Skip to main content

Találat: szakirodalom

Hamis hírek : A dezinformáció jogi szabályozása

„Az online dezinformáció problémája immár jól ismert és számos tudományterület által tárgyalt kérdés. Az internet és különösen a közösségi média széles körben lehetőséget biztosít a valótlan információk terjedésé re. Azonban a tények szabad meghatározásának szándéka nem új keletű, ahogyan a valótlan tényállítások médiabeli megjelenése sem az. A közösségi média korában ezek mennyisége és terjedési sebessége jelent csak újdonságot, de ezek miatt a hamis hírekkel szembeni hatékony jogi fellépés szinte a lehetetlenséggel határos. A szándékos dezinformáció lehetőségének biztosítása azonban nem a közösségimédia-platformok diszfunkcionális...

Read more

Az OECD „Going Digital” mérési ütemterve 2026-ra

„Az OECD digitális mérési ütemtervének (az ütemterv) célja, hogy támogassa és ösztönözze a digitális mérési tevékenységek összehangolt megközelítését a nemzetközi statisztikai rendszer kulcsfontosságú szereplői között. Tíz intézkedést tartalmaz, amelyek célja az országok digitális átalakulás és annak hatásainak nyomon követésére való képességének fejlesztése. Az ütemterv tükrözi azt a felismerést, hogy a nemzeti statisztikai rendszereknek alkalmazkodniuk és bővülniük kell ahhoz, hogy megfelelően tükrözzék gazdaságaink és társadalmaink digitalizációját, a lebontott adatok pedig bizonyítékalapot szolgáltatnak annak azonosításához, hogy hol léteznek digitális szakadékok, és kik vannak a...

Read more

Az Algoritmikus Állami Architektúra (ASA): Egy integrált keretrendszer az MI által támogatott kormányzáshoz – 2. rész

„A tanulmányt 2025-ben publikálták olyan szakértők, akik évek óta foglalkoznak a digitális kormányzás kérdéseivel. A tanulmány megírása során arra keresték a választ, hogyan tudnák a kormányzatok úgy bevezetni a mesterséges intelligenciát, hogy elkerüljék az új technológia alkalmazásából fakadó kezdeti bizonytalanságot, és már rövid távon is élvezni tudják annak hatékonyságnövekedést kínáló előnyeit. A kutatócsoport ehhez kidolgozott egy keretrendszert, melyet négy ország példáján keresztül teszteltek: a keretrendszer működőképességét vizsgálták Észtországban, Szingapúrban, Indiában és az Egyesült Királyságban. Az Algoritmikus Állami Architektúra keretrendszert bemutató cikksorozatunk második...

Read more

Földmérési szabályzatok a Lechner honlapon – Jelentősen bővült a digitálisan hozzáférhető földmérési szakirodalom

„Jelentősen bővült a földmérési szakirodalom digitális hozzáférése: a Lechner Tudásközpont honlapján immár 270, 1908 és 2023 között készült földmérési, geodéziai és térképezési szabályzat érhető el ingyenesen. Az online gyűjtemény célja, hogy átfogó és könnyen kereshető szakmai hátteret biztosítson a gyakorló földmérők, szakértők és kutatók számára. Az aktív földmérők, az igazságügyi földmérő szakértők, illetve a földmérő szakmatörténettel foglalkozó szakemberek munkáját segítő, az eddig digitálisan elérhető 32 db szakmai szabályzat helyett, már 270 db földméréssel, geodéziai munkákkal, kataszteri és topográfiai térképezéssel kapcsolatos szabályzat, utasítás,...

Read more

Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere

„A digitális átalakulás széles körű és összetett hatásokkal jár a gazdaságban és a társadalomban, ami megnehezíti a közpolitikai célok közötti kompromisszumok megtalálását. Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere (a Keretrendszer) segíti a kormányokat és az érdekelt feleket abban, hogy integrált megközelítést dolgozzanak ki a szakpolitikai döntéshozatalhoz az inkluzív digitális jövő alakítása érdekében. A Keretrendszer hét egymással összefüggő szakpolitikai dimenziót tartalmaz, amelyek kiállták az idő próbáját: * hozzáférés a kommunikációs infrastruktúrákhoz, szolgáltatásokhoz és adatokhoz; * a digitális technológiák és adatok hatékony felhasználása;...

Read more

A jövő generáció magyarországi közlekedési stratégiájának főbb irányai

„Az ágazati stratégiák lényeges jellemzője, hogy hosszabb, 20-30 éves időtávra terveznek. Ez egyrészt előny, mert a stratégiák által kijelölt célok elérése több időt vesz igénybe, ugyanakkor hátrány is, mert a megvalósulás céldátumának műszaki fejlettsége nem ismert. További kérdéseket vet fel, hogy a készítők több esetben nem lesznek használók, vagyis a stratégiák a következő generációk részére készülnek. A cikk a Magyarországon a most készülő megújuló közlekedési stratégia esetében vizsgálja egy újszerű stratégiaalkotási folyamat kezdeti lépéseként megtartott workshopok eredményeit, amelynek szintéziseként – szakítva a...

Read more

Európai trendek – hazai átalakulás a tervezésben. A magyarországi területi és településtervezés és változásainak értékelése az európai típusok és trendek fényében

„A tanulmány a rendszerváltozás után létrejött hazai területi és településtervezési rendszert és annak az utolsó évtizedben történt változásait elemzi nemzetközi perspektívában. A tervezés formáira fókuszáló kutatás a jogszabályok által meghatározott formális tervi rendszer változásainak elemzésével azt vizsgálta, hogy hol helyezhető el a magyar rendszer az európai tipológiában és a változások milyen összefüggést mutatnak az európai trendekkel, különös tekintettel az EU hatásaira. Az európai trendeket a tervezési szakirodalom fókusztémái, a területi tervezésre ható uniós irányelvek és szakpolitikai dokumentumok, ill. az ESPON-program legutóbbi a...

Read more

Vidéki szemmel nézve – Rural proofing: egy új kormányzási eszköz kialakításának esélyei és feltételei Magyarországon

„Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a területi különbségek kezelése sem uniós, sem tagállami szinten, és különösen a vidéki térségek számára nem kínál az elvárásoknak megfelelő megoldásokat. A vidéki térségeket kiemelten érintik az olyan kérdések, mint a demográFai folyamatok, a klímaváltozás negatív hatásainak kezelése és a reziliencia kérdése, a mesterséges intelligencia és a robotizáció térnyerésének veszélyei, a gazdasági növekedés egyik alapfeltételét jelentő innovációs ökoszisztéma hiánya vagy gyengesége. Az is nyilvánvaló, hogy e jövőt érintő kihívásokra eredményes válasz kizárólag komplex megközelítés mellett adható, amelyre –...

Read more

Három évtized önkormányzatiság – könyvbemutató a TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban

„A TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban került február 18-án került bemutatásra az „Önkormányzati választások, az önkormányzatiság három évtizede Magyarországon” című tanulmánykötet, Bódi Ferenc és Pálné Kovács Ilona szerkesztésében. A könyvbemutatón megjelenteket dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára köszöntötte. A kötetet Kovách Imre akadémikus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora ismertette, az előadást élénk szakmai eszmecsere követte. A kötet rámutat: a magyar helyi önkormányzati rendszer jelenlegi periódusában nem sok mindent lehet ünnepelni, annak ellenére, hogy az idén több évforduló is alkalmat...

Read more

Piacformáló államok: A közszektor kapacitásainak és képességeinek új elmélete

„A tanulmány a közszféra piacformáló elméletét dolgozza ki, hogy választ adjon a közigazgatás egyik legmakacsabb feszültségére: miként lehetnek a kormányok egyszerre stabilak és agilisak, miközben képesek a komplex társadalmi–technikai átalakulások irányítására is. A szerzők érvelése szerint szerint az uralkodó megközelítések — amelyek a piaci kudarcok korrekciójára, a hatékonyságra és a menedzsmentreformokra épülnek — nem bizonyulnak elégségesnek az olyan átmenetek irányításához, mint amelyek a klímapolitika, a gondoskodási rendszerek, a digitális infrastruktúra vagy az ipari megújulás területén zajlanak. Ezzel szemben az államot a piacok...

Read more
Page 2 of 243 1 2 3 243