Skip to main content

Találat: Európai Unió

Kezdetét veszi az első együttműködési és nyomonkövetési ciklus a digitális évtized 2030-as uniós céljainak elérésére

„Hatályba lépett a digitális évtized 2030-ig szóló szakpolitikai programja. Ennek a nyomonkövetési és együttműködési mechanizmusnak a célja biztosítani, hogy 2030-ig megvalósuljanak az Európa digitális transzformációjával kapcsolatos közös célok. Az Európai Parlament, a tagállamok és a Bizottság első alkalommal határoztak meg közösen konkrét célkitűzéseket és célokat a négy idevágó kulcsfontosságú területen (digitális készségek, infrastruktúra, beleértve a konnektivitást, a vállalkozások digitalizációja és az online közszolgáltatások), tiszteletben tartva az európai digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozatot. A célkitűzéseket és célokat egy ma kezdődő, az elért...

Read more

Európa nem zárkózik fel elég gyorsan a chippiacon

„A kontinens chipgyártói és beszállítói kezdik elveszíteni a türelmüket a döntéshozókkal szemben. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió által 2022 elején bejelentett chipipari felzárkóztatás egyáltalán nem halad elég gyorsan és megfelelően, már tavaly novemberben megjegyezte Andreas Gerstenmayer, az AT&S osztrák technológiai csoport vezetője, hogy "Európa világbajnok a bejelentésekben és törpe a megvalósításban". Most újabb kritikával kénytelenek szembenézni az európai uniós vezetők, mivel Gunther Kegel, a ZVEI ágazati szövetség vezetője kritizálta az eddigi csekély előrelépéseket. A szakember kiemelte, hogy Európának ötször akkora gyártókapacitásra...

Read more

Az uniós állami támogatási jog végrehajtásának újabb kihívásai, különös tekintettel az adóintézkedésekre

„Kutatásom középpontjában az állami támogatási jog végrehajtásának 21. századi kihívásai, különösen az adóintézkedések formájában megnyilvánuló állami támogatási intézkedések állnak. A dolgozat célja, hogy bekapcsolódjon az Európai Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatai körül zajló disputába. Mivel a közvetlen adóztatás a hatáskörmegosztás klasszikus uniós modelljében a tagállamok kezében maradt, nagyon korlátozottak az uniós ellenőrzési lehetőségek. Az ítélkezési gyakorlat alapján azonban már világos, hogy adóintézkedések is kimeríthetik az állami támogatás fogalmát. Az elmúlt években a Bizottság az állami támogatási szabályok modernizációja révén igyekszik fellépni a...

Read more

Európai Unió: Partnerségi megállapodás Magyarországgal – 2021–2027

„Megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország között a közös rendelkezésekről szóló (EU) 2021/1060 rendelet alapján történő finanszírozásról. Megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország között az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a Kohéziós Alap, a Méltányos Átállást Támogató Alap (IÁA) és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) révén történő finanszírozásról.” Forrás: Partnership Agreement with Hungary – 2021-2027; Európai Bizottság, Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság; 2022. december 22. EU Cohesion Policy 2021-2027: Investing in a fair climate and digital...

Read more

Svéd soros elnökség: „Alázatosak leszünk a tagállamok sokféleségével szemben”

„Január elsejétől - 1995-ös csatlakozása óta immáron harmadszor - Svédország veszi át az unió soros elnökségét. A szeptemberi választásokon győztes kormánykoalíció miniszterelnöke, Ulf Kristersson a prioritások között Ukrajna támogatását, az Európai Unió versenyképességének elősegítését, a zöld átmenetet, valamint a jogállamiság érvényre juttatását emelte ki. Ez utóbbi kérdésben az új svéd kormányfő kijelentette, hogy a féléves soros elnökség határozottan ki fog állni amellett, hogy az uniós pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kössék. Ulf Kristersson szerint a június végéig tartó svéd elnökséget alapvetően meghatározza az...

Read more

Súlyos döntések várnak a svéd EU-elnökségre

„Januártól Svédország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. Számos, a gazdákat és a fogyasztókat is érintő döntést kell meghoznia a svéd elnökségnek a következő fél évben. Ezek közé tartozik az élelmiszerpiacok stabilizálása, a növényvédő szerek korlátozása, az egységes élelmiszer-címkézés vagy a génszerkesztéssel kapcsolatos szabályok lazítása. Az Európai Unió élelmiszerpiacát érdemben befolyásoló döntések várnak jövőre az uniós döntéshozókra. Svédország veszi át januártól a következő fél évre az unió soros elnökségét, a napirendi pontok közt pedig fajsúlyos döntések szerepelnek. Szabadkereskedelem Ukrajnával Az unió...

Read more

A 2023. január 1-jén kezdődő féléves svéd EU-elnökség prioritásai

„ A közbiztonság erősítése, a szervezett bűnözés visszaszorítása, a klímavédelmi célok teljesítése, továbbá Ukrajna határozott támogatása, az európai uniós termékek versenyképességének növelése, és az uniós alapjogok védelme egyaránt szerepel a január 1-jén kezdődő féléves svéd EU-elnökség prioritásai között. Megfigyelők a teendők közé sorolják még az infláció és az energiabiztonság kezelését, valamint a levegőben lógó EU-amerikai kereskedelmi háború kérdését is. Január 1-től hat hónapra Svédország vette át az európai uniós tanácskozásokon (a külkapcsolatok kivételével) az ülések előkészítésének, a napirendek összeállításának, és a találkozók...

Read more

Az Európai Parlament legfontosabb témái 2023-ban: megújuló energiaforrások, digitális átalakulás, bevándorlás

„A megújuló energia, a körforgásos gazdaság, a bevándorlás és az online biztonság is szerepelnek a Parlament 2023-as napirendjén. Digitális átalakulás A kriptovaluták, a mesterséges intelligencia, a félvezetők és az adatmegosztás mind-mind a Parlament tárgya lesz jövőre. A képviselők januárban elfogadják a mesterséges intelligencia jogi keretéről szóló álláspontot, amelynek célja, hogy az uniós értékekkel összhangban közös szabályozási és jogi alapot vezessenek be a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. A hangsúly a konkrét alkalmazásokon és a lehetséges kockázatokon van. Februárban a fogyasztók védelme, valamint a piaci...

Read more

Adatközvetítők és altruisták – avagy az EU adatkormányzási rendeletéről röviden

„A közelmúltban írtam arról, hogy közadatok újrafelhasználásának jogszabályi környezete kialakulni látszik nem csupán a közösségi, hanem hazai viszonylatban is. A közszféra szervezeteinél azonban nem csupán közérdekű, kötelezően megosztandó adatok termelődnek, amelyek további hasznosítása számos potenciált rejt magában. Ezt mutatja többek között, hogy az adatok megosztásának közvetítésére az elmúlt évek során külön erre specializálódott vállalkozások jöttek létre. Ezt felismerve dolgozta ki és fogadta el az Európai Unió az adatkormányzási rendeletét („Data Governance Act” vagy „DGA”). Jelen cikkben e rendelet legfontosabb rendelkezéseit mutatom be....

Read more

Számos forrásból származó közlekedési adatok összesített, központi kezelésén alapuló városi mobilitási szolgáltatások

„A közlekedés egyike a sok változónak, amely befolyásolja egy város élhetőségét. Egy adott városi területen belül mozogni - vagy egyáltalán csak megközelíteni azt - időnként komplikált lehet. Ennek azonban nem kell feltétlenül így lennie: az adatcserén keresztül megvalósuló digitalizáció segíthet a járműforgalom javításában. Manapság az információ olyan sokrétű, mint még soha. A térbeli adatok, az időjárás-előrejelzések, valamint az utakon és a közlekedési csomópontokban elhelyezett érzékelők mérései csak néhány példa a rendelkezésre álló információk közül. Mindezek és még sok más információ is optimalizálhatja...

Read more
Page 141 of 217 1 140 141 142 217