„Az új készségek iránti kereslet és kínálat — különösen az informatikai és MI-készségek esetében — átalakítja a munkaerőpiacokat, hatással van a bérekre és a munkaerő-felvételre. A fejlett gazdaságokban nagyjából minden tizedik álláshirdetés legalább egy új készséget követel meg; ezek gyakran először az Egyesült Államokban jelennek meg. A feltörekvő gazdaságokban ez az arány körülbelül feleekkora. Ezek a készségek növelik az átlagbéreket és a foglalkoztatást, ugyanakkor elmélyítik a polarizációt: elsősorban a magasan képzett munkavállalók, valamint — a szolgáltatások iránti magasabb fogyasztáson keresztül — az alacsony képzettségű munkavállalók javát szolgálják, és potenciálisan hozzájárulhatnak a középosztály zsugorodásához. Az MI-készségeket igénylő álláshirdetések magasabb béreket kínálnak, ám e készségek elterjedése alacsonyabb foglalkoztatással jár együtt azokban a foglalkozásokban, amelyek erősen kitettek az MI hatásainak, ugyanakkor kevéssé egészítik ki azt; ez különösen a fiatalok számára jelent kihívást. A készség-egyensúlytalansági index jelentős országok közötti különbségeket tár fel. Azoknak a gazdaságoknak, amelyekben erős a kereslet az új készségek iránt, az oktatást és az átképzést kell előtérbe helyezniük, míg azokban, ahol erős a kínálat, a vállalatok befogadóképességét kell ösztönözni innovációval és a hitelhez jutás javításával.”
Forrás:
Bridging Skill Gaps for the Future: New Jobs Creation in the AI Age; Florence Jaumotte, Jaden Kim, David Koll, Elmer Li, Longji Li, Giovanni Melina, Alina Song, Marina Mendes Tavares; Staff Discussion Note; International Monetary Fund (IMF); 2026. január 14.
