Skip to main content

Találat: energia

Új miniszterhelyettes, államtitkári helycsere az Energiaügyi Minisztériumban

„2024. szeptember 15-től Czepek Gábor az Energiaügyi Minisztérium (EM) miniszterhelyettese. Az új parlamenti államtitkár mostanáig a tárca közigazgatási államtitkára volt. Megürülő posztját azonos hatállyal az eddigi stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, Borsos-Papp Natália tölti be. Czepek Gábor az önálló Energiaügyi Minisztérium létrejötte, 2022 vége óta vállalt közigazgatási államtitkári szerepet a tárcánál, annak működését, feladatait tehát minden részletükben ismeri. Ezt megelőzően komoly tapasztalatokat szerzett a központi közigazgatásban és ágazatukban meghatározó jelentőségű állami vállalatok vezetőjeként. Idén márciustól a magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos...

Read more

Kötelező lesz a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása az akkumulátorgyáraknál

„A kormány célja a gazdaság zöldítése és körforgásos működésének erősítése, melynek során kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek egészsége és a környezeti értékek védelmére is - közölte az energiaügyi tárca. A jövőben kötelező környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni az akkumulátorgyáraknál - közölte csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium (EM). A kormány célja a gazdaság zöldítése és körforgásos működésének erősítése, melynek során kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek egészsége és a környezeti értékek védelmére is - áll a közleményben. A biztonságos, szigorú feltételeknek megfelelő működtetés minden ipari...

Read more

Mennyire környezetbarátak az Európai Unió helyreállítási alapjai?

„2020 májusában a Covid19-világjárványra válaszul az Európai Unió létrehozta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF), amelynek révén mintegy 700 milliárd euró összegű forrást bocsátott az uniós országok rendelkezésére a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak kezelésére. A zöld átállás és az Unió éghajlat-politikai céljainak előmozdítása érdekében az RRF-ből származó források több mint egyharmadát (37%) éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre kell fordítani. Az Európai Számvevőszék ilyen szempontból vizsgálta meg az RRF-et, hogy megállapítsa, teljesültek-e ezek a célok. Az RRF nem hasonlít az uniós finanszírozás más típusaihoz. Az...

Read more

Hogyan hűtsük le városainkat nyáron, ha nem esik az eső? Csapadék, zöldfelületek, energiaáramlás és városi hőszigethatás

„A nyáron, főként a városokban kialakuló hőszigethatás csökkentése a hőségnapok számának növekedésével már most is probléma, de a következő években ez csak súlyosbodni fog, ami mérhető gazdasági és egészségügyi hatásokkal (pl. többlethalálozás) jár. A hőhullám-csúcsok csökkentésére legalkalmasabb eszköz a párologtatás növelése. Megvizsgáltunk egy 2021. júliusi kánikulai napon bekövetkezett budapesti csapadékeseményt, hogy a nagyságrendek érzékeltethetőek legyenek: az akkor, területileg és mennyiségileg is ideális eső egy délelőtt alatt 400 GWh energiát áramoltatott el, csillapítva ezzel a város túlmelegedését. Ez nagyságrendileg a Paksi Atomerőmű 9...

Read more

Társadalmi egyeztetésen a Nemzeti Energia- és Klímaterv stratégiai környezeti vizsgálata

„A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) a kibocsátás-csökkentési és zöldenergia-termelési célszámok nagyarányú megemelésével is hozzájárul a klímasemlegességi, fenntarthatósági vállalások teljesítéséhez. A szakpolitikai dokumentum tavalyi társadalmi egyeztetése után most annak stratégiai környezeti hatástanulmánya véleményezhető 30 napon át. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) legfontosabb célkitűzései az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, a zöld átállás sikeres végrehajtása. Magyarország 2023 nyarán készült el a NEKT felülvizsgált tervezetével. Az Európai Bizottság visszajelzését követően a végleges tagállami dokumentumokat 2024 őszén kell benyújtani....

Read more

A kormány cselekvési tervet fogalmazott meg a balatoni fejlesztésekre

„Összefogással megújulhat a Balaton, így élhetőbb, szebb környezetet adhatunk tovább unokáinknak, mint amelyet mi örököltünk elődeinktől – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, Alsóörsön, a természetvédelem jegyében szervezett BalatonGreen 2024 Fesztivál és EXPO megnyitó ünnepségén. Latorcai Csaba kiemelte: a kormány cselekvési tervet fogalmazott meg, mely a Balaton és környezete megújítását célozza. Szavai szerint ebben kiemelt helyen szerepel az új termékek és szolgáltatások létrejöttének támogatása, a balatoni szezon időszakának megnövelése, az elérhető egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a helyi termékek támogatása, a...

Read more

Zöldpolitikai esélylatolgatás a 2024-es európai parlamenti választások után

„Számos fordulatot hordoz magában 2024 nyara a zöldpolitika jövőjét illetően: az Európai Bizottság elnökének személyében nem állt be változás, ami az Európai Zöld Megállapodás folytonosságát valamelyest garantálja, ugyanakkor az Európai Parlamentben jelentős átrendeződés zajlott többek között a Patrióták Európáért pártcsalád megjelenésével, amely politikai erő meglehetősen más megközelítést alkalmaz a szakpolitikát illetően. A 2024-es európai parlamenti választás az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest messze nem hozott áttörő zöld többséget, hiszen 2029-ig az előző időszakhoz képest majdcsak húsz képviselővel kevesebben ülnek majd a Zöld...

Read more

A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének

„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben. A tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi. Hangsúlyozta, hogy hazánk nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány...

Read more

Szoftveresen bővülhet a jövő áramhálózata

„A jelenlegi elektromos hálózatok nem képesek hatékonyan kezelni az egyre növekvő terhelést és az új technológiai kihívásokat, mint például a decentralizált, megújuló energiaforrások (pl. napelemek) integrálása, vagy az elektromos járművek töltésének támogatása. Pedig Magyarországon a megújulók aránya az energiamixben 2035-re a mostani mintegy két és félszeresére is nőhet. Eközben a prosumerek (termelő-fogyasztók) térnyerése folytán az áramhálózatok egyre összetettebbé és egyben kiszámíthatatlanabbá válnak. Mivel a meglévő fizikai infrastruktúrát nem lehet ugyanolyan ütemben felfejleszteni, mint ahogy arra szükség lenne – hiszen 2030-ra hazánk villamosenergia-igénye...

Read more

Szakmai szervezetek üzenete az energia tanácsülésre: a valódi energiaátmenet és a gazdasági-társadalmi versenyképesség egymást erősítik

„A keddi budapesti informális Uniós energia tanácsülés témáiban a miniszterek számos iránymutatást kaptak szakmai szervezetektől: az MTVSZ és a CAN Europe (Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat) által a fővárosban szervezett európai szakpolitikai konferencia egyik fő üzenete, hogy a valódi energiaátmenet, azaz a fosszilis-függő gazdaság ütemes átalakítása energiatakarékossá, energiahatékonnyá és megújuló energia-alapúvá, gazdaságilag és társadalmilag is előnyös, élhetőbbé és versenyképesebbé teszi a tagállamokat. A CAN Europe levele pedig a felülvizsgált nemzeti energia- és klímatervek erősítésére, az áramhálózat és a helyi, megújuló alapú hűtés-fűtés energiaátmenet-gyorsító fejlesztéseire...

Read more
Page 5 of 59 1 4 5 6 59