„A mai napon Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke és Liu He miniszterelnök-helyettes vezette a 9. EU és Kína közötti magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszédet. Mairead McGuinness biztos szintén részt vett a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos eszmecserén. A magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd középpontjában a globális gazdasági kihívások, a Covid19 által az ellátási láncokban okozott zavarok, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió hatása állt, többek között az élelmezést, az energiát és a pénzügyi szolgáltatásokat illetően. A felek megvitatták továbbá a kétoldalú kereskedelem és a kölcsönös beruházások terén fennálló, rendezésre váró kérdéseket, valamint a pénzügyi szolgáltatások terén folytatott együttműködés fokozását. Az EU és Kína megállapodott arról, hogy a következő magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszédre 2023-ban kerül sor.
Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke és a kereskedelempolitikáért felelős tagja így nyilatkozott: „Az EU és Kína kulcsfontosságú kereskedelmi partnerei egymásnak. Gazdaságaink jelentősége együtt jár azzal a felelősséggel is, hogy közös válaszokat alakítsunk ki a globális gazdasági és kereskedelmi kihívásokra, többek között az ellátási láncokban keletkezett zavarokra, a globális élelmiszer-ellátás bizonytalanságára, a legsérülékenyebb országok adósságának enyhítésére és a Kereskedelmi Világszervezet reformjára. Hangsúlyoztam, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott agresszív háború jelentős globális biztonsági és gazdasági kihívások elé állít bennünket. Kiemeltem továbbá, hogy továbbra is szükség van az elkötelezettségre az EU és Kína közötti kiegyensúlyozottabb és kölcsönös kereskedelmi és beruházási kapcsolatok kialakítása érdekében.”
Mairead McGuinness, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott: „Az EU és Kína közötti kétoldalú együttműködés a pénzügyi szektorban kölcsönös érdekünk. Szeretném, hogy folytatódjon az együttműködés a pénzügyi szabályozási kérdésekben, többek között a zöld finanszírozás terén, amely kulcsfontosságú mindkét gazdaság számára ahhoz, hogy az éghajlat-politikai célkitűzéseink elérésére irányuló erőfeszítések gyümölcsözők legyenek. Örömömre szolgál, hogy a mai napon konkrét megoldásokat tudtunk megvitatni, melyek a Kínában működő európai pénzügyi intézmények tevékenységét hivatottak megkönnyíteni.”
Főbb témák és eredmények
Az EU és Kína számos témát és javaslatot vitatott meg, többek között a következőket:
A világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos aggályokkal összefüggésben az EU hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EU és Kína egymással együttműködve segítsen az Oroszország Ukrajna elleni agressziója által okozott kihívások kezelésében. Az EU nyugtázta, hogy Kína kész együttműködni a globális piacok stabilitásának biztosítása és a globális élelmiszer-ellátás bizonytalanságának – többek között a műtrágyakivitel révén történő – felszámolása érdekében.
Az EU javaslatokat terjesztett elő továbbá az alacsony jövedelmű országok adósságenyhítésével kapcsolatos kétoldalú és a G20-ak keretében folytatott munka fokozására.
Az EU és Kína üdvözölte a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 12. miniszteri konferenciájának pozitív eredményeit. Ezzel összefüggésben az EU és Kína megállapodott abban, hogy közösen dolgoznak a WTO reformján. Az EU hangsúlyozta továbbá, hogy kezelni kell a globális torzulásokat, például az ipari támogatások és a kapacitásfelesleg terén.
Az EU és Kína egyetértett abban, hogy meg kell előzni az ellátási láncban fellépő zavarokat, és tárgyalt az átláthatóság növeléséről és az egyes kritikus fontosságú nyersanyagok és más termékek ellátásával kapcsolatos információk cseréjéről.
A pénzügyi szolgáltatásokról folytatott eszmecsere konstruktívnak bizonyult. E téren Kína kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőbeni nemzeti jogszabályai nem korlátozzák majd az európai lízingvállalkozásokat abban, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak az ország egész területén. A felek üdvözölték a Kínai Központi Bank és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság között aláírt egyetértési megállapodást, amely biztosítja, hogy az európai bankok igénybe vehetik a Sanghaji Elszámolóház szolgáltatásait. Az EU üdvözli, hogy Kína kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését támogató eszközében az uniós bankok is részt vehessenek.
Az EU hangot adott az üzleti környezettel kapcsolatos aggályoknak, többek között az egyenlő versenyfeltételek hiányának és a kínai üzleti környezet fokozódó politizálódásának, ami arra készteti az európai vállalatokat, hogy újragondolják már meglévő tevékenységüket és tervezett beruházásaikat az országban.
Az EU nyomatékosította, hogy a gazdasági nyomásgyakorlást célzó intézkedések – többek között Litvániával szemben – elfogadhatatlanok.
A Covid19-világjárvány kezelése közös prioritás, amely során mind az EU, mind Kína keményen dolgozott, hogy életeket mentsen. Az EU felajánlotta az együttműködés és a tapasztalatcsere folytatását, és arra ösztönözte Kínát, hogy vizsgálja felül a vírus terjedésének megszakítását célzó, az EU és Kína közötti légi közlekedést visszavető politikáját.
A felek üdvözölték az állategészségügy terén folytatott megerősített együttműködést, és az EU azt javasolta, hogy folytatódjanak a tárgyalások egy régiókba sorolásról szóló kétoldalú megállapodás megkötéséről egyes állatbetegségek tekintetében.
Háttér-információk
A 2022. április 1-jén rendezett EU–Kína csúcstalálkozón megállapodás született arról, hogy a nyári szünet előtt sor kerül az EU és Kína közötti magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszédre.
Az EU és Kína fontos kereskedelmi partnerei egymásnak: 2021-ben az áruexport tekintetében Kína volt az EU harmadik legnagyobb partnere (10,2%), az árubehozatalt illetően pedig az EU elsőszámú kereskedelmi partnere (22,4%).
A Kínából származó uniós import értéke 2019-ben 363 milliárd euró, 2021-ben 472 milliárd euró volt. Az EU 2019-ben 198 milliárd euró, 2021-ben 223 milliárd euró értékben exportált Kínába. Ez megközelítőleg 1,3 milliárd euró összegű napi behozatalnak és 600 millió euró értékű napi kivitelnek felel meg, ami napi 1,9 milliárd eurós kereskedelmet jelent az EU és Kína között.
További információk
Forrás:
EU–Kína: A stabil globális gazdaság közös felelősségünk; Európai Bizottság; 2022. július 19.
Vesd össze:
Minister and Head of Economic and Commercial Office of the Chinese Mission to the EU Peng Gang: For China and the EU, Cooperation is Our Only Right Way Forward; Mission of the People’s Republic of China to the European Union; 2022. július 21.
