Skip to main content

Találat: jog

Az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI) szabályozása – Új jogi keretrendszer

„A könyv átfogó jogi keretrendszert javasol az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI) szabályozására, ötvözve a jogtudomány, a közgazdaságtan és a folyamatmenedzsment felismeréseit. Az AGI szabályozásának sajátos kihívásait rendszerezett, jövőorientált és kockázatalapú megközelítéssel vizsgáló kötet alátámasztja, hogy a „szingularitás forgatókönyve (Singularity scenario)” a tudományos kutatás legitim tárgya. Kritikusan elemzi az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének korlátait az AGI szabályozásában, és egy tranzakciós költségelméletre épülő, négyszintű elemzési alapmodellt mutat be. A szabályozás tárgyának, szereplőinek és módjának részletes vizsgálatával a könyv feltérképezi az...

Read more

Közigazgatási mérlegelési jogkör és algoritmikus döntéshozatal: a közhatalom gyakorlásának irányítása az algoritmikus államban

„A közhatalmi szervek egyre gyakrabban alkalmaznak algoritmikus döntéshozatalt a közigazgatási folyamatok megszervezésére, valamint a hatékonyság és a következetesség javítására. A jelenlegi viták az automatizálást többnyire a pontosság, az átláthatóság és a jogszabályi megfelelés szempontjából értékelik, miközben kevés figyelmet fordítanak a közigazgatás irányítását érintő intézményi következményeire. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan alakítják át az algoritmikus rendszerek a közigazgatási mérlegelési jogkört a közhatalmi döntéshozatalban. Amellett érvel, hogy az automatizálás nem szünteti meg a mérlegelést, hanem újraosztja azt a társadalmi és technikai elemeket ötvöző infrastruktúrákon...

Read more

Új dimenziók a magyar közigazgatási eljárásjogban: digitalizáció, ügyfélélmény és mesterséges intelligencia-alapú jogalkalmazás

„A magyar közigazgatási hatósági jogalkalmazás fejlődése az elmúlt évtizedekben alapjaiban alakult át a digitalizációs fordulat nyomán. Ennek során olyan impulzusok érték a jogalkotót, amelyek arra sarkallták, hogy az eddigi időszakhoz képest valami újat alkosson. A tanulmány elsőként megkísérli a közigazgatási hatósági eljárásjog-szabályozás eredménytermékeit számba venni azon szempont mentén, hogy melyek voltak a digitalizálódó közigazgatás korszerűsítését szolgáló fejlesztések, kifejezetten a hatóságok döntéshozatali folyamatára koncentrálva. Továbbá, ennek keretében elemzésre kerül az is, hogy ezen újítások mennyiben (voltak) képesek a hatékonyság és egyszerűsítés – az...

Read more

Uniós jogszabályok hatálybalépése vagy alkalmazásának kezdete: főbb mérföldkövek | 2026. szeptember 1. – október 15.

„Ez a táblázat azokat az uniós jogszabályokat követi nyomon, amelyek 2026. szeptember 1. és október 15. között lépnek hatályba, illetve válnak alkalmazandóvá. Minden bejegyzés megjelöli az adott jogszabályt, röviden összefoglalja annak tartalmát, valamint hivatkozást tartalmaz a hivatalos jogi aktusra, illetve – ahol ilyen rendelkezésre áll – a polgároknak szóló összefoglalóra. ... Szeptember 11. Kiberrezilienciáról szóló rendelet (Cyber Resilience Act) — (EU) 2024/2847 rendelet Alkalmazás (részleges) Ettől az időponttól a digitális elemeket tartalmazó termékek – szoftverek és hálózatba kapcsolt eszközök – gyártóinak jelenteniük...

Read more

Az Európai Unió digitális átállása

„A kötet szerzői az Európai Unió közelmúltban elfogadott nagy digitális „törvénycsomagjának” egyes elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálják, érintve a digitális és zöld átállás megjelenéseit a különböző jogterületeken, illetve ágazatokban. A tanulmányok bemutatják a digitális belső piac, az elektronikus kereskedelem területeit, a környezettudatos termékekre vonatkozó előírásokat, fókuszba állítva az online fogyasztói jogokat és a vitarendezési mechanizmusokat. Képet kaphatunk arról, hogyan mutatkoznak meg Európa digitális évtizedének hatásai a versenyfeltételekben, különösen az állami támogatások új szemléletű, kiberbiztonsági és versenyképességi kérdésekkel is összefüggő szabályozásában. A joggyakorlat...

Read more

A szabályozástól az állami kapacitásig: a lengyel MI-törvény a geopolitikai verseny közegében

„Az elemzés a mesterségesintelligencia-rendszerekről szóló, 2026. július 3-i törvényt az állami kapacitás kiépítésének kiindulópontjaként vizsgálja. Különös figyelmet fordít a Mesterséges Intelligencia Fejlesztéséért és Biztonságosságáért Felelős Bizottságra, az egyedi állásfoglalásokra és a szabályozási tesztkörnyezetekre. Ezek az eszközök csökkenthetik a jogbizonytalanságot, támogathatják az innovációt, és olyan ismeretekkel láthatják el a közhatalmi szerveket, amelyek a technológiák valós környezetben történő alkalmazására és a technológiai függőségekre vonatkoznak. A szerző Lengyelország megközelítését az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió közötti verseny összefüggésében is elhelyezi. Az Egyesült Államok...

Read more

A klímatörvények tízparancsolata – Nemzetközi jogi és alkotmányjogi minimumkövetelmények az új klímatörvénnyel kapcsolatban

„Az új klímatörvény tartalma nem pusztán politikai döntés kérdése: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi követelmények is meghatározzák, milyen szabályokat kell tartalmaznia. Dr. Sulyok Katalin, a Durham University docense, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára, a civil klímatörvényt kidolgozó jogászi munkacsoport tagja tíz olyan minimumkövetelményt foglal össze, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat. Ezek közé tartoznak a kötelező kibocsátáscsökkentési célok, a karbonköltségvetés, az alkalmazkodás, a természeti tőke védelme, valamint a társadalmi ellenőrzés és a végrehajthatóság garanciái. Szerző: Dr. Sulyok...

Read more

Az uniós jogszabályok hatálybalépése vagy alkalmazandóvá válása: főbb mérföldkövek | 2026. augusztus 1. – szeptember 15.

„Az uniós jogszabályok hatálybalépése vagy alkalmazandóvá válása: főbb mérföldkövek | 2026. augusztus 1. – szeptember 15. Ez a táblázat azokat az uniós jogszabályokat követi nyomon, amelyek 2026. augusztus 1. és szeptember 15. között lépnek hatályba, illetve válnak alkalmazandóvá. Minden tételnél feltünteti az adott jogszabályt, a dátumot és annak típusát, továbbá rövid összefoglalót ad a korábban közzétett sajtóanyagok és a jogi aktus szövege alapján, valamint hivatkozást tartalmaz a hivatalos jogi aktusra, illetve - amennyiben rendelkezésre áll - az állampolgároknak szóló közérthető összefoglalóra.” Forrás:...

Read more

Megalakult az első hazai Mesterséges Intelligencia Etikai Fórum

„A független szakmai közösség a mesterséges intelligencia (AI) társadalmi, jogi, etikai és biztonsági következményeit vizsgálja. Az egyesület elnökének Dr. Markovics Milán Mórt, AI-etika kutatót és egyetemi oktatót választották, a fórum kezdeményezőjét. A Mesterséges Intelligencia Etikai Fórum (MIEF) olyan független szakmai közösség és műhely, amely a mesterséges intelligencia társadalmi, jogi, etikai és biztonsági következményeit vizsgálja. A közösségben különböző területek szakemberei dolgoznak együtt: jogászok, informatikusok, pedagógusok, filozófusok, kutatók, üzleti szereplők, valamint katonai és biztonságpolitikai szakértők. „Hiszünk abban, hogy a mesterséges intelligencia nem pusztán mérnöki...

Read more

Az MTA doktorai: Ződi Zsolt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi kérdésekről és a platformjogról

„Az internetes közösségi platformok mára életünk szerves részei lettek, az online tevékenység jelentős része közvetlenül vagy közvetve érinti e szolgáltatásokat. Így a közösségi hálózatok jelentős hatást gyakorolnak a társadalomra, a jogi szabályozásuk azonban sok tekintetben ellentmondásos és elégtelen. Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora, az MTA doktora ezért kutatja a platformjogot, illetve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi kérdéseket, hiszen ezek a jövőben valószínűleg egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az élet valamennyi területén. Ződi Zsolt pályája kezdetén a Miskolci...

Read more
Page 1 of 181 1 2 … 181