„Javában végzi munkáját az a Hajdú-Bihar megyében is megalakult bizottság, mely a megyei intézmények állami kézbe adását koordinálja. Tagjai: Rácz Róbert, a Kormányhivatal vezetője; Vasas Lászlóné dr., a Kormányhivatal főigazgatója; Szatmáriné Szabó Enikő, a Magyar Államkincstár megyei vezetője; dr. Györgyi Zoltán, megyei főjegyző és Bodó Sándor, a megyei közgyűlés elnöke, őt kérdeztük az intézményátvétel kapcsán.
Azonos színvonal
– Valamennyi intézményünket (13 kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális intézményt, továbbá 3 gazdasági társaságot) átadjuk az államnak, s ezekkel együtt az önkormányzat adósságát is. Ennek a kormányzati döntésnek az oka viszonylag egyszerű. Az állam azt szeretné, hogy a megyei önkormányzatok anyagi helyzetétől függetlenül mindenhol közel egyforma színvonalú legyen az ellátás. Nálunk és például Békés megyében (ahol nincs semmilyen adósság) például nem okoz gondot az intézmények fűtése, ez azonban már nem mondható el Pest megyéről. Ahhoz tehát, hogy a rendszer működőképes maradhasson, be kell avatkozni. Ennek az első lépése, hogy az állam átveszi az intézményeket, majd pedig eldönti, hogy mi marad központi irányítás alatt és melyek azok, amiket átadnak a települési önkormányzatoknak – mondta a közgyűlés fideszes elnöke. Bodó Sándor úgy fogalmazott, azokat az ésszerűsítéseket, amiket eddig a helyi érdekek miatt nem lehetett megtenni, most majd elvégzi az állam. – És ezt most lehet megcsinálni, mert most mindenütt kormánypárti többség van, és senki se mondhatja, hogy csak ki akarnak szúrni velük. Úgy vélem ez az általános átalakítás a garancia, hogy hosszútávra terveznek, s nem politikai indíttatásból, hanem, mert ezt diktálja a racionalitás és a kényszer is – húzta alá.A MIK-hez kerülnek
Bodó Sándor hangsúlyozta, az a céljuk, hogy az átadás-átvételt se az ellátottak, se a dolgozók ne érezzék meg. – A változás érinteni fogja a megyei önkormányzat tisztivelőit is. Január elsejétől a kormányhivatalon belül működő MIK, azaz a Megyei Intézményfenntartó Központhoz kerülnek azok, akik intézményhálózattal foglalkoznak. Létszámleépítéstől azonban szerintem sem nekik, sem az intézményi dolgozóknak nem kell tartani, mert az elődeink által „összerakott” működési formánál nincs takarékosabb – mondta. Mint megtudtuk, az önkormányzatnál 80-81 hivatalos álláshely van, ám ténylegesen csak 70 van betöltve. E létszám felét érinti majd a változás.Akár 2012 közepéig
Az intézmények átadására ugyan január 1-jei határidőt szabtak, ám azt nem úgy kell elképzelni, hogy éjfélkor pezsgő, s utána már nem a mi gondunk. Tartozunk annyival az ellátottaknak, dolgozóknak, hogy a jövő év első felét még arra szánjuk, hogy minden segítséget megadjunk az átálláshoz. Vegyük például az oktatási intézményeket, a tanévet velünk kezdték, tehát nem tehetjük meg, hogy a felénél cserben hagyjuk őket. Meg kell tervezni az intézmények költségvetését, nem dobhatjuk a gyeplőt a lovak közé – jegyezte meg Bodó Sándor.Feladatfinanszírozás, de miből?
Az intézményátadás mellett az adósságtól is “megszabadulnak” a megyei önkormányzatok. – Január elsejétől feladatfinanszírozásra váltunk, tehát ha valami nincs betervezve, s nem kaptunk rá pénzt az államtól, akkor arra nem vehetünk fel hitelt – magyarázta Bodó Sándor, hangsúlyozva: a lényeg, hogy az adósság ne termelődjön újra. Kérdésünkre, hogy lehet-e tudni, miből teremti elő a pénzt az állam a feladatfinanszírozásra, a megyei közgyűlés elnöke úgy fogalmazott, még folynak a tárgyalások. – Én a finanszírozás fedezetét abban látnám, ha a mostani drága fejlesztési rendszereket átalakítanánk. Most egy pályázat 10-15 százaléka „elvész” (pályázatírás, menedzsment stb.), ha ebből tud az állam megtakarítást csinálni, az nem kevés – mondta, megjegyezve: a megyei önkormányzat saját bevételekre az új struktúra mellett nem nagyon számíthat, arra pedig nem kap jogosultságot, hogy adót vessen ki. – Bízom benne, hogy fél év múlva sem kell majd azért szót emelni, mert nem jövünk ki a pénzből.”
Forrás:
Nem dobják a gyeplőt a lovak közé, Hajdú Online, 2011. október 17.
