Skip to main content
Európai Uniógazdaságinformatikajogpolitikatársadalomtechnikatudomány

Megvan az Európai Parlament álláspontja a mesterséges intelligencia szabályozásáról (AI Act)

Szerző: 2023. június 18.No Comments

  • Teljes tilalom a biometrikus megfigyelésre, a gépi érzelemfelismerésre és a prediktív rendészetre
  • A generatív MI-rendszerek, például a ChatGPT használatakor egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az adott tartalmat mesterséges intelligencia állította elő
  • Nagy kockázatnak kell tekinteni a választópolgárok szavazatát befolyásoló MI-rendszerek használatát

Az egészség, a biztonság, az alapvető jogok és a demokrácia védelmében az emberközpontú és megbízható MI-rendszereket kell helyzeti előnybe hozni.

A képviselők szerdán 499 szavazattal, 28 ellenében és 93 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályjavaslat tanácsi vitájakor. A szabályozás azt hivatott biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia Európán belüli fejlesztése és alkalmazása mindenben megfeleljen az európai alapjogoknak és értékeknek, azaz maradjon emberi felügyelet alatt, legyen biztonságos, átlátható és megkülönböztetésmentes, illetve a társadalom és a környezet jólétét szolgálja.

Tiltott gyakorlatok az MI használatában

A szabályok a kockázatok szintje szerint állapítanak meg kötelezettségeket a szolgáltatók és a felhasználók számára. Az emberek biztonságára nézve elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentő MI-rendszerekre, mint például a társadalmi pontozás (az embereknek a társadalomban tanúsított magatartása vagy személyes jellemzők szerinti osztályozása), tilalom vonatkozna. A képviselők tilalmi listára tették az MI magánéletet sértő és diszkriminatív alkalmazásait is, többek között

  • a köztereken végzett „valós idejű” és „utólagos” távoli biometrikus azonosítást;
  • az érzékeny személyes adatokon (nemen, fajon, etnikai származáson, állampolgárságon, valláson, politikai szemléleten) alapuló biometrikus kategorizálást;
  • a profilalkotásra, illetve a tartózkodási helyre vagy bűnözői előéletre alapozott prediktív rendvédelmet;
  • a gépi érzelemfelismerés alkalmazását a bűnüldözésben, a határellenőrzésben, a munkahelyen és az oktatási intézményekben; valamint
  • arcfelismerő adatbázisok létrehozását az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan leválogatott arcképek felhasználásával (sértve az emberi jogokat és a magánélethez való jogot).

Nagy kockázattal járó MI-alkalmazások

A képviselők nagy kockázatúnak minősítenék azokat az MI-rendszereket, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az emberek egészségét, biztonságát, alapvető jogait vagy a környezetet. A választási eredmények és a szavazók befolyásolására alkalmas MI-rendszerek, illetve a több mint 45 millió felhasználóval rendelkező közösségimédia-platformok által használt ajánlórendszerek a képviselők javaslatában szintén felkerültek erre a listára.

Kötelezettségek az általános célú MI-rendszerekkel kapcsolatban

A Parlament álláspontja szerint az általános célú MI-rendszerek fejlesztői csak azután hozhatnák forgalomba termékeiket az uniós piacon, hogy felmérték és mérsékelték a lehetséges kockázatokat (az egészségre, biztonságra, az alapvető jogokra, a természeti környezetre, a demokráciára és a jogállamiságra), és bejegyeztették modelljeiket az uniós adatbázisba. Az ilyen modelleken alapuló generatív MI-rendszerekkel szemben, mint például a ChatGPT, elvárás lenne az átláthatóság: minden esetben fel kellene tüntetni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia állította elő, segítséget kellene nyújtani az úgynevezett „deep fake” képeknek az igaziaktól való megkülönböztetésében, valamint megfelelő biztosítékokkal kellene elejét venni a jogellenes tartalomgenerálásnak. Részletes összefoglalást kellene például közzétenni a rendszerek betanításához használt, szerzői jogi védelem alatt álló adatokról.

Az innováció ösztönzése a jogok védelmével párhuzamosan

Az innováció és a kkv-k támogatása érdekében a képviselők azt javasolták, hogy a kutatási tevékenységekre és a nyílt forráskódú licencek alapján rendelkezésre bocsátott MI-komponensekre ne terjedjen ki minden kötelezettség. A jogszabályjavaslat azoknak a szabályozói tesztkörnyezeteknek is kedvez, amelyekben a hatóságok valós élethelyzeteket leképezve tesztelik az MI-rendszereket.

A képviselők több jogot kívánnak adni a polgároknak ahhoz, hogy adott esetben panasszal éljenek az MI-rendszerek alkalmazásával szemben. Az alapvető jogaikra jelentősen kiható döntésekről pedig részletes tájékoztatást kellene kapniuk a polgároknak, amennyiben azok nagy kockázatú MI-rendszerek bevonásával születtek. Végezetül a Parlament kibővítené az MI-ügyekkel foglalkozó uniós hivatal hatásköreit, hogy az nyomon tudja követni az MI-szabálykönyv végrehajtását.

A szavazást követően a társjelentéstevő, Brando Benifei (S&D, Olaszország) így nyilatkozott:
„Minden szem ránk szegeződik a mai napon. Miközben a nagy technológiai vállalatok megkongatták a vészharangot saját teremtményeik miatt, Európa az élre állt, és konkrét javaslatokat terjeszt elő az MI kockázatainak kezelésére. Ki akarjuk használni az MI-ben rejlő lehetőségeket a kreativitás és a termelékenység szempontjából, ugyanakkor meg akarjuk védeni álláspontunkat a Tanáccsal kezdődő tárgyalásokon, és kezelni a demokráciánkra és szabadságunkra leselkedő veszélyeket”.

Dragos Tudorache (Renew, Románia) társjelentéstevő hozzátette: „A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály világszinten irányadó lesz az MI fejlesztésében és szabályozásában. Biztosítja, hogy ennek a technológiának, amely hatalmas előnyei révén várhatóan meg fogja változtatni társadalmainkat, fejlesztése és használata összhangban legyen a demokrácia, alapvető jogok és jogállamiság európai értékeivel.”

A jogszabály támogatásával a képviselők az európai polgárok elvárásaira reagálnak, melyeket a polgárok az Európa Jövőjéről Szóló Konferencia záró következtetéseiben juttattak kifejezésre. Ezek az elvárások: emberi ellenőrzés az MI-hez köthető folyamatok felett (35(3) számú javaslat), a megbízható mesterségesintelligencia-technológiákban rejlő lehetőségek kihasználása (35(8), számú javaslat) és az MI technológiának a nyelvi akadályok leküzdésére való felhasználása (37(3) számú javaslat).

A következő lépések

A tárgyalások a Tanáccsal a jogszabály végleges szövegéről még a mai nap folyamán megkezdődnek.

Sajtótájékoztató

Brando Benifei (S&D, Olaszország) és Dragos Tudorache (Renew, Románia) társjelentéstevők, valamint Roberta Metsola, az EP elnöke, ma, június 14-én 13:30-kor sajtótájékoztatót tartott a szavazás eredményéről és a következő lépésekről.

További információ

Forrás:
Megvan a parlamenti álláspont a mesterséges intelligencia szabályozásáról; Európai Parlament; 2023. június 14.