Skip to main content

Találat: szakirodalom

A nagyobb állami ráfordítások nem jártak együtt javuló innovációs teljesítménnyel

„Július 8-án jelent meg az EU új Innovációs Teljesítménytáblája (Innovation Scoreboard 2024). Magyarország pozíciója nem változott, továbbra is a 21. helyen vagyunk. A rangsort Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia vezeti. Ausztria a 6., Csehország a 15., Lengyelország a 23. és Szlovákia a 24. helyen van. A tanulmány az összesített pozíciót 4 nagyobb területen és az azokhoz tartozó 12 részterületen, összesen 32 mutató segítségével vizsgálja. Az idén először a tagországokon kívül az elemzés további 12 európai országra is kiterjedt. Ezek Albánia, Bosznia-Hercegovina, Ízland,...

Read more

A mesterséges intelligencia alkalmazási területei a számvitelben

„A mesterséges intelligencia mint hívószó egyre gyakrabban jelenik meg az élet minden területén. Leggyakrabban abban a kontextusban találkozunk vele, hogy a mesterséges intelligencia megszüntethet-e egyes szakmákat. Jelen tanulmányunkban más oldalról vizsgáljuk meg a témát, és a fókuszba egyrészt a mesterséges intelligencia használatához szükséges üzleti oldali paradigmaváltást állítjuk, másrészt megvizsgáljuk a mesterséges intelligencia – ennél pontosabb szóhasználattal a gépi tanulás (machine learning, ML) és a mélytanulás (deep learning, DL) – egyes fontosabb területeinek helyét és szerepét a számviteli munkában. Ez a megközelítés azért...

Read more

A norvég közszféra digitális átalakulása

„Bár Norvégia az OECD-országok között vezető szerepet tölt be a digitális kormányzat terén - az OECD 2023-as digitális kormányzati indexében a 4. helyet foglalja el -, a digitalizáció révén még mindig van lehetőség a norvég közszféra hatékonyságának, eredményességének és innovációjának javítására. A jelentés áttekinti Norvégia digitalizációs erőfeszítéseit a 2017-es OECD digitális kormányzati felülvizsgálat óta, és ajánlásokat fogalmaz meg a kormányzat számára a digitális átalakulás új stratégiájának kidolgozásához. Nyolc területet vizsgál meg, a digitális kormányzástól és a digitális kormányzati beruházásoktól kezdve a mesterséges...

Read more

Európai innovációs eredménytábla 2024

„Ez a tanulmány az Európai Innovációs Eredménytábla 2024-es kiadásának eredményeit tartalmazza. A 2001 óta évente közzétett Európai Innovációs Eredménytábla (European Innovation Scoreboard, EIS) összehasonlító értékelést nyújt az uniós tagállamok, a szomszédos európai országok és a kiválasztott harmadik országok (globális versenytársak) kutatási és innovációs (K+I) teljesítményéről. Segít az érdekelt feleknek felmérni azokat a területeket, amelyekre az innovációs teljesítmény fokozása érdekében erőfeszítéseiket összpontosítaniuk kell, figyelembe véve a nemzeti társadalmi-gazdasági környezetet (amelyet az eredmények értelmezését segítő kiegészítő strukturális mutatók sora rögzít). Az EIS eredményei segíthetnek...

Read more

Mesterséges intelligencia, adatkormányzás és adatvédelem: Szinergiák és nemzetközi együttműködési területek

„A mesterséges intelligencia rohamos technológiai fejlődése, különösen a generatív mesterséges intelligencia térnyerése számos adatkezelési és adatvédelmi kérdést vetett fel. A mesterséges intelligenciával és az adatvédelemmel foglalkozó közösségek azonban gyakran egymástól függetlenül kezelik ezeket a kérdéseket, a megközelítések pedig joghatóságonként és jogrendszerenként eltérőek. Ezek az elszigeteltségek félreértésekhez vezethetnek, bonyolultabbá tehetik a szabályozási megfelelés és a végrehajtás folyamatát, és megakadályozzák a közös pontok kihasználását. A jelentés a mesterséges intelligencia-fejlesztésekből eredő adatvédelmi kockázatokra és lehetőségekre összpontosít. Az OECD adatvédelmi iránymutatásaiban meghatározott elveket az OECD mesterséges...

Read more

A digitális társadalom, digitális kormányzat 2023-ban, magyarországi helyzetkép (KSH)

„Magyarországon a háztartások és magánszemélyek infokommunikációseszköz-használata a főbb mutatók többségében 2023-ban nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A háztartások 93%-a rendelkezett széles sávú internet-hozzáféréssel, a 16–74 éves lakosság 88%-a pedig naponta használta a világhálót. A digitális társadalom másik szegmensében, a közigazgatási szervezeteknél is emelkedett az IKT-eszközök használata, az államigazgatási és az önkormányzati intézmények közötti digitális különbség tovább csökkent. Archívum, korábbi évek” Forrás: Helyzetkép, 2023 – Digitális társadalom; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. július 1. Digitális társadalom (részletes adatok, táblázatok, grafikonok)

Read more

A digitális gazdaság 2023-ban, magyarországi helyzetkép (KSH)

„Helyzetkép, 2023 – Digitális gazdaság 2023-ban hazánkban a helyhez kötött internet-előfizetések száma megközelítette a 3,6 milliót, 1,3%-kal meghaladva az egy évvel korábbit. A bővülést az optikai csoport 12%-os növekedése határozta meg. A letöltési adatforgalom 25, a feltöltési 6,0%-kal emelkedett, így mindkettő újabb rekordot ért el. A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma – az előző évek bővülését folytatva – 2023 végén megközelítette a 14,2 milliót. Archívum, korábbi évek” Forrás: Helyzetkép, 2023 – Digitális gazdaság; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. június...

Read more

Segíthet a közszféra az „elfojtott” innováción?

„Mindannyian érezhetjük: történt valami a globális gazdasággal. Valami, ami megfosztotta a bizalomtól és a bátorságtól, ehelyett pedig elhatalmasodott rajta a változástól, az ismeretlentől való félelem. A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent angol nyelvű gazdasági szakkönyv azt vizsgálja, miért érezzük úgy, hogy szinte teljesen eltűnt az innovációk dinamizmusa a fejlett országok társadalmi-gazdasági ökoszisztémájából, illetve hogyan tudna segíteni a közszféra ezen a gondon. A 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság óta napjaink gazdaságait a folyamatos válságkezelés hatja át. Ezt a 2019-es vírusjárvány sem írta...

Read more

Kalauz az EU kiberbiztonsági politikai ökoszisztémájához. A jogszabályok, szakpolitikák és szereplők átfogó áttekintése

„Az EU kiberbiztonsági politikája fejlődésének mellékhatásaként az uniós kiberbiztonsági politika ökoszisztémájában való tájékozódás, nyomon követés és navigálás egyre összetettebbé vált - mind a köz- és magánszektor politikai és döntéshozói, mind más érdekelt felek, például a civil társadalom és a tudományos élet számára...a szakpolitikai és szereplői környezet áttekintése alapvető előfeltétele a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogszabályok és szakpolitikák hatékony végrehajtásának és alkalmazásának, valamint az intelligens, strukturált és fenntartható kiberbiztonsági politika kialakításának mind uniós, mind tagállami szinten... Mivel az EU kiberbiztonsági politikájáról nincs nyilvánosan elérhető átfogó...

Read more

Új perspektívák a kiberbiztonság mérésére

„A kiberbiztonság különböző aspektusainak országonkénti mérése kihívást jelent, részben azért, mert a kiberbiztonsági ökoszisztéma szereplőit gyakran nem ösztönzik a kulcsfontosságú adatok megosztására. Ugyanakkor az embereknek, cégeknek és kormányoknak biztonságban kell érezniük magukat ahhoz, hogy online kommunikálhassanak és internetalapú szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Ez a statisztikai jelentés áttekintést nyújt arról, hogy a kiberbiztonságot hogyan mérik különböző adatforrásokból és különböző módszertani megközelítésekkel. A jelentés a mérési megfontolások ellenőrző listájával kezdődik, majd a hivatalos és nem hivatalos forrásokból származó meglévő adatokat tárgyalja, és meghatározza, hogy az...

Read more
Page 11 of 223 1 10 11 12 223