Találat: redaktor

„A Tanács a mai napon ajánlást fogadott el az új európai Bauhaus mozgalomról, amelyben arra ösztönözte az uniós országokat, hogy az EU egészében építsék be e mozgalom értékeit a megfizethető, emberközpontú és részvételen alapuló épített környezetet célzó nemzeti szakpolitikáikba és finanszírozásukba. A 2021-ben elindított új európai Bauhaus kezdeményezés arra hivatott, hogy segítsen megvalósítani a tiszta átállást és a tisztaipar-megállapodásban foglaltakat, mégpedig olyan kézzelfogható projektek révén, amelyek a fenntarthatóságot, a megfizethetőséget és a magas színvonalú tervezést ötvözve javítják a mindennapi életet. „Az új...

Európai Unió

RRF-pénzek az utolsó kanyarban – Hazahozható-e még Magyarország helyreállítási forrása?

„Magyarország előtt rendkívül szűk időablak áll az uniós helyreállítási források megszerzésére. Magyar Péter új miniszterelnök politikai ígérete szerint még idén haza kell hozni a befagyasztott EU-s pénzeket, az RRF esetében azonban nem elég a brüsszeli politikai nyitás: teljesített mérföldkövekre, lezárt beruházásokra, hiteles bizonyítékokra és gyors tervmódosításra van szükség. A kérdés ezért ma már nem pusztán az, hogy Brüsszel akar-e megállapodni Magyarországgal, hanem az is, hogy a 2026-os határidők között technikailag maradt-e még elég idő a pénzek lehívására. Magyar Péter 2026. május 9-én...

Európai Unió

Éltanulóból különutas – Mit rontott el Magyarország az EU-tagság első két évtizedében?

„Van abban valami szimbolikus, hogy 2026. május 9-én, Európa napján alakult meg az új Országgyűlés és új politikai ciklus kezdődött Magyarországon. Ez nemcsak belpolitikai fordulópont, hanem alkalom is arra, hogy huszonkét év EU-tagság után mérleget vonjunk, és szembenézzünk a ténnyel: a csatlakozáskor joggal remélt politikai, gazdasági és stratégiai felzárkózás elmaradt, miközben maga az Európai Unió is történelmi átalakuláson megy keresztül. A következő évek döntései – az integráció mélyítéséről, a bővítésről, a közös költségvetésről vagy a védelempolitikáról – évtizedekre meghatározzák majd Magyarország mozgásterét....

energia

A legfrissebb elektromobilitási jelentés szerint átlépte a négyezret az engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb elektromobilitási jelentése alapján 2025 végén már 4227 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemelt országszerte. 2025-ben intenzíven bővült a hazai elektromostöltő-infrastruktúra: a 2024. év végi adatokhoz képest (3 191 db) több mint ezer berendezéssel több üzemelt Magyarországon. Az engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma mellett növekedett a töltésre fordított energiamennyiség negyedéves értéke is, ami elérte a 12 630 MWh-t. A legtöbb töltőberendezés továbbra is a fővárosban volt elérhető (1 462 db), Pest vármegyében 510, Hajdú-Bihar vármegyében 415, Veszprém vármegyében...

közigazgatás: magyar

Vízügy, uniós források és átvilágítások az új kormány első ülésén

„Ópusztaszeren tartotta első kormányülését Magyarország új kormánya. A tanácskozás ideje alatt tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök elmondta, az új kabinet első döntései részben az azonnali válságkezelésről, részben a korábbi kormányzati működés átvilágításáról szólnak. A legsürgetőbb ügyként az aszályhelyzetet nevezte meg. A sajtótájékoztatón megszólaló Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese szerint a vízhiány mára nem egyszeri rendkívüli helyzet, hanem több év alatt felhalmozódott probléma. Elmondása szerint a rendszerből nagyjából egy teljes évnyi átlagos csapadék hiányzik. A kormány a héten vis maior...

jog

A mesterséges intelligencia alapú architektúráknak az általános adatvédelmi alapelvek érvényesülésére gyakorolt hatása

2026. május 18.

„...A kutatás célja ezért egy új, sui generis jogalap – a „Közérdekű digitális adatfunkcionalitás” – megalapozása, amely a jelenlegi ex ante megfelelési logikáról az ex post, objektív felelősségi modell irányába mozdul el. E modell a digitális kapuőröket veszélyes üzemként kezeli, akiknek nem csupán jogszerűségük igazolására kell törekedniük, hanem működésük társadalmi hatásaiért is felelősséggel tartoznak. A kutatás a law in context megközelítésében gyökerezik, és interdiszciplináris módon vizsgálja a digitális gazdaságot, a technológiai architektúrákat, a globális hatalmi struktúrákat, valamint a szabályozás eszköztárát. Célja, hogy...

egészségügy

Az egészségügyi miniszter és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara a magyar egészségügyi rendszer legsúlyosabb problémáiról

2026. május 18.

„Pintér Sándor az átadás-átvételen vizsgálatot kért maga és a Belügyminisztérium ellen, mondván: szerinte semmiért nincs szégyenkeznie, és egyetlen olyan ügy sincs, ami miatt neki vagy az általa irányított kollégáknak szégyenkezniük kellene. Akkor nézzük. Ezt az állapotot örököljük az előző kormánytól. Tegnap átvett helyzetértékelő dokumentum néhány megállapítása: https://meszk.hu/wp-content/uploads/sites/7/2026/05/MESZK_Helyzetkep_es_javaslatcsomat.pdf A dokumentum szerint több tízezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből, az ápolóhiány pedig meghaladja a 30 000 főt. A szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év. 25 ezer kolléga már 58 év feletti. Ez azt jelenti, hogy miközben most...

fenntartható fejlődés

Dr. Bögi Viktória vezeti majd az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti munkáját

„Dr. Bögi Viktória vezeti majd az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti munkáját. A tárca parlamenti államtitkári posztját Dr. Bögi Viktória jogász, elhivatott ügyvéd és közigazgatási szakember veszi át. Kilencéves közigazgatási múltja, valamint kiterjedt jogi és ügyvédi gyakorlata a garancia arra, hogy a legnehezebb helyzetekben is határozott, magas vitakultúrájú és fegyelmezett képviseletet biztosítson a minisztériumnak. Viktóriával közösen elszántan hiszünk abban, hogy a döntéshozatalnak teljesen átláthatónak kell lennie, és hogy természeti értékeinket meg kell óvni az indokolatlan beavatkozásoktól, hiszen a környezet állapota hosszú távon...

közigazgatás: magyar

Új részleteket ismertetett a kormány a félbemaradt budavári építkezések jövőjéről