Skip to main content

Találat: szakirodalom

Kockázati tőkebefektetések a mesterséges intelligenciába 2025-ig

„A kockázati tőke (venture capital, VC) központi szerepet játszott a mesterséges intelligencia (MI) közelmúltbeli fejlődésének felgyorsításában. Azáltal, hogy biztosította a fejlett MI-rendszerek fejlesztéséhez, betanításához és telepítéséhez szükséges jelentős, előzetes finanszírozást, a VC egyszerre tette lehetővé a gyors növekedést és a termékek piacra vitelét. Bár nem a VC hozta létre az MI tudományos alapjait — amelyek évtizedek alatt, állami finanszírozású kutatásokból épültek fel —, befektetései drasztikusan felgyorsították az MI elterjedését. A ma leginkább átalakító hatású, MI-alapú termékek és szolgáltatások közül sok — különösen...

Read more

Az ENISA kiberbiztonsági gyakorlatainak módszertana

„Az ENISA kiberbiztonsági gyakorlati módszertana célja, hogy megerősítse és támogassa a szervezeteket a hatékony kiberbiztonsági gyakorlatok kidolgozásában a kezdetektől a végéig. A kiberbiztonsági gyakorlatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a munkahelyi közösségek és rendszerek képességeit felkészítsék, teszteljék és fejlesszék a kibontakozó kiberfenyegetések kezelésére. Az ENISA több mint egy évtizede élen jár a kiberbiztonsági felkészültségben: helyi, nemzetközi és EU-szintű kiberbiztonsági gyakorlatokat szervez. Ezek közül az egyik legnagyobb a kétévente megrendezett Cyber Europe gyakorlat. Ez nagyszabású, határokon átnyúló kiber-válságkezelési gyakorlatok sorozata, összetett, életszerű forgatókönyvekkel, amelyek valós...

Read more

Az ügynöki MI ökoszisztémája és fogalmi alapjai

„A jelentés azt vizsgálja, hogy a szakirodalom miként határozza meg és használja az „MI-ügynökök” (AI agents) és az „ügynöki MI” (agentic AI) kifejezéseket: elemzi azok kulcsjellemzőit, valamint az átfedések és a különbségek fő pontjait, továbbá azt, hogy e kulcsjellemzők miként kapcsolódnak az OECD MI-rendszer definíciójának alapvető elemeihez. Az elemzés szerint bár az MI-ügynökök és az ügynöki MI közös alapvető sajátosságokra épülnek, az ügynöki MI erősebben hangsúlyozza a több ügynök közötti koordinációt, a feladatok felbontását és delegálását, a tartós (időben elnyúló) működést, valamint...

Read more

Európai Unió – Tíz figyelendő kérdés 2026-ban – részletes elemzés

„Az Európai Parlament kutatási szolgálatának (European Parliamentary Research Service, EPRS) éves jelentésének célja az Európai Unió közéleti vitáiban és politikai napirendjén az elkövetkező évben kiemelt szerepet játszó számos kulcsfontosságú kérdés és politikai terület azonosítása és kereteinek meghatározása. Az elemzett témák között szerepel * a következő hosszú távú uniós költségvetés, * Ukrajna uniós integrációja, * a védelem, * az EU és Kína közötti kapcsolatok, * a mesterséges intelligencia hatása az Internetre, * a startup vállalkozások potenciálja, * az illegális migráció, * az éghajlat-politika,...

Read more

Egyszerre érkező klímakockázatok: így tehetnénk ellenállóbbá Magyarországot – szakpolitikai javaslatok

„A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek – és éppen ez teszi őket nehezen kezelhetővé. A Green Policy Center szakpolitikai javaslatcsomagja arra figyelmeztet: az élelmiszer-, víz-, energia- és infrastruktúra-biztonság összekapcsolódik, így a problémák együttesen láncreakciót indíthatnak el. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e ilyen helyzetek, hanem az, mennyire vagyunk felkészülve a többfrontos válságokra. Mi történik, ha egy forró nyári napon egyszerre terhelődik túl az egészségügy, ugranak meg az élelmiszerárak, majd egy vihar után órákra – vagy napokra –...

Read more

Algoritmikus Állami Architektúra (ASA): Egy integrált keretrendszer az MI által támogatott kormányzáshoz

„2025-ben jelent meg egy tanulmány The Algorithmic State Architecture (ASA): An Integrated Framework for AI-Enabled Government címmel olyan szakértők publikálásában, akik évek óta foglalkoznak a digitális kormányzás kérdéseivel. A tanulmány megírása során arra keresték a választ, hogyan tudnák a kormányzatok úgy bevezetni a mesterséges intelligenciát, hogy elkerüljék az új technológia alkalmazásából fakadó kezdeti bizonytalanságot, és már rövid távon is élvezni tudják annak hatékonyságnövekedést kínáló előnyeit. A kutatócsoport ehhez kidolgozott egy keretrendszert, melyet négy ország példáján keresztül teszteltek: a keretrendszer működőképességét vizsgálták Észtországban,...

Read more

Útmutató az Épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) magyarországi átültetéséhez

„2026. február 12-ei minikonferenciánkon mutattuk be új kiadványunkat, ami a 2024-ben frissített, új Épületenergetikai irányelv (EPBD) hazai végrehajtását kívánja támogatni. A hazai építőipar, építésgazdaság és a kapcsolódó szektorok (pl. finanszírozók, építészek) vállalati szakemberei, a szakújságírók, és az államigazgatási szereplők számára készült. Az irányelv több évtizedre előre kijelöli az irányt az épületszektorban – az erre vonatkozó uniós elvárások komplex rendszerét itthon is meg kell valósítani. Ezzel nemcsak az épületek karbonkibocsátását csökkentjük és fenntarthatóságukat növeljük, de a háztartások rezsiköltségein is enyhíthetünk. A kiadvány alapja...

Read more

Áthidalni a jövő készséghiányait: új munkahelyek teremtése a MI korában

„Az új készségek iránti kereslet és azok kínálata – különösen az informatikában és a mesterséges intelligencia területén – átalakítja a munkaerőpiacokat, hatással van a bérekre és a toborzásra. A fejlett gazdaságokban nagyjából minden tizedik álláshirdetés legalább egy új készséget követel meg; ezek az igények gyakran először az Egyesült Államokban jelennek meg. A feltörekvő gazdaságokban ennek előfordulása körülbelül fele ekkora. Ezek a készségek növelik az átlagbéreket és a foglalkoztatást, ugyanakkor erősítik a polarizációt: elsősorban a magasan képzett munkavállalóknak kedveznek, illetve – a szolgáltatások...

Read more

A fenntartható és digitális belső piac aktuális kérdései

„A 21. század digitális forradalma a természeti és társadalmi környezetünk gyors változásaira irányította a figyelmünket. A 2019-ben megkötött európai zöld megállapodás ambiciózus célokat fogalmazott meg a digitális és zöld átállásra vonatkozóan. A digitalizáció, a fenntarthatóság jelentősen befolyásolja a polgárok jogérvényesítési lehetőségeit, tájékozottságukhoz, a megfelelő információkhoz való hozzájutásukhoz különös érdekek fűződnek, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az online térben, közösségimédia-felületeken az adatvédelmi szabályok, az elektronikus tér adta lehetőségek jogbiztonsági szempontból is megfelelő használatára vonatkozó szabályokat sem. A digitális és zöld átállás jelentős...

Read more

„A történeti alkotmány (…) jogtörténetbe váltott át.” – Jogtudósok kiadatlan munkái Magyarország történeti alkotmányáról és alkotmánytörténetéről

„A kötet Magyarország történeti alkotmányáról, illetve alkotmánytörténetéről szóló, magyar jogtudósok kiadatlan munkáiból közöl válogatást. Az olvasók minden szövegközlés előtt egy-egy bevezető tanulmányt találnak, amely az eredeti szerzők írásainak, illetve egyetemi/jogakadémiai előadásjegyzeteinek kontextusát mutatja be a szerzők rövid szakmai életrajzával együtt, illetve kiemeli a források legfontosabb tartalmi elemeit, sajátosságait és újításait. Az itt közölt, jórészt ismeretlen, eddig lappangó források feltárása fontos hozzájárulás lehet a történeti alkotmány megismeréséhez, és nélkülözhetetlen mű a Magyarország alkotmány- és jogtörténetével foglalkozó szakemberek számára. Az eredeti szövegeket válogatta, szerkesztette,...

Read more
Page 2 of 242 1 2 3 242