Skip to main content

Találat: politika

Az európai zöld megállapodás: Kérdések és válaszok

„Miért van szükség európai zöld megállapodásra? A Bizottság célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. E cél elérése érdekében azonnali fellépésre van szükség. Az európai zöld megállapodás javítani fogja az emberek egészségét és életminőségét, védi természetünket és vadon élő állatainkat, és egészséges bolygót biztosít a következő nemzedékek számára. Új növekedési stratégiát határoz meg egyes, a legfontosabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai problémák közé tartozó kérdések kezelése révén. A környezetre vonatkozó távlati vízió elfogadásával az iparágak és a vállalkozások nagyobb szabályozási bizonyosság mellett...

Read more

Az európai zöld megállapodás felvázolja, hogy miként tehetjük Európát 2050-re az első klímasemleges kontinenssé úgy, hogy egyúttal fellendítjük a gazdaságot, javítjuk az emberek egészségét és életminőségét, ápoljuk a környezetet, és senkiről sem feledkezzünk meg

„Az Európai Bizottság a mai napon bemutatta az európai zöld megállapodást, amely nem más, mint egy ütemterv, amely mentén az Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolunk, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá tesszük. Ursula von der Leyen elnök így nyilatkozott: „Az európai zöld megállapodás az új növekedési stratégiánk. Olyan növekedésre törekszünk, amely többet ad, mint amennyit elvesz. Az új stratégia kijelöli számunkra az utat, hogy miként alakítsuk át életmódunkat, munkamódszereinket,...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 9.

Az orosz trollok jelentette fenyegetés: lehet, hogy eddig mindenki csak a levegőbe beszélt Több mint meglepő következtetésekkel szolgál az Amerikai Tudományos Akadémia Közleményeiben a napokban publikált tanulmány. A Duke Egyetem jelentős szakmai műhelyében, az ún. Polarization Lab-ban dolgozó kutatók átfogó kutatási programot indítottak, bevonva a Noth Carolina Egyetemen, a Koppenhágai Egyetemen, valamint az elitközpontnak számító Stanford Közpolitikai Intézetében dolgozó számos kollégájukat annak vizsgálatára, hogy az orosz internetes beavatkozók, közkeletű nevükön trollok hogyan, mi módon befolyásolták az amerikai politikai közvélemény alakulását. Pontosabban, elsőként...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 2.

Kínáé a világ legnagyobb diplomáciai hálózata Kína maga mögé utasította az Egyesült Államokat. A nemzetközi kapcsolatok tekintélyes kutatója, az ausztrál Lowy Intézet napokban közzétett Global Diplomacy Index-e nem okoz nagy meglepetést azoknak, akik szorosabban figyelik a globális hatalmi átrendeződéseket. Immár nem az Amerikai Egyesült Államok a világ egyes számú diplomáciai nagyhatalma, hanem a mind gyorsabban emelkedő rivális, a Kínai Népköztársaság. Legalábbis, ami a külképviseletek, külföldön működő közdiplomáciai intézmények, háttérszervezetek nemzetközi hálózatát illeti. A digitalizációval átalakuló külügyi szervezetrendszer ma már az online terekben...

Read more

Korszerű helyi közigazgatás: technológia-vezérelt megoldások helyett az adott helyi társadalmi és gazdasági folyamatokat egységben kezelő digitális ökoszisztéma

„Az urbanizáció eredményeképpen egyre elemibb erővel jelennek meg a nyomasztó (választói) igények a fejlesztések, illetve az innovációk iránt. Mind feszítőbb a probléma, hogy növekvő népességű és elöregedő társadalmak és életfeltételeikért aggódó helyi közösségek szolgáltatásigényét és szükségleteit kell kielégíteni, csökkenő termelékenységi mutatók és költségvetési források mellett. Ugyanez a nyomás a vidékre is ránehezedik az elvándorlás miatt keletkezett méretgazdaságossági torzulások és a közösségi életminták töredezettsége okán. A politika, a technológiát szolgáltató ipar és a társadalmak is erőltetett útkeresésben vannak. Globalizáció ide vagy oda, az...

Read more

A Diplomácia Napját ünnepelték az NKE-n

„„A diplomácia nemcsak egy gyönyörű hivatás, hanem egyfajta életminőséget, életstílust is jelent” – fogalmazott Smuk Péter, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja a magyar diplomácia napja alkalmából rendezett konferencián. A magyar kormányzat 2012-ben döntött úgy, hogy ennek a napnak a megünneplésére november 19-ét jelöli ki. A szimbolikus dátum egyben kifejezi a múltat és a jelent: egyrészt az 1335-ös visegrádi királytalálkozóra utal, másrészt pedig a rendszerváltozás után beindított visegrádi együttműködés jelentőségére. „Kultúránk vallási és világi hagyományai, legjobb elméink és művészeink törekvései mindig...

Read more

Milyen a lakható város?

„25. alkalommal rendezte meg a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) az Országos Urbanisztikai Konferenciát. Az idei évben a konferencia kiemelt témáját a lakhatás, a lakásállomány helyzete jelentette. A délutáni szekciók egyikét a Lechner Tudásközpontban működő URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont szervezte és vezette le. Az ezt választók színes képet kaptak a lakhatással kapcsolatos EU-s szakpolitikák áttekintésétől nemzetközi gyakorlatokig és jó példákig. A MUT elnöke, Salamin Géza megnyitójában utalt arra, hogy a lakáspiac jelentős változásban, növekedésben van, azonban a kiegyensúlyozott társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 4.

Soft Power 30: Magyarország lejjebb csúszott a békés érdekérvényesítés nemzetközi erősorában A múlt héten napvilágot látott a 2019. évi Soft Power 30 index. A Portland globális stratégiai kommunikációs tanácsadó cég és az USC Center on Public Diplomacy amerikai egyetemi kutatóhely közös munkájával kidolgozott mérőrendszer a modern közdiplomácia eredményességét hivatott visszajelezni. Azt tehát, hogy az egyes államok milyen hatásfokkal képesek nemzeti céljaikat, értékeiket kivetíteni a nemzetközi térbe – méghozzá békés eszközökkel. Mondhatjuk úgy is: ez a mérőrendszer, és a segítségével felállított ország rangsor...

Read more

Innováció a vállalati versenyképesség és a növekedés szolgálatában – Magyarország helyzete és jövőképe (konferencia)

„Kezdete: 2019. november 20. 10:00 - Vége: 2019. november 20. 17:00 Szent II. János Pál terem Schumpeter (1934) szerint a gazdasági növekedés kulcsszereplője az innovatív vállalkozó, aki a nagyobb nyereség elérése érdekében a termelési tényezők mindig újabb kombinációit keresi és alakítja ki. Az innováció akkor tud tehát a leghatékonyabban hozzájárulni az ország fejlődéséhez, ha annak kezdeményezője, megvalósítója és alkalmazója a vállalati szféra, illetve a vállalkozó maga. A piaci ösztönzőkön túl különböző szakpolitikai lépésekkel, jogszabályi, adózási könnyítésekkel is erősíthetők a vállalkozók innovatív törekvései....

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. október 28.

Katalónia: a demokrácia technológia hátán érkező szökőárja Katalónia, a nyugati világ egyik vezető hatalmának számító Spanyolország autonóm tartománya megint forrong – és az események alakításában a technológia megint komoly szerepet játszik. Éppen, mint két éve. Még emlékszünk jól: 2017 októberében, szinte napra pontosan két esztendővel ezelőtt az autonóm katalán törvényhozás népszavazást írt ki a tartomány függetlenségéről. A referendum megrendezését a spanyol központi kormány (és az Alkotmánybíróság) illegálisnak minősítette, és fellépett a szervezők ellen. A függetlenséget (értsd: a Spanyolországtól való elszakadást) pártoló politikai...

Read more
Page 182 of 201 1 181 182 183 201