„…Előkészítés, bírálat, teljesítés: maga a fertő
Hogy milyen mértékben korrupt a hazai közbeszerzés? Valahol az erős középmezőnyben helyezkedünk el. Saját kutatásunkban, mely a közbeszerzési piac szereplőit kérdezte, a száz válaszadó közül – nem véletlenül – nagy számban az eljárások közvetlen ellenőrzését támogatják és igénylik, azaz hisznek a központi ellenőrzés elrettentő hatásában, annak ellenére, hogy lassítja, drágítja és ellehetetleníti a közbeszerzéseket.
A Budapesti Corvinus Egyetem 2011-es kutatása alapján a korrupció szempontjából legfertőzöttebbek az építési beruházások, a nagyobb becsült értékű projektek. A legjobban az eljárás előkészítése, majd a bírálata és a teljesítés szakasza fertőzött. Ez jól mutatja, hogy egy közbeszerzési eljárás lefolytatásánál nem lehet abbahagyni a téma elemzését, hiszen nem mindegy, hogy a teljesítés például mennyire ellenőrzött. Ha az ajánlattevő tudja, hogy kevésbé fogják ellenőrizni, többet meg mer megtenni, könnyedebben mer ajánlatot tenni.
Léteznek olyan megközelítések, melyek szerint, ha az egy-ajánlattevős eljárások aránya nagy, az eleve nagymértékű korrupciót jelez. Mégis, ennek ellenkezője is igaz, hiszen ha eleve nagy a bizalmatlanság a piacon, úgy a szereplők eleve távol maradnak az eljárásokból, tehát kevesebb ajánlattevőre, mérsékeltebb versenyre lehet számítani. Az ok tehát lehet, hogy okozattá válik és eleve abban a helyzetben vagyunk, hogy a kiábrándultak a korrupció miatt maradnak távol a rendszertől.
A szabályozás betartásának is nehezen definiálhatók a határai. Létezik olyan jogorvoslati határozat, melyben maga az ajánlattevő próbál nyomást gyakorolni ajánlatkérőre, mert nem az az egyetlen szóba jöhető ajánlattevő, azaz ő szerződésmintáját alkalmazta a pályázat kiírója.
Az is előfordul, hogy egy közszolgáltató többszöri nekifutásra ír ki pályázatot azért, hogy biztosan elég ajánlattevője legyen, és ennek érdekében hosszan egyeztet ajánlattevőkkel, annak ellenére, hogy ezt nem tehetné meg a törvény szerint. De törvény szerint az eljárás előkészítésében részt vevő tanácsadót sem lehetne foglalkoztatni a teljesítés során, mégis az esetek többségében ez történik. Tökéletes szabály és tökéletes eljárás tehát nincs, de erősen adminisztrált és ellenőrzött eljárás van. Mi ezt az utóbbi modellt követjük, az európai direktíváknak megfelelően.
Európa: szociális és zöld szempontok
Hogy hová tart Európa? A megoldás kulcsát ott sem sikerült megtalálni. A közbeszerzési irányelvek jelenleg renoválás alatt vannak, ami nem jelenti azt, hogy az EU szakértői tisztában lennének vele, hogyan lehetne a versenyképességét vesztett európai közbeszerzést helyre billenteni. A legizgalmasabb téma ma a fenntartható közbeszerzés. Szociális szempontok, zöld közbeszerzés és talán a leggyakrabban hangoztatott kis- és középvállalkozások támogatása az irány, azaz erre kívánja az EU a közbeszerzést felhasználni.A hazai piac válaszadói ettől racionálisabbak. Véleményük szerint elsődleges cél a hatékonyság javítása, ami elsősorban azon múlik, hogy sikerül-e javítani a közbeszerzési kultúrát és visszaszorítani a korrupciót. Minden más célt hátrébb sorolnak. Valamit tudhatnak a válaszadók. Vagy olvassák a világ közbeszerzési szakirodalmát, vagy egyszerűen ráéreznek a jó irányra.
A hazai közbeszerzés tisztításán tehát egyszerűen szólva a hatékonyabb közpénzköltés múlik. Hogy ehhez hogy érdemes hozzáfogni? Az USA-ban a watchdog szervezetek azért küzdenek, hogy közvetlenül elérhető és feldolgozott adatokhoz juthassanak a közbeszerzésről. Az új EU irányelv tervezetek a közbeszerzésben másolják a magyar szabályokat, azaz nyilvános szerződés-közzétételt sürgetnek.
A nyilvánosság és a transzparencia ugyanakkor nem az ész nélküli információ-közzététel. Érdemes lenne jelezni, hogy attól, hogy pdf-formában elérhető egy szerződés, még hiába teljesül a transzparencia, valójában nagy mennyiségben értékelhetetlen, feldolgozhatatlan információhoz jutunk. A hibásan szkennelt, rosszul feltöltött anyagok, a megnyithatatlan dokumentumok világában vagy értelmes adatbázist építünk, vagy feleslegesen töltögetünk fel információkat holnapok eldugott zugaiba, ahol garantáltan egyetlen újságíró nem találja meg.
Az elektronikusan támogatott, automatizmusokra épülő, adatbányászatra alkalmas informatikai rendszerépítés a kulcs. Ebben az irányba érdemes tehát elmozdulni, az európai szabályok ugyanis nem fognak nekünk segíteni abban, hogy hogyan szabjuk saját arcunkra azt, ami nem a hazai viszonyok ismeretében került szabályozásra. Legjobb megoldás tehát nincs, de ha a hazai korrupció jelenlegi szintjét képesek vagyunk visszaszorítani, akár beszélhetünk más célokról, és talán saját közbeszerzésünket is fenntarthatóvá tehetjük. ”
Forrás:
Visszaélések a közbeszerzésben: a piac tudja, mi történt, Tátrai Tünde, HVG.hu, 2012. április 19.
