Skip to main content

Találat: jog

Változott a Cégtörvény – itt az online alapított cég

„A Cégtörvény* 2022. augusztus 1-től hatályos módosítása új fogalmat vezet be a magyar cégjogba, ez az „online alapított cég”. A változás hátterében egy uniós irányelv** áll, amely alapján minden EU-tagállamnak lehetővé kell tennie, hogy kizárólag online módon, személyes megjelenés és papíron készült iratok nélkül is céget alapíthassunk. Az irányelv azt is előírja, hogy az ilyen módon alapított cégek bejegyzési kérelmét az illetékes hatóságoknak rövidebb határidő alatt kell elbírálni, ezzel is ösztönözve a cégalapítókat a tisztán digitális ügymenetre. 15 éve, 2007-ben Magyarország az...

Read more

Az önvezető autók problémái, különösen az elszabadult villamos dilemmája, és a magyar büntetőjog

„Az önvezető autó emberi befolyás nélkül, csak digitális technológiára támaszkodva közlekedik az utakon. Felismeri a környezetét, önmagát navigálja, elkerüli a közlekedési dugókat és csökkenti a balesetek valószínűségét, és habár elterjedésük országunkban még valószínűleg a távoli jövő zenéje, önműködő voltuk számtalan megválaszolatlan kérdést hagy maga után. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy kinek a cselekménye alapján állapítható meg büntetőjogi felelősség, illetve milyen információt kellene betáplálni a járműbe, ha többféle úton lehet elhárítani egy balesetet, és szinte biztos, hogy valakinek meg...

Read more

Mire jó ma egy önvezető autó? Az önvezető autók jelenlegi szabályozásának kérdései és kritikái

„Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az Mesterséges Intelligenciát felhasználó önvezető autók szabályozása során felvetődő jogi kérdéseket abban a hipotetikus esetben, ha a technológia készen állna teljes mértékben a széles körű felhasználásra. Ez még ugyan nem következett be, ám rendkívül közeli a jelenség, így hamar aktuálissá válik a szabályozás adaptációja. A dolgozat egy interdiszciplináris áttekintés arról, hogy a jelenlegi szabályozási környezetbe miként illeszthető be az új technológiai jelenség és milyen anomáliákhoz vezetne a szabályok alkalmazása. Alkotmányjogi szempontból az MI potenciális jogalanyisága merült fel...

Read more

Adatvédelmi szempontból jogszerű a benzinkutakon a forgalmi vonalkódjának beolvasása

„Amikor megjelentek a hatósági áras üzemanyagról szóló jogszabályok, azonnal nyilvánvaló volt, hogy ez a helyzet különleges következményekkel jár a benzinkutakra adatvédelmi szempontból nézve is, így nem meglepő, hogy gyorsan előjöttek problémák is. A NAIH nevében megszólaló Péterfalvi Attila elnök tegnap kiadott állásfoglalásában több, hasonló ügyben érkező beadványra reagált. A hatósághoz fordulók két dolog törvényessége felől érdeklődtek az egyik üzemanyagforgalmazó gyakorlatával kapcsolatban: jogszerű-e az, hogy a töltőállomáson a jogosultság ellenőrzéséhez beolvassák és rögzítik a forgalmi engedélyen lévő vonalkódos információkat, illetve törvényes-e az, hogy...

Read more

A hazai közigazgatási hatósági eljárás 65 év távlatában

„Hazánkban a közigazgatási hatósági eljárás általános tételes jogi szabályozása nem tekint vissza olyan régmúltra, mint a polgári perrendtartás vagy a büntetőeljárási kódex első kodifikációi. A közigazgatás is csupán a 19. század derekán önállósult. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk 1. §-a értelmében„Az igazságszolgáltatás a bírói hatalomtól elkülöníttetik.”, ettől az időponttól beszélhetünk hazánkban a hatalmi ágak tiszta elválasztásáról. Ezt követően megjelentek az egyes jogszabályok eljárásjogi rendelkezésekkel – mint például a kisajátításról szóló 1868. évi LV. törvény – azonban az egyes...

Read more

Az Ákr. alapelveinek kapcsolatrendszere

„Az alapelvek egyre inkább a háttérbe szorulnak, hangsúlyozásukra ritkán kerül sor. Tanulmányomban annak bizonyítására teszek kísérletet, hogy az alapelvek nem csupán valamiféle magasztos gondolatok, hanem ténylegesen kikényszeríthető jogi normák. Továbbá az alapelvek nem csak egy fejezet erejéig szerepelnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.), hanem behálózzák az egész kódex rendszerét. A kutatás keretében megvizsgáltam az alapelvek által betöltött szerepet, valamint azt, hogy a generálklauzulák milyen viszonyban állnak az egyes jogintézményekkel.” Forrás: Az Ákr. alapelveinek kapcsolatrendszere; Studia...

Read more

Megjelent a kormány alapvetése a kibontakozó digitalizáció körülményei között folytatandó fogyasztóvédelmi politikáról

„1. A Kormány meggyőződése, hogy – figyelemmel a digitalizáció, a technikai fejlődés és a piaci változások által támasztott kihívásokra – a fogyasztók jogainak érvényesítése kizárólag hatékony állami segítségnyújtással és intézményrendszerrel, valamint a fogyasztóvédelmi intézményrendszer és a piaci szereplők közötti együttműködéssel valósítható meg. A Kormány ezért elkötelezett a magyar emberek és a magyar családok jogainak védelme, a fogyasztóvédelmi jogsértésekkel szembeni fellépés, valamint az önkéntes jogkövetés előmozdításamellett. E célkitűzések érvényesülése érdekében a Kormány egyetért azzal, hogy fogyasztóvédelmi politikájaa jövőben az alábbi célok és területek...

Read more

Quo vadis digital justice? – egy reális vízió a bíróságok jövőjéről

„Hogyan néznének ki a digitális bíróságok? Mi várható reálisan a közeljövőben? Rovatunkban már több alkalommal foglalkoztunk az igazságszolgáltatás és a digitalizáció kapcsolatával, az absztrakt kérdések és etikai elvárások szintjétől kezdve, konkrét példákon át, a létező működési struktúrákat boncolgatva. Ezúttal a legaltech egyik legismertebb inkubátora, a Bucerius Law School „The Future of Digital Justice” című, friss kutatása mentén vázolunk egy helyzetjelentést, valamint egy reális jövőképet. Az egyetem a Boston Consulting Group és a German Legal Tech Association közreműködésével a jogi pálya különböző területein...

Read more

Adatforradalom előtt áll az egészségügy

„Hatékonyabb megelőzés, eredményesebb terápia, jobb ellátásszervezés – sok más mellett ezek lehetnének az előnyei az egészségügyben keletkező tengernyi adat elemzésének és hasznosításának. Az elmúlt esztendőkben sokan és sokféle kontextusban hivatkoztak az adatra a XXI. század aranyaként, amit az orosz–ukrán háború kitöréséig nehezen lehetett vitatni. Aztán a fegyveres konfliktus rávilágított arra, hogy a „fekete arany”, azaz a kőolaj – és általában véve az energiahordozók – értéke nem igazán csökken. Mindenesetre hosszú távon az adat jelentősége megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha napjainkban leginkább az...

Read more

Új uniós piacvédelmi eszköz – Kerülőutas megoldás a vétó-problémára?

„Ezekben a hetekben tárgyalja az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Szakbizottsága (INTA) az Európai Bizottság tavaly decemberi javaslatát, melynek célja nem kevesebb mint leszámolni azokkal a gazdasági kényszerítő intézkedésekkel, amelyeket bizonyos esetekben a nem uniós országok az EU-val szemben alkalmaznak vagy alkalmazni próbálnak. A gazdasági megfélemlítés formái közé tartozik például, ha egyes országok nyíltan kényszerítő piacvédelmi eszközöket alkalmaznak az EU-val szemben, ha szelektíven folytatnak határon történő vagy élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket valamely uniós országból érkező árukon, illetve, ha bojkottálnak meghatározott származású termékeket. Ezzel az elhatározással már önmagában...

Read more
Page 30 of 175 1 29 30 31 175