Skip to main content

Találat: közigazgatás: magyar

Élő Laboratóriumok – Agroökológiai Élő Laboratóriumi Inkubátor Program (ÉL-INK) – KAP

„Agroökológiai Élő Laboratóriumok (ÉL) hazai fejlesztését támogató képzési és mentorprogram Az agroökológiai ÉL-ek olyan nyitott innovációs ökoszisztémák, ahol gazdálkodók, kutatók, szakértők, vállalkozások és más érintett szereplők egyenrangú partnerként dolgoznak együtt agroökológiai megoldások közös fejlesztésén, tesztelésén és értékelésén. Az ÉL-ek jellemzően erős helyi beágyazottságra, több szereplő együttműködésére, valamint a gyakorlati tapasztalatok és a tudományos tudás összekapcsolására építenek, valós környezetben tesztelve az agroökológiai átmenetet támogató gyakorlatokat. Ezek a nyitott kutatási közösségek egyre nagyobb szerepet kapnak az uniós agrárkutatási és innovációs keretprogramban, ugyanis az ÉL módszertan az...

Read more

Felfüggeszti a kormány a Poszeidon EKEIDR kötelező kiterjesztését

„Egy hónappal azután, hogy a Tudományos és Technológiai Minisztérium feljelentést tett a Poszeidon EKEIDR rendszer bevezetésével összefüggésben, hivatali visszaélés gyanúja miatt, a rendőrség nyomozást indított. A kormány most felfüggeszti az államigazgatásban központilag előírt elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer, Poszeidon EKEIDR kötelező bevezetését és további kiterjesztését. A kormány első lépésként hatályon kívül helyezi az EKEIDR újabb szervezetekre történő kötelező kiterjesztéséről rendelkező 2237/2025. Korm. határozatot. Ezzel megszűnik az a korábbi előírás, amely a közfeladatot ellátó szervezetek számára 2026. január 1-jei határidővel kötelezővé tette az...

Read more

A klímatörvények tízparancsolata – Nemzetközi jogi és alkotmányjogi minimumkövetelmények az új klímatörvénnyel kapcsolatban

„Az új klímatörvény tartalma nem pusztán politikai döntés kérdése: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi követelmények is meghatározzák, milyen szabályokat kell tartalmaznia. Dr. Sulyok Katalin, a Durham University docense, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára, a civil klímatörvényt kidolgozó jogászi munkacsoport tagja tíz olyan minimumkövetelményt foglal össze, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat. Ezek közé tartoznak a kötelező kibocsátáscsökkentési célok, a karbonköltségvetés, az alkalmazkodás, a természeti tőke védelme, valamint a társadalmi ellenőrzés és a végrehajthatóság garanciái. Szerző: Dr. Sulyok...

Read more

Kevés a bátrabb klímapolitika: az új klímatörvénynek a pénzügyi rendszert is mozgósítania kell

„Egy új klímatörvény nemcsak arról dönt, mennyivel csökkentse Magyarország a kibocsátását, hanem arról is, honnan lesz pénz az ehhez szükséges beruházásokra. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint ehhez a költségvetési szabályoktól a bankokon és az állami pénzügyi intézményeken át egészen a vállalati beruházásokig a teljes finanszírozási rendszert össze kell hangolni a klímacélokkal. A civil klímatörvény-tervezet többek között kiszámíthatóbb állami klímaköltésekkel, éghajlatvédelmi alappal, vállalati átállási tervekkel és a pénzügyi szereplők szorosabb együttműködésével teremtene ehhez kereteket. Szerző: Gyura Gábor,...

Read more

Schiszler István lett az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője

„Schiszler István lett az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője, írja a hvg360. Mint emlékeztetnek, Schiszlert már tavaly októberben az Egészségügyi Minisztérium leendő vezetői között sorolták fel a Tisza Párt szakmai konferenciáján. Az orvosi és mérnökdiplomát is szerzett egészségügyi informatikai szakember korábban a Róbert Károly Magánkórház vezérigazgatója és a Duna Medical Center ügyvezetője is volt, illetve van egy saját vállalkozása, a BI-Logic Üzleti Intelligencia Kft., amely tavaly 205 millió forint árbevétel mellett 79 milliós nyereséggel működött, írja a lap.”...

Read more

1259/2026. (VIII. 14.) Korm. határozat az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz kötelező alkalmazásáról

„A Kormány 1. egyetért azzal, hogy az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz használata kötelező legyen a Közös Agrárpolitikából biztosított támogatások esetében a támogatási kérelmek vizsgálata és a döntések meghozatala során, annak érdekében, hogy a Közös Agrárpolitikából biztosított támogatások a lehető legkevesebb kockázattal, leginkább átlátható módon kerüljenek felhasználásra; 2. felhívja az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert, hogy az 1. melléklet szerinti ütemtervnek megfelelően a) a Nemzeti Irányító Hatóság és a Nemzeti Kifizető Ügynökség útján gondoskodjon az érintett adatoknak az ARACHNE+ kockázatértékelő eszközbe történő folyamatos feltöltéséről,...

Read more

Magyarország hivatalosan is csatlakozott az EU Vidéki Paktumához

„A vidéki térségek jövője több szintű együttműködést, következetes politikai támogatást, stabil, hosszú távú finanszírozást és a helyi közösségek aktív bevonását igényli, ezért Magyarország kormánya hivatalosan is csatlakozott az Európai Unió Vidéki Paktumához (Rural Pact), elkötelezve magát a vidéki térségek 2040-ig szóló hosszú távú jövőképének tíz közös célja mellett. A csatlakozási dokumentumot Dr. Szabó Mátyás a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium vidék- és területfejlesztési államtitkára írta alá Brüsszelben 2026. augusztus 14-én. A 2021-ben elindult Vidéki Paktum egy olyan hivatalos keretrendszer, amely átfogó együttműködési mechanizmusa...

Read more

Korszakváltások a magyar területfejlesztési politikában a rendszerváltástól napjainkig

„ tanulmány célja, hogy azonosítsa a magyar területfejlesztési politika rendszerváltástól napjainkig tartó időszakának elkülönülő szakaszait. Egy komplex elemzési keret került kidolgozásra, amely a hazai szakirodalomban fellelhető korszakolási modellek szintézisén, valamint szakpolitikai dokumentumok és stratégiai anyagok kvalitatív elemzésén alapul. A kidolgozott szempontrendszer integrálja a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének változásait, a fejlesztési források mértékét és struktúráját, a helyi és területi kormányzási szintek szerepváltozását, valamint az Európai Unió regionális fejlesztéspolitikájának irányelveit. Az elemzési keret alapján négy korszak azonosítható: a területi válságkezelés korszaka (1990–1995), az EU-csatlakozásra...

Read more

Ürge-Vorsatz Diána: a hőhullámok miatt át kell alakítani a városainkat

„A városi hőszigetek területének csökkentésével sokat tehetünk azért, hogy a hőhullámokat hosszabb távon is el tudjuk viselni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az CEU professzor, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. Az elmúlt hetekben többször is krízishelyzet volt Magyarországon a hőség miatt, a 40 fokos csúcsok pedig szinte már megszokottá váltak. Ürge-Vorsatz Diána szerint sajnos ez az új normalitás, ráadásul ez nemsokára már a normalitásnak is a hűvösebb része lesz. Jóllehet, ez nem azt jelenti, hogy mostantól...

Read more

Az első száz nap kormányzati eredményei

„Száz nappal ezelőtt a kormány arra vállalkozott, hogy felelős kormányzással egy szabad, működő és emberséges Magyarországot építsen. Olyan országot, ami képes a saját erejéből fordítani a sorsán, ahol az állam az emberekért dolgozik, ahol számíthatunk egymásra, és ahol nem ellenséget látunk abban, aki mást gondol a világról. Ezért dolgoztunk és dolgozunk folyamatosan. Az elmúlt száz nap alatt pedig több mint száz vállalást teljesítettünk, megmutatva, hogy lehet másképp kormányozni Magyarországot. Ezeknek a vállalásoknak mutatjuk be a konkrét eredményeit az eredmenyek.kormany.hu oldalon. Megmutatjuk, mit...

Read more
Page 6 of 1073 1 5 6 7 1 073