„Mit foglalnak magukban a mai bejelentések?
A mai napon előterjesztjük a Bizottság európai védelemhez való hozzájárulásáról szóló közleményt, valamint a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemtervet. Ez a Bizottság hozzájárulása a biztonság és védelem stratégiai iránytűjéhez, amelyről a tagállamok jelenleg tárgyalnak. A biztonság és a védelem területén erősebb EU a NATO-t is megerősíti. A bejelentésre Ursula von der Leyen elnöknek az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében, valamint az Európai Tanács 2021. február 26-i ülésén a védelemről tett bejelentéseit követően került sor.
Milyen előnyökkel járnak ezek a kezdeményezések az EU számára?
Az Európai Uniónak most kell cselekednie védelmi képességeinek jelen körülményekhez igazodó megerősítése és a jelen és a jövő fenyegetéseivel való szembenézés érdekében olyan új generációs csúcstechnológiákat alkalmazva, amelyek képesek kezelni az olyan új területekről származó fenyegetéseket, mint a konnektivitáson és a mesterséges intelligencián alapuló kiber-, hibrid, űr-, együttműködésen alapuló és autonóm rendszerek.
A védelem ipari ökoszisztémája az űriparral és a biztonsági ágazattal együtt csúcstechnológiai ipari ökoszisztéma, amely nemcsak Európa nyitott stratégiai autonómiájának és technológiai szuverenitásának alapvető hajtóereje, hanem jelentős mértékben hozzájárul a növekedéshez és az innovációhoz is.
Amellett, hogy hozzájárul az Európai Unió polgárainak biztonságához, az európai védelmi ágazat jelentősen hozzájárul a világjárványt követő gazdasági helyreállításhoz és átfogóan innovatív jellegének köszönhetően a védelmi ökoszisztéma nagymértékben hozzájárulhat a zöld átálláshoz, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményezhet a polgári felhasználás számára.
Közlemény – „A Bizottság hozzájárulása az európai védelemhez”
Hogyan fogják fokozni a védelmi kutatásra és az uniós együttműködési keretek között fejlesztett képességekre irányuló beruházásokat?
A 2021–27-es időszakra közel 8 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Európai Védelmi Alap (EDF) már most is gyökeres változást hoz az uniós fegyveres erők operatív igényeinek megfelelő, együttműködésen alapuló védelmi kutatási és fejlesztési projektek támogatásában. 2022 végéig az EDF 1,9 milliárd EUR-t ruház be ilyen projektekbe, amelyeket több különböző tagállamhoz tartozó védelmi vállalatok – szervezetek – konzorciumai hajtanak végre.
A közös beszerzés jelentősen javíthatja a fegyveres erők közötti interoperabilitást. A tagállamok azonban együttesen még mindig nem teljesítik azt a régóta kitűzött referenciaértéket, hogy az összes védelmi felszerelésük 35%-át, a többi tagállammal együttműködésben szerezzék be. E negatív tendencia kezelése érdekében a védelmi csomag új lehetőségeket tár fel:
- 2023 elejéig a Bizottság héamentességre tesz javaslatot, amivel úgy tudja támogatni az EU-n belüli együttműködésben kifejlesztett védelmi képességek közös beszerzését és az azok feletti közös tulajdonjog gyakorlását, hogy közben biztosítja a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak való megfelelést.
- 2023 közepéig a Bizottság a pénzügyi eszköztárért felelős szakértői csoport munkájára fog támaszkodni annak érdekében, hogy a már rendelkezésre álló szakértelemre építve olyan új finanszírozási megoldásokat javasoljon, amelyek megkönnyítik a tagállamok számára az uniós stratégiai védelmi képesség prioritásait jelentő eszközök közös beszerzését.
- Az Európai Védelmi Alap időközi értékelését követően a Bizottság mérlegelni fogja az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló (EU) 2021/697 rendelet 13. cikkének lehetséges módosítását az EDF bónuszrendszerének megerősítése érdekében abban az esetben, ha a tagállamok kötelezettséget tudnak vállalni arra, hogy közösen szerzik be a kifejlesztett képességeket és/vagy közös tulajdonjogot gyakorolnak azok felett.
A Bizottság a védelmi képességekre vonatkozó multinacionális projektekkel kapcsolatos fejleményekre, akadályokra és lehetőségekre vonatkozó észrevételeket az egységes piacról szóló éves jelentésben fogja ismertetni, amelyet általában az európai szemeszter őszi csomagjával együtt tesznek közzé.
Bár a tagállamok felelősek a katonai felszerelésekre vonatkozó kiviteli engedélyek kiadásáért, a Bizottság felkéri őket, hogy folytassák a fegyverkivitel-ellenőrzési gyakorlatok észszerűsítésére és fokozatos közelítésére irányuló munkát, különösen a közösen kifejlesztett védelmi képességek tekintetében, elsősorban egy uniós keretben. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy keressenek olyan megközelítést, amely szerint elvben nem korlátoznák egymást az együttműködés keretében kifejlesztett katonai felszerelések és technológiák harmadik országba történő kivitelében. Ennek a munkának biztosítania kell, hogy az Európai Védelmi Alap által finanszírozott termékek megfelelő és versenyképes hozzáférést kapjanak a nemzetközi piacokhoz, a tagállamok szuverén döntéseinek sérelme nélkül.
Miért és hogyan erősítik meg a világűr védelmi dimenzióját uniós szinten?
Az űrkutatás stratégiai terület az EU cselekvési szabadsága és biztonsága szempontjából. Ugyanakkor egyre keresettebb és egyre hevesebben vitatott területről van szó, amelyet növekvő hatalmi versengés jellemez. Ezeket a kihívásokat sürgősen kezelni kell. A tagállamok által a stratégiai iránytűvel összefüggésben jelenleg tárgyalt új uniós biztonsági és védelmi űrstratégiának elő kell segítenie az űrrel kapcsolatos kockázatok és fenyegetések közös értelmezésének kialakítását, megfelelő válaszokat kell kidolgoznia a válságokra való jobb és gyorsabb reagálás érdekében, meg kell erősítenie rezilienciánkat, valamint teljes körűen ki kell használnia az űripar területéhez kapcsolódó előnyöket és lehetőségeket.
A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne tovább fokozni az uniós űreszközök védelmét, különösen további űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére (SST) irányuló szolgáltatások, az uniós SST teljesítményének javítása és az uniós iparban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása révén. Elő fogja mozdítani az uniós űrinfrastruktúrákra vonatkozó, „kettős beépített felhasználás” megközelítést azzal a céllal, hogy olyan új, reziliens szolgáltatásokat kínáljon, amelyek kielégítik a kormányzati igényeket, többek között a védelem területén. Az uniós űrinfrastruktúrák megfelelő irányítását a tagállamokkal szoros együttműködésben, a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásának modelljére építve fogják kialakítani. Intenzívebbé válik a stratégiai technológiai függőség csökkentésére és az űrinfrastruktúrával kapcsolatos ellátási láncok rezilienciájának fokozására irányuló munka is.
A Bizottság és a főképviselő megvizsgálja továbbá a szolidaritási, kölcsönös segítségnyújtási és válságreagálási mechanizmusok aktiválásának lehetőségét az űrből jövő támadások vagy a világűrbe telepített eszközöket fenyegető veszélyek esetén.
Hogyan kerül sor a kiberbiztonság javítására?
Az EU a 2020. decemberi kiberbiztonsági stratégiában már ambiciózus kezdeményezéseket terjesztett elő a polgároknak, a vállalkozásoknak és az uniós érdekeknek a rosszindulatú kibertevékenységekkel szembeni védelme érdekében. Már jelenleg is számos fontos eszköz áll rendelkezésre, nevezetesen:
- az Unió-szerte egységesen magas szintű hálózat- és információbiztonságot célzó intézkedésekről szóló irányelv (NIS),
- a kiberbiztonsági jogszabály,
- az információs rendszerek elleni támadásokról szóló irányelv,
- az 5G kiberbiztonságra vonatkozó uniós eszköztár végrehajtása,
- a rádióberendezésekről szóló irányelv,
- a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való összehangolt reagálási tervről szóló ajánlás,
- az uniós kibervédelmi szakpolitikai keret.
A Bizottság egy közös kiberbiztonsági egységről (JCU) szóló ajánlást is kiadott, és 2020 decemberében javaslatot terjesztett elő a kiberbiztonsági irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan, amelyet a társjogalkotók jelenleg vizsgálnak.
Ezen eszközök kiegészítése, valamint a támadási felület és a kockázatnak való kitettség további csökkentése érdekében meg kell erősíteni az információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások biztonságát és szabványosítását. A Bizottság 2022-ben az információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások biztonságának és szabványosításának megerősítése érdekében javaslatot fog tenni a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra.
A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy még nagyobb fokú koordináció révén fokozza a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre való felkészültséget, ideértve a reagálás kezeléséhez szükséges potenciális szükségletek és erőforrások azonosítását is. A főképviselővel együtt továbbra is támogatni fogja a tagállamokat a közös koordinációs egység létrehozásában, különös tekintettel annak kölcsönös segítségnyújtási mechanizmusára, és ösztönözni fogja a polgári katonai együttműködést a védelmi szakértők és más közösségek közötti (pl. polgári, bűnüldözési és diplomáciai) információcsere és koordináció megkönnyítése érdekében.
A Bizottság 2022-ben javaslatot tesz a Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont stratégiai menetrendjére, többek között a kettős felhasználású technológiákra és a polgári-katonai szinergiákra vonatkozóan, amelyeket az érintett szereplőkkel összehangolt módon kell rögzíteni.
Hogyan kezelik a védelmi ágazat éghajlatváltozásra gyakorolt hatását?
Amellett, hogy az operatív hatékonyság fenntartása továbbra is prioritás marad, a védelmi ágazatnak szembe kell néznie az éghajlatváltozás biztonsági hatásaihoz való alkalmazkodás jelentette kihívással, ideértve a szélsőségesebb éghajlati körülmények közötti működést is, valamint hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás mérsékléséhez az EU éghajlatváltozási politikái, különösen az európai zöld megállapodás keretében. Ebben az ágazatban az energiahatékonyság javításának és a kibocsátások csökkentésének szerves részévé kell válnia a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességre, valamint a biológiai sokféleség védelmére és a körforgásos gazdaság megerősítésére irányuló közös erőfeszítéseknek. A Bizottság 133 millió EUR-t különített el az e témákkal foglalkozó védelmi technológiák és termékek kutatásának és fejlesztésének támogatására.
Ezzel összefüggésben a Bizottság elkötelezett a 2020. évi közös uniós éghajlatváltozási és védelmi ütemterv végrehajtása iránt, amellyel kapcsolatban a Bizottság az EKSZ-szel és az EVÜ-vel együtt 2022 első felében benyújtja az elért eredményekről szóló első éves jelentést.
Mivel a NATO, az ENSZ, valamint az Egyesült Államok és más partnerek is egyre inkább hasonló munkát végeznek, az EU fokozni fogja az éghajlattal, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos személyzeti szinten folytatott párbeszédet.
A biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv
Miért most kerül sor „a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv” kidolgozására?
A biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv eleget tesz az Európai Tanács tagjai által 2021. február 26-án megfogalmazott kérésnek, hogy a Bizottság vázolja fel a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció fellendítésére, valamint az EU biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiák és értékláncok tekintetében fennálló stratégiai függőségének csökkentésére irányuló utat.
Hogyan kapcsolódik ez a terv más kezdeményezésekhez, például a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési tervhez?
Az ütemterv az aktualizált ipari stratégiára és a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési tervre támaszkodik. Az ütemterv javasolja e kezdeményezések hatókörének kiterjesztését azáltal, hogy felkéri a tagállamokat, hogy szorosabban működjenek együtt az EU-val a kutatás és az innováció fellendítése, valamint a kritikus technológiáktól és értékláncoktól való stratégiai függőség csökkentése érdekében, különösen a következők érdekében:
- az uniós biztonság és védelem szempontjából kritikus technológiák azonosítása, azok európai (KTF+I) programokon keresztül történő fellendítése;
- annak biztosítása, hogy a védelmi megfontolásokat még inkább előtérbe helyezzék a polgári KTF+I programokban, valamint adott esetben az ipar- és kereskedelempolitikában, miközben a technológiák lehetséges polgári felhasználását is jobban figyelembe veszik a védelmi célú kutatási, technológiafejlesztési és innovációs programokban;
- a biztonság és védelem szempontjából kritikus technológiákra vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő stratégiai és összehangolt megközelítés előmozdítása a kezdetektől fogva, az uniós és tagállami kutatási, technológiafejlesztési és innovációs programok lehető legjobb kihasználása, a polgári és védelmi célú kutatási, technológiafejlesztési és innovációs közösségek közötti szinergiák megteremtése, valamint a külső forrásokból származó stratégiai függőségek enyhítése; valamint
- a lehető legnagyobb mértékű – kölcsönösen előnyös feltételek melletti – együttműködés más hasonló gondolkodású partnerekkel, például az Egyesült Államokkal és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO).
Mi a „kritikus technológiák megfigyelőközpontja”, és mi lesz a feladata?
A Kritikus Technológiák Uniós Megfigyelőközpontját a Bizottság jelenleg hozza létre a szinergiákra vonatkozó cselekvési tervvel összhangban. A megfigyelőközpont azonosítja, nyomon követi és értékeli az űr-, a védelmi és a kapcsolódó polgári ágazatok számára kritikus technológiákat, azok potenciális alkalmazását, valamint a kapcsolódó érték- és ellátási láncokat. Emellett azonosítja, nyomon követi és elemzi a meglévő és kiszámítható technológiai hiányosságokat, a stratégiai függőségek és sebezhetőségek kiváltó okait.
A Bizottság a megfigyelőközpont adatai alapján 2022 végéig, majd azt követően kétévente minősített jelentést nyújt be a tagállamoknak a kritikus technológiákról és a biztonságot, a világűrt és a védelmet érintő stratégiai függőségekkel kapcsolatos kockázatokról.
A Bizottság e jelentések alapján technológiai ütemterveket fog készíteni, amelyek magukban foglalják a kutatás és az innováció fellendítését, valamint a biztonságot és a védelmet érintő stratégiai függőségek csökkentését célzó enyhítő intézkedéseket.
Hogyan tervezi a Bizottság csökkenteni a stratégiai függőségeket?
Amint uniós szinten megállapodás születik a kritikus védelmi és biztonsági technológiákról, a Bizottság azt tervezi, hogy teljes mértékben kiaknázza a szinergiákban rejlő lehetőségeket azáltal, hogy a védelmi megfontolásokat beépíti az uniós ipari és technológiai kezdeményezésekbe. Ennek az új megközelítésnek az első példája az a csipekről szóló európai jogszabály, amely a félvezetőket kifejezetten kritikus ágazatnak tekinti a védelem szempontjából. Alapvető fontosságú továbbá, hogy az EU jobban védje kritikus eszközeit. A Bizottság a közvetlen külföldi befektetések átvilágításának megerősítését javasolja, arra ösztönözve valamennyi tagállamot, hogy hozzanak létre nemzeti átvilágítási mechanizmust.
Hogyan fogja az ütemterv támogatni a nem hagyományos szereplőket és a meglévő innovatív induló vállalkozásokat és kkv-kat abban, hogy bekapcsolódjanak a biztonság és védelem szempontjából kritikus technológiákba?
A szinergiákra vonatkozó cselekvési tervében a Bizottság elismerte a polgári és védelmi kutatási és innovációs tevékenységek közötti szinergiáknak az uniós gazdaság és társadalom versenyképessége és rezilienciája szempontjából történő erősítéséből származó előnyöket.
A Bizottság számos eszközt hoz létre a biztonság és a védelem szempontjából kritikus technológiákkal kapcsolatos innováció és vállalkozói szellem támogatására, nevezetesen: a) célzott EDF-fellépések; b) az InvestEU keretében létrehozott új védelmi beruházások támogatásötvözési eszköze; c) egy új védelmi CASSINI; d) az új technológiák és a kettős felhasználású innováció új innovációs inkubátora 2022-ben; valamint e) az innovációs hálózatok fokozott támogatása.
Ezeknek az eszközöknek különösen a nem hagyományos szereplőket és a meglévő innovatív induló vállalkozásokat és kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) kell segíteniük abban, hogy leküzdjék a biztonsági és védelmi ágazat magas szintű technológiai, igazgatási, szabályozási és a piacra lépést nehezítő akadályait, valamint megfeleljenek magas szintű biztonsági szabványaiknak és finanszírozáshoz jussanak.
Mi a „védelmi innovációs program”?
A Bizottság az Európai Védelmi Ügynökséggel (EDA) együtt védelmi innovációs programot hoz létre, hogy egyetlen keretbe foglalja a védelmi innovációt és a vállalkozói szellemet támogató kezdeményezéseit.
A Bizottság az uniós költségvetésnek a védelem, a polgári és kettős felhasználású kutatás, technológiafejlesztés és innováció támogatása céljából történő végrehajtása terén szerzett tapasztalatai alapján ösztönözni fogja az innovációt az európai védelmi technológiai és ipari bázis számára.
Az Európai Védelmi Ügynökség és védelmi innovációs központja a továbbiakban összekapcsolja majd és támogatni fogja az ügynökség védelmi szakértelmén alapuló tagállami erőfeszítéseket, többek között a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák és a katonai képességekkel kapcsolatos követelmények összekapcsolása terén.
Hogyan irányozza elő az ütemterv a nemzetközi partnerekkel való együttműködést?
A hasonló gondolkodású partnerekkel világszerte folytatott együttműködés elengedhetetlen az EU rezilienciájának és ellátásbiztonságának fokozásához, miközben csökkenti a stratégiai függőségeket és növeli a kölcsönös előnyöket. A viszonosság elve fontos szerepet játszik ebben az összefüggésben. A technológia, a biztonság és a védelem területén az EU hagyományos partnerei közé tartoznak az Európai Gazdasági Térség tagjai (különösen Norvégia), a tagjelölt országok, a szomszédos országok és más harmadik országok (pl. az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea), valamint a nemzetközi szervezetek (pl. a NATO).
Az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) 2021. szeptemberi első ülésén például az EU és az USA megerősítette elkötelezettségét az iránt, hogy „a zöld és digitális átállás, valamint polgáraink védelmének biztosítása szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban az ellátási láncok rezilienciájának és az ellátás biztonságának előmozdítására összpontosítson”, valamint megerősítette a következőkre irányuló célját: „a kínálat és a kereslet átláthatóságának növelése; a meglévő ágazati képességek feltérképezése; a szakpolitikai intézkedésekről, valamint a kutatási és fejlesztési prioritásokról szóló információcsere; valamint az ellátási lánc rezilienciájának és diverzifikációjának előmozdítását célzó stratégiák kidolgozásában való együttműködés”.
A NATO-val folytatott együttműködést illetően a Bizottság és a főképviselő/alelnök a NATO-val való rendszeres munkakapcsolat révén figyelemmel kíséri a releváns NATO-kezdeményezések előrehaladását ezen a területen annak érdekében, hogy lehetséges, kölcsönösen elfogadható és előnyös kölcsönhatás alakuljon ki a kapcsolódó uniós kezdeményezésekkel, a tagállamok számára teljes átláthatóság mellett, elkerülve ugyanakkor az új technológiai vagy képességbeli függőségek kialakulását vagy a meglévők növelését.
További információk
A Bizottság hozzájárulása az európai védelemhez a stratégiai iránytűvel összefüggésben
Közlemény: A biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv
Forrás:
Kérdések és válaszok: A Bizottság hozzájárulása az európai védelemhez a stratégiai iránytűvel összefüggésben; Európai Bizottság; 2022. február 15.
