Skip to main content

Találat: jog

Feltörekvők és felforgatók – avagy milyen lesz a holnaputánunk?

„Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézete Mesterséges intelligencia: mit hoz a jövő? címmel rendezett szakmai fórumot május 14-én a John Lukacs Társalgóban. A mesterséges intelligencia (MI) és a kiberbiztonság lassan olyanok lettek, mint a foci: mindenki ért hozzá, anélkül, hogy e témákról mélyebb ismerete lenne. Kevés szó esik ugyanakkor arról, hogy milyen szerep várhat a jövőben a mesterséges intelligenciára” – fogalmazott köszöntőjében Kovács László dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese, a Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője. Ezért fontos, hogy ne csak a jelen, hanem a jövő problémáiba...

Read more

Elindult a megújult E-cég betekintő szolgáltatás

„Az Igazságügyi Minisztérium egy korábban már meghatározott kiemelt célja, hogy a cégnyilvántartási rendszert, az E-cég betekintés szolgáltatást megújítsa, működését biztonságosabbá és még hatékonyabbá tegye. Az E-cég betekintő szolgáltatás újra elindult, immár megújulva áll a felhasználók rendelkezésére. Az elmúlt időszakban több előremutató fejlesztést valósítottunk meg a szolgáltatással kapcsolatban, amelynek célja az ügyfelek által jelzett észrevételek javítása és pótlása, a szolgáltatás minőségének fokozása, valamint működésének stabil alapokra helyezése volt. Ezzel párhuzamosan megvalósult az informatikai infrastruktúra és a működtető környezet korszerűsítése is. A fejlesztést követően,...

Read more

Magyarország közjoga (államjog)

„Szívből ajánlom a kötetet az Államtudományi Klasszikusok sorozatszerkesztőjeként mindenkinek, akit érdekel a magyar alkotmányjog és az alkotmányjog-tudomány. A kötethez Koi Gyula készített rendkívül színvonalas, államtudományi és tudománytörténeti adalékokban gazdag bevezető életrajzi tanulmányt – ennek záró gondolataival köszöntöm az Olvasót: „Nagy Ernő részben a hagyományos közjog szellemében, részben új módszertannal, új dogmatikai szemlélettel, az adott korszak modern áramlatai mentén dolgozta fel a hazai közjog szabályait. A történeti szabályokat csak a megértéshez szükséges mértékig vette figyelembe, ugyanakkor a jogdogmatikai vizsgálódás szabályait érvényesítette, a szabadságjogok...

Read more

Az államtudományok encyklopaediája

„Az Államtudományi Klasszikusok sorozatszerkesztőjeként szívből ajánlom a kötetet mindenkinek, aki az állam tudomány iránt érdeklődik. A kötethez Koi Gyula készített rendkívül színvonalas, államtudományi és tudomány történeti adalékokban gazdag, a kötet keletkezési körülményeit, korabeli tudományos megítélését és tartalmi vonásait ismertető, bevezető életrajzi tanulmányt, amely nagyban segíti a majd’ százötven éve elhunyt nagy tudós munkájának megértését, az abban való eligazodást. A tanulmány záró gondolatával köszöntöm az Olvasót: „A Berlinben 1875-ben elhunyt tudós államtudományi és közjogi munkássága rendkívül jelentős, és a legnagyobb német államtudósok és...

Read more

Újfajta tudás, újfajta hatalom – a mesterséges intelligencia és a személyes adatok védelme

„...Az MI és a vele kapcsolatos társadalmi és gazdasági jelenségek azonban a személyiségi jogok, és ezen belül a személyes adatok védelmét is új kihívások elé állítják, lévén, hogy az MI általi, jellemzően tömegesen végzett adatkezelés számos olyan adatot érint, amely kapcsán, illetve amelyben személyek tömege bír változatos jogokkal és érdekekkel.2 Ennek kapcsán sokan veszélyforrásként tekintenek az MI-re, amely egyben a személyes adatok védelmére is jelentős kockázatokkal bírhat. Vitathatatlan tény azonban, hogy az adatvédelem korábbi évtizedekben kimunkált alapelveinek, alapvető szabályainak és követelményeinek immár...

Read more

A közszolgálati pragmatika egysége és különbsége – Javaslat a közigazgatás személyzeti rendszerének egységes keretszabályozására

„...1.2. A dolgozat célja A dolgozat célja tehát kettős; egyrészt a Kttv. (Ogytv.), Kit., Küt., Riasztv.-Hszt., Ásztv., valamint a NAV szjtv. fontosabb pragmatikaelemeinek összehasonlító elemzésére törekszik, másrészt arra, hogy az összehasonlító elemzésre támaszkodva javaslatot vázoljon fel a közigazgatás személyzeti rendszerének egységes közszolgálati jogi keretszabályozására. 1.3. A dolgozat hipotézisei A dolgozat két alapkérdést vizsgál, és ezek mentén törekszik a következtetések és javaslatok megfogalmazására. a) Egyrészt, a közszolgálatnak létezik egy absztrakt egysége, amely alapján a közszolgálati pragmatika elemei egy egységes elvrendszeren és szabályokon nyugvó,...

Read more

A generatív mesterséges intelligencia szabályozása az MI rendeletben

„Az előző blogbejegyzésemben ígéretet tettem arra, hogy áttekintem a generatív mesterséges intelligenciák (MI), a rendelet szóhasználatában az „általános célú MI modellek” (mint a ChatGPT és a képrajzoló eszközök) szabályozását. Ebben a bejegyzésben – és valószínűleg még néhány ezt követőben – erre teszek kísérletet. Két ok miatt is fontos erről a témáról minél többet beszélni. Az egyik, hogy egy hétköznapi ember számára a legtöbb MI lényegében láthatatlan. Hiába fut tucatnyi gépi tanuláson alapuló algoritmus mondjuk a Facebook használata közben, ezeket nem érzékeljük. A legtöbbünk „a” mesterséges...

Read more

Megjelent a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály (AI Act – AIA) végleges szövege

* 2024. márciusában az Európai Parlament első olvasatban elfogadta az uniós MI-jogszabály (mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály, AI Act - AIA) szövegét. * Ezután jogi szakképzettségű nyelvészek gondozták szöveget, munkájuk eredményeképpen 2024. április 16-án megjelent a javított változat. A helyesbítés különösen a jogszabályi javaslat nyelvi és számozási hibáit javítja. A helyesbítés a javaslatban szereplő hivatkozásokat is módosította annak érdekében, hogy azok a szövegnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele előtt helytállóak legyenek. * Az így elkészült anyagra áldását adta az Európai Parlament...

Read more

Célegyenesben a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály (AI Act – AIA)

„Május 2-3-án fogadhatja el az OECD miniszteri szintű tanácsa az uniós AI Act-hhez, a Mesterséges Intelligencia (MI) európai szabályozásához fűzött ajánlásait. Az Európai Bizottság 3 évvel ezelőtt kezdte meg az MI regulációját. Az európai Mesterséges Intelligencia Iroda várhatóan az EU magyar elnöksége idején kezdi meg működését. Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia törvényét (Artificial Intelligence Act – AI Act) 2024 márciusában fogadta el az Európai Parlament, rendelkezései a következő években fokozatosan, a teljes dokumentum 2026-ban lép majd hatályba. Az eseményeket a Gazdasági Együttműködési...

Read more

Frissítették az OECD MI Alapelveit

„„Az OECD és a partnerországok aktualizálták az OECD AI Principles nevű dokumentumot, azaz az OECD MI Alapelveit. Az Európai Unió csatlakozásával az aláírók száma elérte a 47-et. Az OECD MI Alapelveket eredetileg 2019-ben fogadták el, és 2024 májusában frissítették. Az aláírók közössége az új technológiai és szakpolitikai fejlemények figyelembevételével aktualizálták a dokumentumot, biztosítva, hogy továbbra is szilárdak és a célszerűek maradjanak az Alapelvek. Az Alapelvek iránymutatást nyújtanak a mesterséges intelligencia szereplőinek a megbízható mesterséges intelligencia kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseikhez, és ajánlásokat adnak a...

Read more
Page 8 of 172 1 7 8 9 172