Skip to main content

Találat: jog

Digitális platformok adatszolgáltatási kötelezettsége

„A kormány T/1305 számon benyújtotta a 2013. évi XXXVII. törvényt módosító javaslatát, mely az Európai Unió 2011/16/EU irányelve legutóbbi módosításának ((EU) 2021/514 irányelv,DAC7) a magyar jogrendbe történő átültetését célozza. Az adó és egyéb közterhekkel kapcsolatok uniós szintű közigazgatásiegyüttműködés eddigi szakaszairól az alábbi Infojegyzetek készültek: Nemzetközi adóigazgatási együttműködés az EU-ban (2017/14.), Adóügyi információcsere (2020/89.) és A digitális szektor adóztatása (2021/53.).” Forrás: Digitális platformok adatszolgáltatási kötelezettsége; Horváth Irén; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; 2022/15.; 2022. október 3. (PDF)

Részletek

Biden elnök rendelete az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) között megkötött adatvédelmi keretrendszerhez kapcsolódó elektronikus hírszerzési tevékenység (SIGINT) szabályozásáról

„ Az amerikai elnök rendeletet írt alá az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) között megkötött adatvédelmi keretrendszerhez kapcsolódó elektronikus hírszerzési tevékenység (SIGINT) szabályozásáról, ami megnyithatja az utat az idén márciusban aláírt megállapodás hatályba lépése felé. A Fehér Ház közleménye szerint a pénteken aláírt elnöki rendelet az amerikai elektronikus hírszerzési tevékenység szabályait foglalja keretbe, ami biztosítja az EU-val idén megkötött, az adatforgalmat megalapozó keretegyezményben foglalt amerikai vállalások teljesítését. A dokumentum rámutat: a transzatlanti adatáramlás nélkülözhetetlen eleme az Egyesült Államok és az...

Részletek

Az NMHH szerint nem csak az állam dolga, hogy rend legyen az Interneten

„Koltay András elnök úgy látja, a médiaszabályozás "alapvető mítoszai" ma is érvényesek. Az internet szabályozása az állami szervek és a piaci szereplők közös felelőssége - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Siófokon. Koltay András az Internet Hungary című kétnapos konferencia megnyitóján kifejtette: az internet ellenáll a hagyományos szabályozási megközelítésnek, és ez közös felelősséget telepít - a jogrendszer szintjén is - az állam egyes szerveire, a piaci szereplőkre, és magukra a felhasználókra, fogyasztókra is. Kitért arra, hogy a médiaszabályozás "alapvető mítoszai" ma...

Részletek

Az Országgyűlés megtette az első lépést a jogállamisági eljárás lezárásáért, a kormány normakontrollt javasol

„Átírta a parlament hétfőn a büntetőeljárási törvényt a Magyarországgal szemben indult uniós jogállamisági eljárás lezárása érdekében. A módosítás új eljárási formát ír elő az olyan kiemelt bűncselekmények esetére, amelyek a közvagyon kezelésével vagy a közhatalom gyakorlásával kapcsolatosak. Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését 136 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 14 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménynek számít ezentúl * a korrupció és a hivatali visszaélés jó néhány esete, * a nemzeti vagyonban vagy a közérdekű...

Részletek

Elfogadta az Országgyűlés az EU által kért törvények egy részét

„Egy sor törvényt fogadtak el az Európai Bizottsággal való egyeztetést követően a magyar parlamentben. Az Európai Bizottsággal való megegyezés és az európai uniós források lehívása érdekében módosította a parlament kedden a büntetőeljárási törvényt, döntött az Integritás Hatóság létrehozásáról és változtatott a jogalkotási törvényen, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozásán is. Elfogadták, majd küldték is az Alkotmánybírósághoz A kormány kezdeményezésére normakontrollt kér az Országgyűlés a büntetőeljárási törvény hétfőn elfogadott módosításáról. A képviselők 133 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 34 tartózkodás...

Részletek

Többé nem kerülhet százezrekbe a közérdekű adatigénylés

„Hat év után megszűnik az információszabadságról szóló törvénynek az egyik olyan passzusa, amely miatt a közérdekű adatokat igénylők egy részének mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, hogy hozzájusson a kért információkhoz. A módosítás hátterében az uniós pénzek állnak. A kormány az Európai Unióval való megállapodás – vagyis a források folyósítása – érdekében számos törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé a közelmúltban. Ezek egyike az infotörvényből kivenné azt a szabályt, amely közérdekű adatigénylés esetén lehetővé tette, hogy az adatközlő kifizettesse a kérés teljesítéséhez szükséges jelentős...

Részletek

Európai Kiberbiztonsági Hónap 2022

„Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség idén őszre is meghirdeti az Európai Kiberbiztonsági Hónapot. Az Európai Kiberbiztonsági Hónap (ECSM) elnevezésű kampányt 2012 óta szervezik meg Európa-szerte a tagállamok. A Kiberhónap nemzetközi koordinálását az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) végzi. Az októberi nemzetközi figyelemfelhívó kampány célja a kiberbiztonsági tudatosság növelése, valamint a kibertérben megjelenő fenyegetések széles körben történő megismertetése. Ennek érdekében minden év októberében a legváltozatosabb ötletekkel, módszerekkel és eseményekkel igyekeznek felhívni az állampolgárok figyelmét a kiberbiztonság fontosságára. Magyarország 2016 óta minden évben csatlakozik...

Részletek

Tovább késik az új tengerentúli személyesadat-továbbítási keretrendszer az EU és az USA között

„2022. márciusában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke közös politikai nyilatkozatban jelentették be, hogy 2022 végére az ún. Trans-Atlantic Data Privacy Framework (Keretmegállapodás) keretében harmadszorra is rendezni kívánják az európai polgárok személyes adatainak Egyesült Államokba való továbbításának helyzetét. Az alapelvekben ugyan megállapodtak, de ezidáig konkrét lépések nem születtek a Keretmegállapodás jogi keretek közé emelése kapcsán, így egyre valószínűbb, hogy a 2022 év végi határidőt nem fogják tudni betartani a felek. Az ügy...

Részletek

Kérdések és válaszok a termékfelelősségről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban

„1. Miért szükséges aktualizálni a termékfelelősségi szabályokat? A termékfelelősségről szóló irányelv közel 40 éve jelent jogi biztonsági hálót a polgárok számára, amelynek alapján kártérítést igényelhetnek, ha valamilyen hibás termék miatt kár éri őket. Minthogy az irányelv 1985-ben keletkezett, nem fedi le az új digitális technológiákon alapuló termékkategóriákat, például a mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt intelligens termékeket. A jelenlegi szabályok nem adnak egyértelmű eligazítást arra vonatkozóan, hogy ki felel azért, ha hibás egy szoftverfrissítés, illetve ha meghibásodnak a gépi tanulási algoritmusok vagy a...

Részletek

Kérdések és válaszok: A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv

„A mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos felelősségről szóló irányelv kiegészíti és korszerűsíti a polgári jogi felelősségre vonatkozó uniós szabályozási keretet, és első alkalommal vezet be az MI-rendszerek által okozott károkra vonatkozó szabályokat. Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a mesterségesintelligencia-technológia által okozott károk károsultjai ugyanolyan módon juthassanak kártérítéshez, mintha más körülmények között szenvedtek volna kárt. Az irányelv két fő intézkedést vezet be: az úgynevezett „ok-okozati összefüggés vélelmét”, amely mentesíti a károsultakat annak részletes kifejtésére vonatkozó kötelezettségük alól, hogy hogyan idézte elő a kárt...

Részletek
Page 23 of 170 1 22 23 24 170