„A mai napon elfogadott közleményében a Bizottság bemutatja, mit tett az EU a tiszta technológiák fejlesztésének és alkalmazásának előmozdítása és támogatása érdekében az egységes piac megerősítése, az egyenlő versenyfeltételek megteremtése, a kutatás és az innováció támogatása, a kereskedelmi megállapodások hálózatának kibővítése és a külső fejlemények hatásának enyhítése révén. Az Európai Tanács kérésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta az Egyesült Államoknak az infláció csökkentéséről szóló jogszabályának legelső eredményeit is. Közleményében hangsúlyozza, hogy továbbra is figyelemmel kell kísérni a helyzetet, és konstruktívan együtt kell működni az USA-val. A bizottsági dokumentum emellett megállapítja, hogy más szereplők (pl. Kína) is bevezettek olyan aktív állami támogatási programokat, amelyek valószínűleg hatással lesznek a tiszta technológiák uniós beruházási környezetére.
Uniós intézkedések, amelyek a tiszta technológiákba irányuló beruházásokat hivatottak előmozdítani az egységes piacon
A tiszta technológiák kulcsszerepet játszanak a zöld átállásban, valamint az éghajlatváltozásnak és a biodiverzitás csökkentésének a kezelésében. Az európai zöld megállapodás átfogó égisze alatt és az intelligens politikamix révén az EU olyan szabályozási keretet és üzleti környezetet alakított ki, amely fokozza a növekedést, illetve kedvez a tiszta technológiák fejlesztésének, előállításának és alkalmazásának:
- Ösztönzők és kiszámíthatóság: Az EU ambiciózus szabályozási keretet dolgozott ki annak érdekében, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag része többek között a kibővített és megerősített kibocsátáskereskedelmi rendszer, valamint az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó új mechanizmust, amelyek lehetővé teszik az EU-nak, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Emellett a Bizottság fokozatosan csökkenti a bürokratikus és az adminisztratív terheket, és egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a tiszta technológiai projektek engedélyezését – ez legfőképpen a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabálynak köszönhető.
- Uniós beruházások: 2021 és 2027 között a tervek szerint a teljes uniós költségvetés 32,6%-át fordítják éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra (ami 578 milliárd eurót jelent). A Bizottság emellett elindítja a megújuló hidrogén előállítására irányuló első uniós szintű árverést is, 800 millió eurós költségvetéssel, amit az Innovációs Alapból hív le.
- Magánberuházások: A kedvező uniós szabályozási környezet elősegíti a magánforrások bevonását a dekarbonizáció finanszírozásába. Az uniós taxonómia és a tőkepiaci unió lehetőséget nyújtanak a befektetőknek, hogy támogassák a tiszta technológiák fejlesztését.
- Állami beruházások: Az állami támogatási politikák számos lehetőséget kínálnak a tiszta beruházások nemzeti szintű támogatására. A Bizottság 2023 márciusa óta mintegy 6,9 milliárd euró összköltségvetésben hagyott jóvá tagállami programokat a tiszta technológiákba történő beruházásokra, és jelenleg további programokat értékel. A zöld és digitális átállás megvalósításához szükséges beruházások rendkívüli nyomást gyakorolnak a tagállamok költségvetésére. Ez arra figyelmeztet minket, hogy mielőbb meg kell állapodni az uniós gazdasági kormányzási szabályok reformjáról, amelyre a Bizottság a múlt áprilisban tett javaslatot.
- Együttműködés az érdekelt felekkel: Az olyan ipari szövetségek, mint az Európai Akkumulátorszövetség és a Tisztahidrogén-szövetség, fontos szerepet játszottak abban, hogy az ipari szereplők és a politikai döntéshozók a tárgyalóasztalhoz üljenek, és szorosabbra fűzzék együttműködésüket. Az Ursula von der Leyen elnök által az Unió helyzetéről szóló 2023. évi beszédben bejelentett tiszta energiára való átállásról szóló párbeszédsorozat részeként 2023 októberében sor került a hidrogénről szóló első párbeszédre.
- Készségek: A „nettó zéró kibocsátási célt szolgáló ipari akadémiák” segíteni fognak annak biztosításában, hogy az uniós munkaerő rendelkezzen a zöld és digitális gazdaságra való kettős átállás előmozdításához szükséges készségekkel. Ez áll a készségek európai évének középpontjában is.
- Reziliencia és versenyképesség: A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv célja, hogy az európai tisztatechnológia-ipar megőrizze versenyképességét, és hogy Európa vezető szerepet töltsön be az ipari innovációban. A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály célja az akadályok felszámolása és a nettó zéró technológiák európai gyártási kapacitásának növelése, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály pedig további biztonságot fog teremteni az európai ipar számára.
- Nemzetközi szerepvállalás és határozott kereskedelempolitikák: Az EU nemzetközi együttműködés és szükség esetén autonóm intézkedések révén továbbra is erősíteni fogja ellátási láncának rezilienciáját és diverzifikációját, és ezáltal gazdasági biztonságát. Az Ursula von der Leyen elnök által javasolt kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó klub összefogja a fogyasztó és az erőforrásokban gazdag országokat, megkönnyítve ezáltal a nemzetközi együttműködést.
Az infláció csökkentéséről szóló amerikai jogszabály hatásának enyhítése
Valamennyi jelentős gazdaság – beleértve az Egyesült Államokat, Kínát, Kanadát és Japánt – arra törekszik, hogy javítsa a tiszta technológiával foglalkozó iparágainak versenyképességét.
A jogszabály révén az Egyesült Államok fokozza az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit, ami üdvözlendő fejlemény. A zöld átállás támogatására irányuló amerikai megközelítés az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák hazai gyártási ökoszisztémájának létrehozásához nyújtott közvetlen és közvetett támogatásokon alapul. Az infláció csökkentéséről szóló jogszabály egyes elemei – különösen ami a diszkriminatív tartalmi és összeszerelési követelményeket illeti – aggályokat vetettek fel a nemzetközi partnerek körében, így az EU-ban is. Aggodalomra ad okot a nemzetközi kereskedelem és beruházások torzulása, a nem az USA-ban letelepedett vállalatok kedvezőtlen hatása és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival való összeegyeztethetőség.
Bár az eddigi elemzések azt mutatják, hogy az USA-ban felgyorsulnak a tiszta technológiákra irányuló beruházások, jelenleg nehéz átfogóan felmérni az említett jogszabálynak az uniós gazdaságra és a tiszta technológián alapuló uniós ipari bázis hosszabb távú fejlődésére gyakorolt hatását. Ennek egyik oka az, hogy még nincs elegendő adatunk a jogszabály keretében folyósított támogatásokról, ráadásul a beruházási döntések után a tényleges projektek megvalósítása időbe telhet. Számos más kihívás is befolyásolja az EU gazdaságát: az Ukrajna elleni orosz agresszió, a magas energiaárak és kamatlábak, valamint az inflációs nyomás. Ezek miatt nehéz elkülönítve vizsgálni, hogy milyen hatást gyakorol az amerikai jogszabály a tiszta technológiákba irányuló uniós beruházásokra.
Az, hogy ez a hatás milyen és mekkora lesz, az EU válaszlépéseinek hatékonyságától, valamint a hosszú távú versenyképesség javítására és a technológiai előny kiaknázására irányuló uniós szakpolitikáktól függ majd. A vonatkozó uniós jogszabályok, például a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály és a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) mihamarabbi elfogadása – amelyet a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata megerősített – elősegítené az uniós szabályozási keret további javítását és a kritikus technológiákba történő uniós közberuházások iránti megnövekedett igény kielégítését.
A Bizottság továbbra is aktívan figyelemmel fogja kísérni a más országokból érkező globális és belföldi tőkebefektetések forgalmát és más országok állami támogatási politikáit. Ugyanakkor konstruktívan együtt fog működni az USA-val a jogszabály lehetséges hatásainak enyhítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy szakpolitikai intézkedéseink egymást erősítve felgyorsítsák a zöld átállást. Az EU folytatja a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló megállapodásról, és arra törekszik, hogy az USA-EU Kereskedelmi és Technológiai Tanácson keresztül elmélyítse a fenntartható kereskedelemmel kapcsolatos együttműködést.
Az említett jogszabály mellett más tényezők is alakítják majd az uniós tisztatechnológia-ipar jövőbeli versenyképességét, ideértve az energiaellátást, a képzett munkaerőt, a megfelelő magán- és állami finanszírozást, a nyersanyagokat, a folyamatos kereskedelmi nyitottságot és a támogató üzleti környezetet. Ezért ezeken a területeken fenntartható, határozott és következetes szakpolitikákat kell folytatnunk.
További információk
Idézet(ek)
„Az EU globális vezető szerepet tölt be a tiszta technológiák terén, és fokozta a klímasemlegességre való átállás felgyorsításához nyújtott pénzügyi támogatást. Más országok ugyanezt teszik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a tiszta energiával kapcsolatban máshol bevezetett ösztönzők ne ássák alá a tisztességes versenyt. A tiszta technológiákat a kölcsönös előnyök szellemében kell finanszírozni, hogy javítsuk a világ éghajlati és környezeti fenntarthatóságát és elkerüljük a „nulla összegű játszmát”.” – Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök – 24/10/2023”
Forrás:
A Bizottság jelentése a tiszta technológiákba történő beruházások előmozdítását célzó uniós szakpolitikai kezdeményezésekről; Európai Bizottság; 2023. október 24.
