„Miért javasolja a Bizottság a közbeszerzési törvényt?
Az uniós hatóságok évente mintegy 2,6 billió eurót (a GDP 15%-át) költenek közbeszerzésre. Ez kulcsfontosságúvá teszi a közbeszerzési szabályokat annak biztosításához, hogy a közpénzeket az Unió tágabb szakpolitikai célkitűzéseivel összhangban hatékonyan fektessék be.
A közbeszerzési szabályok Európai Bizottság általi értékelése megállapította, hogy e szabályok jelentős hiányosságokkal szembesülnek, ideértve a magas adminisztratív terheket, a jogbizonytalanságot és a közbeszerzés korlátozott stratégiai alkalmazását, ami az Európai Számvevőszék hasonló megállapításait tükrözi.
A Bizottság ezért a mai napon új közbeszerzési törvényt terjeszt elő annak érdekében, hogy a közbeszerzést hatékonyabb beruházási eszközzé tegye, és orvosolja a jelenlegi szabályok hiányosságait. Az új jogszabály jobb ár-érték arányt biztosít, és előmozdítja a stratégiai célkitűzéseket, beleértve az egységes piaci integrációt, a gazdasági autonómiát, a biztonságot, a társadalmi és ökológiai fenntarthatóságot, valamint az innovációt. A jogszabály tükrözi továbbá a közbeszerzés központi szerepét, amelyet Mario Draghi és Enrico Letta jelentései is kiemeltek, és amely szerint a közbeszerzés stratégiai eszköz az Unió ipari bázisának megerősítéséhez, az innováció, valamint a tiszta és digitális átállás támogatásához, továbbá a gazdasági biztonság és a stratégiai autonómia megerősítéséhez.
Hogyan támogatják az új szabályok a hatékony közberuházásokat?
Annak érdekében, hogy a közbeszerzés hatékonyabb beruházási eszközzé váljon, a javaslat egyszerűsíti az eljárásokat a közbeszerzők és a vállalatok számára, lehetővé téve számukra, hogy a közigazgatás helyett az eredményekre összpontosítsanak.
Kulcsfontosságú eszköz az új digitális közbeszerzési piactér, egy olyan egyablakos rendszer, amely Unió-szerte összekapcsolja a közbeszerzőket és a vállalatokat. Azáltal, hogy megkönnyíti a közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférést és az azokban való részvételt, fokoznia kell a versenyt, és ezáltal javítania kell a minőséget. Az új szabályok lehetővé teszik a közbeszerzők számára, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek a minőségre a szerződések odaítélése során, elősegítve annak biztosítását, hogy a közbeszerzés az Unió stratégiai célkitűzéseivel összhangban szélesebb körű környezeti, társadalmi, biztonsági és védelmi előnyökkel járjon.
Hogyan egyszerűsíti a törvény a közbeszerzési jogi keretet?
Az új közbeszerzési törvény egyszerűsíti a meglévő közbeszerzési jogi keretet.
Először is, három meglévő közbeszerzési irányelvet egyetlen rendelettel vált fel. Ez egyszerűsített, koherens és harmonizált keretet hoz létre, csökkentve a széttagoltságot, korlátozva a túlszabályozást és növelve a jogbiztonságot. Az egységes szabálykönyv közös jogi normákat és eljárási garanciákat hoz létre, miközben nagyobb szabadságot biztosít a közbeszerzők számára igényeik kielégítéséhez.
Az új törvény egységes szerkezetbe foglalja az ágazati jogi aktusok közbeszerzési rendelkezéseit, és egyetlen közbeszerzési szabályrendszert hoz létre. Ez magában foglalja a „vásárlási módra” (például a vállalatok részvételének kizárási okaira) és az ágazatspecifikus jogi aktusokban (például az energiahatékonyságra vagy a körforgásos jellegre) szereplő „mit vásároljunk” rendelkezésekre vonatkozó horizontális szabályokat, valamint az ágazati jogi aktusokban szereplő felhatalmazásokat, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy konkrét közbeszerzési követelményeket fogadjon el.
A radikálisan egyszerűsített eljárások és alkalmazási feltételek értékes időt és erőforrásokat takarítanak meg a közbeszerzők számára, és jobb ár-érték arányt tesznek lehetővé.
Milyen egyszerűsítéseket hoznak az új szabályok a közbeszerzők számára?
Az új szabályok nagyobb rugalmasságot biztosítanak a közbeszerzők számára beszerzéseik lebonyolításában, lehetővé téve számukra, hogy megválasszák, melyik közbeszerzési eljárást alkalmazzák. A szabályok tisztázzák azokat a helyzeteket, amikor közvetlen odaítélések alkalmazhatók, különösen vészhelyzetek és válságok esetén, valamint a biztonsági szempontok végrehajtásának módját.
Az új szabályok értelmében a közbeszerzők – választásuk szerint – minden közbeszerzési eljárásban rugalmasabban tárgyalhatnak majd a szerződésekről. A közbeszerzők minden egyes közbeszerzési eljárás esetében szabadon megválaszthatják a legjobb ár-érték arány új odaítélési elve szerinti azon minőségi kritériumokat is, amelyeket a legmegfelelőbbnek tartanak a beszerzésük igényeinek kielégítésére.
A házon belüli szerződések és a közszektoron belüli együttműködés továbbra is teljes mértékben ki van zárva a közbeszerzési szabályok hatálya alól. Amikor a helyi és regionális önkormányzatok megosztják saját forrásaikat, többek között csak díjazás ellenében, a jövőben az adminisztratív terhek csökkentése és az együttműködés megkönnyítése érdekében kizárják őket a szabályok hatálya alól.
Mi az új digitális piac?
A Bizottság a tagállamokkal közösen egy egész Európára kiterjedő digitális piactér létrehozását javasolja a közbeszerzési eljárások egységes piacon belüli egyszerűsítése érdekében. Ez az egyablakos ügyintézés megkönnyíti a vállalatok számára a közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférést, és egyszerűsíti a folyamatot a közbeszerzők számára. A piactér lehetővé teszi a közbeszerzők számára, hogy automatizált jogosultsági ellenőrzéseket végezzenek a vállalatokon, és integrált adatokat használjanak az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében, miközben stratégiaibb módon használják a közbeszerzést is. A vevők például meghatározhatják, hogy mely harmadik országbeli vállalatok és áruk férhetnek hozzá az uniós közbeszerzési piacokhoz ugyanolyan feltételek mellett, mint az uniós vállalatok és termékek, ami megkönnyíti a gazdasági biztonságot és az európai preferencia-szempontokat.
A digitális közbeszerzési piac a meglévő nemzeti vagy helyi e-közbeszerzési platformok összekapcsolásával létrehozza az interoperábilis rendszerek hálózatát, ezáltal csökkentve a meglévő széttagoltságot. E célból a Bizottság és a tagállamok közös szabványokat dolgoznak ki. A Bizottság becslései azt mutatják, hogy a digitális közbeszerzési piac évente 220 millió EUR rendszeres megtakarítást eredményezhet a közbeszerzők számára (közbeszerzőnként 4700 EUR vagy eljárásonként 700 EUR).
Miért az új szabályok teszik a legjobb ár-minőség arányt a szerződések odaítélésének standard módszerévé?
A közbeszerzési törvény új megközelítést javasol a közbeszerzési szerződések odaítélésére, nagyobb hangsúlyt fektetve a hosszú távú közhasznúságra, ahelyett, hogy csak a legalacsonyabb kezdeti költségekre összpontosítana. Általános szabályként a közbeszerzőknek mind az ár-, mind a minőségi kritériumokon alapuló ajánlatokat figyelembe kell venniük, és a szerződéseket ennek megfelelően kell odaítélniük. Ezek a minőségi kritériumok magukban foglalhatják a megvásárolt termék vagy szolgáltatás műszaki jellemzőit és funkcionális érdemeit, valamint környezeti, társadalmi vagy biztonsági megfontolásokat. Ez hozzá fog járulni a közkiadások hatékonyabbá tételéhez és az Unió stratégiai szakpolitikai célkitűzéseinek előmozdításához.
A szerződések odaítélésekor a minőségi kritériumoknak legalább 30 %-os (vagy munkaerő-igényes szerződések esetében 50 %-os) súlyozást kell alkalmazniuk. A közbeszerzők azonban csak az ár alapján ítélhetnek oda szerződést, amennyiben a beszerzett építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások minősége a szerződés teljesítésére vonatkozó előírások vagy feltételek révén megfelelően biztosítható. A szabályok bőséges rugalmasságot és mérlegelési jogkört biztosítanak a közbeszerzők számára ahhoz, hogy az egyes szerződések igényeinek megfelelően megfelelő minőségi kritériumokat válasszanak ki.
Hogyan profitálnak a kkv-k az új közbeszerzési szabályokból?
A fent ismertetett egyszerűsítési intézkedések előmozdítják a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételét. Az új szabályok csökkenteni fogják a kisvállalkozások adminisztratív terheit, különösen az új digitális piactérnek köszönhetően, ahol a kkv-knak csak egyszer kell megadniuk alapvető adataikat. A közbeszerzőknek aktívan mérlegelniük kell a szerződések kisebb részekre bontását a kkv-k közbeszerzésben való részvételének megkönnyítése érdekében. Az új törvény továbbá olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megkönnyítik a konzorciumok vagy csoportok létrehozását és részvételét, valamint az ellátási láncon keresztüli azonnali fizetési kötelezettségeket, amelyeknek kifejezetten a kkv-k javát kell szolgálniuk.
Hogyan segíti elő a javaslat a környezetvédelmi és társadalmi megfontolásokat?
A közbeszerzési törvény meghatározza azokat a környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és társadalmi célkitűzéseket, amelyekhez a közbeszerzés hozzájárulhat, jogbiztonságot nyújtva a közbeszerzési eljárásokba való beépítésükhöz. Kulcsfontosságú eszköz az ár-minőség arány normává tétele a szerződések odaítélése során, megkönnyítve a környezetvédelmi és társadalmi megfontolások integrálását. A törvény azt is egyértelművé teszi, hogy ezeket a megfontolásokat hogyan kell alkalmazni a közbeszerzési eljárás során, összhangban az olyan átfogó elvekkel, mint például azok összekapcsolása a közbeszerzési szerződés tárgyával.
Ami a környezetvédelmi megfontolásokat illeti, a jogszabály ösztönzi a címkék, különösen az uniós ökocímke, az uniós környezetvédelmi kiválósági rendszer használatát. A szélesebb körű használatnak meg kell könnyítenie az ajánlatok értékelését, és csökkentenie kell a belső piac széttagoltságát.
A társadalmilag felelős közbeszerzés előmozdítása érdekében a munkaigényes szerződések esetében legalább 50%-os minőségi odaítélési kritériumot határoztak meg. A törvény továbbá pontosítja, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítésében részt vevő munkavállalókat érintő munkakörülményeket a szerződés tárgyához kapcsolódónak kell tekinteni, lehetővé téve a közbeszerzők számára, hogy jutalmazzák a tisztességes munkakörülményeket és a magas színvonalú munkahelyeket. A törvény elismeri az alvállalkozás fontosságát, de tiltja a teljes szerződések saját értéken történő hozzájárulás nélküli alvállalkozásba adását, és nagyobb átláthatóságot vezet be. Fenntartja az akadálymentesítési kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket, a szerződéseket bizonyos szervezetek számára tartja fenn, valamint a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatási szerződésekre vonatkozó különleges rendszereket.
Hogyan támogatja a javaslat az innovációt?
A közbeszerzés az innováció kulcsfontosságú mozgatórugója. A közbeszerzési törvény megreformált és egyszerűsített innovációs eljárást vezet be az innovatív áruk, szolgáltatások és építési beruházások beszerzésére. Kiegészíti a kizárólag a K+F szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárást, amely mentesül a közbeszerzési törvény alól, és amelyet a szintén ma elfogadott európai innovációs törvény (KHV) szabályoz. A KHV-ben a R&D szolgáltatások beszerzésére előirányzott eljárással ellentétben a közbeszerzési törvény szerinti innovációs eljárás lehetővé teszi a közbeszerzők számára, hogy egyetlen eljárás keretében szerezzenek be R&D szolgáltatásokat és az ezekből eredő árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat. Az innovációs eljárás olyan sokoldalú eszköz, amely képes megfelelni a különböző kihívásoknak, például a tervpályázatoknak. Összességében a jogi aktus számos eszközt tartalmaz az innovatív vállalatok közbeszerzésben való részvételének előmozdítására, többek között annak egyértelművé tételével, hogy az innovációs eljárásokban az eljárás során felmerülő szellemitulajdon-jogoknak általában az azokat kidolgozó vállalatoknál kell maradniuk.
Hogyan kezeli a törvény a közbeszerzésnek a biztonság és a reziliencia biztosításában betöltött szerepét?
Az egyre feszültebb geopolitikai helyzetben és az EU biztonságát, rezilienciáját és felkészültségét esetlegesen érintő kockázatok változó körében a közbeszerzés fontos eszközt kínál annak biztosításához, hogy a közpénzeket olyan módon költsék el, amely nem veszélyezteti az európai polgárok biztonságát és védelmét.
A biztonság és a közbiztonság megerősítése érdekében a törvény számos olyan kockázatot azonosít, amelyek érinthetik a kritikus technológiák és infrastruktúrák közbeszerzéseit, például a kibertámadások, a kémkedés, a káros külföldi beavatkozás vagy a harmadik országbeli beszállítókra való túlzott támaszkodás lehetőségét.
Ezenkívül arra kötelezi a közbeszerzőket, hogy ezeket a kockázatokat a közbeszerzési eljárás során, a kezdeti tervezési szakaszoktól a szerződés teljesítéséig vegyék figyelembe. Amennyiben ezek a kockázatok megvalósulnak, az új szabályok hatékony intézkedések széles eszköztárával látják el a közbeszerzőket, például kizárják az ajánlattevőket vagy felmondják a szerződéseket.
Mit jelent az „európai preferencia” az EU és a harmadik országok számára?
A javasolt jogi aktus létrehozza az európai preferenciamechanizmusok új közös uniós keretét annak biztosítása érdekében, hogy a közkiadások a káros függőségek csökkentése, a tisztességtelen gyakorlatok kezelése és az európai ipari kapacitás megerősítése révén támogassák az EU biztonságát, rezilienciáját és a tisztességes versenyt.
Ez a horizontális keret általános szabályokat állapít meg azokra az esetekre, amikor az ágazatspecifikus jogszabályok eltérő rendelkezés hiányában uniós preferencia vagy egyéb korlátozások alkalmazását írják elő. Pontosabban tisztázza, hogy mely gazdasági szereplők és termékek tartoznak az EU nemzetközi közbeszerzési kötelezettségvállalásainak – például a WTO közbeszerzési megállapodásának vagy a vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodásoknak – a hatálya alá, és ezért mely gazdasági szereplők és termékek rendelkeznek teljes körű hozzáféréssel az uniós közbeszerzési piacokhoz, és melyek nem. A Bizottság erre a célra létrehozott online eszköze segíteni fogja a vásárlókat a szállító és a termék származásának meghatározásában, valamint az alkalmazandó követelmények azonosításában. A közbeszerzőknek így lehetőségük lesz kizárni azon harmadik országok ajánlatait, amelyekkel az EU nem rendelkezik nemzetközi közbeszerzési kötelezettségvállalással.
A törvény továbbá kodifikálja a meglévő ítélkezési gyakorlatot, megerősítve, hogy a közbeszerzők európai preferenciakövetelményeket alkalmazhatnak a kötelezettségvállalások által nem érintett gazdasági szereplőkre, termékekre vagy szolgáltatásokra. Amennyiben az Unió stratégiai érdekei úgy kívánják – például ha veszély fenyegeti a gazdasági biztonságot vagy az ellátás biztonságát, vagy ha egy kereskedelmi partner az erre vonatkozó jogi kötelezettségvállalás ellenére nem biztosít hozzáférést közbeszerzési piacaihoz az uniós gazdasági szereplők számára –, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EU nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e követelmények kötelezővé tétele céljából.
Melyek a törvény által a koncessziós rendszerben bevezetett főbb változások?
Az új közbeszerzési törvény beépíti a koncessziós szabályokat az általános közbeszerzési keretbe a szabályok összehangolása és a jogi rendszer egyszerűsítése érdekében, ugyanakkor megtartja a koncessziókra vonatkozó egyedi rendelkezéseket, amennyiben azok sajátosságainak megfelelő figyelembevétele szükséges.
A törvény célja, hogy megerősítse a közbeszerzők azon képességét, hogy a közérdeket szolgáló, hatékony koncessziókat tervezzenek, hajtsanak végre és érvényesítsenek, biztosítsák az átláthatóságot és a tisztességes versenyt, valamint a legjobb ár-érték arányt biztosítsák. Célja ugyanakkor, hogy a koncessziók tervezése, odaítélése és felügyelete során jobban tükrözze az olyan uniós prioritásokat, mint a reziliencia, a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság és a technológiai autonómia.
Az új szabályok elegendő biztosítékot nyújtanak-e a közbeszerzések során elkövetett csalással és korrupcióval szemben?
Bár a javaslat nagyobb mérlegelési jogkört és rugalmasságot biztosít a közbeszerzők számára, az elszámoltathatóság biztosítása érdekében megerősíti a nyomon követést, az adatcserét és az átláthatóságot. A digitális piactér lehetővé teszi az integrált adatgyűjtést és az életciklus nyomon követését a tervezéstől a szerződés teljesítéséig. Ez jobb minőségű adatokat fog biztosítani a piaci információk megerősítése, a szakpolitikai döntéshozatal megalapozása, valamint a csalás, a korrupció, az összejátszás és más szabálytalanságok megelőzése és felderítése érdekében. Összességében a javaslat a közbeszerzést elmozdítja a széttagolt, ellenőrzésen alapuló megközelítéstől egy digitálisabb, adatvezéreltebb és hatékonyabb rendszer felé, amely erősebb átláthatóságot és felügyeletet biztosít.
A javaslat arányos intézkedéseket ír elő a csalás, a részrehajlás, az összejátszás és az összeférhetetlenség megelőzése és leküzdése érdekében, beleértve az olyan eszközök használatát, mint az Arachne+ (a csalás, az összeférhetetlenség és a közbeszerzési szabálytalanságok felderítését és megelőzését segítő adatbányászati és kockázatértékelési eszköz), valamint a magas ‑-kockázatot jelentő eljárásokra vonatkozó kötelező elektronikus integritási nyilatkozatok.
Bővebb információért
Forrás:
Kérdések és válaszok az uniós közbeszerzési törvényről; Európai Bizottság; 2026. szeptember 9. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)
