Skip to main content

Találat: szakirodalom

Digitális bennszülött: jeti mobiltelefonnal

„Az utóbbi évtizedek egyik legfelkapottabb buzzwordje a digital native, amit magyarul a legtöbbször digitális bennszülöttnek szokás fordítani. Ezzel a névvel illetik azokat a fiatal generációkat, akik már belenőnek a digitális korba, nem idősebb korukban kell megtanulniuk a számítógép, a telefon, az okostelefon vagy a net használatát. Rengeteg oktatáspolitikai fejlesztést, kultúr- és ifjúságpolitikai irányvonalat határoz meg ma is az a nézet, hogy a technológiahasználat szempontjából a fiatalok valami merőben újat képviselnek, mint az idősebbek, akik sosem lesznek bennszülöttek a digitális világban, épp ezért...

Read more

A közigazgatás újragondolása. Alkalmazkodás, megújulás, hatékonyság

„Érdekes látni, hogy gyorsan változó világunkban az állam (ezen belül a közigazgatás) gyakorta sürgető kötelessége saját szerepének, funkcióinak, céljainak, eszközeinek újradefiniálása, újra-gondolása. Ilyenkor többnyire régről visszaköszönő kérdéseket teszünk fel, melyekre - épp ezért - sokszor a válaszok is meglepően hasonlatosak. De még ha eltérőek is, a végrehajtás visszásságai miatt léphetünk bele ugyanabba a (helyesebben ugyanannak látszó) folyóba… Ezért is végzi méltatlanul csúfosan a legtöbb reform, és ezért is érezhetjük, hogy a közigazgatás - jobbítói szándékai ellenére - sem javul. Tudnunk kell azonban,...

Read more

Regionális fejlesztéspolitikai hatáselemzés

„A területfejlesztési politikában erőteljes fordulat figyelhető meg, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a részérdekeken alapuló „forrásosztogatás” pazarlóan működik. Szükség van előzetes hatásértékelésre, az egyes régiókra vonatkozó fejlesztéspolitikai elképzelések miként befolyásolhatják az ország fejlődését. Ebben a témakörben Varga Attila és munkatársai nemzetközileg is úttörő és kiemelkedő eredményeket értek el, több országban alkalmazzák az általuk kidolgozott modelleket. A könyv kiválóan felhasználható tankönyvként a mester- és doktori képzésekben, de kézikönyvként is a gazdaságpolitikai döntések előkészítése során. Lengyel Imre az MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem...

Read more

Állásfoglalás a blokklánc („blockchain”) technológia adatvédelmi összefüggéseivel kapcsolatban

„A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) eljuttatott konzultációs beadványában egy magyar állampolgár állásfoglalást kért a Bitcoin virtuális fizetőeszköz és az alapját képező blokklánc technológia („blockchain”) használatával kapcsolatban felmerülő adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatban. A Hatóság a technológia használata kapcsán kifejtett véleményét a honlapján is nyilvánosságra hozza, mivel általános jellege és a technológia újszerűsége miatt a téma közérdeklődésre is számot tarthat...” Forrás: Állásfoglalás a blokklánc („blockchain”) technológia adatvédelmi összefüggéseivel kapcsolatban; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 2017. július 24. (pdf)

Read more

Elemzés a középirányító szervek működésének ellenőrzési tapasztalatairól

„...Az elmúlt években az Országgyűlés több olyan döntést is hozott, amely a közszolgáltatások struktúrájának átláthatóbbá tételét, az ellátási színvonal emelését, egységességét, valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartást célozta. Ennek következtében 2012. évtől jelentős számú közfeladat és költségvetési szerv került át az államháztartás önkormányzati alrendszeréből a központi alrendszerbe. Ez is erősítette a számvevőszéki ellenőrzések indokoltságát. A jelentős számú, közfeladatot ellátó szerv központi alrendszerbe kerülésével a középirányító szervek szerepe is előtérbe került. Az irányíthatóság biztosítása érdekében a kormányzati irányítási feladatok ellátására középirányító szerveket jelöltek ki....

Read more

Lezárult az állami vagyon ellenőrzése

„Az Állami Számvevőszék a jogszabályi előírásnak megfelelően évente ellenőrzi az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységeket. Az ÁSZ 2015-re vonatkozó ellenőrzése megállapította, hogy az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeinek teljesülését a legjelentősebb, kiemelt vagyoni kör feletti tulajdonosi joggyakorlók tevékenysége összességében támogatta. A vagyonhasznosítással összefüggő feladatellátás az állami vagyon meghatározó hányada fölött megfelelő volt, a földrészletek értékesítése szabályszerűen történt. Több tulajdonosi joggyakorlónál a rábízott vagyonról vezetett nyilvántartás ugyanakkor nem volt szabályszerű. A vagyon-nyilvántartási rendszerhez adatszolgáltatási kötelezettségeiket teljesítették, a kialakított és működtetett...

Read more

OECD: mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt?

„Mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt? És milyen eredménnyel teszi? Ezt vizsgálja friss tanulmányában az OECD. A majdnem 300 oldalas elemzés lesújtó képet fest Magyarországról, pedig az is kiderül belőle: nem a pénzhiány az akadály. Magyarországon megmaradt a nyilatkozatok szintjén a bürokrácia csökkentése – a fejlett és feltörekvő országokat tömörítő, és azok gazdaságpolitikai döntéseit értékelő és segítő szervezet tanulmányából legalább az derül ki, hogy a válság előtti időszakhoz képest nemhogy csökkent volna a kormányzati költés, de a szervezet azon kevés...

Read more

A mesterséges intelligencia a produktivitás és a személyre szabhatóság javításával 15,7 billió dollárral növelheti a GDP-t

„A világ GDP-je 2030-ban 14%-kal lesz magasabb a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ami 15,7 billió dollár növekedésnek felel meg. A PwC legújabb kutatása szerint napjaink gyorsan változó gazdaságában a legnagyobb üzleti lehetőséget jelenti. Az AI (artificial intelligence) üzleti hatásának részletes elemzéséből kiindulva a Sizing the prize című kiadvány ismerteti, hogy mely gazdaságok profitálhatnak a legtöbbet az AI-ből. Az AI 2030-ig 15,7 billió dollárral járul hozzá a globális gazdasághoz, ami több, mint Kína és India jelenlegi gazdasági teljesítménye együttvéve. A 2016 és 2030 közötti...

Read more

Hivatalos statisztika és a Big Data

„A klasszikus statisztikai adatgyűjtés kérdőívezésen alapul. Ez a mai napig gyakran használt adatfelvételi módszer viszonylag alacsony elemszám mellett, bizonyos korlátokon belül megbízható, érvényes adatokat „produkál”, és állandó, magas adatminőséget garantál – ami a hivatalos statisztikában kulcsfontosságú. Problémát jelent azonban, hogy a válaszok nem minden esetben tükrözik a valóságot, az információk feldolgozása esetenként lassú, így egy-egy adat már akkorra elveszti az aktualitását, mire a döntéshozók elé kerül. E hátrányok kiküszöbölésére kiváló megoldást nyújthat a Big Data, amelynek statisztikai célú alkalmazásakor viszont számos nehézséggel...

Read more

A bírósági ítéletek adatbázisa mint Big Data

„A „Big Data” szóról általában az intelligens hálózatokhoz kapcsolódó eszközök által generált, és a közösségi médiában keletkezett adatok jutnak eszünkbe, valamint a nevezetes (és elcsépelt) „3/4/5V-definíció”. Így nem tűnik triviálisnak, hogy az állami szervezetrendszer termelte, legtöbbször „open data”-ként (nyílt hozzáférésű adatként) is emlegetett különféle adatok szintén ebbe a körbe sorolhatók, hiszen ugyanúgy rendkívül sokféle forrásból származnak, különféle formátumúak, hatalmas mennyiségben termelődnek, és további komoly feldolgozásra, értelmezésre szorulnak ahhoz, hogy bármire is használni lehessen őket, ami az eredeti, keletkezéskori céljuktól eltér. Ezek között...

Read more
Page 163 of 245 1 162 163 164 245