Skip to main content

Találat: Európai Unió

Az Európai Unió helye a nemzetközi MI-irányítás (AI governance) rendszerében

„Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az AI Act (AIA) 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba és ahogyan az egyes rendelkezései szakaszosan alkalmazhatóvá válnak, úgy formálja át az európai szolgáltatási környezetet. Az EU, bár jelentős, ugyanakkor nem az egyetlen szereplője a mesterséges intelligencia globális irányítási rendszerének. A mesterséges intelligencia (MI) igazi slágertéma, ezért mindenki szeretne egy szeletet a szabályozási tortából, a nemzetközi környezetben több szervezet is meghatározó szerepre törekszik, némelyek etikai szabályok, mások műszaki szabványok bevezetése, esetleg kereskedelmi megállapodások megkötése által. Ez...

Read more

Egységes uniós jogértelmezés: két bírói fórum előtt?

„Módosult szeptember 1-jével az Európai Unió Bíróságának alapokmánya. A módosítás, szakítva az elmúlt, több mint 70 éves gyakorlattal, lehetővé teszi, hogy bizonyos tárgykörökben október 1-je után többé ne a Bíróság, hanem a Törvényszék adhasson az uniós jog tekintetében kötelező erejű értelmezést. Az Európai Szén- és Acélközösség megalakítása óta egyetlen szerv, mégpedig az Európai Bíróság volt jogosult uniós jogértelmezési kérdésekben dönteni. E hatáskör egészen pontosan az elsődleges és másodlagos jog értelmezésére, illetve a másodlagos jog érvényessége kérdésében való döntésekre terjed ki. A tagállami bíróságok ún....

Read more

Ember-robot interakció : Mi változik a munkahelyeken?

„A robottechnológiák gyors fejlődésének köszönhetően a modern munkahelyeken várhatóan nőni fog a munkavállalók és a robotok közötti interakció mértéke. A fejlett robotika gyakran kihasználja a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és az érzékelőtechnológiák fejlődését a magasabb szintű kifinomultság és sokoldalúság elérése érdekében. Az új generációs robotok továbbfejlesztett képességei megkönnyítik az emberek és a robotok közötti fokozott együttműködést, részben azáltal, hogy biztosítják a biztonságot, amikor az emberek és a robotok egymás közelében dolgoznak. Ez elmozdulást jelent a hagyományos robotoktól, amelyeket gyakran a műhelyben...

Read more

Navracsics Tibor: Keresd a nőt!

„Avagy a megalakuló új Bizottság küzdelme a nemek arányával Hány nő és hány férfi fogja a következő Európai Bizottságot alkotni? – a kérdés mára az egyik legfontosabb feszültségi ponttá vált az uniós intézmények egymás közötti viszonyában. Az új politikai idényre készülődve az Európai Parlament keresi azt a témát, ahol a biztosjelöltek meghallgatási folyamata során megmutathatja oroszlánkörmeit. A Bizottságon belüli nemek aránya az elmúlt évtizedben egyre inkább ilyen üggyé vált. A reprezentatív kormányzás, ezen belül a nemek közötti arányosság kérdése az uniós intézmények...

Read more

Az uniós költségvetés éves felülvizsgálata

„Az Európai Unió a 2021–2027. évi többéves költségvetési ciklusának a közepén jár. Ez az időszak mindeddig meglehetősen viharos volt. Az olyan példátlan kihívások, mint a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agressziós háború, jelentős szakpolitikai és finanszírozási válaszlépéseket tettek szükségessé. Az Unió minden szintjén szilárd pénzgazdálkodásra és felügyeletre van szükség. Az Európai Számvevőszék uniós költségvetésről szóló éves jelentése nagy mértékben elősegíti ezt. Az idei jelentést október 10-én tesszük közzé. Munkája révén a Számvevőszék elősegíti az uniós szakpolitikák pénzgazdálkodásának és eredményességének javítását. Számvevőink...

Read more

Az okos fenntartható város fogalma a hazai tervezési gyakorlatban

„Magyarországon a fenntartható város fogalma 2021-ben került be a fejlesztéspolitikai diskurzus főáramába. A 256/2021 (V. 18.) Korm. rendelet a legjelentősebb magyar városok számára fenntartható városfejlesztési stratégiák elkészítését írta elő. A tanulmány a diskurzuselemzés módszertani eszközét felhasználva arra keresi a választ, hogy az EU által inspirált okos fenntartható város koncepció hogyan tükröződik a magyarországi városfejlesztés helyi (önkormányzati) szintjén. Az empirikus vizsgálat fő forrásául szolgáló fenntartható városfejlesztési stratégiák elemzése azt mutatja, hogy ezeket inkább a tagállami szinten megfogalmazott, technológiaközpontú okos város koncepcióhoz való alkalmazkodás...

Read more

Mennyire környezetbarátak az Európai Unió helyreállítási alapjai?

„2020 májusában a Covid19-világjárványra válaszul az Európai Unió létrehozta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF), amelynek révén mintegy 700 milliárd euró összegű forrást bocsátott az uniós országok rendelkezésére a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak kezelésére. A zöld átállás és az Unió éghajlat-politikai céljainak előmozdítása érdekében az RRF-ből származó források több mint egyharmadát (37%) éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre kell fordítani. Az Európai Számvevőszék ilyen szempontból vizsgálta meg az RRF-et, hogy megállapítsa, teljesültek-e ezek a célok. Az RRF nem hasonlít az uniós finanszírozás más típusaihoz. Az...

Read more

Ciklusváltás közben az Európai Unió központi intézményei

„Az új Európai Parlament felállása, az új Európai Bizottság hivatalba lépése és az Európai Tanács új elnökének megválasztása. Az európai belpolitika legjelentősebb eseményei 2024 második felében. Hol tart ezeknek a folyamata, milyen lépéseket tartogat még az ősz? 2024 második fele Magyarország uniós elnöksége mellett az intézményi ciklusváltás időszaka. Ezekben a hónapokban újul meg az európai uniós döntéshozatalba bekapcsolódó szereplők köre, úgymint az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) tagjai, valamint az Európai Tanács (EiT) élén álló politikus. A június 6....

Read more

Az állami támogatások új csodafegyvere? IPCEI-k Európában és Magyarországon

„Az iparpolitika és ennek egyik alapvető eszköze, az állami támogatás reneszánszát éli világszerte. A 2020-as évek elején az egyre erősödő nemzetközi támogatási versenyben az Európai Unió is új megoldásokkal próbálkozik, amelyek egyik formája a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (Important Projects of Common European Interest – IPCEI) felpörgetése. Az egyelőre hiányos adatok az újfajta támogatások erős koncentrációját mutatják mind az országok, mind a vállalatok szintjén. Ezért is fontos kérdés, hogy milyen esélyei vannak Magyarországnak a bekapcsolódásra. A konstrukció bemutatása és kritikai...

Read more

A versenyképesség csak protekcionizmus és befektetés kérdése lenne?

„Az Európai Unió új költségvetési ciklusában egy új Európai Versenyképességi Alapot kívánnak létrehozni, amely az ipari fejlesztéseket lesz hivatott támogatni. Egy új félvezető gyár építését kezdték meg augusztus 20-án, Drezdában, amelynek jelentőségét az is alátámasztja, hogy a megnyitón Olaf Scholz német kancellár, Michael Kretschmer, a szászországi tartományi miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is részt vettek. A gyár négy vállalat, a tajvani Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC), a Bosch, az Infineon és az NXP együttműködéseként jöhetett létre, amely...

Read more
Page 51 of 190 1 50 51 52 190