Találat: politika

„Az ENSZ elektronikus kormányzati felmérését kétévente készíti el a Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya. Ez az egyetlen olyan jelentés a világon, amely az ENSZ valamennyi tagállamának e-kormányzati fejlettségi állapotát értékeli. A felmérés eszközként szolgál a döntéshozók számára, hogy meghatározzák az e-kormányzás területén meglévő erősségeiket és kihívásaikat, és hogy iránymutatást adjanak az e-kormányzati politikák és stratégiák kialakításához. A kiadvány emellett rávilágít az e-kormányzás kialakulóban lévő trendjeire, problémáira és innovatív gyakorlataira, valamint az e-kormányzás fejlesztésének kihívásaira és lehetőségeire. Minden egyes fejezet elemzi a felmérés...

Európai Unió

A digitális óriásvállalatok lazítani szeretnék az uniós MI-szabályozás szigorát

1

„A nagy tech-vállalatok arról győzködik az Európai Uniót, kezeljék képlékenyen a mesterséges intelligencia szabályozását. Ezzel a globális mamutoknak nem kell akkora gondot fordítaniuk az átláthatóságra, és akár milliárdos nagyságrendű bírságokat is megúszhatnának. Az Európai Unió idén májusban fogadta el az MI-ről szóló törvényt, a technológiát szabályozó első, átfogó szabályrendszert. Amíg a törvényt kísérő gyakorlati kódexet nem véglegesítik, nem világos, mennyire szigorúan fogják betartatni az „általános célú” MI rendszerek szabályait. Nem világos még az sem, hány szerzői jogi perrel és több milliárd dolláros...

fenntartható fejlődés

Az igazságos (alacsony szén-dioxid-kibocsátású) átállás meghatározása

„Az éghajlatváltozás élénk vitát váltott ki a társadalmi-gazdasági kockázatokról, és felkeltette a tudományos körök és a politikai döntéshozók figyelmét. Bár széles körben elterjedt az az érv, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmenetnek társadalmilag igazságosnak kell lennie, továbbra sem határozták meg kellőképpen azokat a pontos kritériumokat, amelyeknek a politikáknak meg kell felelniük ahhoz, hogy általánosan elfogadottan „igazságosnak” minősüljenek. Ennek a hiányosságnak a pótlására az osztó igazságosság (distributive justice) vonatkozó elméleteire támaszkodunk, amelyek szerint az egyenlő felelősségnek egyenlő eredményekhez kell vezetnie. Definíciónk szerint az igazságos...

Európai Unió

Miért nem lenne elég a technológiai fejlődés és a befektetések megsokszorozása?

„Az Európai Központi Bank volt elnöke nyilvánosságra hozta jelentését, amely szerint leginkább a közös adósság növelésével és a technológiai fejlesztésekkel oldaná meg az EU versenyképességi problémáit. Múlt héten hozták nyilvánosságra Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövője” című jelentését, amelyben egyrészt szembenéz az EU jelenlegi kihívásaival, másrészt javaslatokat tesz azok korrigálására. A Draghi-jelentés több ágazati politikát is vizsgál, például a digitalizációt és a fejlett technológiákat, a félvezetőket, az autóipart és az energiaigényes iparágakat, de megemlíti, hogy az Ukrajna elleni agressziót követően a viszonylag olcsó...

Európai Unió

A francia–német tengely fokozatos gyengülése az Európai Unión belül

„Hónapról hónapra, választásról választásra egyre kézzelfoghatóbbá válik az Európai Unió két alapító államának a gyengülése. A két pillér belpolitikai válsága értelemszerűen egész Európára kihat, hiszen átrendezheti annak erőviszonyait. A tíz napja közzétett Draghi-jelentés a kontinens lassú agóniáját vizionálja. De Németország és Franciaország jelenlegi legyengült belpolitikai helyzete nehezen teheti lehetővé a szükséges „radikális, konkrét és sürgős” változásokat. Logikusan merül fel tehát a kérdés: ki állhat majd a „Super Mario”-nak titulált, az Euro 2012-es mentőhadjáratát sikerre vivő olasz bankár által előírt elengedhetetlen reformhadjárat élére?...

Európai Unió

Magyarország tölti be a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület (AI Board) levezető elnöki tisztségét

1

„Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között. Jelenleg az Unió összes tagállama célzottan készül a Rendelet gyakorlati alkalmazására, ugyanis a rendelkezések nagy többségét a tagállami felkészülési feladatokra szabott kétéves időszakot követően, 2026-tól kell majd alkalmazni. A felkészülés az EU egésze számára kihívást és egyben feladatot is jelent, hisz az MI Rendelet a témát érintő első szabályozásként nem...

gazdaság

A digitális gazdaság a magyar bruttó hozzáadott érték ötödét adja

„A digitális gazdaság a magyar bruttó hozzáadott érték (GVA) 18%-át adja, a szektor foglalkoztatási súlya pedig az előző kutatás óta több mint negyedével nőtt, így a digitális gazdaság összesen mintegy 935 ezer munkavállalónak biztosított közvetlen vagy közvetett megélhetést 2022-ben, ami a magyar foglalkoztatottak 19,9%-át jelenti – derül ki abból a kutatásból, amely az IVSZ és a Századvég együttműködésében a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült 2024 nyarán. A kutatás kiemelte továbbá, hogy egy technológiavezérelt fejlődési pálya megvalósulása további erőteljes lökést adhat a digitális gazdaságnak,...

Európai Unió

Európa versenyképességi agóniája

„Az Európai Unió súlyos lemaradásban van már nemcsak az USA-hoz képest, hanem a kínai gazdasággal szemben is. A XXI. század nemcsak a feldolgozóipari költséghatékonyság tekintetében súlyos a hátrány, hanem a modern technológiákra való felkészültségben is. Az egymással kommunikáló gépek (internet of things), a mesterséges intelligencia és a nagy kapacitású adattárolás és -feldolgozás terén jelentős az európai cégek felkészületlensége. Szeptember közepén jelent meg a Draghi-jelentés, amely Az európai versenyképesség jövője címet viseli, és igen súlyos strukturális problémákat tár fel, miközben a megoldások terén...

gazdaság

Nincs több pénz, 130 határozatot vizsgált felül a kormány

„Nagyon sok korábbi beruházást érint a mostani döntés, ezek határozatai egy fontos ponttal egészültek ki. Megjelent csütörtök este a Magyar Közlönyben a kormány határozata saját kormányhatározatai felülvizsgálatáról. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt döntés 130 módosítást jelent - írja a 24.hu. Az esetek többségében a korábbi fejlesztésekről, beruházásokról szóló határozatok egyetlen ponttal egészülnek ki, éspedig azzal, hogy azokhoz a kormány szerint további központi költségvetési többletforrást nem kell biztosítani. Ez többek között érinti a Széchenyi lánchíd, a Váralagút, és az ezekhez kapcsolódó közterületek...

energia

Egy spanyol klímaszakértő kapta az Európai Bizottságban talán a legbefolyásosabb posztot