„A Santa Clara Egyetem alkalmazott etikai központjával együttműködésben készített kézikönyv tágabb kontextusban foglalkozik a kérdéssel.
Még a világi kérdésekben amúgy megfontoltan lépegető Vatikánt is szambatempóra pörgette a mesterséges intelligencia körüli őrület. A ChatGPT okozta felfordulásra extra gyorsan reagált: elkészült a pápai állam etikai MI-kézikönyve. Ferenc pápa ehhez külső segítséget hívott, az amerikai Santa Clara Egyetem Markkula Alkalmazott Etikai Központját.
A központtal közösen létrehozott ITEC (Institute for Technology, Ethics and Culture) nevű szervezet készítette el a kézikönyvet, melynek címe – Ethics in the Age of Disruptive Technologies: An Operational Roadmap – is jelzi, hogy a diszruptív technológiák tágabb összefüggésében kíván a kérdéssel foglalkozni. Ennek megfelelően nem is ragad le a mesterséges intelligenciánál, hanem foglalkozik többek között a gépi tanulásból, a titkosításból vagy a felhasználók online tevékenységének nyomon követéséből eredő etikai kérdésekkel. De abból a szempontból is tágította a témát, hogy nem csak a katolikus egyház szempontjait vette figyelembe. Mint az egyetem oldalán olvasható, az ITEC az üzleti élet, a civil társadalom, az akadémiai szféra, a kormányzat és a különböző vallási szervezetek képviselőit is bevonta a technológia emberiségre gyakorolt hatásának közös átgondolásába.
A kézikönyv amellett érvel, hogy a technológiákba (és az azokat létrehozó vállalatokba is) már a kezdetektől be kell építeni bizonyos szabályokat, amiket az a „parancs” határoz meg, hogy cselekedeteinknek az emberiség és a környezet közös javát kell szolgálniuk. A szerzők ebből vezetnek le hét alapelvet, melyek köré csoportosítják a teendőket. Az alapelvek persze meglehetősen általánosak: (1) az emberi méltóság és -jogok tiszteletben tartása; (2) az emberi jólét előmozdítása; (3) befektetés az emberiségbe; (4) az igazságosság, a hozzáférés, a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás előmozdítása; (5) ismerjük fel, hogy a Föld minden életért van; (6) folyamatosan biztosítani kell az elszámoltathatóságot; (7) elő kell mozdítani az átláthatóságot, hogy érthessük, mi történik.
Az irányelveket aztán konkrét, megvalósítható, példákkal illusztrált lépésekre bontják a szerzők. Persze sok esetben ezek is általánosság szintjén maradnak: az emberi méltóság és emberi jogok tiszteletben tartása alapelv alá sorolták a szerzők a magánélet és a titoktartás témakörét, amiben olyan tanácsok szerepelnek, mint a „ne gyűjtsünk a szükségesnél több adatot”, vagy hogy az összegyűjtött adatokat úgy kell tárolni, hogy az optimalizálja a magánélet védelmét és a titoktartást. Fontos lenne, hogy a vállalatok különleges védelmet biztosítsanak az orvosi és pénzügyi adatoknak, illetve ne csupán a jogi, hanem a felhasználókkal szembeni felelősségre is összpontosítsanak.
De miért a Vatikán?
A kérdést burkoltan a Gizmodo tette fel, amikor azzal a felvetéssel kereste meg az ITEC egyik tanácsadóját, hogy talán nem Őszentsége és munkatársai a legkézenfekvőbb választás az MI-vel kapcsolatos problémák megoldására. Brendan McGuire lelkész szerint azonban épp ellenkezőleg: a Vatikánnak egyedülálló lehetősége van kulcsszereplők egy asztalhoz ültetésére, mondta a lapnak. Ráadásul Ferenc pápa mindig is nyitott volt az új technológiákra, mert szerinte az jó dolgokat eredményezett.
A Markkula Központ igazgatója, Ann Skeet, aki a könyv egyik szerzője is, azt tartja a közös munka legnagyobb eredményének, hogy több kérdésben is általános konszenzus van kialakulóban. Ilyen például az elszámoltathatóság és az átláthatóság. Abban azonban már jóval kisebb az egyetértés, hogyan miként kellene ezeket a gyakorlatba átültetni a technológiák tervezésénél és alkalmazásánál.
A szerzők egyébként igyekeztek azon a nyelven írni, amit az üzletemberek és a mérnökök is értenek, elvégre mégis ők tehetnek a legtöbbet azért, hogy az MI több jót hozzon életünkbe, mint bajt. Ebben segített a szerzőgárda összetétele is. José Roger Flahaux jelenleg a San Jose Állami Egyetemen és a Santa Clara Egyetem tevékenykedik tanárként és mentorként, de korábban a technológiai iparban dolgozott felső vezetőként (pl. SanDisk, Corsair Memory), Brian Patrick Green pedig a Markkula Központban a technológia etikájával foglalkozik.”
Forrás:
MI az Úr áldásával. Elkészült a Vatikán etikai kódexe az MI-hez; Bitport.hu; 2023. június 29.
Ethics in the Age of Disruptive Technologies: An Operational Roadmap; José Roger Flahaux, Brian Patrick Green, Ann Skeet; Markkula Center for Applied Ethics, Institute for Technology, Ethics and Culture (ITEC); 2023. június (rövid regisztráció után a kiadvány letölthető)
Szerkesztői megjegyzés:
A Santa Clara University egy jezsuita egyetem a Szilícium-völgyben. A Markkula Center for Applied Ethics 1986 óta létezik, alapítói Linda és A.C. „Mike” Markkula Jr. voltak. (A.C. „Mike” Markkula Jr. az Apple alapítóinak egyike.) Az Institute for Technology, Ethics and Culture (ITEC), amely a Markkula Center-en belül működik, a Vatikán egyik intézményével (Kulturális és Oktatási Dikasztérium / Dicastero per la Cultura e l’Educazione) kooperációban jött létre.
The Markkula Center for Applied Ethics Launches The Institute for Technology, Ethics, and Culture (ITEC) and its First Applied Corporate Ethics Roadmap in Collaboration with the Vatican; Markkula Center for Applied Ethics; 2023. június 28.
Dicastero per la Cultura e l’Educazione; Vatikán