Találat: Európai Unió

„Kutatásom középpontjában az állami támogatási jog végrehajtásának 21. századi kihívásai, különösen az adóintézkedések formájában megnyilvánuló állami támogatási intézkedések állnak. A dolgozat célja, hogy bekapcsolódjon az Európai Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatai körül zajló disputába. Mivel a közvetlen adóztatás a hatáskörmegosztás klasszikus uniós modelljében a tagállamok kezében maradt, nagyon korlátozottak az uniós ellenőrzési lehetőségek. Az ítélkezési gyakorlat alapján azonban már világos, hogy adóintézkedések is kimeríthetik az állami támogatás fogalmát. Az elmúlt években a Bizottság az állami támogatási szabályok modernizációja révén igyekszik fellépni a...

Európai Unió

Európai Unió: Partnerségi megállapodás Magyarországgal – 2021–2027

„Megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország között a közös rendelkezésekről szóló (EU) 2021/1060 rendelet alapján történő finanszírozásról. Megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország között az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a Kohéziós Alap, a Méltányos Átállást Támogató Alap (IÁA) és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) révén történő finanszírozásról.” Forrás: Partnership Agreement with Hungary – 2021-2027; Európai Bizottság, Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság; 2022. december 22. EU Cohesion Policy 2021-2027: Investing in a fair climate and digital...

Európai Unió

Svéd soros elnökség: „Alázatosak leszünk a tagállamok sokféleségével szemben”

„Január elsejétől - 1995-ös csatlakozása óta immáron harmadszor - Svédország veszi át az unió soros elnökségét. A szeptemberi választásokon győztes kormánykoalíció miniszterelnöke, Ulf Kristersson a prioritások között Ukrajna támogatását, az Európai Unió versenyképességének elősegítését, a zöld átmenetet, valamint a jogállamiság érvényre juttatását emelte ki. Ez utóbbi kérdésben az új svéd kormányfő kijelentette, hogy a féléves soros elnökség határozottan ki fog állni amellett, hogy az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kössék. Ulf Kristersson szerint a június végéig tartó svéd elnökséget alapvetően meghatározza az...

Európai Unió

Súlyos döntések várnak a svéd EU-elnökségre

„Januártól Svédország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. Számos, a gazdákat és a fogyasztókat is érintő döntést kell meghoznia a svéd elnökségnek a következő fél évben. Ezek közé tartozik az élelmiszerpiacok stabilizálása, a növényvédő szerek korlátozása, az egységes élelmiszer-címkézés vagy a génszerkesztéssel kapcsolatos szabályok lazítása. Az Európai Unió élelmiszerpiacát érdemben befolyásoló döntések várnak jövőre az uniós döntéshozókra. Svédország veszi át januártól a következő fél évre az unió soros elnökségét, a napirendi pontok közt pedig fajsúlyos döntések szerepelnek. Szabadkereskedelem Ukrajnával Az unió...

Európai Unió

A 2023. január 1-jén kezdődő féléves svéd EU-elnökség prioritásai

„ A közbiztonság erősítése, a szervezett bűnözés visszaszorítása, a klímavédelmi célok teljesítése, továbbá Ukrajna határozott támogatása, az európai uniós termékek versenyképességének növelése, és az uniós alapjogok védelme egyaránt szerepel a január 1-jén kezdődő féléves svéd EU-elnökség prioritásai között. Megfigyelők a teendők közé sorolják még az infláció és az energiabiztonság kezelését, valamint a levegőben lógó EU-amerikai kereskedelmi háború kérdését is. Január 1-től hat hónapra Svédország vette át az európai uniós tanácskozásokon (a külkapcsolatok kivételével) az ülések előkészítésének, a napirendek összeállításának, és a találkozók...

Európai Unió

Az Európai Parlament legfontosabb témái 2023-ban: megújuló energiaforrások, digitális átalakulás, bevándorlás

„A megújuló energia, a körforgásos gazdaság, a bevándorlás és az online biztonság is szerepelnek a Parlament 2023-as napirendjén. Digitális átalakulás A kriptovaluták, a mesterséges intelligencia, a félvezetők és az adatmegosztás mind-mind a Parlament tárgya lesz jövőre. A képviselők januárban elfogadják a mesterséges intelligencia jogi keretéről szóló álláspontot, amelynek célja, hogy az uniós értékekkel összhangban közös szabályozási és jogi alapot vezessenek be a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. A hangsúly a konkrét alkalmazásokon és a lehetséges kockázatokon van. Februárban a fogyasztók védelme, valamint a piaci...

Európai Unió

Adatközvetítők és altruisták – avagy az EU adatkormányzási rendeletéről röviden

„A közelmúltban írtam arról, hogy közadatok újrafelhasználásának jogszabályi környezete kialakulni látszik nem csupán a közösségi, hanem hazai viszonylatban is. A közszféra szervezeteinél azonban nem csupán közérdekű, kötelezően megosztandó adatok termelődnek, amelyek további hasznosítása számos potenciált rejt magában. Ezt mutatja többek között, hogy az adatok megosztásának közvetítésére az elmúlt évek során külön erre specializálódott vállalkozások jöttek létre. Ezt felismerve dolgozta ki és fogadta el az Európai Unió az adatkormányzási rendeletét („Data Governance Act” vagy „DGA”). Jelen cikkben e rendelet legfontosabb rendelkezéseit mutatom be....

Európai Unió

Számos forrásból származó közlekedési adatok összesített, központi kezelésén alapuló városi mobilitási szolgáltatások

2023. január 2.

„A közlekedés egyike a sok változónak, amely befolyásolja egy város élhetőségét. Egy adott városi területen belül mozogni - vagy egyáltalán csak megközelíteni azt - időnként komplikált lehet. Ennek azonban nem kell feltétlenül így lennie: az adatcserén keresztül megvalósuló digitalizáció segíthet a járműforgalom javításában. Manapság az információ olyan sokrétű, mint még soha. A térbeli adatok, az időjárás-előrejelzések, valamint az utakon és a közlekedési csomópontokban elhelyezett érzékelők mérései csak néhány példa a rendelkezésre álló információk közül. Mindezek és még sok más információ is optimalizálhatja...

Európai Unió

Koltay András az álhírekről és az internetes kitiltásokról

2023. január 2.

„Koltay András elmondta: felmérésük szerint a televíziózás nem esett vissza, a magyarok továbbra is Európa élvonalában vannak, egy főre lebontott, átlagos napi több mint 4,5 órás tévézéssel. Emellett egyre meghatározóbb az internethasználat is, ami további napi 3,5 órát jelent átlagosan. A print média - a világtendenciákat követve - egyre inkább szorul vissza, és nagyon erős a keresztfogyasztás is: a magyar társadalom egy része mind a négy alaptípust fogyasztja, és egynegyede tájékozódik csak egyetlen típusú médiumból. Ez viszont jellemzően már nem a televízió,...

Európai Unió

Viták voltak és még lesznek is – Navracsics Tibor

2023. január 1.