„Új kihívások a Közigazgatás-tudományban címmel zajlott megemlékezés és szakmai konferencia Dr. Lőrincz Lajos, jogász, közigazgatás-tudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, nemzetközileg elismert, iskolateremtő professzor tiszteletére 2012. február 6-án, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Az intézmény rektora, Prof. Dr. Patyi András több évtizedes távlatba helyezve hangsúlyozta a tudós oktatási és tudományos életben közismert, elévülhetetlen érdemeit, aki az egyetem korábbi jogelődintézményének, az 1970-ben alapított Államigazgatási Főiskolának alapító tagjaként, későbbi főigazgatójaként vett részt a közigazgatás-tudomány felső szintű oktatásának megalapozásában.
Dr. Lamm Vanda, a Magyar Tudományos Akadémia Állam és Jogtudományi Intézetének igazgatója, a professzor volt munkatársa ismertette Lőrincz Lajos szakmai életútját. A debreceni származású tudós szegedi egyetemi éveitől kezdve, az Akadémia osztályvezetői pozíciójáig tartó igyekezeten, az Államigazgatási Főiskola első évein keresztül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, majd a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékáni székéig vezető útig, a Budapesti Corvinus Egyetemen kapott professor emeritusi kinevezéséig a nem hétköznapi életrajz minden egyes mozzanata megelevenedett a hallgatóság előtt.
„Egy ember életét és munkásságát 10 percben méltatni ahhoz hasonló feladat, mint a világ képletét összefoglalni egy mondatban. Azt, hogy mikor született, hol tanult, dolgozott, milyen sikereket ért el, fel lehet sorolni, ebből azonban nem tudjuk meg, ki volt az az ember, aki Lőrincz Lajos néven élt közöttünk, s akiről mindannyiunkban annyi kép él, ahányan vagyunk.” – kezdte post mortem laudációját Dr. Szamel Katalin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, és – ahogyan maga is bemutatkozott előadása előtt – a professzor legidősebb tanítványa. A főnök, a magánember, az oktató sokoldalú, meghatározó személyiségét, tudományos habitusát, oktatási alapkoncepcióját bemutatva Lőrincz Lajos emlékezetét sok, rendkívül találó idézettel érzékeltette, melyek közül talán Albert Pike szavai a leghelytállóbbak: „Amit magunknak csinálunk, az velünk hal meg. Amit másokért és a világért teszünk, megmarad és halhatatlan.”
Dr. Máthé Gábor professzor moderálásával a következő szekció a közigazgatás-tudomány fejlődési alternatíváinak szakmai dimenzióit tárgyalta.
Dr. habil Varga Zs. András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi- és Államtudományi Karának tanszékvezetője, a Legfőbb Ügyész helyettese mutatta be az Alkotmány és közigazgatás mindenkori viszonyrendszerét. Az előadás tematikája teljes körű képet adott az alkotmányossági kérdések hazai alakulásáról, az államszocializmus, a hatalommegosztás és a közigazgatási kontroll módszertani alapelveiről.
Dr. Tamás András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzorának előadása a Jogállam és Közigazgatás kapcsolatát fejtette ki különös tekintettel a történelmi vonatkozásokra, nemzetközi példákra, valamint a témában ismert globális szakmai álláspontokra.
Prof. Dr. Patyi András rektor a Közigazgatási bíráskodás kérdéskörében világított rá a jogszabályi és gyakorlati eljárások, hatásköri diszharmóniák még tisztázatlan pontjaira.
A továbbiakban a Dr. Imre Miklós rektor-helyettes által vezetett szekcióban a közigazgatási szervek jogalanyisága témakörben a Szervezeti önállóság és jogalanyiság kapcsolatrendszerét, valamint a szervezeti változások jellemzőit ismertette Dr. habil Fazekas Mariann, az ELTE Állam- és jogtudományi karának tanszékvezető egyetemi docense.
A következő nagy témakör a szervezés és menedzsment területén ismeretes Új tendenciák ismertetése volt. Dr. habil Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense és tanszékvezetője a közigazgatási reformokat Lőrincz Lajos professzor nyomán mítoszok és realitás kontextusában írta le. Meglátása szerint nincs a témában egységes gyógymód, így globális receptek helyett a szakmai döntéshozatal és esetleges átszervezés során a lokális elgondolások lehetnek célra vezetőek.
A fenti elképzelést a szekció utolsó előadója, Dr. habil Balázs István, a Debreceni Egyetem docense és egyben tanszékvezetője is támogatta a területi közigazgatás, valamint a középszintű közigazgatás általános kérdéseiről tartott előadásában. A téma fő nyomvonalain keresztül jól felépített és átlátható kép rajzolódott ki többek között a területi közigazgatás értelmezését, szervezetét, valamint funkcionalitását illetően.
A harmadik, és egyben a konferenciát záró szekció első előadója az új tendenciák kérdéskörét továbbmélyítve, az Európai Uniós közigazgatási tendenciákra felfűzve prezentálta a közigazgatási vizsgálatának és fejlesztésének modelljeit. Dr. Verebélyi Imre, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára bemutatta a demokratikus jogállamban működő közigazgatás által ellátott feladatainak hatékonysági kritériumait is.
A konferencia széles spektrumú, ám gyakorlati szempontból is remekül megközelíthető témájának elemzésére a rendezvény utolsó előadójaként lépett a mikrofonhoz Dr. Boros Anita, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának docense. A közigazgatási eljárásjoggal kapcsolatos dilemmákat a hazai szabályozás, a reguláció-dereguláció következményhullámai, illetve az europanizálódás vázán ismertette, visszacsatolva Lőrincz Lajos professzor úr egy 2005-ben elhangzott állásfoglalására, mely szerint „a jogállamiság követelménye a közigazgatással szemben közismert: a közigazgatás azt teheti, amit a törvények megengednek és úgy, ahogy a törvények előírják. A kettős követelmény teljesítésével vált a modern közigazgatás demokratikussá, megszűnt választási lehetősége a tevés és nem-tevés között: tennie kell, amit a jogszabályok előírnak, tiszteletben kell tartani cselekvési korlátait.”
Az emlékkonferencia küldetésének megfelelően méltó emléket állított Dr. Lőrincz Lajos professzor tudományos munkásságának. Dr. György István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének záró szavai szerint örömmel tölti el a professzor egykori tanítványait, ha látják, hogy mesterük erkölcsi és tudományos hagyatéka folyamatos és felelősségteljes ápolása biztosított lesz a jövőben is. Hiszen – Lamm Vanda, az MTA professzor asszonyának szavaival élve – az oktató saját tanárát, előtte járó példaként jól ismeri, tanítványai fejlődése szintén a szeme előtt megy végbe, a tanítványok tanítványainak szakmai élete és tudományos eredményei azonban már nem minden esetben szemmel követhetőek. Ezért is fontos, hogy teremtsünk a maihoz hasonló alkalmakat a generációk közötti tudásátadásra és tapasztalatcserére. ”
Forrás:
Tanítványok tanítványai – Emlékkonferencia Lőrincz Lajos Professzor érdemeire, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012. február 9.
