Skip to main content

Találat: gazdaság

A megvalósítás új szakaszába lépett a FUNDA projekt a Duna régió funkcionális várostérségeiben

„ Megtörtént a Lechner Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló FUNDA projekt második találkozója. A Lechner Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló FUNDA projekt új mérföldkőhöz érkezett: a második partnertalálkozóval lezárult az előkészítési szakasz, és megkezdődött a konkrét pilotok megvalósítása a Duna régió funkcionális várostérségeiben. A februári eseményen a 11 finanszírozott partnerintézmény mellett 11 társult stratégiai partner is részt vett, ami jól mutatja, hogy a funkcionális várostérségek (FUA-k) integrált fejlesztésére irányuló szakmai együttműködés egyre szélesebb körű érdeklődést és elköteleződést vált ki a Duna régióban. A második...

Read more

Technológiai fejlődés vagy digitális kizárás?

„Az érintőképernyős fizetési terminálok terjedése új akadályokat jelent a vak és gyengénlátó emberek számára, mivel a sík kijelzős eszközök sokszor nem teszik lehetővé a PIN-kód önálló megadását. Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány (Infoalap) friss szakmai elemzése rámutat: bár a nemzetközi gyakorlatban léteznek működő akadálymentes megoldások, hazánkban is adott egy alternatíva. Miközben Európa az akadálymentesség évtizedét hirdeti, a magyar boltok pénztárainál, a taxikban, a futároknál egyre több látássérült ember szembesül azzal, hogy önállóan nem tud fizetni. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége...

Read more

Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere

„A digitális átalakulás széles körű és összetett hatásokkal jár a gazdaságban és a társadalomban, ami megnehezíti a közpolitikai célok közötti kompromisszumok megtalálását. Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere (a Keretrendszer) segíti a kormányokat és az érdekelt feleket abban, hogy integrált megközelítést dolgozzanak ki a szakpolitikai döntéshozatalhoz az inkluzív digitális jövő alakítása érdekében. A Keretrendszer hét egymással összefüggő szakpolitikai dimenziót tartalmaz, amelyek kiállták az idő próbáját: * hozzáférés a kommunikációs infrastruktúrákhoz, szolgáltatásokhoz és adatokhoz; * a digitális technológiák és adatok hatékony felhasználása;...

Read more

A jövő generáció magyarországi közlekedési stratégiájának főbb irányai

„Az ágazati stratégiák lényeges jellemzője, hogy hosszabb, 20-30 éves időtávra terveznek. Ez egyrészt előny, mert a stratégiák által kijelölt célok elérése több időt vesz igénybe, ugyanakkor hátrány is, mert a megvalósulás céldátumának műszaki fejlettsége nem ismert. További kérdéseket vet fel, hogy a készítők több esetben nem lesznek használók, vagyis a stratégiák a következő generációk részére készülnek. A cikk a Magyarországon a most készülő megújuló közlekedési stratégia esetében vizsgálja egy újszerű stratégiaalkotási folyamat kezdeti lépéseként megtartott workshopok eredményeit, amelynek szintéziseként – szakítva a...

Read more

A magyar vezérigazgatók fókuszában a technológiai átalakulás kényszere áll

„A hazai vállalatvezetők egyszerre szembesülnek erősödő rövid távú fenyegetésekkel és a technológiai átalakulás folyamatos kényszerével, amely hosszú távú, stratégiai fókuszt követel. Bár a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban továbbra is optimisták, a hazai környezetben növekvő bizonytalanság uralja a vezetői gondolkodást. A PwC Magyarország 15. alkalommal, 2025 őszén elvégzett vezérigazgató-felmérése szerint a magyar CEO-k idejük 60%-át egyévesnél rövidebb távú ügyekre fordítják – jóval többet, mint társaik világszerte –, és így kevesebb fókusz marad a vállalati életképesség, az innováció és az MI-adaptáció hosszabb távú, stratégiai kérdéseire,...

Read more

Piaci szervezetek vs. DÁP – jöhetnek az első figyelmeztetések

„A Digitális Állampolgárság Programhoz készült mobilapplikáció segítségével ma már több száz állami és piaci szolgáltató ügyintézési felületére be lehet jelentkezni, de a rendszer bevezetésére kötelezett piaci szereplők száma egyes szektorokban továbbra is alacsony. A Digitális Magyarország Ügynökség kiemelt célja, hogy ez megváltozzon, érkezhetnek az első figyelmeztetések. Nem halad elég tempósan a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) egyes szolgáltatásainak bevezetése a piaci szereplőknél, legalábbis erre lehet következtetni a programot gründoló Digitális Magyarország Ügynökség csütörtöki közleményéből és a dap.gov.hu weboldalon közzétett, csatlakozott szolgáltatók listájából. A...

Read more

Miért jó, hogy a DÁP-hoz egyre több szolgáltató csatlakozik?

„ Mindenki jól jár azzal, ha egyre több szolgáltató építi be az ügyintézési folyamataiba a DÁP-szolgáltatásokat. Ebben a cikkben összeszedtük, miért. A Digitális Állampolgárság Program korántsem csak a mobilalkalmazásról szól: a cél az, hogy olyan együttműködések és szolgáltatások szülessenek, amelyek egyaránt csökkentik az emberek és a csatlakozott szolgáltatók, intézmények adminisztrációs terheit. Az együttműködés közös érdek, hiszen a cél az, hogy minden érintettnek egyszerűbb legyen az élete. Milyen szolgáltatások segítik a csatlakozó szervezeteket és az állampolgárokat? DÁP azonosítás Ez az a szolgáltatás, amivel...

Read more

Orvosi és egészségügyi kutatások az MI-robbanástól a bizonyítékalapú döntésekig – tendenciák és problémák

„Hogyan lesz egy kutatási ötletből valódi, mérhető társadalmi és gazdasági érték az egészségügyben? Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának (EKIK) februári szakmai műhelye azt járta körül, milyen változások és tendenciák formálják ma az orvosi és egészségügyi kutatásokat, az MI-robbanástól a bizonyítékalapú döntésekig, az etikától a tudománykommunikációig. Orvosi kutatások: külön szabályrendszer, külön kockázatok Dr. Kolossváry Márton PhD (EKIK Élettani Szabályozások Kutatóközpont) módszertani nézőpontból mutatta be az orvosi kutatások specialitásait, és azt, hogy az MI-eszközök száma exponenciálisan növekszik, miközben a gyors terjedés...

Read more

A mesterséges intelligencia felelőtlen, vadnyugati korszakának szeretnének véget vetni – Pro-Human Declaration (Emberközpontú Nyilatkozat)

„Miközben Washington és az Anthropic közötti szakítás rávilágított arra, hogy gyakorlatilag semmilyen koherens szabályozás nem irányítja a mesterséges intelligencia fejlesztését, egy kétpárti gondolkodókból álló koalíció összeállított valamit, amit a kormányzat mindeddig nem: egy keretrendszert arra, hogyan kellene kinéznie a felelős MI-fejlesztésnek. A Pro-Human Declaration (Emberközpontú Nyilatkozat) még a múlt heti Pentagon–Anthropic konfliktus előtt készült el, de a két esemény egybeesése senkinek sem kerülte el a figyelmét az érintettek közül. „Valami egészen figyelemre méltó történt Amerikában az elmúlt négy hónapban” – mondta Max...

Read more

Made in EU, avagy az uniós iparpolitika új iránya

„Az EU iparpolitikáért felelős biztosa szerdán mutatta be egy sajtótájékoztatón a már többször elhalasztott, sok vitát kiváltó, az EU iparpolitikájának felgyorsítását célzó rendelet sarokpontjait. Az Európai Unió versenyképességéről vagy inkább annak hiányáról már számos diskurzus zajlott és megoldási javaslat született a közösségben, csak a legjelentősebbeket kiemelve: Letta-jelentés 2024-ben, Draghi-jelentés 2025-ben, majd a legújabb, a Draghi-jelentésre is építő Industrial Accelerator Act (IAA) 2026-ban. Az Európai Bizottság új jogalkotási javaslatának, vagyis az IAA célja, hogy növelje az EU-ban gyártott, alacsony karbonintenzitású ipari termékek iránti...

Read more
Page 1 of 690 1 2 690