Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az immerzív technológiákra vonatkozó nemzeti stratégiák és szakpolitikák áttekintése

„Az immerzív technológiák – ideértve a kiterjesztett valóságot (AR), a virtuális valóságot (VR), a kevert valóságot (MR), a digitális ikreket és a virtuális világokat – egyre inkább átalakítják azt, ahogyan az egyének, a vállalatok és a közintézmények a digitális tartalmakkal kapcsolatba lépnek. Jelentős lehetőségeket kínálnak olyan ágazatokban, mint az egészségügy, az oktatás, a feldolgozóipar és a kultúra. Növekvő társadalmi és gazdasági jelentőségük ellenére az immerzív technológiákra specifikusan irányuló szakpolitika-alkotás jelenleg még viszonylag kezdeti stádiumban van, és töredezett képet mutat. Ez a tanulmány...

Read more

Az MI lehetséges 2030-ig tartó fejlődési irányainak feltérképezése

„A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt években gyorsan fejlődött, és a rendszerek képességei egyre növekednek. Ez a tanulmány szakértői és bizonyítékokon alapuló forgatókönyveket mutat be arra vonatkozóan, hogyan haladhat előre az MI 2030-ig. Figyelembe veszi az MI legújabb trendjeit, valamint az MI 2030-ig tartó előrehaladását övező kulcsfontosságú bizonytalanságokat. A jelenlegi bizonyítékok alapján 2030-ig négy, tág értelemben vett forgatókönyv-osztály egyaránt reális: a fejlődés megtorpanása, a fejlődés lassulása, a fejlődés folytatódása, illetve a fejlődés felgyorsulása. Ez arra utal, hogy 2030-ra az MI fejlődése egy...

Read more

A globális MI-kormányzás architektúrái: a technológiai változástól az emberi döntésig

„Ahogy a mesterséges intelligencia (MI) rendszerek egyre nagyobb képességekre tesznek szert, a világ ráébred e technológia globális tétjére. Az MI hatásait gyakran úgy mutatják be, mint a technológiai változás megfékezhetetlen hullámát. A pályája azonban nincs előre elrendelve — a kormányzása emberi döntés kérdése, és azon múlik, hogy léteznek-e hatékony, koherens, valamint az MI saját felforgató hatásaival szemben is ellenálló globális intézmények. Az államok és a nemzetközi intézmények ma egyre növekvő nyomással szembesülnek, hogy kezeljék az MI hatásait és kockázatait. Hogyan kormányozhatják ezt...

Read more

A területi reziliencia átfogó koncepciója, szakpolitikai alkalmazásai és lehetőségei

„Lezárult a HÉTFA Kutatóintézet által koordinált ESPON TERRES (Territorialising Resilience: Transforming Europe for an Age of Crisis) kutatási projekt, aminek megvalósításában kollégáink mellett a Nordregio, a Politecnico di Torino, az ARUP és az Mcrit kutatói vettek részt. Az elmúlt években a „reziliencia” fogalma erősen beágyazódott az Európai Unió (EU) szakpolitikai diskurzusába, különösen a COVID-19-járvány, az ukrajnai háború és az éghajlatváltozás kapcsán. Ennek ellenére továbbra sem alakult ki közös megegyezés a kifejezés tényleges jelentéséről, területi kormányzási gyakorlatban való alkalmazásáról. Az ESPON TERRES projekt...

Read more

Az MI-re felkészült közszolgálati munkaerő kialakítása – következmények és stratégiák

„* Az MI alkalmazása javíthatja a közszféra hatékonyságát és a szolgáltatások minőségét azzal, hogy támogatja és felgyorsítja az adminisztratív és háttérfeladatokat. * A közigazgatási szervezetekben fontos a belső MI-képességek kiépítése annak érdekében, hogy biztosítható legyen a megfelelés, az elszámoltathatóság, valamint az MI-eszközök hatékony használata a szervezeti célok eléréséhez. * Az intézményeknek proaktív és robusztus MI-irányítási keretrendszerre van szükségük a jelentős kockázatok megelőzésére, ideértve a munkatársak által használt generatív MI-eszközökhöz kapcsolódó kockázatokat is. * Az MI bevezetése meg fogja változtatni a munkafolyamatokat és...

Read more

Bevált gyakorlatok gyűjteménye az MI emberközpontú fejlesztéséhez és alkalmazásához a munka világában

„Az MI átalakító technológia, amely képes átformálni a munkaköröket, a munkahelyeket és a munkavállalók életét. A bevált gyakorlatok e gyűjteménye a G7 Foglalkoztatási Munkacsoportja keretében készült el Kanada 2025. évi G7-elnöksége alatt, a G7-országok és a kapcsolódó érdekcsoportok hozzájárulásával és bevonásával. A gyűjtemény támogatja a G7 vezetőinek nyilatkozatát, melynek címe „MI a jólétért” (AI for Prosperity), amelyet 2025 júniusában Kananaskisban fogadtak el, és amely kiemelte az ellenállóképes jövőbeli munkaerő kialakításának, valamint a munkavállalóknak a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó átmenetekre való felkészítésének szükségességét....

Read more

Az európai villamosenergia-termelés és -kereslet 2025-ben

„Az Ember energetikai agytröszt által most kiadott European Electricity Review 2026 a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban. Ez az Ember által az uniós villamosenergia-szektorról készített tizedik éves jelentés. 2025-ben először fordult elő, hogy az Európai Unióban a szél- és napenergia több áramot termelt, mint az összes fosszilis forrás együtt. A szél- és napenergia már az EU villamosenergia-termelésének...

Read more

Nagy változások Budapest körül

„Nyolc agglomerációs város válik központi településsé a főváros körül a Budapesti Corvinus Egyetem tanulmánya szerint. Az egyetem közleményében kiemelte: Váctól Diósdig, Szentendrétől Gödöllőig nyolc központ formálódik, a délkeleti rész városiasodása viszont egyelőre elmarad a fővárosi agglomerációban. A kutatók szerint a centrumok képződésében az autópályák elérhetősége sokkal fontosabb, mint a vasúti összeköttetéseké. A Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója, Kocsis János Balázs és Varga Virág a budapesti nagyvárosi térség 203 települését vizsgálta a régióban játszott szerepük alapján, eredményeiket a Journal of Urban Affairs folyóiratban...

Read more

Hogyan igazodjunk el a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait övező zajban?

„Az írás a szakirodalom kritikai elemzésével és anekdotikus példákkal mutatja be a mesterséges intelligencia (MI) munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékelését nehezítő „zajt”. Elemzi az MI fejlődésének időbeli alakulásával, a humán munkaerőt helyettesítő képességével, valamint a termelékenységi és a képességkülönbségeket kiegyenlítő hatásával kapcsolatos, egymásnak ellentmondó következtetéseket és előrejelzéseket. Bemutatja, hogy bár az MI páratlanul gyors fejlődése következtében egyre több feladat automatizálható, az MI-alapmodellek elvi képességei és az automatizálható munkafeladatok tényleges automatizálása közötti összefüggés nem lineáris. A technológia foglalkoztatási hatása munkakörönként eltérő módon és számos...

Read more

Az Európai Unió többéves pénzügyi kerete és a közvetlen EU-források (2021–2027)

„Az Európai Unió 2021–2027 közötti költségvetési időszaka számos újdonságot hozott az előző ciklusokhoz képest. A globális környezet különböző területeken számos váratlan kihívást hordoz az Európai Unió és hazánk számára is, amelyekre a többéves pénzügyi keretben különböző megoldások, intézkedések jelentek meg. A közvetett és közvetlen EU-források hatékony felhasználásával megvalósított és megvalósítás vagy előkészítés alatt lévő projektek a mindennapjaink részévé váltak. Az európai uniós költségvetés több évtizedes fejlődési folyamata, az Európai Unió költségvetési és pénzügyi rendszere, a 2021–2027 közötti programozási időszak többéves pénzügyi kerete,...

Read more
Page 12 of 251 1 11 12 13 251