Skip to main content

Találat: szakirodalom

Térségek növekedése és fejlődése: egészségipari és tudásalapú fejlesztési stratégiák

„Előszó I. Az egészségipar lehetséges szerepe a térségek fejlődésében Lengyel Imre: Az intelligens szakosodási stratégiák alapjai, különös tekintettel az egészségiparra Nagy Benedek. A gyógyszeripar fejlődése az Európai Unió különböző országcsoportjaiban Kotosz Balázs – Lengyel Imre: A humán erőforrások és azon belül az egészségügy szerepe a visegrádi országok régióinak gazdasági növekedésében Szakálné Kanó Izabella: Az egészségipari tevékenységek térbeli eloszlása Magyarországon Elekes Zoltán: Az egészségipari exporthoz kapcsolódó termékek feltérképezése a hazai megyékben a terméktér eszközével Lukovics Miklós – Udvari Beáta: Felelősségteljes innováció tágan értelmezett...

Részletek

Digitális átalakulás és fenntarthatóság

„A cikk a technológiai fejlődés környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak örökzöld kérdését helyezi nagyító alá a digitális átalakulás – vagyis az új műszaki-gazdasági paradigmát ígérő technológiai változások – szempontjából. A szakirodalom szisztematikus feltérképezésével számba veszi a digitális átalakulás környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásait, a technológiaoptimista környezetgazdászok és a pesszimista ökológiai közgazdászok érveit, arra a kérdésre keresve a választ, hogy valóban paradigmaváltást jelent-e a digitális átalakulás a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Megállapítja, hogy bár az új technológiák segítségével nagyobbat léptünk előre, mint valaha, a környezeti fenntarthatóság...

Részletek

McKinsey: a mesterséges intelligencia korának ígéretei és kihívásai, a sikeres megvalósítás feltételei

„A mesterséges intelligencia (MI) fogalmát 1956-ban alkották meg az Egyesült Államokban egy szakmai konferencián, de közel hatvan évig nem történt jelentős előrelépés e területen. Mint a McKinsey saját oldalán megjelent elemzése rámutat: az elmúlt években véget ért az a korszak, amelyben a mesterséges intelligencia aktuális eredményei által keltett túlzott várakozások periódusait a csalódottság („MI-tél”) szakaszai követték. Az olyan MI-megoldások, mint az arcfelismerés, a fordítóprogramok vagy a gépi asszisztencia minden korábbi várakozást meghaladó mértékben terjednek. Az MI szektorokon átívelő hatással erősíti a gazdasági...

Részletek

A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai

„A társadalom alrendszerei – így a közigazgatás is – egyre több terület kölcsönhatásának köszönhetően dinamikusan változnak. E kölcsönhatások nagy amplitúdójú hullámokat vernek, és évtizedes, évszázados beidegződéseket, működési rutinokat, törvényszerűségeket borítanak fel. Napjainkban a digitális jelenségek írják át a közigazgatás fejlesztésének hangsúlyos pontjait, és miután e jelenségek országonként eltérő mértékben érvényesülnek, léteznek hazánkra jellemző specifikumok és hangsúlyos területek is. E kötet szerzői kísérletet tesznek a közigazgatás szerepének megtalálására a digitális ökoszisztémában, ahol például a nyílt kormányzás vagy akár a tudáskormányzás egyre hihetőbb és...

Részletek

Önkormányzati HR. Az önkormányzat humán erőforrásai

„Az élhető település elképzelhetetlen önkormányzás nélkül, és a sikeres önkormányzat sem létezhet széles körű, tartalmi és folyamatosan megújuló együttműködési háló nélkül. Magyarország – minden nehézsége, kiszámíthatatlansága, területi különbözősége, egyensúlytalansága, igazságtalansága ellenére – számtalan jó példával, jó gyakorlattal rendelkezik, amelyek ösztönzőleg hatnak mindazok számára, akik hisznek a közösségteremtésben és a közösségvezérelt helyi fejlesztésekben. A témában az elmúlt évtizedekben sokféle sikeres és kudarcot vallott kísérlet, kezdeményezés volt, elsődlegesen a környezetvédelem, a kultúra és a vidékfejlesztés területén. Nagyon sok – zömében kisebb – településen jöttek...

Részletek

Termék- és folyamatinnováció a nyílt adatgazdálkodásban – amerikai városok eredményei

„A Government Information Quarterly legutóbbi számában megjelent „Open data outcomes U.S. cities between product and process innovation” című elemzés az Egyesült Államok nyílt adatgazdálkodás terén élenjáró városainak tapasztalatait veszi számba az elért eredmények alapján. Mint a szerzők rámutatnak, a szakirodalomban a nyílt adatgazdálkodás egyik széles körben elfogadott állítása, egyben a nyílt adatgazdálkodásért küzdő civil szervezetek egyik fő érve az, hogy ez a fajta gyakorlat – mintegy annak eredményeként – erősíti a polgárok elkötelezettségét és részvételi aktivitását, valamint javítja a döntéshozatal és a...

Részletek

„A jó önkormányzás mérése és értékelése című műhely- és vitakonferencia” – (beszámoló)

„„Szükséges, hogy segítsük az önkormányzatokat, hogy mérni tudják magukat a kiválóság mércéjével”- fogalmazott Gáspár Mátyás, a Jó helyi önkormányzás kutatóműhely kutatási koordinátora. A jó önkormányzás mérése és értékelése című műhely- és vitakonferencián a kutatók kutatási területenként beszámoltak a főbb eredményeikről, megállapításaikról, valamint vitakérdések megválaszolására is sort kerítettek. „Az általunk végzett önkormányzati kutatás az NKE-n eddig is kialakult Jó Állam indikátoraira asszociált”- mondta Tózsa István. A kutatóműhely vezetője felsorolta, hogy a Jó Állam Jelentés nyolc indikátora a biztonság, a bizalom, a közösségi jólét,...

Részletek

Az IKT és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggései

„Az iskola, az oktatás eredeti szerepével ellentétben a diákok társadalmi hátteréből fakadó hátrányokat kevéssé tudja csökkenteni, sőt inkább megerősíti a meglévő különbségeket, és újakat teremt. Az iskolában nyújtott teljesítmény, az érdemjegyek sok esetben a tanuló családi hátterének – amely magában foglalja a szülők iskolai végzettségét, foglalkozási státuszát, a család gazdasági helyzetét és kulturális körülményeit – lenyomatát képezik. Nagy nemzetközi felmérések (például PISA) is alátámasztják, hogy Magyarországon igen erős az összefüggés az iskolai teljesítmény és a családi háttér között. Az utóbbi években az...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. október 29.

A NATO digitális narratívája: értékek helyett inkább pragmatizmus? Az e-diplomáciáról szóló hírekben manapság az egyik leggyakrabban visszaköszönő bűvszó a „narratíva”. Most megint itt van, és ideje valamit kezdenünk vele! Ugyanis, biztosan állítható, hogy ez a kifejezés az egyik leginkább zavarba ejtő terminus, amivel manapság összeakadhatunk! Nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy mit jelent, de szabatos, definíciószerű meghatározásra mégsem bukkan az ember soha. Az Oxfordi Digitális Diplomácia Műhely kutatója, Ilan Manor most kísérletet tesz a meghatározásra: az ő értelmezésében a narratíva történet, de persze azért...

Részletek

A tervezési gondolkodásmód alkalmazása a közszolgáltatásokban

„Az IBM kormányzati ügyekért felelős kutatóközpontja (IBM Center for The Business of Government) kutatási eredményeket összefoglaló elemzést tett közzé arról, hogy miképpen lehet a tervezési gondolkozásmód (design thinking) módszertanát alkalmazni a közszféra szervei által nyújtott szolgáltatások fejlesztésére. A fejlesztési szükségleteket nagymértékben meghatározza, hogy a technológiai fejlődés gyorsulása alapvetően változtatja meg a polgárok elvárásait a közszolgáltatásokkal szemben. Az igények dinamikus változásával az állami szervek kénytelenek újragondolni, milyen innovációval, működéssel és elkötelezettséggel válaszoljanak a kihívásokra. Ebben segít a tervezési gondolkodásmód módszertana, ami az innováció...

Részletek
Page 102 of 219 1 101 102 103 219