Skip to main content
Európai Uniógazdaságjogpolitikatársadalom

Az Európai Unió Tanácsa kialakította tárgyalási álláspontját (ún. „általános megközelítését”) az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelvről

Szerző: 2024. június 24.No Comments

„A Tanács kialakította tárgyalási álláspontját (ún. „általános megközelítését”) azon új irányelvről, amely a nagy multinacionális cégeknél dolgozók képviseletét igyekszik eredményesebbé tenni. Az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv a jelenleg hatályos irányelvet fogja módosítani: megkönnyíti az Európai Üzemi Tanácsok létrehozását, valamint javítja finanszírozásukat és védelmüket.

Az irányelv alkalmazása alóli jelenlegi kivételek meg fognak szűnni, tehát a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció tekintetében ezentúl minden érintett vállalatra ugyanazon szabályok vonatkoznak majd.

„A szociális jogok európai pillérének egyik legfontosabb elve a munkavállalók azon joga, hogy konzultáljanak velük az őket érintő kérdésekben, és ez a belga elnökség prioritásai között is központi helyet foglal el. Meggyőződésem, hogy a ma elfogadott tárgyalási álláspontunk hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy az Unióban működő nagy multinacionális cégeknél dolgozóknak beleszólásuk legyen az őket érintő döntésekbe.” – Pierre-Yves Dermagne, belga miniszterelnök-helyettes, gazdasági és munkaügyi miniszter

Az új irányelv célja

Az Európai Üzemi Tanácsok az európai munkavállalók képviseletét végzik olyan nagy multinacionális cégeknél, amelyek az Unió vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) legalább két országában működnek. E tanácsok jelentik a legfontosabb csatornáit annak, hogy a munkavállalók tájékoztatást kapjanak a transznacionális ügyekben tervezett döntésekről, és konzultációt folytassanak velük ezekről.

Az új irányelv célja egyértelműbbé, hatékonyabbá és könnyebben érvényesíthetővé tenni az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó jogszabályt. Ennek érdekében pontosítja a transznacionális kérdések fogalmát, megerősíti a tanácsok létrehozására vonatkozó szabályokat, valamint egyértelműbb és szigorúbb előírásokat határoz meg olyan esetekre, amikor egy cég megtagadja az információkhoz való hozzáférést, vagy ragaszkodik a kérdéses információ bizalmas kezeléséhez. Az Európai Üzemi Tanácsok emellett a rájuk ruházott jogok érvényesítése érdekében ténylegesen részt vehetnek majd bírósági eljárásokban.

A Tanács által javasolt további változtatások egyebek mellett a következőket érintik: annak tisztázása, hogy milyen költségeket kell a cégeknek viselnie az Európai Üzemi Tanácsokat illetően, a nemi szempontból kiegyensúlyozott képviselet biztosítása a tanácsokban, valamint azon kötelezettség bevezetése a cégek számára, hogy kellő időben konzultációt folytassanak az Európai Üzemi Tanácsokkal, és ezáltal hatékonyabbá váljon e tanácsok tájékoztatási és konzultációs eljárása. Ez utóbbinak része az is, hogy az Európai Üzemi Tanácsok részére a döntések meghozatala előtt írásbeli választ kell adni.

A Tanács tárgyalási álláspontja

A Tanács az általános megközelítésében:

  • leszögezi, hogy az Európai Üzemi Tanácsok nemi szempontból kiegyensúlyozott összetételére irányuló törekvésre vonatkozó kötelezettség nem sértheti a munkavállalók képviselőinek megválasztására és kinevezésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat és gyakorlatokat
  • hangsúlyozza, hogy az Európai Üzemi Tanácsoknak elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy minden őket érintő döntés előtt elmondhassák véleményüket, figyelembe véve ugyanakkor az adott ügy sürgősségét, és biztosítva, hogy a cégeket ne akadályozhassa meg a döntéshozatalban, ha az Európai Üzemi Tanács nem nyilvánít észszerű időn belül véleményt
  • megerősíti a bírósági és (adott esetben) a közigazgatási eljárások elérhetőségére vonatkozó rendelkezéseket, többek között a jogi képviselet és a részvétel költségei fedezésének biztosításával
  • egyszerűsíti a szankciókra vonatkozó szabályokat, ugyanakkor megtartja a szankciók meghatározásakor mérlegelhető tényezők listáját (ilyen tényező például a vállalkozás mérete és pénzügyi helyzete, a jogsértés súlyossága, valamint szándékos vagy gondatlan jellege)
  • világossá teszi, hogy csak addig lehet megtagadni egy információ közlését, vagy azt bizalmasan kezelni, amíg az ilyen korlátozásokat alátámasztó indokok fennállnak

A következő lépések

Miután az Európai Parlament is jóváhagyja a megbízását, a két társjogalkotó tárgyalásokat fog kezdeni annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak az irányelvről. Ezután az új szabályok – a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – elfogadásra kerülnek, és a tagállamoknak a hatálybalépést követően két évük lesz arra, hogy az irányelv rendelkezéseit átültessék nemzeti jogukba. Az irányelv rendelkezéseinek alkalmazását legkésőbb négy évvel a hatálybalépést követően kell megkezdeniük.

Háttér

Az Európai Üzemi Tanácsok olyan információs és konzultációs testületek, amelyek az európai munkavállalókat képviselik a legalább 1000 munkavállalót foglalkoztató, az EU vagy az EGT legalább két országában működő nagy multinacionális vállalatoknál.

A Bizottság 2024. január 24-én javaslatot terjesztett elő a 2009/38/EK irányelv módosítására vonatkozóan. E módosítások az Európai Üzemi Tanácsok létrehozását és működését, valamint a transznacionális tájékoztatási és konzultációs jogok eredményes érvényesítését érintik. Az irányelv célja, hogy orvosolja a hatályos jogszabálynak az Európai Üzemi Tanácsokkal kapcsolatos hiányosságait, és ezáltal javítsa a munkavállalók transznacionális szintű tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó keret hatékonyságát.

Forrás:
A multinacionális cégeknél dolgozó uniós munkavállalók képviseletének megerősítése: a Tanács kialakította az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelvvel kapcsolatos álláspontját; Európai Unió Tanácsa; 2024. június 20.