Találat: redaktor

„A Tanács a mai napon elfogadta az elemekre, illetve akkumulátorokra és a hulladékelemekre, illetve -akkumulátorokra vonatkozó fenntarthatósági szabályokat szigorító új rendeletet. A rendelet az elemek, illetve akkumulátorok teljes életciklusát szabályozni fogja – a gyártástól az újrahasználatig és az újrafeldolgozásig –, valamint biztosítani fogja, hogy azok biztonságosak, fenntarthatók és versenyképesek legyenek. „Az elemek, illetve akkumulátorok kulcsfontosságú elemei a dekarbonizációs folyamatnak és az EU kibocsátásmentes közlekedési módokra való átállásának. Ezzel egyidejűleg az életciklusuk végét elért elemek, illetve akkumulátorok számos értékes anyagot tartalmaznak, nekünk pedig...

Európai Unió

Félvezetők: Az EP-képviselők jogszabályt fogadtak el az uniós chipipar fellendítése érdekében

„ Az uniós "chip-törvény" megerősíti Európa stratégiai autonómiáját és biztonságát Válságreagálási mechanizmus a hiány kezelésére 3,3 milliárd euró a chipekhez kapcsolódó kutatásra és innovációra A chipellátás biztosítását, a termelés és az innováció fellendítését, és a hiányok elleni sürgősségi intézkedések bevezetését célzó tervet fogadott el az EP. A Parlament és a Tanács által már elfogadott új jogszabály célja, hogy kedvező környezetet teremtsen az európai chipberuházások számára az engedélyezési eljárások felgyorsítása és a chipek kritikus jelentőségének elismerése révén, egy úgynevezett "kiemelt nemzeti jelentőségű jogszabály"...

közigazgatás: magyar

Helyi önkormányzati autonómia: Mi változik, mi marad?

„Magyarországon a helyi önkormányzatok autonómiája mindig is fontos kérdés volt a helyi demokrácia és az állami központi irányítás közötti egyensúly megteremtése szempontjából. Az elmúlt 35 évet szemlélve a kérdés először az 1989-90-es rendszerváltáskor kapott különös jelentőséget. A 2012-ben végbement önkormányzati reform ismét előtérbe helyezte az önkormányzatok autonómiájának kérdését: az ekkor lezajlott modellváltás az önkormányzati autonómiát tartalmi és formai szempontból egyaránt érintő változásokat hozott. Jelen tanulmány középpontjában a helyi önkormányzati autonómia kérdésköre áll. Az autonómia jelentésének és a helyi önkormányzati autonómia egyes alapelemeinek...

jog

A mesterséges intelligencia közigazgatásában való felhasználásával okozott kár

„A tanulmányban bemutatom a közigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősség és a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatát. Sor kerül a közigazgatásban használt MI-rendszerek vizsgálatára, a jogszabályi és történeti háttér felderítésére, a kapcsolódó felelősségi problémák ismertetésére. Megállapításra kerül, hogy – figyelembe véve a tudomány jelenlegi állapotát, valamint a jogszabályi környezetet – a jelenleg a magyar közigazgatásban alkalmazott rendszerek még nem tekinthetőek autonóm MI-nek, így ezek esetén nincs jelentősége a felelősség mesterséges intelligenciával összevetett vizsgálatának. A magyar jogirodalmi gondolatokon és bírói gyakorlaton keresztül megvizsgálom, hogy...

gazdaság

Az infokommunikációs technológiák és a mesterséges intelligencia intézményeinek nemzetközi politikai gazdaságtani keresztmetszete

„A tágabb infokommunikációs technológiai (IKT) kontextus, és a mesterséges intelligencia (MI) közötti kapcsolódások többféleképpen írhatók le: egyebek mellett történelmi, nemzetközi politikai gazdaságtani és műszaki oldalról is. E tanulmány e hármas kiterjedést kívánja bemutatni a kezdetektől napjainkig, középpontba állítva a mesterséges intelligencia történetének főbb állami és transznacionális mozzanatait. Az eredendően két különálló terület, vagyis az IKT és az MI napjainkban kibontakozó konvergenciája könnyűszerrel tetten érhető egyes nemzeti hátszelű transznacionális vállalatoknak a mesterséges intelligenciára is kiterjedő, igen változatos szolgáltatási kínálatának elemzése során. A konvergencia...

gazdaság

Eredményes az online árfigyelő, már több mint 5 százalékkal szorította le a megfigyelt élelmiszerek árait

„Eredményes az online árfigyelő, már több mint 5 százalékkal szorította le a megfigyelt élelmiszerek árait A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szakmai támogatása mellett a Gazdasági Versenyhivatal 2023. július 1-jén sikeresen elindította az online árfigyelő rendszert. Az árfigyelő célja, hogy az egyes élelmiszeripari termékek napi eladási árának megjelenítésével segítse a fogyasztói döntéseket, és a piaci verseny fokozásán keresztül lejjebb szorítsa az árakat, ezzel is hozzájárulva a szankciós infláció mielőbbi letöréséhez, a családok megvédéséhez. Az árfigyelő rendszerbe kötelezően a legnagyobb, éves szinten legalább 100 milliárd forint...

gazdaság

Újabb funkciókkal bővült az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) használata

„A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében 2023. év elején elindult az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN). A Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih) ebbe az új közigazgatási szolgáltatásba intergrálja a jelenleg különálló e-permetezési napló, Gazdálkodási napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat. A gazdák számára kiemelten fontos információ, hogy az egységes kérelemben megadott adataik az eGN rendszerben július második felében jelennek majd meg. Emellett a NÉBIH már most bővítette a gazdák által elérhető funkciók körét az eGN-ben, amelynek köszönhetően tovább csökkennek a gazdálkodók adminisztrációs terhei....

közigazgatás: magyar

Új Irányító Testület a Magyar Kutatási Hálózat élén

„ 2023. július 15-ével megújul az ELKH – 2023. szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) – Irányító Testülete, Csák János kulturális és innovációs miniszter és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének közös javaslatára, valamint Gulyás Balázs, a HUN-REN elnökének egyetértésével. A korábban 13 főből álló testület a jövőben 9 fővel folytatja munkáját. A jelenlegi testület tagjainak mandátuma július 14-éig tartott, az új tagok kinevezése 6 évre szól. A megújított Irányító Testület fő feladata a magyar tudományos kutatóhálózat mérhető eredményességének növelése, valamint...

gazdaság

Hét nagyberuházást fagyasztana még be Lázár János tárcája

„A fővárosi új Duna-híd megépítése mellett több külső körvasúti megállóhely és a Dél Budai Centrum vasúti közlekedésének fejlesztését is jegelné az a jogszabálytervezet, amelyet a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium hozott nyilvánosságra. A dolog azért érdekes, mert ezek közül a fejlesztések közül kettő még szerepelt Lázár János listáján, ami a folytatandó fővárosi beruházásokat sorolta fel. A társadalmi egyeztetésre küldött jogszabálytervezetek között jelent meg az Egyes fejlesztésekről szóló kormányrendeletek hatályon kívül helyezése című kormányrendelet tervezete. Az Építési és Közlekedési Minisztérium...

Európai Unió

Etikus MI: Javaslat az európai uniós megbízható MI-szabályozás hiányosságainak áthidalására