Skip to main content

Találat: szakirodalom

Mi lenne, ha Európa háztetői erősítenék energiabiztonságát?

„Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások azt mutatják, hogy a decentralizált napelemes napenergia-termelés (PV) és az energiatárolás hozzájárulhat a kritikus szolgáltatások fenntartásához, amikor a központosított villamosenergia-hálózatok működésképtelenné válnak. Új elemzések szerint az Európai Unió háztetőire telepített napelemes rendszerek 2050-re a hosszú távú villamosenergia-igény 40%-át is fedezhetnék, a technológia alkalmazása azonban továbbra is elmarad a lehetőségektől. Ez a „Mi lenne, ha…?” elemzés azt vizsgálja, miként tekinthetne az EU az épületekbe integrált napenergiára nem pusztán a zöld átállás kiegészítő elemként, hanem az energiabiztonság...

Read more

Az Európai Unió digitális átállása

„A kötet szerzői az Európai Unió közelmúltban elfogadott nagy digitális „törvénycsomagjának” egyes elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálják, érintve a digitális és zöld átállás megjelenéseit a különböző jogterületeken, illetve ágazatokban. A tanulmányok bemutatják a digitális belső piac, az elektronikus kereskedelem területeit, a környezettudatos termékekre vonatkozó előírásokat, fókuszba állítva az online fogyasztói jogokat és a vitarendezési mechanizmusokat. Képet kaphatunk arról, hogyan mutatkoznak meg Európa digitális évtizedének hatásai a versenyfeltételekben, különösen az állami támogatások új szemléletű, kiberbiztonsági és versenyképességi kérdésekkel is összefüggő szabályozásában. A joggyakorlat...

Read more

Inkubátorok és innovációgyorsító programok a közszféra innovációjának szolgálatában

„Az innovációs kihívásokra adott megoldások gyorsított kidolgozásának támogatása a kormányzatokban. Az összetett társadalmi és technológiai átalakulások közepette a kormányzatok egyre inkább inkubátorprogramokhoz és innovációs gyorsítóprogramokhoz fordulnak annak érdekében, hogy közintézményeik biztonságos keretek között kísérletezhessenek, gyorsan cselekedhessenek, és működésükbe rugalmasabb, jövőorientáltabb megközelítéseket építhessenek be. Ez a tanulmány 128 közszférabeli inkubátor- és innovációs gyorsítóprogramot elemez, azt vizsgálva, hogy ezek milyen mértékben képesek segíteni a kormányzatokat az intézményi szűk keresztmetszetek kezelésében, valamint az átalakulást hozó változások jobb előrejelzésében és az azokra adott hatékonyabb válaszok kialakításában....

Read more

A hozzáférés szabályozásától a cselekvőképesség ellenőrzéséig: MI-modellek, kiberbiztonság és a technológiai szuverenitás új logikája

„A kommentár azt vizsgálja, hogyan változik a mesterséges intelligenciáról alkotott kép: a puszta termelékenységi eszköz helyett egyre inkább olyan, cselekvőképességet biztosító infrastruktúraként tekintenek rá, amely képes feladatokat végrehajtani, eszközöket használni és a felhasználók nevében cselekedni. Az Anthropic Claude Fable 5 és Claude Mythos 5 modelljeihez való korlátozott hozzáférés példája azt mutatja, hogy a fejlett MI-modelleket egyre inkább stratégiai képességként és a nemzetbiztonsági politika tárgyaként kezelik. A szerző érvelése szerint a központi kérdés már nem csupán az, hogy ki férhet hozzá egy modellhez,...

Read more

A második űrkorszak: hogyan alakítják át a piacok, a technológia és a hatalmi viszonyok a végső határvidéket

„Az űr az ipargazdaság új pillérévé válik, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a földi élet szempontjából is. Ahogy pedig az űr gazdasági értelemben egyre központibb szerepet tölt be, úgy válik egyre fontosabbá nemzetbiztonsági és stratégiai szempontból is. A második űrkorszak: hogyan alakítják át a piacok, a technológia és a hatalmi viszonyok a végső határvidéket A 20. század folyamán az űrinfrastruktúrát szinte teljes egészében államok finanszírozták és építették ki, mivel az űrkutatás egyszerre szolgálta a nemzeti presztízst, a tudományos ambíciókat és a katonai...

Read more

Közös kód, közös jövő – szakpolitikai ajánlások egy nyílt, interoperábilis digitálisdemokrácia-ökoszisztéma létrehozására

„Európai helyzetkép, magyar előzmények és szakpolitikai ajánlások egy nyílt, interoperábilis digitális demokrácia ökoszisztéma létrehozására - A Szabad Piac Alapítvány szakpolitikai ajánlása Magyarországon a digitális állampolgárság és a digitális demokrácia bizonyos alapjai már léteznek, de a valódi, rendszerszintű elektronikus közvetlen- és részvételi demokratikus gyakorlatok csak elszórtan alakultak ki. A probléma nem pusztán technológiai: egyszerre keresztezik egymást intézményi, politikai, módszertani és bizalmi hiányok. Hiányoznak a stabil, átlátható, visszacsatolásra épülő digitális alrendszerek, amelyekben az állampolgárok nem csupán ügyfelei, hanem aktív alakítói is lehetnek a közszolgáltatásoknak,...

Read more

Integrált stratégiai előrejelzés – új módszertan a döntési előny növelésére

„Integrált stratégiai előrejelzés – új módszertan a döntési előny növelésére A szakpolitikai döntéshozók évtizedek óta küzdenek azzal, hogy megértsék a körülöttük változó világot, és előre jelezzék a jövőbeli fejleményeket. A felgyorsult geopolitikai változások korában azok, akik korai jelzésekkel rendelkeznek a várható eseményekről, jelentős döntési előnyre tehetnek szert. Ez a tanulmány a jövőkutatás és az előrelátó tervezés egy új, feltáró jellegű megközelítését mutatja be, amelyet integrált stratégiai előrejelzésnek (Integrated Strategic Forecasting, ISF) neveznek. Az ISF két, a kormányzati szférában, a tudományos életben és...

Read more

Adósságokok – adósságkezelés a magyar egészségügyben: egy új megközelítés és eszköz az egészségpolitika szolgálatában

„Bevezetés: A kórházak növekvő és újratermelődő tartozása az egészségügyi rendszer hatékonysági problémáinak kifejezője nemcsak Magyarországon, hanem számos európai országban is. A kormányzati beavatkozások kudarca rávilágít az adósságokok pontos megértésének és a hatékony kezelési módszerek kidolgozásának fontosságára. Célkitűzés: A tanulmány célja, hogy egy saját fejlesztésű modell keretében bemutassa az adósságkeletkezés tipizálható okait és a hozzájuk rendelhető pénzügyi hatásokat. Ezen keresztül lehetőséget kínál az egészségpolitika számára az adósságkezelési programok hatékonyságának javítására. Módszerek: Kidolgoztuk az adósságképző okok gazdálkodási eredményre gyakorolt hatásának bemutatását és számszerűsítését. Az...

Read more

A klímatörvények tízparancsolata – Nemzetközi jogi és alkotmányjogi minimumkövetelmények az új klímatörvénnyel kapcsolatban

„Az új klímatörvény tartalma nem pusztán politikai döntés kérdése: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi követelmények is meghatározzák, milyen szabályokat kell tartalmaznia. Dr. Sulyok Katalin, a Durham University docense, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára, a civil klímatörvényt kidolgozó jogászi munkacsoport tagja tíz olyan minimumkövetelményt foglal össze, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat. Ezek közé tartoznak a kötelező kibocsátáscsökkentési célok, a karbonköltségvetés, az alkalmazkodás, a természeti tőke védelme, valamint a társadalmi ellenőrzés és a végrehajthatóság garanciái. Szerző: Dr. Sulyok...

Read more

A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásai a globális értékláncok elméletének tükrében

„A tanulmány azt vizsgálja, hogyan segíthetik a globális értékláncok (global value chains, GVC) elméletének analógiái a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) munkaerőpiaci hatásainak értelmezését. Három GVC-témakörre épít: a feladat-alapú megközelítésre, a feljebb lépésre és a földrajzi feldarabolódás határaira. A cikk arra a következtetésre jut, hogy 1. a humán hozzájárulás relatív értéke és a munkajövedelmek GDP-hez mért aránya várhatóan tovább csökken, miközben az AI által előállított hozzáadott érték növekszik; 2. a feladatalapú és az állásmegszűnésre építő előrejelzések közötti különbség idővel mérséklődik. A szerző...

Read more
Page 2 of 254 1 2 3 254