Skip to main content

33. szám, 2025. augusztus 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár János közbeszerzési forradalma

„Az építési és közlekedési miniszter olyan közbeszerzést kreált, amely helyzetbe hozza a magyar vállalkozásokat.

A MÁV-csoport új közbeszerzési módszere lehetőséget teremt a kisebb magyar vállalkozásoknak, hogy közvetlenül versenyezzenek a nagyobb cégekkel. Az innovatív, többkörös licitálási rendszer nemcsak költséghatékonyabb beruházásokat eredményez, de a hazai vállalkozások piaci pozícióját is erősíti – számolt be Lázár János építési és közlekedési miniszter a közösségi oldalán megjelent írásban, amelyet a Portfolio idéz.

A vasúttársaság által kezdeményezett beszerzési eljárás az autóbuszos személyszállítást kiszolgáló utak felújítására irányul, amelynek célja a közszolgáltatás minőségének jelentős javítása. A közbeszerzés újszerű lebonyolítása két fázisból áll: először a vállalkozások írásos ajánlatot nyújtanak be, amelyet a MÁV az ajánlattevők jelenlétében bont fel, majd következik egy többkörös, nyilvános árverseny.

Az innovatív módszer lényege a Lázár János szerint, hogy a pályázók egymás jelenlétében, lefelé menő licitálással módosíthatják eredeti ajánlatukat.

A megbízást végül az a vállalkozás nyeri el, amely a legalacsonyabb áron vállalja a munka elvégzését, természetesen a meghatározott műszaki követelmények és minőségi elvárások betartásával.

Bár az eredmények még nem hivatalosak, a végleges adatok már most jelentős változást mutatnak a hagyományos közbeszerzési gyakorlathoz képest – állapítja meg a tárcavezető. A kisebb, többségében magyar tulajdonú vállalkozások, amelyek korábban csak alvállalkozóként juthattak szerephez, most főszereplőkké válhatnak, és közvetlenül nyerhetik el a teljes megbízást.

Az új rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy kiküszöböli a közvetítői haszonkulcsokat, így a profit közvetlenül a munkát ténylegesen elvégző vállalkozásoknál marad.”

Forrás:
Lázár János forradalmat csinál; Infostart; 2025. augusztus 14.

A kormány nyilvánosságra hozta a 2035-ig szóló új, állami építési beruházási programját, több ezer állami projektet nevesítettek

„A kormány nyilvánosságra hozta a 2035-ig szóló új, állami építési beruházási programját, amelynek keretösszege több mint 9500 milliárd forint. A rendelettervezet, mely a közlekedési és vízügyi fejlesztésektől a kulturális beruházásokig számos területet lefed, jelenleg társadalmi egyeztetésen van.

A program újdonsága, hogy a korábban is ismert projekteket most először egy egységes, több mint tízéves stratégiai keretbe foglalták. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeli költségvetési allokációkat is ehhez a hosszú távú tervhez kell igazítani – írja a portfolio.hu. A lapban tételes listát is talál, amely szaktárcákra lebontva többezer fejlesztést tartalmaz. Csak az Építési és Közlekedési Minisztériumnál 679 ilyen tétel van.

A következő két évben több százmilliárd forint értékben indulnak új projektek, amelyek a legfontosabb területekre fókuszálnak

Vízgazdálkodás: Elindul a balatonszéplaki szivattyútelep korszerűsítése és a Sarudi szivornya átépítése. 2026-ban új létesítmények és öntözési kapacitásbővítések kerülnek terítékre. A legnagyobb értékű projekt a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint).

Közlekedés: Terveznek új gyorsforgalmi utakat, vasúti csomópontokat és Duna-híd fejlesztéseket. A második legnagyobb értékű projekt a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése (közel 350 milliárd forint).

Kultúra és oktatás: Folytatódik a vidéki intézmények modernizálása, valamint egyetemi campusok és kollégiumok építése.

Egészségügy és sport: Az országos kórházfejlesztési program első üteme mintegy 300 milliárd forintos keretből indul, új szárnyakkal és diagnosztikai központokkal bővülve.

A rendelettervezetet augusztus 21-ig lehet véleményezni. A program hosszú távon meghatározza majd az ország fejlesztési irányait, és kiemelt jelentőséggel bír a közelgő választások előtt.”

Forrás:
Parádés fejlesztési terv 2035-ig, több ezer állami projektet neveztek meg; Infostart; 2025. augusztus 17.
Lásd még:

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre küldhetik meg 2025. augusztus 21-ig.”

Forrás:
Ágazati beruházási tervek, 2035. december 31.-ig szóló áll-i beruházási k.progr.; Építési és Közlekedési Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. augusztus 14.

Közigazgatás, politika, jog

Új kormánybiztosi kinevezésről döntöttek

„Schmidt Ádámot, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárát nevezte ki a kormány a 2027-es budapesti vizes világbajnokság megrendezésével kapcsolatos összkormányzati feladatok koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztosának. Magyarország 2017 és 2022 után a harmadik vizes világbajnokságnak ad otthont.

Schmidt Ádám korábban kormánybiztosként irányította minden idők legnagyobb hazai rendezésű sporteseményének, a 2023-as atlétikai világbajnokságnak a szervezését – tájékoztatta az államtitkárság szerdán az MTI-t. Kilenc napon keresztül a Nemzeti Atlétikai Központban több mint 400 ezer néző szurkolt a sportolóknak, míg világszerte több mint egymilliárd tévénéző követte figyelemmel az eseményt. A nemzetközi szövetség szerint a budapesti volt minden idők legjobb világbajnoksága. A sportirányítás kiemelt célja, hogy a 2027-es vizes világbajnokság is hasonló sikereket és nemzetközi elismerést hozzon Magyarország számára.

„Óriási megtiszteltetés, hogy az atlétikai vb-t követően újra kormánybiztosként is szolgálhatom a magyar sportot, köszönöm a kormányzat részéről a bizalmat. Két év múlva immár harmadik alkalommal adhatunk otthont a vizes világbajnokságnak, amely amellett, hogy elismerés a nemzetközi szövetség részéről, egyben hatalmas felelősség is. Két sikeres vizes vb-vel a hátunk mögött a hazai szervezőcsapat nagyszerű munkatársaival ismét szintet szeretnénk lépni” – fogalmazott a kormánybiztos.

A 2023-as atlétikai vb nemcsak az atlétika hazai népszerűsítéséhez és fejlődéséhez járult hozzá, de a sportesemény örökségeként a sportirányítás elindította a Sportoló Nemzet Programot is. Ennek célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a mindennapos testmozgás lehetőségét, és Magyarország ne csak az élsportban kitűnő eredményeket elérő sportnemzet, hanem egyúttal a közösségi sportban kiemelkedő, sportoló nemzet is legyen.

„Minden nagy világverseny megrendezésénél fontos célunk, hogy hosszú távon pozitív hatást gyakoroljon a hazai élsport mellett a közösségi sportra is. Biztos vagyok benne, hogy a 2027-es vizes világbajnokság segítségünkre lesz ebben a küldetésben, és a helyszín hangulata, az ott megélt élmények hatására még több honfitársunkat tudjuk majd ösztönözni a rendszeres sportolásra” – tette hozzá Schmidt Ádám.”

Forrás:
Új kormánybiztosi kinevezésről döntöttek; Infostart / MTI; 2025. augusztus 14.

Létrejött a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont (KTH Zrt.)

„A hétfő éjjeli Magyar Közlöny megjelenésével hivatalosan is létrejött a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont Zártkörűen Működő Részvénytársaság (KTH Zrt.) állami bankként.

A bank tehát turisztikai, az ország ebbéli fejlődését hivatott segíteni, működésében a Tourinform-irodák segítenek majd – írja a Portfolio.

A bank nyújt majd hiteleket szálláshely-szolgáltatással, vendéglátó üzlet üzemeltetéssel, turisztikai attrakció üzemeltetéssel foglalkozó cégeknek.

A turisztikai térségek fejlesztéséhez nyújtott hitelek a jogszabálytervezet szerint az alábbi célokra vehetők igénybe:
* ingatlanfejlesztés és -bővítés,
* eszközfejlesztés és -bővítés,
* fenntarthatóság fejlesztése,
* munkaerőproblémák kezelése,
* készletfenntartás,
* értékesítés javítása,
* digitalizáció elősegítése.

A felvehető hitelek forintalapúak lesznek, futamidejük nem haladhatja meg az 5 évet, éves kamatuk 3 százalék lesz, összegük pedig 10-100 millió forint lehet.

A hitelekhez 2 százalékos állami kezességvállalás is tartozik majd.”

Forrás:
Létrejött egy új állami bank; Infostart; 2025. augusztus 12.

Európai Unió

Az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar kormány egyik fontos döntését

„Az Európai Bizottság jóváhagyta a 264 millió eurós magyar állami támogatást elektromos jármű-akkumulátorgyár létesítésére.

Az uniós állami támogatási szabályok alapján az z Európai Bizottság az Európai Bizottság jóváhagyta a 264 millió euró összegű magyar támogatási intézkedést a Sunwoda Automotive Energy Technology Kft. nyíregyházi beruházásához – közölte a brüsszeli testület.

A támogatás vissza nem térítendő készpénztámogatás és adókedvezmény formájában valósul meg.

A vállalat 1,43 milliárd euró értékben épít zöldmezős elektromos jármű-akkumulátorgyárat, amely több mint 2500 közvetlen és további mintegy 470 közvetett munkahelyet teremt a térségben. Az üzemben lítiumion-akkumulátorcellákat gyártanak majd.

A bizottság megállapította, hogy a támogatás hozzájárul a hátrányos helyzetű régió gazdasági fejlődéséhez, a foglalkoztatás növekedéséhez és a versenyképesség erősítéséhez. A támogatás megfelel az arányosság elvének, nem lépi-e túl a beruházási költség azon százalékos arányát, amit a magyar regionális támogatási térkép engedélyez, és korlátozott hatással bír az uniós versenyre és kereskedelemre – olvasható a testület sajtóközleményében.”

Forrás:
Az Európai Bizottság rábólintott a magyar kormány egyik fontos döntésére; Infostart / MTI; 2025. augusztus 14.
—

„A támogatásból Nyíregyházán létesít gyárat a Sunwoda.

Az Európai Bizottság 2025. augusztus 14-én a napi hírösszefoglalójában jelentette be, hogy jóváhagyott egy 264 millió eurós magyar állami támogatási intézkedést a Hungary Sunwoda Automotive Energy Technology Kft. – a kínai Sunwoda magyarországi leányvállalata – részére egy új, lítiumion-akkumulátor gyár létesítéséhez Nyíregyházán.

A zöldmezős beruházás elszámolható költsége 1,43 milliárd euró, amelyhez Magyarország 264 millió euró támogatást nyújt, részben vissza nem térítendő formában, részben pedig adókedvezményként. A beruházás 2500 közvetlen munkahelyet teremt, és várhatóan további mintegy 470 közvetett munkahely létrehozásához járul hozzá a régióban a beszállítói lánc révén.

A Bizottság a támogatási intézkedést a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (2022-2027) alapján értékelte. A regionális állami támogatásokra vonatkozó szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az EU kevésbé fejlett régióiban fellendítsék a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást, valamint előmozdítsák a regionális kohéziót.

Az intézkedés vizsgálatakor a Bizottság megállapította, hogy a beruházási támogatás hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a gazdasági fejlődéshez és a versenyképesség növeléséhez egy kevésbé fejlett régióban. Továbbá, támogatás hiányában a Sunwoda a beruházását az Európai Gazdasági Térség egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyénél fejlettebb régiójában hajtotta volna végre.

A Bizottság jóváhagyó határozata az SA.114496 ügyszám alatt lesz elérhető.”

Forrás:
Az Európai Bizottság 264 millió eurós magyar akkumulátoripari beruházási támogatást hagyott jóvá; Támogatásokat Vizsgáló Iroda; 2025. augusztus 14.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Az MBH Bank is bevezette a Digitális Állampolgár mobilalkalmazáson alapuló azonosítást a netbanki csatornáiban

„A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás segítségével gyorsabban és biztonságosabban léphetnek be az MBH Bank ügyfelei a netbankjukba.

Az MBH Bank az elsők között vezette be a Digitális Állampolgár mobilalkalmazáson alapuló azonosítást a netbankcsatornáin a hazai bankszektorban – közölte a pénzintézet. Az augusztus 4. óta működő fejlesztés révén az ügyfelek gyorsabban, egyszerűbben és biztonságosabban léphetnek be a netbankjukba, akár jelszó megadása nélkül, a mobiltelefonjukra letöltött Digitális Állampolgár mobilalkalmazás segítségével.

A hagyományos bejelentkezési lehetőségek továbbra is elérhetők maradnak, az ügyfelek tehát szabadon választhatnak a belépési módok között.
A DÁP azonosítási szolgáltatása biztosítja a legmagasabb fokú adatvédelmet, megfelel az eIDAS rendeletben rögzített uniós szintű biztonsági előírásoknak. A zárt, állami háttérrel rendelkező azonosítási szolgáltatás kizárólag biometrikus azonosítással, vagy PIN-kóddal védett „képernyőzárral rendelkező” mobilkészüléken használható, ezzel is erősítve a digitális belépés védelmét.

Hogyan kell csatlakozni?

Az új funkció első használata során az ügyfeleknek össze kell kötniük a DÁP-profiljukat az MBH Bank internetbanki rendszereivel, mégpedig úgy, hogy egyszerre használják a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban történő QR-kódos azonosítást és a hagyományos – felhasználónév és jelszó alapú – hitelesítést. Ezt követően a rendszer eltárolja az adatokat, így a későbbi belépések során már elég kizárólag a DÁP-azonosítás használata.”

Forrás:
Sokkal könnyebb lesz belépni a netbankba; Infostart; 2025. augusztus 12.

Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere

„Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere: a WebKincstárban és a MobilKincstárban mostantól QVIK fizetéssel is vásárolhatnak állampapírt az ügyfelek.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az új megoldás néhány másodperc alatt, közvetlenül bankszámláról teszi lehetővé a tranzakció teljesítését, QR-kód beolvasásával vagy banki alkalmazás megnyitásával. A fizetési mód a „Bankkártya” és a „Pénzszámla és Bankkártya” opciók kiválasztása után érhető el. A fejlesztés célja a szolgáltatások kényelmének és biztonságának növelése, valamint az állampapír-vásárlás egyszerűsítése – közölték. Jelenleg mintegy 650 ezer ügyfél használja a WebKincstár és MobilKincstár felületeit, a számlanyitások 60 százaléka online történik, a befektetési tranzakciók 80 százalékát pedig ezeken a csatornákon hajtják végre.

A Magyar Államkincstárnál már közel 1,1 millió értékpapírszámlát vezetnek, a számlákon elhelyezett megtakarítások értéke pedig az idei év során mintegy 600 milliárd forinttal gyarapodott és megközelítette a 9 ezer milliárd forintot.”

Forrás:
Nagy újítás az állampapíroknál – íme, a tudnivalók; Infostart / MTI; 2025. augusztus 14.

Hivatalos TikTok-csatornát indít a német parlament alsóháza, a Bundestag

„Elindítja hivatalos TikTok-csatornáját a német parlament alsóháza, a Bundestag, hogy bővítse jelenlétét a közösségi médiában – közölte hétfőn Julia Klöckner, a testület elnöke.

Klöckner a lépés mellett azzal is érvelt, hogy kontraproduktív lenne, ha nem használnák ki a platform nyújtotta lehetőséget a közönség tájékoztatására a parlamenti munkával kapcsolatban.

A házelnök hozzáfűzte, hogy miközben tudatában vannak a TikTokkal szembeni kifogásoknak, az is nyilvánvaló, hogy az új generáció már csak ritkán olvas nyomtatott sajtót, „ha az ember fiatalokat kérdez, azt válaszolják, hogy a TikTokról jutnak hírekhez”.

A TikTokon főleg szórakoztató, rövid videók jelennek meg, bár akadnak köztük tájékoztató célúak is, ám félrevezető tartalmak is találhatók a platformon.

Pekingi székhelyű, kínai anyavállalata, a ByteDance miatt a platformmal szemben biztonsági kockázatok merültek fel, bírálói attól tartanak, hogy a kínai hatóságok gyűjtik a felhasználók adatait.

Az aggodalmak ellenére hatalmas felhasználótábora miatt politikailag is fontos tényezővé vált.

A német szövetségi adatvédelmi és információszabadsági biztos jelentése szerint tavaly a TikToknak mintegy 21 millió aktív havi felhasználója volt az országban, és több mint másfél milliárd havi felhasználója világszerte.

A német kormánynak szintén van TikTok-csatornája, a német pártok közül pedig az Alternatíva Németországnak (AfD) az elsők között ismerte fel a platformon való megjelenés jelentőségét.”

Forrás:
TikTokozni fog a Bundestag; Infostart / MTI; 2025. augusztus 11.

Technika, tudomány, MI

MI és a projektvezetés új dimenziói – Adatok, döntések és lehetőségek az MI-vel támogatott projektekben

„Időpont: 2025. október 16. 10:00 – 18:00
Helyszín: Bosch Budapest Innovációs Kampusz ( 1103 Budapest Vaspálya utca 57. )

A tavalyi nagy sikerű MI tematikájú konferenciánk folytatásaként idén arra keressük a választ: mennyit fejlődött a mesterséges intelligencia egyetlen év alatt, és hogyan formálja át a projektmenedzsment világát?

A mesterséges intelligencia exponenciális sebességgel hódít meg újabb és újabb területeket a munkánkban és az életünkben. Hogyan alakítja át a feladatokat és a folyamatokat a projektekben? Mire jó és mire nem? Milyen fordulatokat hozott az elmúlt időszak?

A konferencián kiemelt szerepet kap az adatvagyon és az adatbiztonság témája. Konkrét példákon keresztül megvizsgáljuk az adatmenedzsment és a mesterséges intelligencia szimbiózisát: hogyan járul hozzá az MI az adatvagyon építéséhez, illetve hogyan segítik az adatok az MI fejlődését – és persze a szervezetek napi működését.

Számos szektorból hozunk konkrét példákat arra, hogyan hat a mesterséges intelligencia a projektmenedzsmentre, milyen szerepet játszik a vezetői döntésekben, hogyan alakítja a projektvezetők eszköztárát és gondolkodásmódját.

Izgalmas előadásokkal, panelbeszélgetésekkel, gyakorlati esettanulmányokkal és interaktív szekciókkal várunk!

További részletek hamarosan!”

Forrás:
MI és a projektvezetés új dimenziói – Adatok, döntések és lehetőségek az MI-vel támogatott projektekben; Magyar Projektmenedzsment Szövetség, Rendezvények; 2025. augusztus

Az önkormányzatokat segítő új, technológiai szervezet jött létre

„Miskolc városának kezdeményezésére a Gábor Dénes Egyetem, a HUN-REN SZTAKI, valamint több hazai és határon túli önkormányzat valamint szakmai partner részvételével hivatalosan megalakult az UrbanTech Platform, ami a városi innováció, a mesterséges intelligencia (MI), a digitalizáció és az adatvezérelt közszolgáltatások terén kínál új együttműködési keretet – közölte a borsodi vármegyeszékhely.

A kezdeményezés célja, hogy a városok, méretüktől függetlenül, hozzáférjenek a legmodernebb technológiákhoz, tudásbázishoz és gyakorlati megoldásokhoz, elősegítve az élhetőbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb működést. A platform hidat képez a kutatás, az oktatás, az ipar és az önkormányzatok között, előmozdítja a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását a városirányítás, a közlekedés, az egészségügy, a közbiztonság, valamint az infrastruktúra területén.

A platform alapító városai között Miskolc mellett Budakeszi, Salgótarján, Veszprém, Debrecen, Eger, Zalaegerszeg, Kaposvár és Csíkszereda is szerepel, októberben pedig a borsodi vármegyeszékhely ad otthont a Mesterséges Intelligencia a városok szolgálatában című országos konferenciának. Idén áprilisban jelentették be, hogy a mesterséges intelligencia városi szintű felhasználását szemléltető mintaprojekt indul Miskolcon, aminek részeként kiemelt figyelmet fordítanak a gazdaságélénkítés, az oktatás, a digitális kompetenciafejlesztés és a turizmus területére.

Palkovics Lászlót, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos szerint a sikeres MI-adaptációhoz négy dologra van szükség: adatra, számítási teljesítményre, pénzügyi környezetre és szándékra. „Ezek megléte biztosítja, hogy az MI-alapú megoldások ne csak kísérletek maradjanak, hanem a mindennapi működés szerves részévé váljanak. Fontos, hogy a nagyvárosok mellett a kisebb települések is lehetőséget kapjanak a csatlakozásra, hiszen Budakeszitől Csíkszeredáig mindenhol születhetnek érdemi innovációs javaslatok” – hangoztatta a kormánybiztos.

Tóth-Szántai József (Pont Mi Egyesület – Fidesz-KDNP) miskolci polgármester szerint a mesterséges intelligenciáról szóló közös gondolkodás egyik legfontosabb kérdése az élhetőség. A közlemény szerint úgy fogalmazott, ma már nemcsak az épületek és az utak mutatják meg, milyen egy város, hanem a digitális rendszerek is. „Ha a mesterséges intelligenciát be tudjuk építeni a városirányításba, valódi minőségi ugrást érhetünk el. Miskolcnak nem egyet kell lépnie előre, hanem hármat-négyet, és ehhez olyan felkészült, innovatív gondolkodású emberekre van szükség, mint akik ebben a programban részt vesznek” – közölte a polgármester.”

Forrás:
Az önkormányzatokat segítő új, technológiai szervezet jött létre; Infostart / MTI; 2025. augusztus 14.

Csetbot segít Vonyarcvashegy honlapján

„Az országban elsőként Vonyarcvashegyen vezették be a mesterséges intelligencia alapú chatbotot a közigazgatásban. A nyilvános szolgáltatás több tucat idegen nyelven nyújt azonnali választ a lakosok és a nyaralók kérdéseire. A szolgáltatók bíznak abban, hogy a zalai nagyközség példaértékű lehet másoknak is – írja a tvkeszthely.hu.

A vonyarcvashegyi honlap chatbotját mutatja Pali Róbert polgármester. A Halinak elnevezett szolgáltatás egy-két kattintással már elérhető. Az innovatív megoldás jelentős mértékben tehermentesíti az önkormányzati hivatalt. E mellett pontos naprakész információval látja el a helyieket és a turistákat egyaránt. A strandi szolgáltatásoktól a hétvégi fűnyírásra vonatkozó szabályokig számos kérdésre tud választ adni. A chatbotot a jegyzői és polgármesteri keretből valósították meg.

„Egy emberközpontúbb közigazgatás felé tudtunk elmenni. Az, hogy még Magyarországon ez az első ilyen fejlesztés, nem így kezdtünk bele, hogy mi ezt szerettük volna, hogy elsők legyünk. Mi azt néztük, hogy Vonyarcvashegy nagyközségének az állandó lakosai, illetve az idelátogató kedves nyaralótulajdonosoknak vagy vendégeknek minél gyorsabb tájékoztatást tudjunk adni és hitelesebbet az aktuális kérdésekről.”

Az innovációt fejlesztő cég vallja, hogy a mesterséges intelligencia használata előnyöket jelent, hiszen kényelmes megoldásokat nyújt, aki pedig nem használja, egy idő után lemarad. Bíznak abban, hogy Vonyarcvashegy példaértékű lehet más településeknek is.

„Gyakorlatilag egymással párhuzamosan bármilyen nyelven szinte, amit a Magyarországra látogatók beszélnek tájékoztatást lehet kapni a fontos dolgokról. És a turizmuson kívül az ott lakók számára is a helyi rendeletek böngészése, illetve az információk keresése helyett egy azonnali válaszadásra van lehetőség.” – mondta el dr. Huszty Csaba az Entel Kft. ügyvezetője.

A chatbot használatához fontos, hogy pontosan kell megfogalmazni a kérdést vagy a keresendő témakört, hogy Hali egyértelmű választ adhasson. A szolgáltatás asztali és mobil felületeken is elérhető.”

Forrás:
Hali segít Vonyarcvashegy honlapján (tvkeszthely.hu); HÍRBALATON – Térségi Közhasznú Nonprofit Hírportál; 2025. augusztus 16.

A mélytechnológia (deep tech) nagy jelentőségű találkozója lesz 2025. szeptember 11-én Budapesten

„Űr-, bio- és orvostechnológia, kiberbiztonság – a többi között ezeket a területeket járja körül a világ vezető deep tech szakértőinek találkozója, a Connexions – CEE Deep Tech Summit, amelyet 2025. szeptember 11-én Budapesten tartanak meg. Az eseményen olyan neves, nemzetközi szinten jegyzett szakemberek osztják meg gondolataikat, mint például Greg Williams, a WIRED magazin globális szerkesztőségének helyettes vezetője; Paul Wang, a Hongkongi Egyetem technológiai transzfer igazgatója vagy Cecilia des Courtis, a Hello Tomorrow vezérigazgatója.

Az innováció különleges, tudományos és műszaki áttöréseken alapuló ága, a deep tech kerül a középpontba 2025. szeptember 11-én Budapesten, a Bálna Honvédelmi Központban megrendezendő Connexions – CEE Deep Tech Summit keretében.

A nemzetközi konferencia célja, hogy megerősítse a magyar és a kelet-közép-európai régió mélytechnológiai ökoszisztémájának nemzetközi láthatóságát, és hozzájáruljon a tudásalapú gazdasági versenyképesség növeléséhez.

A Nemzeti Innovációs Ügynökség szervezésében, a Hungarian Innovation Week kiemelt eseményeként megvalósuló csúcstalálkozó első alkalommal hívja össze a deep tech világának vezető szereplőit: nemzetközi befektetőket, kutatókat, technológiatranszfer-szakértőket, startupalapítókat és kormányzati döntéshozókat.

A konferencia kiemelt témái között szerepelnek az élettudományok (biotech és medtech), az űrtechnológia, valamint a védelem és (kiber)biztonság területei – vagyis azok a szegmensek, amelyeken nagy valószínűséggel a következő évek technológiai és gazdasági fejlődése alapszik majd.

A program során a résztvevők inspiráló előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken vehetnek részt, valamint kapcsolatokat építhetnek. Az esemény vendégei között olyan nemzetközi véleményformálók és szaktekintélyek szerepelnek, mint
* Greg Williams, a WIRED magazin globális szerkesztőségének helyettes vezetője;
* Cecilia des Courtis, a Hello Tomorrow vezérigazgatója;
* Paul Wang, a Hongkongi Egyetem technológiai transzfer igazgatója;
* Christian Szegedy, az xAI társalapítója;
* Julian Laufs, a német CyberAgentur innovációs vezetője;
* Linda Võeras, az észtországi Karma Ventures befektetési szakembere;
* Nagy Szabolcs, a Turbine alapító-vezérigazgatója.

A tanácskozás célja nemcsak a kapcsolatépítés és a tudásmegosztás, hanem egy olyan szakmai tér megteremtése, ahol a régió deep tech szereplői nemzetközi színtéren is hallathatják a hangjukat, és új szövetségeket építhetnek egy fenntarthatóbb és innovatívabb jövő érdekében – olvasható a szervezők által kiadott közleményben.

További információ és jegyvásárlás: connexions.niu.hu. ”

Forrás:
Budapesten találkoznak a világ vezető deep tech szakértői; VEOL.hu; 2025. augusztus 15.

Fenntartható fejlődés

Új gondolkodásmód eredménye, példaértékű vízügyi beavatkozás a beregi Kőris-erdő elárasztása

„Példaértékű vízügyi beavatkozás valósult meg a beregi Kőris-erdő úgynevezett sekély elárasztásával, ami egy új gondolkodásmód kézzelfogható bizonyítéka a vízhiány pótlásában – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Gulács határában.

V. Németh Zsolt a beavatkozás helyszínén tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az elmúlt évek időjárási tapasztalatai világosan megmutatták, hogy a vízhiány és az aszályos időszakok tartósabbá válása nem átmeneti jelenség, hanem tartós kihívás, amelyre mezőgazdasági, ökológiai, társadalmi és gazdasági megoldásokat kell találni.

Emlékeztetett, májusban a kormány az ország szinte egészén fennálló súlyos csapadékhiányra reagálva aszály veszélyhelyzetet hirdetett és azonnali vízvisszatartási intézkedésekre adott felhatalmazást, amely célra 4,7 milliárd forintot biztosított.

Ebből számos beavatkozás indult el országszerte, köztük a mostani projekt, amiben a Tisza vizét ideiglenes duzzasztással, a meglévő műtárgyak és egy kisebb, erdőt átszelő csatorna segítségével juttatják el egy kőriserdőbe – ismertette az államtitkár.

Megjegyezte, a mintegy 30 hektáron közel 80 ezer köbméter vizet tartanak vissza, átlagosan 20-30 centiméteres vízmélységgel. Ez az ideiglenes vízborítás nemcsak a fák egészségét védi, növekedését serkenti, hanem új élőhelyet biztosít számos állat- és növényfaj számára.

V. Németh Zsolt rámutatott, a beregi vízhiány kezelése nem az egyetlen ilyen lépés a körzetben: idén hat tiszai holtmeder vízpótlását is elvégezték több mint másfél millió köbméternyi víz betáplálásával.

Ezek az intézkedések együtt járulnak hozzá ahhoz, hogy a térség ellenállóbb legyen a klímaváltozás hatásaival szemben – tette hozzá az államtitkár.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója azt hangsúlyozta, ez a projekt nemcsak az erdő öntözéséről szól, hanem arról, hogy a térségben elkezdődjön a talajvízszint visszaemelése.

Ez egy tesztüzem, van egy olyan megoldás kis túlzással kulcsrakészen, ami a végleges víztározásra is lehetőséget ad, ehhez azonban szükséges az infrastruktúra, a közút, a környező szántóföldek tulajdonosainak hozzájárulása, illetve az erdőgazdálkodás üzemrendjének a vízmegtartáshoz történő igazítása – mondta a WWF magyarországi igazgatója.

Sipos Katalin hozzátette, a projekt tervezése európai uniós kutatás-fejlesztési pályázat segítségével valósult meg, de a programban mintegy 20 millió forint értékben vállalati finanszírozás is megjelent.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese elmondta, az ország árvizeknek leginkább kitett területén fontosak az árvízvédelmi beruházások, de a klímaváltozás miatt hatékonyabban kell gazdálkodni a vízkészleteinkkel is.

Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselő kiemelte, az aszályvédelmi akcióterv és a Vizet a tájba program a gazdák és a térségben élő emberek nagy megelégedésére szolgál.”

Forrás:
V. Németh Zsolt: példaértékű vízügyi beavatkozás a beregi Kőris-erdő elárasztása; Energiaügyi Minisztérium; 2025. augusztus 13.

Egyre több energiára, áramra van szükségünk – Áder János

„A nyár közepén járunk, forróság van, nő az energiaigény, hiszen szeretnénk a légkondicionálókat működtetni; egyre több energiára, áramra van szükségünk – erről beszélt Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című, a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban Aszódi Attila energetikai mérnökkel, egyetemi tanárral, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánjával beszélgetett.

Aszódi Attila kiemelte: átalakul az energiaellátásunk, egyre inkább villamos energiát használunk, más energiahordozók helyett. A fűtésnél, közlekedésnél, az ipari folyamatoknál az elmúlt egy évtizedben elektrifikáció (villamosítás) indult meg.

Rámutatott arra, hogy megváltozik az energia, a villamos energia felhasználásának struktúrája. Hosszú éveken keresztül a csúcsigény mindig télen volt, mostanra a téli és a nyári csúcsigény közötti különbség lassan elkopik. Ennek legfőbb oka a légkondicionálás – emelte ki.

A szakember hangsúlyozta: Magyarországon számos háztetőn vannak napelemek, ez csaknem 300 ezer háztartást érint. A napelemek nappal termelhetnek, éjszaka nem, ezért van jelentősége annak, hogy a fogyasztó tudja, mikor célszerű fogyasztani.

Tájékoztatása szerint Magyarországon ma több mint 7000 megawattnyi naperőmű-kapacitás van: mintegy 2700 megawatt a háztetőkre szerelt napelemekben és több mint 4000 megawatt az ipari naperőművekben. A villamosenergia-rendszernek akkor lenne jó a háztartási napenergia, ha a lehető legnagyobb részét akkor és ott használnánk fel, amikor és ahol az termelődik. Ha a légkondicionálót, a mosó- és mosogatógépet napközben használjuk – mondta.

Szólt arról is, a villamosenergia-rendszerünk úgy működik, hogy folyamatosan egyensúlyt kell tartani a termelés és a fogyasztás között, és van egy olyan bázis része, ami állandóan jelentkezik. Ez Magyarországon mintegy 3000 megawatt, így olyan termelőkkel is rendelkeznünk kell, amelyek ezt biztosítani tudják, függetlenül az évszaktól, az időjárástól és a napszaktól. Ezért nemcsak egyik vagy másik energiahordozóra, hanem energiamixre van szükség ahhoz, hogy az energiarendszerünk stabilan működjön – hangsúlyozta.

Áder János emlékeztetett a 2015-ös párizsi klímamegállapodásra, amelynek célja, hogy a földfelszíni hőmérséklet emelkedése 2 Celsius-fok alatt maradjon. Ennek egyik eszköze, hogy csökkentjük a fosszilis energiahordozók felhasználását, sokkal kevesebb szenet, olajat és lehetőség szerint földgázt használjunk.

Azt a kérdést tette fel, el lehet-e érni a párizsi klímacélokat atomenergia felhasználása nélkül, továbbá választ várt arra, hogy ez a cél csupán a nap- és szélenergia, az alternatív energiaforrások és e hálózat fejlesztésével elérhető-e.

„Atomenergia nélkül nem fog menni” – jelentette ki Aszódi Attila, hozzátéve: a fejlett világban az atomenergia adja a villamos energia mintegy 20 százalékát, és az atomenergia a legnagyobb karbonsemleges termelő ebben a rendszerben.

Az egyetemi tanár kitért arra, hogy a teljes világra vonatkozó primerenergia-felhasználási adatok alapján még mindig fosszilis bázisú a 85 százalék: szén, olaj és gáz. A trendeket nézve remény sincsen arra, hogy ebben visszaesést tapasztalhatnánk – mondta, kiemelve: folyamatosan nő a szén-dioxid-koncentráció.

„Tehát, ha nélkülöznénk ebből az energiamixből az atomenergiát, akkor reménytelen lenne a 2 fokos cél elérése” – hangsúlyozta.

Aszódi Attila utalt arra: több elemzés is azt mutatja, hogy nem tarthatók a párizsi célok atomenergia nélkül. Emlékeztetett: Dubajban, a COP28-on harminc ország aláírt egy deklarációt, amelyben azt a célt tűzték ki, hogy 2050-ig megháromszorozzuk a nukleáris kapacitásokat. Ez azt jelenti, hogy mintegy 1 millió 200 ezer megawattra kell növelni a párizsi célok teljesítéséhez.

Ehhez a mostani atomerőművek továbbüzemeltetése mellett szükség lesz még mintegy 400 ezer megawattnyi új nagyatomerőművi kapacitásra, új nagyblokkok építésére – mondta, hozzátéve: a kismoduláris reaktorok megjelenése újabb lökést adhat ennek a fejlődésnek, forradalmi változást hozhatnak abban, hogy az építési idő jelentősen Szólt az informatika villamosenergia-igényének növekedéséről is. Kiemelte: a világszintű szerverparkok működtetésének villamosenergia-igénye évente mintegy tízszerese Magyarország éves felhasználásának. Egyes becslések szerint ez az igény öt év múlva meg is duplázódhat, ennek hajtóereje a mesterséges intelligencia megjelenése az informatikában.

Áder János felidézte: április végén 60 millió ember maradt áram nélkül Portugáliában és Spanyolország nagy részén majdnem egy egész napra. Az okokról és a tanulságokról kérdezte a szakembert.

Aszódi Attila az eseményeket részletesen elemezve azt mondta: az okok sokrétűek, az összekötöttségnek nagy jelentősége van, a spanyol-portugál üzemzavarnak nemcsak politikai, hanem műszaki következményei is lesznek. Kiemelte: ez az eset felhívja a figyelmet az ellátásbiztonság fontosságára.”

Forrás:
Bajban leszünk a mesterséges intelligencia miatt; Infostart / MTI; 2025. augusztus 11.

Egy új kutatás szerint a faültetés önmagában nem állítja meg a klímaváltozást

„Az éghajlatváltozás problémája nem oldható meg olyan egyszerű intézkedésekkel, mint a fák ültetése. A természetes szárazföldi élőhelyek helyreállítása sokkal kevesebb szén-dioxidot képes eltávolítani a levegőből, mint azt a korábbi modellek sugallták, derül ki egy friss tanulmányból. A kutatók szerint most az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban csökkentsük a kibocsátásokat, és olyan klímastratégiai intézkedések szülessenek, amelyek mindenki számára igazságosak, és valóban segítenek alkalmazkodni a klímaváltozás következményeihez.

Az Európai Unió új, tavaly elfogadott természet-helyreállítási törvénye az unió válasza a biológiai sokféleség válságára. A grandiózus program szerint 2030-ra minden ötödik szárazföldi és tengeri területet helyreállítanának az EU-ban, 2050-re pedig minden sérült élőhelyet. Azonban nemcsak a fajokat és azok élőhelyét kívánják megóvni, hanem az éghajlatváltozást is mérsékelnék a természetes szénmegkötésen keresztül.

Egy friss nemzetközi tanulmány szerint ugyanakkor nem elegendő csupán a szénmegkötésre összpontosítani. Bede-Fazekas Ákos, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója, a tanulmány meghatározó szerzője kiemeli, a döntéshozóknak holisztikus megközelítést kell alkalmazniuk, amikor az ökoszisztéma helyreállítását fontolgatják: a biológiai sokféleségre és a természetnek az emberekhez való hozzájárulására érdemes összpontosítani inkább, mint a szén-dioxid-megkötésre.

Az elmúlt 10 évben az élőhelyek helyreállítására egyre inkább az éghajlatváltozás mérséklésének eszközeként tekint a társadalom, amely kulcsfontosságú elem mind az éghajlati, mind biológiai sokféleséget érintő válság leküzdése szempontjából. Visszatérően hallhatjuk, hogy az élőhelyek helyreállítása ellensúlyozhatja az emberi szén-dioxid-kibocsátás jelentős részét. Az ökoszisztéma-helyreállítás azonban komplexebb folyamat annál, hogy egyszerűen csak féltermészetes erdőket vagy faültetvényeket hozzunk létre.

„Korábban egyes modellek túlbecsülték az erdősítés lehetőségeit, figyelmen kívül hagyva a nem erdei élőhelyeket, a biodiverzitás-csökkenés kockázatát és a vízhiányt” – mondta a kutatás egyik első szerzője Csikós Nándor, a HUN-REN ATK Talajtani Intézet Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály munkatársa.

A kutató szerint az újabb modellek már szélesebb ökoszisztéma-palettát vizsgálnak, és pontosabb becsléseket adnak, figyelembe véve a helyi éghajlatot, talajtani adottságokat és a megvalósítás ütemét. Ezek a modellek már jóval közelebb álltak a valósághoz, mint a korábbiak.

A nemzetközi tudóscsoportot Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem kutatója vezette, aki kiemelte, hogy a szén-dioxid-megkötés modellezéséhez olyan megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi az összes lehetséges természetes ökoszisztéma-típust.

A Nature Geoscience folyóiratban megjelent nemzetközi kutatás eredményei meglepően nagy eltérést mutattak. A tanulmányból kiderült, a legtöbb forgatókönyv alapján az ökoszisztémák helyreállítása csak kis mértékben csökkenti a légkör szén-dioxid-szintjét. Még a legoptimistább – „legzöldebb” – jövőkép esetén is legfeljebb az emberi kibocsátások 17%-a köthető meg 2100-ig, míg ha minden marad a jelenlegi mederben, ez az arány 4% alá esik.

A kutatók egybehangzó véleménye szerint az éghajlatváltozás ökoszisztéma-helyreállításon keresztül történő mérséklésére vonatkozó modellek előrejelzései arra utalnak, sürgősen irányváltásra van szükség a politikában az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás érdekében.

A tanulmány társszerzője, Caroline Lehmann, az Edinburgh-i Királyi Botanikus Kert munkatársa hozzátette: „mivel rövid és középtávon korlátozott a valószínűsége annak, hogy globális ökoszisztéma-helyreállítás révén jelentősen mérsékelhető legyen az éghajlatváltozás, a helyreállítási tevékenységeket a veszélyeztetett közösségek és a biológiai sokféleség javára kell priorizálni, hogy támogassák a természet és az emberiség éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét.””

Forrás:
Egy új kutatás szerint a faültetés önmagában nem állítja meg a klímaváltozást; HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat; 2025. augusztus 14.

Szakirodalom

Az MI nyitottsága : Alapozó politikai döntéshozók számára

„A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) nyitottságának fogalmát vizsgálja, beleértve a releváns terminológiát és azt, hogy hogyan létezhetnek eltérő nyitottsági fokú megoldások. Elmagyarázza, hogy a „nyílt forráskódú” kifejezés – amely a szoftverfejlesztés világából ered – miért nem öleli fel teljes mértékben az MI-re jellemző sajátosságokat. Ez a cikk a kísérleti adatok felhasználásával elemzi a nyílt súlyú alapokmodellek jelenlegi tendenciáit, amelyek szemléltetik mind potenciális előnyeiket, mind a kapcsolódó kockázatokat. Az információk világos és tömör bemutatásával a cikk arra törekszik, hogy támogassa a szakpolitikai vitát arról, hogyan lehet egyensúlyba hozni a generatív MI alapmodellek nyitottságát a felelősségteljes irányítással.”

Forrás:
AI openness; OECD, OECD Artificial Intelligence Papers, No. 44; 2025. augusztus 14. DOI: 10.1787/02f73362-en

Duplázó gazdasági hatása van a magyar zeneiparnak

„Tizedik alkalommal jelent meg a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért gondozásában a magyar zenei szcéna átfogó elemzését bemutató ProArt Zeneipari Jelentés. A jubileumi kiadvány fókuszában ezúttal a magyar zeneipar nemzetgazdasági jelentőségének feltárása áll egy új, makroökonómiai modellre épülő módszertan segítségével. A kutatás, amelyet a ProArt megbízásából a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ adaptált és valósított meg, rávilágít a zeneipar gazdasági hatásaira, valamint más ágazatokra gyakorolt befolyására.

A zeneipar duplázó ereje a gazdaságban

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar zeneipar minden 1 forintnyi közvetlen befektetésből összesen 2,04 forintnyi gazdasági aktivitást generál, vagyis több mint kétszeresére növeli a teljes gazdaságban keletkező értéket. Ez a multiplikátorhatás nem sokkal marad el az Európai Unió zeneiparának egészére mért szorzótól (2,2), ami azt jelzi, hogy a magyar zeneipar szerkezetéből adódóan hasonló gazdasági dinamika figyelhető meg, mint a fejlettebb piacokon.

Számítások alapján a magyar zeneipari vállalkozások a mért időszakban mintegy 137,84 milliárd forint értékben végeztek zenei tevékenységet. Ez a közvetlen hatás meghaladja a magyar könyvpiac 2023-as forgalmát, ami 64,2 milliárd forint volt. A zeneipar és kapcsolódó ágazataiban több mint 17 000 fő dolgozik, és évente több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket állítanak elő, ami a magyar GDP körülbelül 0,3%-át teszi ki.

Decentralizált és koncentrált piaci szerkezet

A magyar zeneipar vállalkozásai döntően mikrovállalkozások, átlagosan 2,5 főt foglalkoztatnak. Ez a strukturális sajátosság azt sugallja, hogy a munkaerőpiac decentralizált, és a tevékenységek jelentős részét külsős szakemberek, alvállalkozók vagy projektalapú munkavállalók látják el. Bár a szektor több mint 17 000 fő foglalkoztatásához járul hozzá, ez a decentralizált működés gyengítheti a zeneipar egységes fellépését és érdekérvényesítését, valamint növelheti a szakemberek kiszolgáltatottságát.

Ugyanakkor a magyar zeneipar rendkívül koncentrált piac is, ahol az árbevétel túlnyomó részét néhány nagy szereplő termeli. A legnagyobb 100 vállalat az iparági bevételek 78%-át, míg a legnagyobb 300 már 93%-át állítja elő. Ez azt jelzi, hogy a kisebb vállalkozások összességében csak marginális piaci részesedéssel rendelkeznek.

A zeneipar jelentős hozzájárulása a foglalkoztatáshoz és az adóbevételekhez

A zeneipar kiemelkedő szerepet tölt be a munkahelyteremtésben és a kulturális alapú gazdasági tevékenységek ösztönzésében. A működési sajátosságokból adódóan a foglalkoztatás jellemzően rugalmas és projektalapú, ami folyamatos keresletet generál különböző szakterületek – zenészek, technikai szakemberek, rendezvényszervezők – iránt, élénkítve a munkaerőpiacot.

Az adóbevételek tekintetében a zeneipar összesen 61,14 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetéshez. A legnagyobb részt a direkt hatások adják (28,40 milliárd forint), amelyet az indirekt (18,73 milliárd forint) és az indukált hatások (14,01 milliárd forint) egészítenek ki. Ez a hozzájárulás jelentősnek mondható, és hasonló nagyságrendű, mint például a közműadó éves bevétele (54,46 milliárd forint) vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás (49,39 milliárd forint) 2023-ban.

Jövőbeli lépések és kutatási irányok

A ProArt Zeneipari Jelentés az első átfogó kísérlet a magyar zeneipar nemzetgazdasági súlyának felmérésére, és egyben az első lépés a szektor alaposabb megértésében. Az anyag hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók jobban megértsék a zenei szektor működését, illetve hogy megalapozott és jó szakpolitikai, illetve gazdasági döntéseket hozzanak.

A teljes jelentés elérhető a www.zeneipar.info oldalon.”

Forrás:
Duplázó gazdasági hatása van a magyar zeneiparnak; ProArt; 2025. augusztus 13.

Digitális korszakváltás – a polgári pervitel és a digitalizáció alapvető összefüggései, kitekintéssel a veszélyhelyzet hatásaira

„…Az értekezésben a digitális bírósághoz vezető úttal, annak mérföldköveivel és kihívásaival foglalkozom. A digitális bíróság fogalma alatt – a hazai jogirodalommal egyezően – a bíróságok és a bírósági iratok elektronikus elérhetőségét értem. Ide tartozik az elektronikus kapcsolattartás és illetékfizetési lehetőség kiépítése, ennek következtében az elektronikusan is rendelkezésre álló és online, távolról is elérhető peranyag (e-akta), a kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas hálózatok kiépítése és rendelkezésre állása. Ehhez képest eltérő fogalmat takar az elsősorban magánjogi jogviták rendezését támogató online bíróság (amelynek többnyire a globális e-kereskedelemben felmerülő kisebb jogviták gyors, online rendezése a célja, például eBay, Vinted) és a mesterséges intelligenciát fokozott mértékben alkalmazó, a bírósági jogvitákat online útra terelő – jelenleg Kínában elterjedt – internetbíróság. Az utóbbi két intézmény bemutatása és elemzése az értekezés kereteit meghaladja, ezért azokra részletesen nem térek ki.

A fejlődés, az előrehaladás ezen a téren is folyamatos, de mindeközben nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a fejlődésnek az embert kell szolgálnia. Birher Nándor megfogalmazásában – mivel a modern kor vívmányai most már igen rövid idő alatt átalakíthatják a környezetünket, az emberi létformát – a technikai optimalizációt összehangba kell hozni a humanizációval. Ennek következtében a szabályozás hatékonyságának növekedése mellett az emberi és eszmei értékek megőrzésére is figyelemmel kell lenni, ami a technikai optimalizáció fokozódása mellett egyre nagyobb kihívást jelent…”

Forrás:
Digitális korszakváltás – a polgári pervitel és a digitalizáció alapvető összefüggései, kitekintéssel a veszélyhelyzet hatásaira; Gyarmathy Judit; Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2025. július 4.