Skip to main content

Találat: szakirodalom

A kormányzati központ képességeinek fejlesztése az összetett prioritások irányítására és megvalósítására – Összefoglaló jelentés

„A kormányok összetett, több szakpolitikai területet átfogó és gyorsan változó kihívásokkal szembesülnek. Ezek kezelése hatékony szakpolitikai koordinációt, egyértelmű prioritásokat, valamint a kormányzati központ megerősített végrehajtási képességét igényli. A jelentés azt vizsgálja, hogy a kormányzati központok miként irányítják és segítik elő a kormány egészére kiterjedő stratégiai prioritások megvalósítását. Bulgária, Észtország, Görögország, Írország, Lengyelország és Portugália gyakorlati példáira támaszkodva bemutatja, hogyan hangolhatók össze a kormányzati célokkal az intézményi struktúrák, a tervezési folyamatok és az elemzési képességek. A jelentés e hat országban három dimenzió mentén...

Read more

A generatív MI kormányzati alkalmazásai – a kialakuló iránymutatások tapasztalatai

„A köztisztviselők és közszolgálati dolgozók egyre szélesebb körben alkalmazzák a generatív mesterséges intelligenciát, vagyis a GenMI-t (GenAI), gyakran formális felügyelet nélkül. A tanulmány a GenMI gyors, decentralizált elterjedése és a lemaradó közszektorbeli irányítási mechanizmusok közötti, egyre növekvő szakadékkal foglalkozik. Középpontjában a strukturált kísérletezés áll, amely kulcsfontosságú eszköz lehet a kormányzatok számára a szükséges képességek kiépítéséhez, a kockázatok kezeléséhez és a technológia felelős bevezetésének biztosításához, még a széles körű alkalmazás előtt. A tanulmány tizennégy ország hivatalos iránymutatásainak szisztematikus áttekintésére, tudományos szakirodalomra és esettanulmányokra...

Read more

A szabályozási modellek spektruma és alkalmazásuk a digitális gazdaságban

„A digitális gazdaság szabályozásáért felelős szakpolitikai döntéshozók nehéz kérdéssel szembesülnek: nemcsak azt kell eldönteniük, hogy szükség van-e beavatkozásra, hanem azt is, miként lehet azt arányosan megvalósítani, egyensúlyt teremtve az innováció ösztönzése és a gyorsan változó kockázatok kezelése között. A tanulmány e döntés meghozatalához nyújt segítséget. Olyan módszertant dolgoz ki, amely a szabályozási modelleket egy spektrumon helyezi el: a közvetlen, előíró szabályozástól a teljesítményalapú szabályozáson, a piaci alapú mechanizmusokon és a társszabályozáson át az önszabályozás különböző formáiig. A modellek besorolása rugalmasságuk, valamint a...

Read more

A nyilvános mesterséges intelligencia (Public AI) megvalósítása: Hogyan mutathat utat a kulturális örökség?

„ A dokumentum, amelyet a kulturális örökség közös európai adatterének szakmai közössége és az Europeana kezdeményezés mint annak kezelője dolgozott ki, tükrözi a Kultúra a mesterséges intelligenciáért elnevezésű kollektív hírszerzési gyakorlatról szóló egyeztető közgyűlésen folytatott megbeszéléseket, amely eddig több mint 400 szakembert vont be. Emellett egy közös álláspontot megfogalmaz a tágabb értelemben vett európai kulturális örökségi ágazat számára. Az Értékegyeztető Fórum megmutatta, hogy a kulturális örökség ágazata – szakértelmére és értékeire építve – aktívan egy igazságosabb és egészségesebb információs ökoszisztémát kíván kialakítani....

Read more

A mesterségesintelligencia-piacok: közelmúltbeli fejlemények és versenypolitikai kérdések

„Az MI-piacokon érvényesülő verseny széles körű következményekkel jár a gazdasági növekedés szempontjából. Ez a szakpolitikai összefoglaló az OECD MI-piacokról és versenyről szóló korábbi munkáira épít, és figyelembe veszi a legújabb fejleményekre vonatkozó új bizonyítékokat is. A korábbi elemzések és az újabb adatok összességében vegyes képet mutatnak. Miközben az MI-piacok egyes szegmensei – különösen az alapmodellek piaca – az elmúlt három évben jelentős dinamizmust mutattak, az MI értékláncának különböző rétegeiben továbbra is számos strukturális kockázat áll fenn. Az MI fejlesztése és alkalmazása átalakítja...

Read more

Készségek az MI korában

„Ahogyan egykor az olyan általános célú technológiák, mint a gőzgép és az elektromosság, forradalmasították a társadalmat, napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) idéz elő hasonló átalakulást. A termelékenység növelésével, a gazdasági növekedés ösztönzésével és új munkalehetőségek teremtésével az MI jelentősen javíthatja az emberi munkavégzés feltételeit és a munkaerőpiac működését. Ugyanakkor kihívásokat is jelenthet, például munkahelyek megszűnéséhez vezethet, amennyiben az alkalmazására való átállást nem megfelelően kezelik. Az MI foglalkoztatásra gyakorolt hatásai ágazatonként, régiónként és városonként, valamint a különböző képzettségi és készségszintek szerint is eltérnek....

Read more

Szakmai javaslatok a helyi ingatlanadóztatási gyakorlat hatékonyságának növeléséhez – Állami Számvevőszék

„Átgondoltabb ingatlanadóztatással még adóemelés nélkül is mintegy 10-15 százalékkal lehetne növelni a helyi (ingatlan)adóbevételeket. Az Állami Számvevőszék – mintegy 20 önkormányzat ingatlanadóztatása 2024. évben indított ellenőrzésének tapasztalatai alapján – számos támogató szándékú javaslatot fogalmazott meg a hatékonyabb adóbeszedés érdekében. Egy település számára jelentős fejlesztési forrást biztosíthat a helyi adóbevétel, amelynek alapfeltétele a helyi, a települési viszonyokhoz, a helyben lakó vagy gazdálkodó adóalanyok teherviselő képességéhez, valamint a települési célokhoz igazodó adópolitika léte. Bár a helyi adók legnagyobb bevételt eredményező fajtája a helyi iparűzési...

Read more

Közbeszerzés, kereskedelem és iparpolitikák – A nemzeti prioritások támogatása

„A közbeszerzés az OECD-országokban a gazdasági tevékenység jelentős részét teszi ki — átlagosan a GDP 13%-át —, és egyre gyakrabban használják kiemelt célok, köztük iparpolitikai célok elérésére. Ahogy a kormányok újraértékelik a kereskedelmi nyitottságot, a rezilienciát és az ellátásbiztonságot, a közbeszerzési politika olyan központi területté vált, ahol az iparpolitika és a nemzetközi kereskedelem találkozik, a nemzeti határokon túlmutató következményekkel. Az OECD-felmérésekre, jogi elemzésekre, esettanulmányokra és 2025 októberéig gyűjtött adatokra támaszkodva a jelentés azt vizsgálja, milyen szerepet játszik a közbeszerzés az iparpolitikában mint...

Read more

Inkubáció a vállalkozói ökoszisztémákban: a növekedés beindítása

„Az üzleti inkubátorok a vállalkozói ökoszisztémák meghatározó szereplői. Arra szakosodtak, hogy azonosítsák a legígéretesebb induló és növekedési szakaszban lévő vállalkozásokat, majd átfogó támogatási csomagokkal és a tágabb ökoszisztémához való kapcsolódás elősegítésével segítsék fejlődésüket. Az elmúlt évtizedekben jelentős köz- és magánberuházások ösztönözték az inkubátorok számának erőteljes növekedését. Ezzel párhuzamosan más tendenciák is megjelentek, többek között a fokozódó specializáció, a virtuális szolgáltatási modellek terjedése, valamint a nemzetköziesedést támogató szolgáltatások bővülése. A kormányzati támogatás kulcsszerepet játszott az inkubáció növekedésében, és a szakpolitikának továbbra is fontos...

Read more

Technológiavezérelt egészségügy

„A digitális technológiák alapvetően átalakították az egészségügyi rendszerek működését. Bár a szakirodalom az egészségügy digitális forradalmáról régóta beszél, az igazi áttörést a Covid19 járvány jelentette. Jelen összeállítás bevezetést nyújt az egészségügy digitalizációs lehetőségeibe.” Forrás: 2026/10. Technológiavezérelt egészségügy; Csákó Beáta; Infojegyzet; 2026/10.; Képviselői Információs Szolgálat; Országgyűlés; 2026. június 9. (PDF)

Read more
Page 2 of 250 1 2 3 250