Skip to main content

Találat: jog

Kormányrendelet a digitális szolgáltatásokról, a digitális állampolgárság szolgáltatásokról és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről (társadalmi egyeztetés)

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. október 9-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu  email címen. INDOKOLÁS A tervezet a digitális szolgáltatások nyújtásának és a szervezetek közötti együttműködésnek a műszaki és szervezeti jellegű háttérszabályait, a támogató szolgáltatások szabályrendszerét, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti digitális szolgáltatások felügyeletére vonatkozó felügyeleti és eljárási szabályokat tartalmazza.” Forrás: A digitális sz., a dáp. sz. , és támogató szol. követelményeiről szóló kr.; Jogszabálytervezetek, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. október 1.

Részletek

A digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről (társadalmi egyeztetés)

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. október 9-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu  email címen. INDOKOLÁS A tervezet – az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet helyébe lépve – a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény és egyéb, a digitális állam megvalósításához kapcsolódó kijelöléseket, így többek között a digitális állampolgárság szolgáltató, a keretszolgáltatások, a nemzeti digitális irattárca, valamint a támogató szolgáltatások szolgáltatói kijelölését tartalmazza.” Forrás: a d.á. megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről...

Részletek

Verseny a generatív mesterséges intelligencia és a virtuális világok terén

„A generatív mesterséges intelligencia és a virtuális világok technológiái számos iparágra mélyreható hatást fognak gyakorolni. Miközben számos pozitív változást hoznak, a versennyel kapcsolatos aggályokat is felvethetnek. Ezen aggályok némelyike e technológiák kulcsfontosságú inputjaival kapcsolatban merülhet fel, mint például az adatok, az MI-gyorsító chipek, a számítástechnikai infrastruktúra, a felhőkapacitás és a technikai szakértelem. Mások e technológiák telepítésével és terjesztésével kapcsolatosak. Az Európai Bizottság továbbra is éberen figyeli a lehetséges versenyellenes gyakorlatokat, és elkötelezett amellett, hogy a trösztellenes, az összefonódás-ellenőrzési és a DMA-szabályozás révén...

Részletek

Alapjogok a mesterséges intelligencia korában

„A mesterséges intelligencia (MI) társadalomra és az alapjogokra gyakorolt hatásairól, az ajtónkon kopogtató jövő lehetséges jogi szabályozásáról cseréltek eszmét a terület hazai és európai szakértői az egyetemen. Alapjogok a mesterséges intelligencia korában címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) szeptember 26-án, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében az Európai Unió Tanácsának 2024-es magyar elnöksége rendezvényeként. Megtalálni a keskeny ösvényt Konferenciánk mai témája az EU jogalkotó tevékenysége és az akadémiai kutatások metszetében van – kezdte köszöntőjét...

Részletek

Magyarország tölti be a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület (AI Board) levezető elnöki tisztségét

„Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között. Jelenleg az Unió összes tagállama célzottan készül a Rendelet gyakorlati alkalmazására, ugyanis a rendelkezések nagy többségét a tagállami felkészülési feladatokra szabott kétéves időszakot követően, 2026-tól kell majd alkalmazni. A felkészülés az EU egésze számára kihívást és egyben feladatot is jelent, hisz az MI Rendelet a témát érintő első szabályozásként nem...

Részletek

Folytatódik az éles vita az Európai Unió távközlési versenypolitikájáról

„Mario Draghi az EU helyzetéről szóló tanulmánya a szervezet távközlési versenypolitikájának helyzetével kapcsolatban lesújtó véleményt fogalmaz meg, mely szerint túl kicsik a cégek, rossz a frekvenciák elosztása és nagyok az árkülönbségek az országok között. A „Hogyan lehet úrrá lenni Európa digitális infrastrukturális szükségletein?” című irat a különböző érdekelt felek, köztük a tagállamok, a civil társadalom, az ipar és a tudományos élet szereplői közötti konzultáció alapjául szolgál. A dokumentum forgatókönyveket vázol fel, és a Bizottság jövőbeli javaslataihoz kíván hozzájárulni a digitális infrastruktúra területén....

Részletek

Az Egyesült Királyság az adatközpontokat a kritikus nemzeti infrastruktúra (CNI) részének minősíti

„Az Egyesült Királyság mától kezdve az adatközpontokat kritikus nemzeti infrastruktúrává (CNI) minősíti. Ennek eredményeként az ágazat várhatóan különleges kormányzati támogatást kap, amelynek célja, hogy megelőzze a CrowdStrike-hoz hasonló informatikai kiesések, kibertámadások és szélsőséges időjárási események negatív gazdasági hatásait. Ez a különleges támogatás a CNI-adatinfrastruktúrával foglalkozó, „magas rangú kormányzati tisztviselőkből” álló, a fenyegetések figyelemmel kísérésével és a potenciális kockázatok előrejelzésével megbízott, külön erre a célra létrehozott csoport formájában valósul meg. Ez a csoport lesz felelős a vészhelyzeti válaszlépések koordinálásáért is, amennyiben szükségessé válik....

Részletek

Az Európai Bizottság aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezményét

„A Bizottság az Európai Unió nevében aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló keretegyezményét. Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke az Európai Unió nevében aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, emberi jogokról, demokráciáról és jogállamiságról szóló keretegyezményét. Erre az Európa Tanács tagállamai igazságügyi minisztereinek Vilniusban (Litvánia) tartott informális konferenciáján került sor. Ez az egyezmény a mesterséges intelligenciáról szóló első jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz. Teljes mértékben összeegyeztethető általában az uniós joggal, és különösen a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabállyal,...

Részletek

A magyar uniós elnökség kompromisszumos javaslata nyomán az Európai Unió csatlakozott az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia egyezményéhez

„A mesterséges intelligenciáról szóló egyezmény az Európa Tanács mérföldkőnek számító vívmánya, mivel ez az első olyan jogilag kötelező erejű nemzetközi szerződés, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia emberi jogi vonatkozásait szabályozza és amelyet alapvető jogaink, valamint értékeink tiszteletben tartásának biztosítása érdekében dolgoztak ki. A nemzetközi szerződés nem csak a tárgya miatt jelentős, hanem azért is, mert Európán kívül a világ több országa, például az Egyesült Államok is kifejezte aláírási szándékát, így világszinten hangolja össze a mesterséges intelligencia rendszerek életciklusában végzett tevékenységek szabályozását. Az...

Részletek

Egységes uniós jogértelmezés: két bírói fórum előtt?

„Módosult szeptember 1-jével az Európai Unió Bíróságának alapokmánya. A módosítás, szakítva az elmúlt, több mint 70 éves gyakorlattal, lehetővé teszi, hogy bizonyos tárgykörökben október 1-je után többé ne a Bíróság, hanem a Törvényszék adhasson az uniós jog tekintetében kötelező erejű értelmezést. Az Európai Szén- és Acélközösség megalakítása óta egyetlen szerv, mégpedig az Európai Bíróság volt jogosult uniós jogértelmezési kérdésekben dönteni. E hatáskör egészen pontosan az elsődleges és másodlagos jog értelmezésére, illetve a másodlagos jog érvényessége kérdésében való döntésekre terjed ki. A tagállami bíróságok ún....

Részletek
Page 2 of 169 1 2 3 169