A kínai soft power erőkivetítés nehéz időszaka Európában
Az egyes országok külpolitikai érdekérvényesítésének ma már hangsúlyosan fontos „szerszámkészletét” jelentik azok a soft power eszközök, amelyek a „kemény érdekérvényesítés” szokványos megoldásai (elsősorban a fegyveres erő, az aktív külgazdasági nyomásgyakorlás, vagy mostanában már a kiber- és információs műveletek) mellett a vonzerő kiépítésével, kisugárzásával szolgálják az adott állam érdekeinek, értékeinek érvényesítését a nemzetközi térben. A szélesen értelmezett (tehát a művészetektől az oktatáson át a sportig, a kulináriáig számtalan aspektust felölelő) kultúra mellett hagyományosan az adott ország (politikai) értékrendjét, illetve az általa megjelenített külpolitikát szokás említeni a vonzerővel operáló soft power fogalomkörében. A koncepciót kidolgozó amerikai politológus, Joseph Nye által azonosított három fő soft power elem mindegyikének a diplomácia számít a legfontosabb „hordóeszközének”. A XX. század közepe óta kibontakozó, megerősödő, majd kiteljesedő „nyilvános diplomácia” (public diplomacy) hangsúlyosan igyekezett kiterjeszteni a diplomácia működési területét a fogadó állam állampolgáraival való közvetlen kapcsolatok területére. A művészetközvetítés, az oktatási tevékenységek kiterjesztése, a nemzetközi képzési és kutatási csereprogramok működtetése a hagyományos diplomataszerep felfogásán jócskán túllépve fogalmazta újjá a külszolgálatban tevékenykedő szervezetek mindennapi feladatait. Hasonlóan fontos – ha nem a legfontosabb – szerepet kapott a nyilvános diplomácia küldetésrendszerében az elektronikus tömegtájékoztatási eszközökre, előbb a rádióra, majd a televízióra, végül az internetes kommunikációra épülő tömegtájékoztatás, nyersebb megfogalmazásban a széleskörű ország propaganda. A digitalizáció az egyszerű mennyiségi bővülésen túl minőségi értelemben is kiterjesztette a modern külügyi testületek immár digitális nyilvános diplomáciáját: új célcsoportok kerültek a látókörébe, ráadásul a velük folytatott kommunikáció (az internetes fórumokon, blogokon, majd különösen a közösségi média egyre népszerűbb platformjain) kétirányúvá, valós idejűvé vált. Jelentősen szélesedett a nyilvános diplomácia tartalmainak a köre is. Mindezzel párhuzamosan a soft power erőkivetítés jelentőségében felzárkózott az államok külpolitikai eszköztárának erős elemei mellé.
A nyugati szakmai (és természetesen politikai) körökben évek óta megkülönböztetett figyelem kíséri Kína soft power politikáját. Miközben az ázsiai hatalom érdekérvényesítésének „kemény elemei” (elsősorban a gazdasági erő, de természetesen ehhez szorosan kapcsolódva a katonai erő is) egyre nyilvánvalóbb ütemben segíti Kínát abban, hogy a világ élvonalába emelkedjen, a globális hegemón pozíciójából lassan kiszorítva az Egyesült Államokat, addig az egyre fontosabbá váló soft power eszközrendszerben – vélik szinte egyöntetűen a nyugati szakértők – nem sikerül neki igazán meggyőző teljesítményt felmutatnia. A vitát, vagy ha úgy tetszik, a kínai soft power általában gyenge megítélését azonban néhány tényező figyelembe vétele mindenképpen módosíthatja:
- a szakértők által szívesen hangoztatott álláspont, miszerint a „nemzetközi közvélemény” szemében Kína csak csekély mértékben tudja növelni soft power vonzerejét (sőt, az utóbbi 2-3 évben jelentősen romlik az ország megítélése) „nemzetközi közvéleményen” a nyugati politikai szövetségek néhány tucat szereplőjét szokták érteni (elsősorban természetesen az USA elitjét), ez azonban messze nem azonos a „világ közvéleményével”. Miközben Kína számára fontos az Egyesült Államok, illetve Európa elitjének és közvéleményének az affinitása, valójában az ázsiai (dél- és dél-kelet-ázsiai, csendes-óceáni, közép-ázsiai), latin-amerikai, és különösen az afrikai államok közvéleménye az igazán fontos soft power célpont. Már pedig, ezeken a területeken korántsem univerzális az a liberális értékrend, ami a nyugati világot jellemzi; ennek megfelelően a kínai fejlődés és fejlesztés (elsősorban a szédítő tempójú egzisztenciális gyarapodás) számos ország számára kínál vonzó példát, sőt akár modellt is.
- a soft power érdekérvényesítés nem valamiféle semleges közegben zajlik, hanem a minden szinten egyre élesebbé váló geopolitikai rivalizálás viszonyrendszerében. Kína „vonzerejének”, azaz soft power politikájának a nyugati világ, különösen az angol-szász szféra óriási hagyományokkal, kiforrott intézményrendszerekkel, nagy gyakorlatokkal rendelkező soft power ökoszisztémájával kell versengenie. És ez a versengés a kultúra, a nemzetközi oktatás, a nemzetközi tudomány, a világsport, és természetesen különösen a tömegtájékoztatás-tömegpropaganda terepén egyre ellenségesebb közegben zajlik. Kína lemaradása ezen a téren számottevő, ugyanakkor aktívan, stratégiai tervezettséggel és jelentős ráfordításokkal fejleszti ilyen irányú képességeit is.
A kínai soft power érdekérvényesítés ugyanakkor a nyugati világban – összhangban a Kínával szemben mind jobban összezáró, minden szempontból frontokat nyitó politikákkal – érezhetően veszített erejéből és hatásosságából. A rendkívül fontos téma kutatására, elemzésére és sokrétű bemutatására indított nemrégiben projektet a holland külügyi intézet, a Clingendael. A nagyhírű külügyi műhely a téma legkiválóbb szakmai szervezeteit fogta össze erre a tetemes vállalkozásra: a Clingendael mellett a német MERICS, a francia IFRI és a spanyol külügyi intézet, a Roayal Elcano kovácsolt össze egy Európai Kína-kutató Think-tank Hálózatot. A kínai soft power európai működését bemutató, most megjelent kutatási anyaguk a következő fontosabb mozzanatokra tér ki, illetve megállapításokat tartalmaz:
- a soft power erőkivetítés Kína külpolitikai stratégiájának központi eleme – és az is marad a várható jövőben;
- Kína soft power stratégiája Európában három kulcsfontosságú alkotóelemre fókuszál: a kínai nyelv- és kultúra terjesztésére; Kína országimázsának formálására a tömegtájékoztatásban; valamint egyre jelentősebb gazdasági teljesítőképességének vonzerőként történő felhasználására;
- az imázsformálás területén Kína az elmúlt években jelentősen és agresszíven kezdte bővíteni erre használható eszközkészletét; ez a közösségi média tereinek szisztematikus alkalmazásba vételét is jelentette;
- Kína gazdasági teljesítményének vonzerejét egyfajta gazdasági kényszerítő erőként veti be; miközben Európa számára egyértelműen az ázsiai ország piaci lehetőségei, befektetési alkalmai jelentik a legfontosabb kínai vonzerőt, éppen ezen a téren jelentkezik ez a fajta gazdasági koercív viselkedés;
- Kína nem egységes tömbként tekint Európára, ennek megfelelően a kontinenst megcélzó soft power erőkivetítése is célcsoportonként különböző:
a.) Ausztria, Magyarország, Portugália, Lengyelország és Szlovákia esetében a soft power erőfeszítések nem számottevőek;
b.) Olaszország és Görögország esetében Kína soft power politikája aktív, és a megkopó vonzerő visszaszerzésére irányul;
c.) Németország, Lettország, Hollandia, Románia, Spanyolország és Nagy-Britannia esetében Kína vonzereje érzékelhetően csökkent az elmúlt években; itt Kínának egy koordinált „éberségi” politika leküzdése a soft power célja;
d.) Csehország, Dánia, Franciaország és Svédország esetében a kínai soft power vonzerő a mélypontra sűlyedt;
a fenti (nyugati) országokban a kínai soft power erőkivetítés növekvő eredménytelensége, azaz a kínai vonzerő jól érzékelhető csökkenése három körülményre vezethető vissza:
a.) a COVID-járvány (nyugatiak szerint elhibázott) kínai menedzselése;
b.) kínai belpolitikai fejlemények (Hong Kong helyzete, ill. az ujgur kisebbség kezelése)
c.) az USA és Kína közötti geopolitikai konfrontáció, amelyben a nyugati szövetség államai fokozatosan besorolnak az Egyesült Államok mögé; - a soft power érdekérvényesítési potenciáljában, eredményességében történő visszaesés kompenzálására Kína az utóbbi időben érzékelhetően proaktívvá válik a soft power diplomácia területén.
China’s Soft Power in Europe: Falling on Hard Times; Ties Dams, Xiaoxue Martin és mások; Clingendael; 2021. április 20.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Az ENSZ idegenforgalmi szervezete a digitális marketing erősítésével segítené a járvány utáni forgalom fellendítését
Az UNWTO, azaz az ENSZ szakosított idegenforgalmi szervezete a Facebook céggel összefogva, a digitális marketing eszköztárára támaszkodva igyekszik a nemzetközi turizmus hagyományos célországait és célrégióit segíteni abban, hogy a koronavírus járvány visszahúzódása után ismét magára találjon a gazdaságuk. Három virtuális képzést szerveztek, angol, francia, illetve spanyol nyelven, amelyre mintegy 30 ország képviselőit hívták meg. Az alapvető célkitűzés az volt, hogy – az ilyen eszközöket korábban még nem használó idegenforgalmi célrégiók – megismerkedjenek azokkal a digitális marketing eszközökkel, amelyekkel eredményesen építhetik vissza a turizmust (egy vélhetően kompetitívebb piaci környezetben). A tréningmodulok alapvető koncepciója az volt, hogy könnyen hozzáférhető, ugyanakkor népszerű platformok és alkalmazások – elsősorban a Messenger és a WhatsApp – felhasználásával segítsenek az idegenforgalmi szakembereknek azonosítani, majd hatékonyan elérni célcsoportjaikat. Külön hangsúlyos elemként mutatták be a digitális kampányok eredményességének mérésére szolgáló metrikai eszközök használatát. Harmadik kiemelt területként pedig a digitális és mobil eszközökre optimalizált reklámkampányok kreatív tervezését járták körül.
UNWTO and Facebook: Leverage Digital Marketing to Restart Tourism; Modern Diplomacy; 2021. április 21.
A grúz, illetve az ukrán diplomácia nyomásgyakorlással lépett fel nyugati felsőoktatási tartalmak megváltoztatásáért
Mindeddig meglehetősen szokatlan módon a grúz (georgiai) és ukrán diplomácia Írországban működő képviseletei, vélhetően összehangolt akció keretében, nyomásgyakorlással igyekeztek rávenni a Dublin City University egyetemet arra, hogy egyes tartalmakat megváltoztasson a jelenleg folyó geopolitikai kurzusának anyagában. A kultúra, ezen belül különösen a felsőoktatás egyre hangsúlyosabb szerepet kezd kapni az országok soft power diplomáciájában és ez a megnövekedett fontosság (talán a nemzetközi kapcsolatok általános rendjének érzékelhető elvadulásával párhuzamosan) egyre agresszívebb fellépésre sarkallja a nemzetközi élet szereplőit – és koránt sem csupán az ilyen téren gyakran emlegetett Kínát. Az ügy külön érdekessége, hogy az EU Keleti Partnerség rendszerének két kedvezményezettje, Grúzia és Ukrajna protestált az EU tagállam Írország egyik felsőoktatási intézményénél. Tiltakozó jegyzékükben egy konkrét kurzus, a dublini egyetemen folyó „Oroszország és a poszt-szovjet térség” című geopolitikai előadás konkrét tartalmait kifogásolták, mondván, hogy a tanterv „Oroszország propaganda-narratíváit terjeszti”. Az egyetem vezetése tiltakozását fejezte ki egy másik ország belügyeibe történő beavatkozás, valamint a felsőoktatás szabadságának megsértése miatt. Az ukrán külképviselet a választ „érzelmektől túlfűtöttnek és megalapozatlannak” nevezte. Az egyetem vezetői kiemelték: az ügy a maga nemében példátlan.
Georgian, Ukrainian Embassies Accuse DCU of Bias in Geopolitics Course; Emer Moreau; UT University Times; 2021. április 19.
A pakisztáni külügyi tárca a diplomáciai munka digitalizálását tűzte ki célul
A Pakisztáni Külügyminisztérium, az ország tájékoztatási tárcájának Digitális Média Osztályával, valamint a Facebook céggel közösen képességfejlesztő tréninget szervezett az ázsiai regionális hatalmi szerepre törekvő állam külügyi apparátusának képzésére. Az előadás- és műhelymunka sorozat – amelyet stílszerűen virtuális formában tartottak meg (már csak a koronavírus járvány okán is) – a 21. századi diplomáciai munkában egyre inkább megkerülhetetlen közösségi média alkalmazásának fortélyaiba vezette be a külpolitikai szakembereket. A képzésen (amelynek megnyitójára maga a miniszter is bekapcsolódott a rendezvény munkájába) mintegy 90 pakisztáni külképviseleten dolgozó, összesen csaknem 150 diplomata vett részt. A tréning az első olyan szervezetszerű kezdeményezés a Pakisztáni Külügyminisztérium történetében, amely a modern IKT-eszközök használatának elsajátítását, illetve az online felhasználók körében univerzálissá váló közösségi platformokban rejlő kommunikációs lehetőségek kiaknázását állította fókuszába. A digitális diplomáciai fejlesztések körében a minisztérium hamarosan egy internetes dashboard-ot állít működésbe, amelyen a teljes diplomáciai testület digitális interakciói (valós időben) nyomon követhetők lesznek.
FM highlights importance of diplomats’ modern toolkit; Associated Press of Pakistan; 2021. április 20.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
