„Idén a szokásosnál valamivel korábban, április közepén rendezték meg a közép-európai térség egyik legrangosabb kiber-nemzetbiztonsági szakmai találkozóját. A régió biztonsági struktúráiban nagy hagyományú képzőintézetnek, és ugyanakkor rangos szakmai műhelynek számító Varsói Hadiakadémia, az Akademia Sztuki Wojennej ad otthont, a 2020-as évtized eleje óta, a békében és háborúban egyaránt kiemelt veszélyterületnek számító kiberteret vizsgáló kutatók éves találkozójának. Az egyetemi rangú akadémia kiberbiztonsági központjának szakmai specializációja, az online dimenziókban folyó akciók és műveletek jogi szempontjainak tanulmányozása ez alkalommal is hangsúlyosan jelentkezett a két napos rendezvény programjának összeállításában. A szomszédban folyó háborút kísérő kiber- és információs hadműveletek azonban nem csupán ebben a nagy tematikus blokkban kaptak jelentős teret, hanem a korszerű harccselekményekben rohamosan növekvő szerepet kapó új technológiák, mesterséges intelligencia alkalmazások esetpéldáihoz is bőségesen szolgáltattak „muníciót”.
Az első szakmai nap kiemelkedő fontosságú részét képviselte a nemzeti kiberstratégiák összehasonlító vizsgálatára vállalkozó kerekasztal beszélgetés. A házigazda lengyelek stratégiáját a szomszédos Litvánia vonatkozó irányelveivel mérték össze elsőként a résztvevők. A legnagyobb érdeklődés azonban a terület hagyományos nagyhatalmának számító Nagy-Britannia új stratégiai dokumentumát kísérte. Ennek részben volt csupán oka az, hogy a – már tavaly év végén nyilvánosságra hozott – kormányzati anyag részletes bemutatására csupán az előző napokban került sor. A fokozott érdeklődés azonban jórészt annak volt köszönhető, hogy a konferenciát megelőző héten robbant a nyilvánosság elé a brit kibervédelmi szervezet, a National Cyber Force offenzív szerepével kapcsolatos első tényszerű híranyag is. Az NFC immár nyilvánosság előtt is vállalt támadó szerepköre összecseng a 2025-ig szóló brit kiberstatégia legfontosabb irányelveivel. A stratégia ugyanis – az ellenséges kibertevékenységek felderítése, monitorozása mellett – éppen az ilyen, a szigetország biztonságát fenyegető online tevékenységek aktív megzavarását, felszámolását jelöli ki az elkövetkező időszak fókuszaként.
A nyitó szakmai nap második része (követve ebben is az Akadémia konferencia-sorozatának hagyományait) a kibertér új fenyegetéseit vette górcső alá. A „Mesterséges intelligencia, világűr és big data” gyűjtőcím alá rendezett kerekasztal beszélgetés az online világ új fejleményeit vette szemügyre. A résztvevő nemzetközi szakértői gárda olasz, illetve török résztvevői a „fenyegetés-panoráma” új jelenségeihez kapcsolódó jogi problémákat mutatták be, hasonlóan a téma lengyel referenseihez. Különösen nagy érdeklődés kísérte a konferencia egyetlen magyar meghívottja, dr. Nyáry Gábor prezentációját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének tudományos munkatársa a világűr, a kibertér és a mesterséges intelligencia gyorsuló konvergenciájának technológiai komplexitásaira, és az ebben rejlő nemzetbiztonsági fenyegetésekre helyezte a hangsúlyt. A konferencia zárónapján a mesterséges intelligencia katonai célú kiberalkalmazásai kerültek terítékre. Itt számos NATO-tagállam (köztük az ilyen téren mindig megkülönböztetett figyelemmel kísért Észtország) katonai kiberszervezetrendszerét, alkalmazási elveit vetették össze a panelisták. Az eseménysorozat végén pedig a katonai-civil-tudományos együttműködésben rejlő kibervédelmi potenciálokat vitatták meg a nemzetközi szakértők.”