„Bár a pandémia nyomán felmerülő bizonytalanság a lakosságot komolyabb készpénztartalékolásra sarkallta, a fizetési forgalomban nagymértékben előretört az elektronikus fizetés. A növekedés hajtóereje – az MNB tanulmánya szerint – már nem a főváros.
A Covid–19-világjárvány kapcsán Magyarországon elrendelt két veszélyhelyzet idején a legtöbb fizetési mód forgalma esett, legerőteljesebben a kis értékű, 5000 forint alatti készpénzes fizetéseké – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a koronavírus-járvány pénzforgalomra és fizetési szokásokra gyakorolt hatását vizsgáló jelentésében, amelynek készítésekor a jegybanki adatok mellett a NAV online-pénztárgép-adatbázisát és egy 2020 őszén készült lakossági kérdőíves felmérés adatait is felhasználta. Az utazásokkal kapcsolatos általános óvatosság és a korlátozások miatt a leglátványosabban a külföldön lebonyolított fizetések csökkentek. A bankkártyás fizetések az elmúlt év második és negyedik negyedéve között 54–70 százalékkal zuhantak éves alapon, de a kártyás külföldi készpénzfelvételek is több mint 40 százalékkal estek a pandémia alatt.
A visszaszoruló készpénzhasználat a hazai kártyás pénzfelvételekre is rányomta a bélyegét: a tranzakciók száma éves alapon 2020 második negyedévében 24 százalékkal csökkent, de még a zárlatmentes harmadik negyedévben is a korábbi évek átlagát meghaladva, 8 százalékkal.Ezzel szemben pénzforgalmi szempontból a koronavírus-járvány elhúzódásának egyértelmű nyertese az online kártyás fizetés volt. Az internetes vásárlások értéke – miközben a korlátozások miatt a fizikai kereskedőknél a fizetési tranzakciók száma a második negyedévben esett, és a negyedik negyedévben is csak szerény mértékben, 4 százalékkal bővült – a növekvő bázis ellenére még rá is tudott tenni az elmúlt évek 30 százalék feletti bővülésére.
Az online pénztárgépek adatai szerint a vásárlások értékének 40 százalékát már elektronikusan fizették a pénztáraknál.A tranzakciók száma alapján tavaly 5 százalékponttal 22 százalékra emelkedett a kártyás fizetések aránya, a negyedik negyedévben pedig már 25 százalékra.
A kártyás fizetések aránya már nem Budapest-centrikusan nőtt, ugyanis a második negyedévtől Pest és Veszprém megye mutatta ezen a téren a legnagyobb dinamikát.Ez vélhetően összefügg a home office-ban maradó agglomerációs lakókkal és a balatoni forgalom nyári emelkedésével. A jegybank felmérése szerint ugyanakkor a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon élők közel harmada jelezte, hogy a járvány miatt gyakrabban fizet elektronikusan, míg Kelet-Magyarországon csak a 12,7 százalékuk.
Érdekes kettősség figyelhető meg az átutalások terén. Miközben – jórészt az azonnali fizetési rendszer révén – a kis összegű (0–50 ezer forint közötti) átutalások száma tavaly tavasz óta minden hónapban nagymértékben, 5-10 százalékkal meghaladta a bázisadatokat, az egyedi átutalások száma pedig 2020-ban 3 százalékkal nőtt, addig a pandémiával függhet össze a vállalatokra jellemző csoportos átutalások (bérfizetések) és államkincstári (adófizetési) átutalások, míg a hiteltörlesztési moratóriummal a lakosság által használt csoportos beszedések (hiteltörlesztések, számlafizetések) 3-9 százalékos esése.
Az elektronikus csatornák jó teljesítménye ellenére a készpénzkereslet is jelentősen nőtt, éves összevetésben 9,7 százalékkal, azaz több mint 634 milliárd forinttal bővült a készpénzállomány.Nagyot dobott a statisztikán, hogy – amint arról a Világgazdaság is beszámolt – 2020 márciusában nyolc munkanapon keresztül kiemelkedően nagy, 250 milliárd forintot meghaladó készpénzkiáramlást tapasztalt az MNB, ez a korábbi trendek alapján öt-hét hónap normál növekményének felelt meg. A nagyobb készpénzállomány egyértelműen a tartalékolást szolgálta, miután a készpénzes fizetési tranzakciók értéke éves összevetésben a tavaly áprilisitól 22,5, 12,2, illetve 18,2 százalékkal maradt el negyedévenként.
A jegybank szerint, bár több jel is arra mutat, hogy az elektronikus fizetés tavaly megszerzett pozíciói hosszabb távon megőrizhetők, sőt bizonyos lépések – a kereskedőknél az elektronikus fizetés kötelező biztosításának előírása, az azonnali fizetés épülő új szolgáltatások megjelenése – révén az arány tovább is nőhet, ettől függetlenül csak hosszabb távon állapítható majd meg, hogy a tavalyi növekedés mekkora hányada lesz tartós.”
Forrás:
Vidéken is jobban rászoktak az elektronikus fizetésre; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2021. április 28.
A koronavírus-járvány hatása a magyarországi pénzforgalomra 2020-ban; Deák Vivien, Nemecskó István, Végső Tamás, Bódi-Schubert Anikó; Magyar Nemzeti Bank; 2021. április 21. (PDF)
