Skip to main content

Találat: jog

Áttérés egy új digitális szakpolitikai menetrendre – Az Európai Unió digitális szakpolitikai törekvései 2025–2026 között

Bevezetés Az Európai Bizottság új megbízatásának 2024 végi kezdetével az Európai Unió digitális szakpolitikája új szakaszba lépett. Az új Európai Bizottságtól azt várták, hogy „végrehajtó Bizottság” lesz: a közelmúltban bevezetett szabályozások sikeres érvényesítésére és betartatására összpontosít. A Bizottság a legutóbbi, digitális szakpolitikai „omnibusz” egyszerűsítési javaslatával ugyanakkor már a meglévő szabályozási szabálykönyv egyszerűsítésére és a szabályozási terhek csökkentésére is törekszik. Mindemellett az új megbízatás alatt várhatóan több fontos új jogszabálytervezet is napirendre kerülhet, ideértve potenciálisan egy Digital Fairness Actet és egy Digital Networks...

Read more

A digitális állam „szürke eminenciása” – Az Alaptörvény XXVI. cikke mint a közigazgatási modernizáció rejtett mozgatója

„A tanulmány röviden bemutatja az Alaptörvény XXVI. cikkét, annak (1) bekezdésében foglalt négy célkitűzését (hatékonyság, szolgáltatásfejlesztés, átláthatóság és esélyegyenlőség) és arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen fejlesztési lehetőségek rejlenek az egyes célkitűzések tartalmában. Ezt egyrészt általánosságban, a magyar e-közigazgatási ökoszisztémán belül vizsgálja, másrészt külön kiemelve a digitális állampolgárság jogintézményében rejlő fejlesztéseket. A tanulmány továbbá rávilágít a digitális állampolgárság fogalmának eltérő értelmezésére, az állam kötelezettségeire a XXVI. cikk érvényesítése kapcsán, valamint a digitális állam megteremtésének legfontosabb feltételeire.” Forrás: A digitális állam...

Read more

A magas kockázatú mesterséges intelligencia értékelése – Alapjogi kockázatok

„Ahogy a mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább beágyazódik a mindennapi életbe, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (European Union Agency for Fundamental Rights, FRA) kutatása arra figyelmeztet, hogy a magas kockázatú területeken – például a menekültügyben vagy a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó ellátásoknál – alkalmazott MI-rendszerek nem használhatók „vakon”. Ezeket a rendszereket értékelni kell abból a szempontból, hogy milyen lehetséges hatással vannak az alapvető jogokra. A jelentés megállapításai magas kockázatú MI-rendszerekkel dolgozó szolgáltatókkal, alkalmazókkal és szakértőkkel készített interjúkon alapulnak. Az a jelentés következtetése, hogy korlátozott...

Read more

Az uniós egyszerűsítési tervek megbízhatatlan üzleti partnerré tehetik az Európai Uniót

„Egyes cégek szerint az uniós egyszerűsítési tervek megbízhatatlan üzleti partnerré teszik az uniót, mert kezd kialakulni az az érzés, hogy a szabályokat és törvényeket bármikor visszavonhatják vagy módosíthatják. De mi az EU célja az egyszerűsítéssel, és hogyan lesz mégis bonyolult a helyzet? A kistermelők, a kis cégek, és a nagyvállalatok számára is kiszámíthatatlanságot jelent az Európai Unió jogalkotási folyamatának, illetve a jogszabályok egyszerűsítési folyamatának átláthatatlansága – írja a Politico. A cikk példaként hozza fel Leticia Yankey ghánai kakaótermelőt. Mint elmondta, hazájában már...

Read more

Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja és jogi kihívásai

„Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja az elmúlt években már nem pusztán technikai kérdéssé vált, hanem egy olyan átalakulássá, amely a jogi biztonság és a mindennapi ügyintézés hatékonysága szempontjából is meghatározó. A papíralapú eljárások mára egyre kevésbé bírják el azt a tempót, amelyet az állampolgárok, a szakemberek és a gazdasági környezet elvárnak. A 2025-től működő új ingatlan-nyilvántartási rendszer – az E-ING – kifejezetten ezt az igényt igyekszik kezelni azáltal, hogy a teljes ügyintézést elektronikus alapokra helyezi. A dolgozat azt vizsgálja, hogy ez az átállás milyen...

Read more

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a születőben lévő magyar MI-jogtárról

„...Tuzson Bence igazságügyi miniszter nemrég nyilvánosan is felfedte Magyarország egyik legnagyobb MI-fejlesztését: azt az AI-jogtárat, ami az átlag polgároknak könnyebbé teszi Magyarország és az EU-s törvények megértését. Elmondása szerint három nagy újítása lesz ennek a rendszernek: Ez egy zárt, tiszta adatbázisok alapján dolgozó rendszer lesz, ami így nem fog hallucinálni, fog tudni nemet mondani: „Megoldottuk, hogy tudja azt mondani: ilyen jogszabály nincs”. A jogszabályokat nem egyben, hanem feldarabolva dolgozza fel, ezzel a rendszer megfelelő méretű, értelmezhető egységekre bontja a feldolgozandó adatmennyiséget. A...

Read more

Digitális Omnibusz: az Európai Unió igazságügyi biztosa határt szabna a vállalkozásbarát adatvédelmi reformoknak

„A Bizottság tervei már elérték azt a határt, ameddig el lehet menni anélkül, hogy az európaiak magánszféráját veszélybe sodornák - érvel Michael McGrath. Az Európai Bizottság addig ment el a vállalkozásbarát adatvédelmi reformokkal, ameddig csak lehetett, anélkül hogy kockára tette volna az európaiak magánéletét - mondta az EU igazságügyi vezetője. Michael McGrath igazságügyi biztos szerint Európa „jelentős változások időszakába lép egy stabilitási periódust követően” az adatvédelem terén, miután az EU végrehajtó testülete a múlt héten olyan terveket javasolt, amelyek alapjaiban alakítanák át...

Read more

Digitális Omnibusz: jogi zűrzavart okoz, hogy az EU felfüggeszti az MI-jogszabály (AI Act) egy részét

„Visszafelé sült el és szabályozási káoszt okoz az a lépés, amelynek Európa mesterségesintelligencia-versenyben való győzelmét kellett volna segítenie. Jogi zűrzavar körvonalazódhat azután, hogy az EU beleegyezett abba, hogy felfüggeszti az MI-törvény egy részét. Az Európai Unió egy fejfájást megoldott a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek számára, csakhogy közben egy még nagyobbat teremtett. Miután az Európai Bizottság meghátrált az iparági nyomás előtt, és beleegyezett abba, hogy szüneteltesse a mérföldkőnek számító MI-törvényének egyik fontos elemét, a vállalatok és a tanácsadóik szerint az, ahogyan ezt a...

Read more

Jogellenesen jár el a hatóság, ha a minősített elektronikus aláírás tanúsítványában jogi személy adatokat követel meg

„Az eIDAS rendelet 28. cikk (2) és (3) bekezdése alapján az elektronikus aláírások minősített tanúsítványaira nem vonatkozhatnak olyan kötelező követelmények, amelyek az I. mellékletben foglalt előírásokat meghaladják, továbbá az elektronikus aláírások minősített tanúsítványain további, nem kötelező jellegű egyedi jellemzőket is fel lehet tüntetni. Ezek a jellemzők nem érinthetik a minősített elektronikus aláírások interoperabilitását és elismerését. Az eIDAS rendelet 27. cikk (3) bekezdése alapján a közigazgatási szervek által nyújtott online szolgáltatások határokon átnyúló igénybevétele tekintetében a tagállamok nem követelhetnek meg a minősített elektronikus aláírásnál...

Read more

Az adatmegosztás európai szabályozásának áttekintése, különös tekintettel az adatrendeletre

„Az Európai Unió adatmegosztási szabályozása jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, reagálva a digitális gazdaság kihívásaira és lehetőségeire. A tanulmány átfogó áttekintést nyújt az adatmegosztás európai jogi keretrendszeréről, különös hangsúlyt fektetve a nemrég elfogadott Adatrendeletre (Data Act). A cikk részletesen bemutatja a kormányzat és üzleti szféra közötti (G2B), a vállalkozások közötti (B2B), valamint a vállalkozások és kormányzat közötti (B2G) adatmegosztás szabályozását. Az Adatrendelet főbb pontjainak elemzése során kitér az adathozzáférés különböző szintjeire, a tisztességtelen szerződési feltételek tilalmára, valamint a nem személyes...

Read more
Page 1 of 178 1 2 178