Skip to main content

Találat: redaktor

XXXI. Országos Urbanisztikai Konferencia: Településfejlesztés közpénz nélkül

„Új módszerek a közpénzek utáni korszakban? A 2025. évi XXXI. Országos Urbanisztikai Konferencia témája a településfejlesztés forrásainak átalakulása, illetve a folyamat hatása a településfejlesztés módszereire, gyakorlataira és eredményeire. Az urbanisztikai szakma legnagyobb magyarországi rendezvénye a MUT – Magyar Urbanisztikai Társaság és a DANU közös szervezésében valósul meg 2025. november 13-án (csütörtökön), a Kristály Színtérben (Budapest, Margitsziget 23800/7) A konferencia önkormányzatok és magánbefektetők, szakemberek és kutatók részvételével járja körül azokat a változásokat, amelyek az elmúlt években új utakra terelték a településfejlesztést. Hogyan válhatnak...

Read more

Az interoperabilitási feladatok integrálása a hazai ETIAS szakrendszerbe

„Budapest, 2025. szeptember 24., szerda - A Belügyi Alapok Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Plusz Programja keretében 152,12 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással az ETIAS rendszerben kialakításra kerülnek azok a funkcionalitások, amelyek biztosítják a hazai szakrendszer és az EU nagyméretű információs rendszerei közötti együttműködési képességet (interoperabilitás). A Nemzeti Információs Központ (NIK) a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Program Plusz keretén belül megjelent, "A határigazgatás területén működtetett nagyméretű informatikai rendszerek továbbfejlesztése és az interoperabilitás biztosítása" tárgyú felhívásra benyújtott pályázatát a Belügyi Alapok...

Read more

Mesterséges intelligencia-kutatással növeli a képzési hatékonyságot a Kamara országszerte

„A felmérés célja legalább 10 ezer vállalkozó bevonása és felkészítése a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) új vezetése kiemelten fontosnak tartja, hogy a hazai vállalkozások naprakész tudással rendelkezzenek a legmodernebb technológiák terén. Ezek a technológiák ebben pillanatban is új és új felhasználókkal és megoldásokkal forradalmasítják az üzleti folyamatokat nem csak világszerte, hanem hazánkban is. Azonban még számos vállalkozó nem érzékeli a mesterséges intelligencia (MI) által létrejövő változásokat. A kérdés, hogy a magyar vállalkozók lemaradnak vagy időben felkészülnek...

Read more

Csetbotok és MI-támogatás – a NAV vizsgálja a kisvállalatok támogatásának lehetőségeit

„BKIK-KKVHÁZ megkeresésre válaszolt a NAV A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a KKVHÁZ Zrt által a közelmúltban megrendezett Országos Adószakmai Egyeztető Fórumon elhangzottak alapján Gulyás József főszervező észrevételekkel és javaslatokkal fordult a NAV-hoz, amelyekre Tamásné Czinege Csilla a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adószakmai elnökhelyettese rövid időn belül érdemben reagált. Alább részleteket közlünk Tamásné Czinege Csilla tájékoztatásából. Tisztelt Elnök Úr! A KKVHÁZ Országos Adószakmai Egyeztető Fórum „kávéházi vitaasztalok” által megfogalmazott javaslatokat mindenekelőtt köszönjük, azok építő jellegűek. Engedje meg, hogy azok közül néhányra...

Read more

(Uniós MI-jogszabály) Az Európai Bizottság iránymutatás-tervezete és jelentéstételi sablonja a súlyos mesterségesintelligencia-eseményekről – társadalmi véleményezés

„ Opening: 26 Szeptember 2025 Closing: 07 November 2025 A Bizottság arra ösztönzi az érdekelt feleket, hogy e nyilvános konzultáció során adjanak visszajelzést és példákat a más jelentéstételi rendszerekkel való kölcsönhatásról. A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály értelmében a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak jelenteniük kell a súlyos biztonsági eseményeket a nemzeti hatóságoknak. A 73. cikkben meghatározott új kötelezettség célja a kockázatok korai felismerése, az elszámoltathatóság biztosítása, a gyors fellépés lehetővé tétele és a nyilvánosság mesterségesintelligencia-technológiákba vetett bizalmának kiépítése. Bár a szabályok csak...

Read more

Mesterséges intelligencia és foglalkoztatás az Európai Unióban

„A kutatási tájékoztató a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra gyakorolt ​​hatását vizsgálja az Európai Unióban 2012 és 2022 között. Leíró és regressziós elemzéseket használ, adatai az EU Munkaerő-felméréséből (EU Labour Force Survey) származó 3 számjegyű foglalkozási adatok, valamint Felten és munkatársai (2021) által megalkotott mesterséges intelligencia-kitettségi mutatóból származnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligenciának való kitettség a magasan képzett szakemberek körében a legmagasabb, különösen az analitikus munkakörökben, amelyeket többnyire nem rutinszerű kognitív feladatok jellemeznek. Például a matematikusok, a pénzügyi és a jogi...

Read more

Adminisztratív egyszerűsítés: az Európai Unió Tanácsának álláspontja a digitalizációról és a közepes tőkeértékű vállalatokról

„A tagállamok képviselői (Coreper) a mai napon jóváhagyták a Tanács álláspontját több bizottsági javaslattal kapcsolatban, amelyek az úgynevezett „negyedik omnibusz” jogalkotási csomag részét képezik, és amelyek az alábbi két fő elemet tartalmazzák: két javaslatot (egy irányelvet, illetve egy rendeletet) a digitalizációról és az egységes előírásokról, amelyek célja az érvényben lévő, papíralapú követelményeknek a digitális formátumokhoz történő igazítása az „alapértelmezésben digitális” elv végrehajtásával, valamint egy eljárás bevezetése arra vonatkozóan, hogy a Bizottság több jogi aktusban egységes előírásokat dolgozzon ki, valamint két javaslatot (egy...

Read more

Kormányzás a mesterséges intelligenciára támaszkodva – A jelenlegi helyzet és a további lépések

„A mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket kínál a kormányok számára. Segít a kormányoknak a közszolgáltatások automatizálásában és testreszabásában, a döntéshozatal javításában, a csalások felderítésében, valamint a köztisztviselők munkájának és tanulásának gazdagításában. Az előnyök azonban a kockázatok kezelésétől is függenek: a mesterséges intelligencia rendszerekben található torz adatok káros döntésekhez vezethetnek; az átláthatóság hiánya aláássa az elszámoltathatóságot; az MI-rendszerekre való túlzott támaszkodás pedig szélesítheti a digitális szakadékokat és terjesztheti a hibákat, csökkentve a polgárok bizalmát. Ezeknek a kompromisszumoknak a feloldása során tekintettel kell lenni a...

Read more

Foglalkozzunk többet a gazdasági szuverenitással!

„A szuverenitás klasszikus fogalma a nemzetközi jogban és az államelméletben hagyományosan a legfőbb és korlátlan állami hatalomra utal, amely biztosítja, hogy az adott állam jogi értelemben független minden külső befolyástól. E megközelítés a mai napig uralja a politikai és jogtudományi diskurzust: a szuverenitásról szóló viták túlnyomórészt jogi keretek között zajlanak. Ugyanakkor a globális gazdasági összefonódások, a pénzügyi piacok, a nemzetközi ellátási láncok és a technológiai függőségek új kihívások elé állítják az államokat. A gazdasági szuverenitás – vagyis az a képesség, hogy egy állam ténylegesen...

Read more

Európa bemutatta második kvantumszámítógépét

„Az EU a mai napon a csehországi Ostravában elindította új VLQ kvantumszámítógépét, amely jelentős mérföldkövet jelent a kvantumstratégia szempontjából, amelynek célja, hogy Európa 2030-ra globális vezető szerepet töltsön be a kvantumtechnológia terén. Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC) és egy nyolc részt vevő országból (Csehország, Finnország, Svédország, Dánia, Lengyelország, Norvégia, Belgium és Hollandia) álló konzorcium által társfinanszírozott VLQ Európa szélesebb körű kvantumstratégiájának kulcsfontosságú része. Megerősíti Európa stratégiai kvantuminfrastruktúráját és fokozza globális versenyképességét. Európa mindig is a kvantumtudomány élvonalában volt, jelentős...

Read more
Page 4 of 1824 1 3 4 5 1 824