelniük a jogi keretnek?
Igen. Az ilyen rendszerek importőreinek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a külföldi szolgáltató már elvégezte a megfelelőségértékelési eljárást, és rendelkezik a rendeletben előírt műszaki dokumentációval. Ezen túlmenően az importőröknek arról is gondoskodniuk kell, hogy rendszerükön szerepeljen az európai megfelelőségi (CE) jelölés, és mellékeljék hozzá az előírt dokumentációt és használati utasítást.
Hogyan segíthetik elő az új szabályok az innovációt?
A szabályozási keret kétféleképpen mozdíthatja elő a mesterséges intelligencia elterjedését. Egyrészt a felhasználók bizalmának növekedése növelni fogja a vállalatok és a hatóságok által használt mesterséges intelligencia iránti keresletet. Másrészt a jogbiztonság növelése és a szabályok harmonizálása révén a mesterséges intelligencia szolgáltatói nagyobb piacokhoz fognak hozzáférni, olyan termékekkel, amelyeket a felhasználók és a fogyasztók nagyra értékelnek és megvásárolnak.
A szabályok csak akkor lesznek alkalmazandók, ha feltétlenül szükség lesz rájuk, és oly módon, hogy a gazdasági szereplők terhei a lehető legkisebbek legyenek, és laza legyen az irányítási struktúra. Emellett az innovatív technológiák korlátozott ideig tartó tesztelésére szolgáló ellenőrzött környezetet létrehozó szabályozási tesztkörnyezetek kialakítása, a digitális innovációs központokhoz való hozzáférés, valamint a tesztelési és kísérleti létesítményekhez való hozzáférés együtt olyan kiválósági ökoszisztémát hoz létre, amely segíteni fogja az innovatív vállalkozásokat, a kkv-kat és az induló vállalkozásokat abban, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályokkal és az egyéb alkalmazandó jogszabályokkal összhangban folytassák az innovációt. Ezek más intézkedésekkel – például a mesterséges intelligenciával foglalkozó kiválósági központok kiegészítő hálózataival és a mesterséges intelligenciával, az adatokkal és a robotikával foglalkozó köz-magán társulással – együtt hozzá fognak járulni ahhoz, hogy megfelelő keretfeltételek jöjjenek létre a vállalatok számára a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és telepítéséhez.
Mi az uniós megközelítés nemzetközi dimenziója?
A szabályozási keretre irányuló javaslat és a mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt terv az Európai Unió arra irányuló erőfeszítéseinek részét képezi, hogy globális szinten vezető szerepet töltsön be a megbízható mesterséges intelligencia nemzetközi szintű előmozdításában. A mesterséges intelligencia stratégiai jelentőségű területté vált most, amikor geopolitikai kérdések, kereskedelmi érdekek és biztonsági aggályok szegélyezte válaszúthoz érkeztünk. A mesterséges intelligencia igen hasznos és komoly potenciállal rendelkezik, és a világ számos országa dönt úgy, hogy igénybe veszi a mesterséges intelligenciát, hogy így jelezze a műszaki fejlődés iránti igényét. A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás még csak most van kialakulóban, és az EU – a szabályokon alapuló multilaterális rendszerrel és az általa képviselt értékekkel összhangban – a nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben lépéseket fog tenni globális MI-szabványok meghatározásának előmozdítására. Az EU el kívánja mélyíteni az uniós partnerekkel (pl. Japánnal, az USA-val vagy Indiával), valamint többoldalú (pl. OECD és G20) és regionális szervezetekkel (pl. Európa Tanáccsal) létrejött partnerségeket, koalíciókat és szövetségeket.
Koordinált terv – 2021. évi aktualizált változat
Melyek az újdonságok a 2018. évi koordinált tervhez képest?
A 2018. évi koordinált terv lefektette a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikai koordináció alapjait, és arra ösztönözte a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat. Azóta a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiai, gazdasági és szakpolitikai környezet jelentősen megváltozott. Ezért annak érdekében, hogy az összehangolt terv rugalmas és a célnak megfelelő maradjon, a Bizottság előterjeszti annak 2021. évi felülvizsgálatát. Az európai zöld megállapodással és a piacok fejlődésével való szorosabb kapcsolat biztosítása érdekében, és a koronavírus-világjárványra adott válaszként az aktualizált terv megerősíti a környezetvédelemmel és az egészséggel kapcsolatban javasolt intézkedéseket.
Mi az összehangolt terv célkitűzése?
Az összehangolt terv konkrét közös fellépéseket javasol az Európai Bizottság és a tagállamok számára azzal kapcsolatban, hogy az EU miként törhet globális vezető szerepre a megbízható mesterséges intelligencia terén. A javasolt kulcsintézkedések azt az elképzelést tükrözik, hogy a siker érdekében az Európai Bizottságnak a tagállamokkal és a magánszereplőkkel együtt az alábbiakra kell törekednie: fel kell gyorsítani az MI-technológiákba történő beruházásokat az „új” digitális megoldások elterjedése által támogatott reziliens gazdasági és társadalmi helyreállítás előmozdítása érdekében; lépéseket kell tenni a mesterségesintelligencia-stratégiák és -programok teljes körű és időben történő végrehajtása terén annak érdekében, hogy az EU teljes mértékben kihasználja az elsőként alkalmazók előnyeit; valamint a széttagoltság megszüntetése és a globális kihívások kezelése érdekében ki kell igazítani a mesterséges intelligenciára vonatkozó szakpolitikát.
Hány tagállam vezetett be nemzeti MI-stratégiát?
Összesen 19 tagállam (Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Svédország és legutóbb Spanyolország és Lengyelország 2020 decemberében), valamint Norvégia fogadott el nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiát.
Hogyan fogja az EU előmozdítani a kiválóságot a laboratóriumtól a piacig?
A felülvizsgált összehangolt terv felvázolja a tesztelési és kísérleti létesítmények társfinanszírozására vonatkozó elképzelést, amelyek uniós szinten közös, nagymértékben specializált erőforrássá válhatnak, és elősegíthetik a mesterséges intelligencia gyors telepítését és szélesebb körű elterjedését.
Emellett a Bizottság létrehozza az európai digitális innovációs központok hálózatát is, amely központok olyan egyablakos ügyintézési pontok, amelyek segítik a kkv-kat és a közigazgatási szerveket abban, hogy versenyképesebbé váljanak ezen a területen.
A mesterséges intelligenciával, az adatokkal és a robotikával kapcsolatos köz-magán társulás szintén hozzájárul az erőforrások növelésére irányuló erőfeszítéseink megszilárdításához, mivel elősegíti egy stratégiai kutatási, innovációs és telepítési menetrend kidolgozását és végrehajtását, valamint az egész EU-ra kiterjedő dinamikus MI-innovációs ökoszisztéma kialakítását és végrehajtását.
Az MI/Blokklánc Beruházási Alapon és az Európai Innovációs Tanácson keresztül rendelkezésre álló finanszírozás sikeresnek bizonyult, és azt meg kell erősíteni, többek között az InvestEU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tagállamok általi végrehajtása révén.
Hogyan fog az EU stratégiai vezető szerepet vállalni a nagy hatást kifejtő ágazatokban?
A piaci fejleményekhez és a tagállamokban folyamatban lévő intézkedésekhez való igazodás, valamint az EU globális szintű álláspontjának megerősítése érdekében az összehangolt terv hét új ágazati cselekvési területet javasol. A környezetvédelemmel és az egészséggel kapcsolatos közös fellépésekre azért van szükség, hogy forrásokat lehessen mozgósítani az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése és a koronavírus-világjárványra való hatékony reagálás érdekében. A Bizottság emellett finanszírozási eszközökkel támogatott konkrét intézkedéseket szorgalmaz és javasol a koordinációra és az erőforrások összevonására vonatkozóan további öt másik területen: a közszektorban, a robotikában, a mobilitásban, a belügyben és a mezőgazdaságban.
Hogyan fognak a tagállamok befektetni a mesterséges intelligenciába?
Az erőforrások maximalizálása és a beruházások összehangolása létfontosságú, és a Bizottság mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiájának is kritikus eleme. Az EU első, a digitális technológiára összpontosító pénzügyi eszközén, a Digitális Európa programon és a Horizont Európa programon keresztül a Bizottság évi 1 milliárd EUR-t tervez a mesterséges intelligenciába fektetni A cél további beruházások mozgósítása a magánszektorból és a tagállamoktól annak érdekében, hogy az évtized során évi 20 milliárd EUR beruházási volument lehessen elérni. Az újonnan elfogadott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az uniós költségvetésből valaha finanszírozott legnagyobb ösztönző csomag, 134 milliárd EUR-t tesz elérhetővé a digitális ágazat számára. Ez olyan gyökeres változást hoz, amely lehetővé teszi Európa számára, hogy növelje ambícióit és globális vezetővé váljon az élvonalbeli, megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésében.
Hogyan járulnak hozzá az uniós finanszírozású MI-megoldások a zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez?
A Bizottság a továbbiakban még inkább fel fogja gyorsítani a kutatást ezen a területen, és ennek érdekében segíti a mesterséges intelligencia fenntarthatóságát (pl. kevésbé adatintenzív és energiaigényes MI-modellek kifejlesztése). A Horizont Európa keretében jelenleg is folyamatban vannak konkrét pályázati felhívások a zöld megállapodást szolgáló mesterségesintelligencia-megoldásokra, adatokra és robotikára, valamint a környezetbarátabb mesterséges intelligenciára vonatkozóan. Az uniós adatstratégiában bejelentetteknek megfelelően a Digitális Európa program lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy adatterek létrehozásával beruházzon a környezetbarát mesterséges intelligenciába olyan területeken, mint a környezetvédelem, az energia és a mezőgazdaság, annak érdekében, hogy a gazdaságban és a társadalomban való felhasználásra több adat álljon rendelkezésre. Ezen túlmenően a Bizottság olyan tesztelési és kísérleti létesítményekbe is be fog ruházni, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a környezetre/éghajlatra (például a mezőgazdaság, a gyártás és az intelligens városok/közösségek vonatkozásában), hogy ezek zöld dimenziójuk révén hozzájáruljanak a környezetvédelemmel/éghajlattal kapcsolatos célokhoz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedülálló lehetőséget kínál a digitális átállást (többek között a mesterséges intelligenciát) és a zöld átállást támogató nemzeti intézkedésekre.
A gépipari termékekről szóló új rendelet
Hogyan kapcsolódik a gépipari termékekről szóló rendelet a mesterséges intelligenciához?
A gépipari termékekről szóló rendelet biztosítja, hogy a gépipari termékek új generációja garantálja a felhasználók és a fogyasztók biztonságát, és ösztönözze az innovációt. A gépipari termékek a fogyasztói és professzionális termékek széles skáláját ölelik fel a robotoktól kezdve (takarító robotok, személysegítő robotok, kollaboratív robotok, ipari robotok) a fűnyírókon, a 3D nyomtatókon és az építőipari gépeken át az ipari gyártósorokig.
Hogyan illeszkedik ez a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási keretbe?
Ez a két szabályozás kiegészíti egymást. A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet foglalkozik a gépek biztonsági funkcióit biztosító mesterségesintelligencia-rendszerek biztonsági kockázataival, míg a gépipari termékekről szóló rendelet bizonyos esetekben biztosítja, hogy az MI-rendszereket oly módon építsék be a gépekbe, hogy az ne veszélyeztesse a gép egészének biztonságát.
Hogyan biztosítja az új rendelet a biztonság magas szintjét?
A gépipari termékekről szóló rendelet a nagyobb jogi egyértelműség és a gépipari termékek új jellemzőinek figyelembevétele érdekében kiigazít egyes, a hatályra, a fogalommeghatározásokra és a biztonsági követelményekre vonatkozó rendelkezéseket. Emellett a rendelet más elemeinek célja a biztonság magas szintjének garantálása, és ennek érdekében a magas kockázatú gépekre vonatkozóan osztályozási szabályokat, a lényeges módosításon átesett gépipari termékek esetében pedig megfelelőségértékelést vezet be.
Milyen előnyökkel jár majd ez a vállalkozások, és különösen a kkv-k számára?
A vállalkozásoknak a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet és a gépipari termékekről szóló rendelet esetében csak egyetlen megfelelőségértékelést kell végezniük. Az új jogszabály csökkenteni fogja a gyártók adminisztratív és pénzügyi terheit azáltal, hogy ehetővé teszi, hogy a használati utasítás és a megfelelőségi nyilatkozat digitális formátumban készüljön, valamint előírja a kkv-kat terhelő díjak kiigazítását, amennyiben a gépek megfelelőségértékeléséhez harmadik félre van szükség.
Következő lépések
Az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak rendes jogalkotási eljárás keretében kell elfogadniuk a mesterséges intelligenciára és a gépipari termékekre vonatkozó európai megközelítésről szóló bizottsági javaslatokat. Elfogadását követően a végleges rendelet közvetlenül alkalmazandó lesz az EU egészében. Ezzel párhuzamosan a Bizottság továbbra is együttműködik a tagállamokkal az összehangolt tervben bejelentett intézkedések végrehajtása érdekében.”
Forrás:
A mesterséges intelligenciára vonatkozó új szabályok – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2021. április 21.
