Skip to main content

Találat: jog

Alapjogok a mesterséges intelligencia korában

„A mesterséges intelligencia (MI) társadalomra és az alapjogokra gyakorolt hatásairól, az ajtónkon kopogtató jövő lehetséges jogi szabályozásáról cseréltek eszmét a terület hazai és európai szakértői az egyetemen. Alapjogok a mesterséges intelligencia korában címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) szeptember 26-án, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében az Európai Unió Tanácsának 2024-es magyar elnöksége rendezvényeként. Megtalálni a keskeny ösvényt Konferenciánk mai témája az EU jogalkotó tevékenysége és az akadémiai kutatások metszetében van – kezdte köszöntőjét...

Read more

Magyarország tölti be a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület (AI Board) levezető elnöki tisztségét

„Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között. Jelenleg az Unió összes tagállama célzottan készül a Rendelet gyakorlati alkalmazására, ugyanis a rendelkezések nagy többségét a tagállami felkészülési feladatokra szabott kétéves időszakot követően, 2026-tól kell majd alkalmazni. A felkészülés az EU egésze számára kihívást és egyben feladatot is jelent, hisz az MI Rendelet a témát érintő első szabályozásként nem...

Read more

Folytatódik az éles vita az Európai Unió távközlési versenypolitikájáról

„Mario Draghi az EU helyzetéről szóló tanulmánya a szervezet távközlési versenypolitikájának helyzetével kapcsolatban lesújtó véleményt fogalmaz meg, mely szerint túl kicsik a cégek, rossz a frekvenciák elosztása és nagyok az árkülönbségek az országok között. A „Hogyan lehet úrrá lenni Európa digitális infrastrukturális szükségletein?” című irat a különböző érdekelt felek, köztük a tagállamok, a civil társadalom, az ipar és a tudományos élet szereplői közötti konzultáció alapjául szolgál. A dokumentum forgatókönyveket vázol fel, és a Bizottság jövőbeli javaslataihoz kíván hozzájárulni a digitális infrastruktúra területén....

Read more

Az Egyesült Királyság az adatközpontokat a kritikus nemzeti infrastruktúra (CNI) részének minősíti

„Az Egyesült Királyság mától kezdve az adatközpontokat kritikus nemzeti infrastruktúrává (CNI) minősíti. Ennek eredményeként az ágazat várhatóan különleges kormányzati támogatást kap, amelynek célja, hogy megelőzze a CrowdStrike-hoz hasonló informatikai kiesések, kibertámadások és szélsőséges időjárási események negatív gazdasági hatásait. Ez a különleges támogatás a CNI-adatinfrastruktúrával foglalkozó, „magas rangú kormányzati tisztviselőkből” álló, a fenyegetések figyelemmel kísérésével és a potenciális kockázatok előrejelzésével megbízott, külön erre a célra létrehozott csoport formájában valósul meg. Ez a csoport lesz felelős a vészhelyzeti válaszlépések koordinálásáért is, amennyiben szükségessé válik....

Read more

Az Európai Bizottság aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezményét

„A Bizottság az Európai Unió nevében aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló keretegyezményét. Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke az Európai Unió nevében aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, emberi jogokról, demokráciáról és jogállamiságról szóló keretegyezményét. Erre az Európa Tanács tagállamai igazságügyi minisztereinek Vilniusban (Litvánia) tartott informális konferenciáján került sor. Ez az egyezmény a mesterséges intelligenciáról szóló első jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz. Teljes mértékben összeegyeztethető általában az uniós joggal, és különösen a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabállyal,...

Read more

A magyar uniós elnökség kompromisszumos javaslata nyomán az Európai Unió csatlakozott az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia egyezményéhez

„A mesterséges intelligenciáról szóló egyezmény az Európa Tanács mérföldkőnek számító vívmánya, mivel ez az első olyan jogilag kötelező erejű nemzetközi szerződés, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia emberi jogi vonatkozásait szabályozza és amelyet alapvető jogaink, valamint értékeink tiszteletben tartásának biztosítása érdekében dolgoztak ki. A nemzetközi szerződés nem csak a tárgya miatt jelentős, hanem azért is, mert Európán kívül a világ több országa, például az Egyesült Államok is kifejezte aláírási szándékát, így világszinten hangolja össze a mesterséges intelligencia rendszerek életciklusában végzett tevékenységek szabályozását. Az...

Read more

Egységes uniós jogértelmezés: két bírói fórum előtt?

„Módosult szeptember 1-jével az Európai Unió Bíróságának alapokmánya. A módosítás, szakítva az elmúlt, több mint 70 éves gyakorlattal, lehetővé teszi, hogy bizonyos tárgykörökben október 1-je után többé ne a Bíróság, hanem a Törvényszék adhasson az uniós jog tekintetében kötelező erejű értelmezést. Az Európai Szén- és Acélközösség megalakítása óta egyetlen szerv, mégpedig az Európai Bíróság volt jogosult uniós jogértelmezési kérdésekben dönteni. E hatáskör egészen pontosan az elsődleges és másodlagos jog értelmezésére, illetve a másodlagos jog érvényessége kérdésében való döntésekre terjed ki. A tagállami bíróságok ún....

Read more

A digitális ipar szakmai szervezetei az általános célú MI Gyakorlati Kódexéhez (Code of Practice) való hozzájárulás határidejének meghosszabbítását kérik

„Egy 11 technológiai iparági szövetségből álló csoport arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg a szeptemberi határidőt az általános célú mesterséges intelligencia (General-purpose AI, GPAI) kódexre vonatkozó vélemények benyújtására - derül ki egy csütörtöki (2024. augusztus 8.) levélből. A kódex kulcsfontosságú az Európai Unió mérföldkőnek számító MI-szabályozás (mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabály, MI-jogszabály, AI Act) végrehajtásában. A GPAI-ra (mint például a ChatGPT) vonatkozó követelmények 2025. augusztusától lesznek érvényesek. Amíg az egységesített szabványok nem készülnek el, a cégek a kódex segítségével tudják bizonyítani...

Read more

A civil nyilvántartási eljárások IFORM űrlapjainak bevezetése

„2024. augusztus 6. napjától a civil nyilvántartási eljárások elektronikus űrlapjai már IFORM-ként fognak az ügyfelek rendelkezésére állni. Az iFORM űrlapok a Személyre szabott Ügyintézési Felület (SZÜF  - www.magyarorszag.hu) „Bíróság” menüpontjából érhetőek majd el a kitöltési útmutatókkal és ügyféltájékoztatókkal együtt. Emellett az iFORM űrlapok a birosag.hu oldalról is elérhetőek lesznek az „Nyomtatványok” oldalon az adott űrlapnál elhelyezett SZÜF portálra mutató link segítségével.  Amennyiben az adott űrlap változik a jövőben, a módosulás jelzésére továbbra is a birosag.hu oldalon kerül majd sor. Felhívjuk a figyelmet,...

Read more

700 vállalat szeretne csatlakozni az MI Paktumhoz, hogy felkészüljön az MI-jogszabályra (AI Act)

„Az iparági kötelezettségvállalások idén ősszel válnak hivatalossá Amikor tavaly novemberben először hirdették meg a felhívást, akkor 550 vállalat jelezte érdeklődését. Az Európai Bizottság szóvivője az Euronewsnak elmondta, hogy jelenleg mintegy 700 vállalat mutatott érdeklődést az MI Paktumhoz való csatlakozásra, ennek előkészítő jellegű kötelezettségvállalásai segítenek a vállalkozásoknak felkészülni az MI-jogszabály követelményeire. A paktummal a Bizottság célja, hogy a vállalkozások önkéntes kötelezettségvállalásokkal és az uniós végrehajtó testület MI-hivatala által szervezett műhelytalálkozókon keresztül megosszák egymással ötleteiket, és felkészüljenek az MI-jogszabályra. A mai napon (augusztus 1-jén)...

Read more
Page 5 of 172 1 4 5 6 172