„A 21. század kőolajaként ismert integrált áramkörök, más néven microchip-ek a technológia gyorsütemű fejlődésének köszönhetően mindennapjaink integráns részét képezik.
I. Aktualitása
A chipek a digitális gazdaság mozgatórugóiként az okostelefonoktól és elektromos személygépkocsiktól kezdve a kritikus fontosságú egészségügyi, energetikai, kommunikációs és automatizálás infrastruktúrákon át az iparágak többségéiben alkalmazott digitális termékek működőképessé tételéért felelnek. Kulcsfontosságúvá vált szerepük a jövő technológiái, többek között a mesterséges intelligencia és az 5G/6G kommunikáció szempontjából is.
A microchip-ellátási lánc összetettségének és szerkezeti jellegének köszönhetően a félvezető-ellátási lánc egyike napjaink legsebezhetőbb szektorainak, melyet kiválóan példáz a COVID-19 világjárvány okozta válsághelyzet. A pandémia és a megnövekedett kereslet okán először 2020-ban tapasztalt egyedülálló mikrochiphiányt a közelmúltbeli globális geopolitikai kihívások –vagyis az ukrán háború– tovább mélyítették. Ezen válsághelyzetet kívánja orvosolni az Európai Bizottság által először 2022 áprilisában előterjesztett Chips Act – más néven az európai chipekről szóló törvény–, amely céljaként tűzte ki ennek a strukturális hiányosságnak az ellátási lánccal kapcsolatos, illetve geopolitikai kockázatoknak kitett területen Európa technológiai szuverenitásának biztosítását.
II. A jogszabály háttere
Ahogyan azt a jogalkotó a jogszabály preambulumában is kiemeli, az elmúlt években Európában zavarok voltak tapasztalhatók a chipek kínálatában, ami több gazdasági ágazatban is hiányt okozott. Az ilyen ellátási zavarok számos európai ágazatot, köztük a gépjárműipart, az energiát, a kommunikációt és az egészségügyet, valamint az olyan stratégiai ágazatokat, mint a védelem, a biztonság és az űripar, veszélybe sodornak. Ezzel párhuzamosan hamis mikrochipek kezdenek megjelenni a piacon, ami veszélyezteti az elektronikus eszközök és rendszerek biztonságát. Mindezekre tekintettel elengedhetetlennek látta a jogalkotó Európa stratégiai autonómiájának biztosítását ezen a területen is.
III. Célja
Az Európai Bizottság által előterjesztett EU Chips Act célja, hogy kezelje a félvezető-ellátás hiányát és a félvezető-beruházások évek óta tartó csökkenését a kontinensen, és 2030-ra a jelenlegi 10%-os szintről 20%-ra növelje Európa részesedését a globális microchipgyártásból, csökkentve annak ellátási függőségeit, nemzetközi kríziseknek való kitettségét. Ezen döntés hátterében húzódik, hogy miközben a világ legnagyobb félvezetőgyártói fokozzák a jelenlegi és a következő generációs chiptervezésbe történő beruházásaikat, az európai tőkebefektetések ebben az ágazatban évtizedek óta csökkennek.
A Chips Act célja ezen tendencia felülírása egy széleskörű beruházási program elindításának segítségével, amely három fő irányvonalat követ. A jogszabály első pillére a technológiai kapacitásépítésre és az innovációra épül a csúcstechnológiát képviselő chipek területén. Míg a második pillér a termelési kapacitásokba történő nagyszabású beruházásokra helyezi a hangsúlyt, addig a harmadik pillér célja, hogy javítsa a kontinens félvezető-ellátási nehézségek észlelésére és az azokra való reagálásra való képességét, mely az ellátás folyamatosságát kívánja biztosítani egy jövőbeli félvezető-válság esetén.
A Bizottság javaslata értelmében az Unió mintegy 11 milliárd eurót kíván összevonni uniós finanszírozásból, a tagállamoktól, a partnerországoktól és a magánszektorból a meglévő kutatás, fejlesztés és innováció megerősítésére.
Az összeget a már létező kutatási kezdeményezésekbe folyósítják. A cél szakemberek képzése, a félvezetőgyártás modern eszközeinek biztosítása, valamint kísérleti gyártósorok felállítása prototípusok, tesztek és kísérletek céljára.
A befektetők számára a Chip Act egy egyértelmű keretrendszert biztosít, melynek segítségével az állami támogatásra jogosult befektetők gyorsan lefolytatott eljárás keretében juthatnak támogatáshoz.
„Azt szeretnénk, ha az uniós chiptörvény Európa fontos szereplővé válna a globális félvezető-színtéren” – emelte ki Dan Nica, a chiptörvény referense. Hozzátette, hogy „nem csak a költségvetésnek kell arányban állnia a kihívásokkal, és friss pénzből kell finanszírozni, hanem biztosítani akarjuk, hogy az EU vezető szerepet töltsön be a kutatás és az innováció terén, vállalkozásbarát környezetet biztosítson, gyors engedélyezési folyamatot, és a félvezetőágazat számára képzett munkaerőbe fektessen be. Célunk, hogy biztosítsuk a növekedést Európában, felkészüljünk a jövőbeli kihívásokra, és megfelelő mechanizmusokkal rendelkezzünk a jövőbeli válságok esetére.”
Mindezek ismeretében hoz létre az Európai Unió egy válságreagálási mechanizmust, amelynek keretében a Bizottság felmérné az EU félvezető-ellátását fenyegető kockázatokat és a tagállamokban olyan korai „előrejelző mutatókat”, amelyek uniós szintű riasztást válthatnak ki. Ez lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy sürgősségi intézkedéseket hajtson végre, például a különösen érintett termékek ellátásának rangsorolását, vagy közös beszerzéseket hajtson végre a tagállamok számára.
IV. A Chips Act előtt álló kihívások
Mindezek fényében felvetődik tehát a kérdés: nagyságrendileg elégségesek-e az uniós beruházások a stratégiai autonómia eléréséhez a félvezető-gyártás területén? Habár a hőn áhított abszolút stratégiai autonómia valószínűleg nem érhető el, mivel a harmadik országoktól való függőség nehezen kiküszöbölhető a ritkaföldfémek és más, a fejlett félvezetőgyártáshoz szükséges anyagok tekintetében, az ezeket az anyagokat előállító országok – mindenekelőtt Kína – azonban valószínűleg továbbra is függeni fognak az Egyesült Államoktól és az EU-tól a tervezés vagy a gyártóberendezések tekintetében. Az ebből eredő kölcsönös függőséget úgy kell majd kezelni, hogy az inkább javítsa a kapcsolatok stabilitását.
Továbbá, a félvezetőpiac hatalmas beruházásokat igényel majd, a tőkekiadásokat 2030-ig 825 milliárd dollárra becsülik, mely becslés alapján az EU által kitűzött 20%-os termelési részesedés eléréséhez a teljes európai félvezetőipari tőkekiadásoknak hozzávetőlegesen 164 milliárd dollárt kellene kitenniük. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok a jelenlegi 12%-ról visszatérjen az 1990-es években elért 37%-os részesedésre, több mint 300 milliárd dollárra lenne szükség. Ezidáig nem került tisztázásra, hogy a beruházási igények és a politikai tervekből származó finanszírozás közötti szakadékot hogyan fogják betölteni.
A Chips Act hiányossága, hogy nem mozgósítja az összes rendelkezésére álló szakpolitikai eszközt. Hiátusa abban áll, hogy nem rendelkezik közbeszerzési tervvel, még akkor sem, ha az ígéretes piacok közül több is erős közérdekeket érint (biztonság, védelem, egészségügy). Nem tárgyalja sem az exportellenőrzést, sem a közvetlen külföldi befektetések (FDI) vizsgálatára vagy a partnerségre vonatkozó konkrét útmutatást.
A készségekkel és tehetségekkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedési fejletlenek, és nem foglalkozik az „brain-drain” alapvető okaival, például az európai innovációs környezettel és a fizetésekkel.
Ezen és hasonló kritikák miatt kérdéses, hogy a nemrégiben elfogadott Chips Act képes lesz-e betölteni az Unió által neki szánt szerepet.
Irodalom:
https://www.european-chips-act.com
https://www.bmaw.gv.at/Themen/Europa/Aktuelles/European-Chips-Act.html
https://www.eetimes.eu/eu-parliament-adopts-position-on-chips-act/
https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2022/02/chiptorvenyt-javasol-az-eu
Forrás:
Chips Act – Európa útja a stratégiai autonómia felé; Szabó Menta; Arsboni; 2023. február 21.
