Skip to main content

Találat: gazdaság

XXX. Országos Főépítészi Konferencia, Balatonfüred, 2026. szeptember 16-18.

„„A Balaton-vidék a természetnek olyan csodás alkotása, amelyen az emberi kéz rontani tud, de javítani nem. Mert nemcsak a víz ez, hanem a hegy, a völgy, a partok alakulása, a fák, a szőlő, a romok s a levegőég selymes és ragyogó kékje is. S ha ezen egységből csak egyet is elront az emberi önzés: a Balaton szűnik meg annak lenni, ami.” (Eötvös Károly) Harminc éve szolgálja a szakmai párbeszédet az Országos Főépítészi Konferencia, amelyet az ország főépítészei minden évben más helyszínen rendeznek...

Read more

Élő Laboratóriumok – Agroökológiai Élő Laboratóriumi Inkubátor Program (ÉL-INK) – KAP

„Agroökológiai Élő Laboratóriumok (ÉL) hazai fejlesztését támogató képzési és mentorprogram Az agroökológiai ÉL-ek olyan nyitott innovációs ökoszisztémák, ahol gazdálkodók, kutatók, szakértők, vállalkozások és más érintett szereplők egyenrangú partnerként dolgoznak együtt agroökológiai megoldások közös fejlesztésén, tesztelésén és értékelésén. Az ÉL-ek jellemzően erős helyi beágyazottságra, több szereplő együttműködésére, valamint a gyakorlati tapasztalatok és a tudományos tudás összekapcsolására építenek, valós környezetben tesztelve az agroökológiai átmenetet támogató gyakorlatokat. Ezek a nyitott kutatási közösségek egyre nagyobb szerepet kapnak az uniós agrárkutatási és innovációs keretprogramban, ugyanis az ÉL módszertan az...

Read more

A klímatörvények tízparancsolata – Nemzetközi jogi és alkotmányjogi minimumkövetelmények az új klímatörvénnyel kapcsolatban

„Az új klímatörvény tartalma nem pusztán politikai döntés kérdése: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi követelmények is meghatározzák, milyen szabályokat kell tartalmaznia. Dr. Sulyok Katalin, a Durham University docense, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára, a civil klímatörvényt kidolgozó jogászi munkacsoport tagja tíz olyan minimumkövetelményt foglal össze, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat. Ezek közé tartoznak a kötelező kibocsátáscsökkentési célok, a karbonköltségvetés, az alkalmazkodás, a természeti tőke védelme, valamint a társadalmi ellenőrzés és a végrehajthatóság garanciái. Szerző: Dr. Sulyok...

Read more

Kevés a bátrabb klímapolitika: az új klímatörvénynek a pénzügyi rendszert is mozgósítania kell

„Egy új klímatörvény nemcsak arról dönt, mennyivel csökkentse Magyarország a kibocsátását, hanem arról is, honnan lesz pénz az ehhez szükséges beruházásokra. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint ehhez a költségvetési szabályoktól a bankokon és az állami pénzügyi intézményeken át egészen a vállalati beruházásokig a teljes finanszírozási rendszert össze kell hangolni a klímacélokkal. A civil klímatörvény-tervezet többek között kiszámíthatóbb állami klímaköltésekkel, éghajlatvédelmi alappal, vállalati átállási tervekkel és a pénzügyi szereplők szorosabb együttműködésével teremtene ehhez kereteket. Szerző: Gyura Gábor,...

Read more

A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásai a globális értékláncok elméletének tükrében

„A tanulmány azt vizsgálja, hogyan segíthetik a globális értékláncok (global value chains, GVC) elméletének analógiái a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) munkaerőpiaci hatásainak értelmezését. Három GVC-témakörre épít: a feladat-alapú megközelítésre, a feljebb lépésre és a földrajzi feldarabolódás határaira. A cikk arra a következtetésre jut, hogy 1. a humán hozzájárulás relatív értéke és a munkajövedelmek GDP-hez mért aránya várhatóan tovább csökken, miközben az AI által előállított hozzáadott érték növekszik; 2. a feladatalapú és az állásmegszűnésre építő előrejelzések közötti különbség idővel mérséklődik. A szerző...

Read more

Önálló helyettes államtitkár felel a lakhatás ügyéért a Közlekedési és Beruházási Minisztériumban

„Önálló helyettes államtitkár felel a lakhatás ügyéért a Közlekedési és Beruházási Minisztériumban. A feladatra Martin Annát nevezték ki, aki kutatóként korábban kifejezetten a lakhatási válsággal, a megfizethető lakhatással és a lakáspolitika társadalmi kérdéseivel foglalkozott. A kinevezésről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter javaslatára döntött a miniszterelnök, megbízatása augusztus 15-én lépett hatályba. Martin Anna Papp Roland lakáspolitikai főosztályvezetővel dolgozik majd együtt. Lakhatáskutató érkezik a kormányzatba Martin Anna szakmai háttere közvetlenül kapcsolódik új feladatához. Környezeti társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik, a Koppenhágai Egyetem és a svéd...

Read more

Ki fizeti az MI adatközpont építési láz óriási infrastrukturális költségeit? – 2026. augusztus 10.

A mesterséges intelligencia fejlődése nemcsak új programokat jelent, hanem minden korábbinál nagyobb fizikai infrastruktúrát is. Chipek, szerverek, adatközpontok, hűtőrendszerek és hatalmas mennyiségű villamos energia szükséges hozzájuk. A négy legnagyobb amerikai felhőszolgáltató 2026-ban már több mint 700 milliárd dollár beruházást tervez, mintegy 75 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Eddig a leggazdagabb technológiai cégek nagyrészt saját bevételeikből fizették ezt az építkezést. A beruházások azonban már olyan hatalmasak, hogy egyre több hitelre és külső befektetőre van szükség. A Morgan Stanley szerint 2025 és 2028...

Read more

Több mint 60 konkrét tételből áll a 6 ezer milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló beruházások listája

„Az új kormány pár héttel a hivatalba lépése után megoldotta, hogy Magyarország hozzáférjen az Európai Unió öt éve befagyasztott, úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez (RRF). Ez a pénzügyi alap a gazdasági helyreállítást, valamint a zöld és digitális átállást célozza. A kormánynak módosítania kellett a források eléréséhez szükséges helyreállítási tervet, hogy a lehető legtöbbet kaphassa meg Magyarország a zárolt összegekből. A kormány intézkedési tervet fogadott el a 6 ezer milliárd forint felhasználásáról, a dokumentum öt külön mellékletben részletezi a beruházásokat. A források elosztásánál...

Read more

Megjelent a NIS2 Whitepaper újabb kiadása – Tapasztalatok és javaslatok az elmúlt másfél év gyakorlata alapján

„Ez a dokumentum gyakorlati összefoglalót ad a NIS 2 magyarországi bevezetésének fő szempontjairól. Mit kell tennie egy szervezetnek a megfeleléshez? Hogyan célszerű priorizálni? Mik a gyakori buktatók? A wihepaper önkéntes alapon a tudásmegosztás céljából készült a közreműködők szakmai tudására támaszkodva. Gyakorlati példákkal, szerepkörökre szabott feladatokkal és ellenőrzőlistákkal támogatjuk a vezetőket, a IBF-eket (CISO-kat), a kiberbiztonsági csapatokat, az IT/OT részlegeket, a jogi és megfelelési területeket, a fizikai biztonságért felelősöket, valamint minden további támogató szerepkört betöltőt, beszállítót és partnert.” Forrás: NIS2 Whitepaper Magyarország 2.0...

Read more

Az európai MI-versenyképesség az élvonalbeli MI-modelleken túl. Tanulságok az MI-startupoktól öt stratégiai piacon

„Az MI fejlesztését gyakran az élvonalbeli modellekért folyó versenyként írják le. Jelentős gazdasági érték keletkezik azonban az MI fejlesztéséből és elterjedéséből a már meglévő piacokon is. Ez az adatelemzés azt vizsgálja, hogyan áll az EU versenyképessége azon az öt alkalmazási piacon, ahol adatbázisunk szerint az uniós MI-startupok tevékenységének legnagyobb része összpontosul: a horizontális vállalati szoftverek, az egészségügy és az élettudományok, a gyártás és az ellátási láncok, a pénzügy és a biztosítás, valamint a kutatás-fejlesztési eszközök piacán. A Dealroom.co adataira támaszkodva – amelyek...

Read more
Page 1 of 704 1 2 704