„Komoly megosztottság feszíti a tagállamokat, a kétnapos ülés érdemi döntések nélkül zárult a belsőpiaci reformmal kapcsolatban.
Az EU-tagállamok vezetői a csütörtökön véget ért brüsszeli csúcstalálkozón egy új versenyképességi megállapodást sürgettek a globális riválisokkal szembeni gazdasági szakadék megszüntetése és az ipari hanyatlás megfordítása érdekében. A társasági adószabályokkal és a tőkepiaci integrációval kapcsolatos nézeteltérések ellenére a vezetők egyetértettek abban, hogy a stratégiai ágazatok számára forrásokat kell mozgósítani, hogy javítsanak az EU versenyképességén, ehhez pedig egy új megállapodásra lesz szükség, így folytatják a tárgyalásokat Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet az Európai Bizottság számára készített belsőpiaci reformtervéről.
A többórás vita után jóváhagyott megállapodás jelenleg még csak egy szándéknyilatkozat, és várhatóan a közelgő európai parlamenti választások után lehet kézzelfogható eredménye. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európaiak ne csupán fogyasztói legyenek a máshol előállított technológiáknak, és olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek célja a tőkebevonási lehetőségek javítása, az energiaköltségek csökkentése, a szakképzett munkaerő hiányának kezelése és a kereskedelmi kapcsolatok erősítése – írja a Portfolio.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a versenyképesség megerősítéséhez elengedhetetlen egy unió-szerte egységes tőkepiac. Felhívta a figyelmet, hogy az uniós tőkepiac széttöredezettsége miatt évente 300 milliárd eurónyi európai megtakarítás irányul külföldre, és „ez a pénz hiányzik az európai gazdaság fejlődéséhez”.
„Olyan egyszerű európai keretre kell összpontosítanunk, amely hozzáadott értéket teremt, csökkenti a költségeket, és javítja a vállalkozások tőkéhez való hozzáférését minden régióban” – hangsúlyozta. Az uniós testület vezetője további fontos prioritásnak nevezte az energiaköltségek csökkentését, különösen az energiaigényes iparágak területén. Rámutatott, hogy az energiaárak ismét az ukrajnai háború előtti szinten vannak, „de még így is túl magasak.” Jó hírnek nevezte, hogy a jövő évtől új LNG-projektek valósulnak meg, amelyek 50 százalékkal fogják növelni a globális kínálatot, és lényegesen alacsonyabb gázárakat fognak eredményezni. Hozzátette: ezalatt idő alatt ki kell építeni az új, tiszta energiát hasznosító gazdaságot.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a versenyképesség növeléséhez kezelni kell az uniós gazdaságot sújtó komoly munkaerőhiányt azáltal hogy több munkanélküli fiatal részesül képzésben, és több nő és idősebb munkavállaló lép be a munkaerőpiacra.
„Szükségünk van a legális migrációra is. Tavaly 3,5 millió migráns érkezett legálisan az Európai Unióba, és csatlakozott a munkaerőpiacunkhoz vállalatok meghívására. Ez háromszorosa az illegális migránsoknak” – hívta fel a figyelmet.
Rámutatott arra is, hogy kereskedelem nélkül nem lehet növelni a versenyképességet. „Az elkövetkező években a globális gazdasági növekedés 90 százaléka várhatóan az EU-n kívül fog megvalósulni. Európa pedig egy kereskedelmi kontinens, amely sokkal nyitottabb, mint például az Egyesült Államok, és jólétünk jelentős részét a meglévő kereskedelmi kapcsolatainknak köszönhetjük” – emelte ki. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a nyitottsággal járó kockázatokra is. Mint mondta, ezek elhárítására az EU már több mint 170 kereskedelemvédelmi intézkedést hozott, és több mint félmillió munkahelyet védett meg az unióban. Emlékeztetett, hogy „az EU a kihívások ellenére erős alapokról indul”, köszönhetően a koronavírus-járvány idején tett közös erőfeszítéseknek, különösen a helyreállítási alapnak.
„Az Európai Uniónak új, az európai versenyképességet növelő megállapodásra van szüksége, kiegészítve egy erős egységes piacon, jelentős befektetéseken, a digitális és zöld átmeneten, kevesebb bürokrácián, jobb szabályozáson és erős iparpolitikán alapul valódi energiaunióval” – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a záró sajtótájékoztatón.
A vezetők a 27 tagállam tőzsdéinek integrálására irányuló tőkepiaci unió (CMU) tervét is megfontolták, amelynek célja az egyes kötvénypiacok megerősítése, valamint több kockázati tőke biztosítása az európai induló vállalkozások és kkv-k számára. A kisebb országok azonban attól tartanak, hogy a szabályozási hatáskörök a nagyobb országokban, például Franciaországban összpontosulhatnak – írja a portál. „Nagyon hosszú vita volt [a tőkepiaci unióról], mert a kiinduló álláspontjaink eltérnek, de ez egyúttal elengedhetetlen küzdelem is, ha sikereket akarunk elérni a jövőben” – mondta Emmanuel Macron a tárgyalásokról. A francia elnök elmondta, hogy a vezetők megállapodtak „egy tárgyalási rendről, az alapelvekről és egy ütemtervről”, hogy előrelépést érjenek el ebben a kérdésben, és hozzátette, hogy a következő, júniusi vezetői találkozón folytatják az egyeztetéseket. Macron hozzátette, hogy az uniós országok költségvetési szabályainak összehangolása nem volt része a vitának, és azt mondta, hogy a megbeszélés lehetővé tette a félreértések feloldását azzal kapcsolatban, hogy miről is szólna a tőkepiaci unió. Ebben nagyon komoly a megosztottság, több mint tíz ország ellenezte az eredeti előterjesztést.
…
A jelentésA Letta által jegyzett dokumentum az egységes belső piac kiterjesztését javasolja az energiaszektorra, a távközlési és a pénzügyi ágazatokrae, és azt javasolja, hogy az EU kapjon nagyobb kollektív hatáskört a vállalatok támogatására, ami jelenleg a nemzeti kormányok előjoga. Továbbá azt, hogy az adórendszereket egységesítő uniós normákat vezessenek be.”
Forrás:
Nem volt sok közös pont az EU-csúcson; Infostart; 2024. április 18.
