„A magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) legutóbbi verziója a hazai energiapolitikai célkitűzések egyik sarkpontja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és más intézmények kutatói azonban rámutattak, hogy a jelenlegi stratégia bizonyos fenntarthatósági és energiafüggetlenségi kérdésekben hiányosságokkal küzd. A tanulmány, amely több alternatív energiamodell alapján értékeli a NEKT-et, kritikus kérdéseket vet fel az energiaszükségletek, megújuló energiaforrások és energiafüggetlenség témáiban.
Energiafüggetlenség és importkitettség
Magyarország energiaszükségleteinek 87%-át importból fedezi, és ez a függőség jelentős részben Oroszországtól származik: az olaj- és gázimport több mint 90%-a, valamint az atomenergia teljes nukleáris fűtőanyag-szükséglete is innen érkezik. A kutatás szerint a 2019-es és 2023-as NEKT ugyan nem követi az energiafüggetlenség irányát, de alternatív forgatókönyvek, mint a CLEVER (Collaborative Low Energy Vision for the European Region) vagy a magyar egyetemi kutatók által készített „This Way Ahead” (TWA) modell, teljesebb és fenntarthatóbb megközelítést kínálnak. A TWA például 2050-re a hazai megújuló energiaforrásokra épülő teljes energiafüggetlenséget tűzi ki célul, miközben a NEKT ezt a célt csak részlegesen közelíti meg.
Mértékletesség és de-growth koncepciók az energiapolitikában
A kutatás egyik fő javaslata a mértékletesség (sufficiency) szerepének növelése az energiapolitikában, vagyis az energiafogyasztás korlátozása az életminőség megőrzésével. A de-growth, vagyis a növekedés korlátozása szintén fontos elem, amely a természeti erőforrások fenntarthatóbb felhasználását helyezi előtérbe. „A de-growth koncepció nem a gazdasági teljesítmény csökkentését, hanem az emberi jólét növelését célozza, függetlenül az anyagi növekedéstől,” hangsúlyozza a tanulmány.
A kutatás rámutat, hogy a NEKT jelenlegi tervei elsősorban gazdasági növekedést céloznak meg, míg az alternatív forgatókönyvekben hangsúlyosabb szerepet kap a szociális és környezeti fenntarthatóság. Például a CLEVER modell szerint a mértékletesség révén az egy főre jutó energiafogyasztás optimalizálható, így kevesebb erőforrásra van szükség azonos színvonal fenntartásához.
Megújuló energiaforrások fejlesztése: Szélenergia és napenergia
A kutatók szerint Magyarország számára prioritás a decentralizált megújulóenergia-termelés. A NEKT-ben azonban a megújulók, különösen a szélenergia, alacsony arányban szerepelnek. A „This Way Ahead” modell szélenergia-kapacitásának növelését szorgalmazza: legalább tízszeres növekedést tart szükségesnek. A CLEVER szerint 2050-re a teljes villamosenergia-fogyasztás 75%-át megújulók biztosítják, különösen a szél- és napenergia révén, míg a NEKT 2040-re csupán 30%-os megújulóarányt céloz meg. Az alternatív modellek szélenergia-fókusza mellett a napenergia fejlesztése is hangsúlyos, a CLEVER például ötszörös napelem-kapacitás bővítést javasol a jelenlegi szinthez képest.
„A NEKT-nek szüksége van egy átgondolt megújulóenergia-tervre, amely figyelembe veszi a szélenergia és biogáz rugalmasságát, és decentralizáltan, helyi forrásokból biztosít stabil energiaellátást” – fogalmaz a tanulmány.
Energiafelhasználás és hatékonyság
A kutatás különbséget tesz a NEKT és az alternatív modellek energiaigénye között. A NEKT szerint az energiaigény növekedése természetes velejárója a gazdasági fejlődésnek, míg a CLEVER modell energiafogyasztási igényt csökkentő stratégiát alkalmaz, amely segíti a szénlábnyom mérséklését. A TWA modell például az energiahatékonyság és a mértékletesség kombinálásával az egy főre jutó éves energiafogyasztást a jelenlegi szint közel felére csökkentené. Ezzel szemben a NEKT 2023-as változata 2030-ig további nukleáris reaktorok és gázerőművek telepítését tervezi, hogy az energiaigényeket biztosítsa, amit a kutatók importfüggőségi és környezeti szempontból kifogásolhatónak tartanak.
Összefoglalás és ajánlások
A kutatás megállapítja, hogy Magyarország energiafüggetlenségi céljai elérhetők lennének, ha a NEKT szélesebb körben alkalmazna mértékletességi és hatékonysági elveket, továbbá nagyobb hangsúlyt fektetne a helyi megújuló energiaforrásokra. Az elemzés szerint a magyar energiapolitikának érdemes volna nyitnia az EU-s szintű együttműködés felé, hogy közösen csökkentsék a függőséget. A kutatók véleménye szerint a NEKT átalakítását egy tudományos vitán keresztül, nyilvános társadalmi konzultációval lenne célszerű véghezvinni.
Az új irányelvek kialakításában fontos szerepe lehet a szélenergia kapacitásának tíz-hússzoros növelésének és a biogáz rugalmassági funkciójának. A kutatók megállapítják, hogy a de-growth és mértékletességi megközelítés alkalmazása az energiaigény mérséklése mellett hozzájárulna a fenntarthatósági célok eléréséhez, miközben növelné Magyarország energiafüggetlenségét.”
Forrás:
A Magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv újragondolása: mértékletesség, de-growth és fenntarthatósági szempontok; Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, Sajtófigyelés; 2024. október 28.
The sufficiency-based, the de-growth, and the official – Critical remarks of the electricity chapter of the Hungarian national energy and climate plan based on a comparison to alternative scenarios; Béla Munkácsy, Csaba Csontos, Ádám Harmat, José Campos; Heliyon;
Volume 10, Issue 21; 2024. november 15. (szabadon letölthető)
CLEVER energy scenario
A pathway to bridge the climate neutrality, energy security and sustainability gap through energy sufficiency, efficiency and renewables.
