Találat: szakirodalom

„A disszertációban a magyar elektronikus adóigazgatási eljárások során érvényesülő adózói jogvédelmi eszközöket, valamint adózói jogok gyakorlását és adókötelezettségek teljesítését vizsgáltam a digitális adóigazgatási térben és ezzel összefüggésben alakítottam ki hipotéziseimet. Kutatásomat a megfelelő ügyintézéshez való jog elméleti keretéből építettem fel, valamint konkretizáltam az adójogviszonyra és e körben érvényesülő eljárásjogi alapelvekre és jogokra, továbbá digitális eljárásjogi modellekre. A digitális adóigazgatásra közösségi jog szempontjából az eIDAS rendelet (interoperabilitás, elektronikus azonosítás, személyes adatok védelem stb.), a nemzetközi szakmai szervezet (BRITACOM, ICC, OECD) által meghatározott keretek,...

gazdaság

Az állami tulajdonlást erősítő jó gyakorlatok

„Az állami tulajdonú vállalkozások (SOE-k) felelősségteljes, elszámoltatható és integritáson alapuló irányítása a jó vállalatirányítási gyakorlatok révén fontos ahhoz, hogy ezek a vállalkozások hozzájárulhassanak a versenyképességhez, a gazdasági rugalmassághoz és a fenntartható fejlődéshez. Ez a jelentés gyakorlati útmutatást nyújt a kormányok számára az erős és hatékony állami tulajdonosi politikák kidolgozásához. Az OECD állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításáról szóló iránymutatásaira és a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva a jelentés felvázolja egy átfogó tulajdonosi politika legfontosabb elemeit, és lépésről lépésre bemutatja annak kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését. A...

Európai Unió

A stratégiai autonómia újfajta közgazdaságtana: az európai válaszút

„A tanulmány a stratégiai autonómia fogalmát értelmezi újra a rendszerelmélet szemszögéből és az európai gazdaság perspektívájából. Érvelése szerint a jelenlegi, uralkodó megközelítés – miszerint az európai stratégiai autonómia a belső mennyiségi növekedés erősítését követeli meg – egyre törékenyebb feltételezéseken nyugszik a gazdasági reziliencia és függetlenség tekintetében. Ezzel szemben a dolgozat amellett foglal állást, hogy az európai stratégiai autonómia valódi megvalósítása a minőségi növekedés – sőt a nemnövekedés – irányába történő elmozdulást igényel, amely a fenntarthatóságot és a rendszerszintű alkalmazkodóképességet helyezi előtérbe az...

gazdaság

Az állam szerepe a globális kihívások között

„A 21. században megjelenő globális folyamatok új kihívások elé állítják a gazdaságokat és társadalmakat. Közülük számos a komplexitása vagy kiterjedtsége miatt az egyéni szerepvállaláson túl közösségi, költségvetési fellépést is igényel. A legjelentősebb, globális szinten egy irányba ható és a vizsgálatunk tárgyát képező kihívások az idősödés, a klímaváltozás, a digitalizációs forradalom, a biztonságpolitika felértékelődése, a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek növekedése, az államadósság emelkedő terhei, valamint a globalizáció hatása az adóbevételekre. Az esszében azt vizsgáljuk, hogy ezek az egyidejűleg zajló, a költségvetési kiadásokat növelő,...

jog

A mesterséges intelligencia alkalmazásának néhány alapkérdése a közigazgatási eljárásjog szemszögéből

„A tanulmány első lépésként megkísérli meghatározni a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) fogalmát, amely úgy értelmezhető, hogy az MI-t az emberi elme utánozása, helyettesítése vagy felülmúlása céljából hozták létre és fejlesztették ki. Ezt követően elemezzük az MI csoportosítási lehetőségeit. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a jelenlegi szakirodalom nagy része a gyenge (szűk) MI alkalmazásával foglalkozik (csevegőrobotok fejlesztése, gépi tanulás, robotika). Munkánk második része az MI jelenlegi szabályozására összpontosít: megvizsgálja az Európai Unió jogforrásait, különös tekintettel arra a tényre, hogy 2024. március...

Európai Unió

Mi tanulhat Európa Friedrich Listtől?

„Az esszé szerint az EU 2025-re útelágazáshoz érkezett: az USA-val és Kínával szembeni technológiai lemaradás és a stratégiai függőségek „külső periferizálódást”, míg az Észak–Dél és Nyugat–Kelet fejlettségi szakadék „belső periferizálódást” okoz. A szerzők a Draghi-jelentést kiegészítve amellett érvelnek, hogy e kettős válság hátterében a neoliberális örökség áll: aszimmetrikus integráció, költségalapú versenystratégia, iparpolitikai visszavonulás és a technológiai fejlődés piacra bízása. Friedrich List „fejlődésgazdaságtani” nézőpontjára támaszkodva öt tanulságot adnak: (1) szimmetrikus integráció és felzárkóztatás; (2) a termelőerők – intézmények, tudás, infrastruktúra – építése a...

egészségügy

Megjelent a magyarországi egészségügyi alapellátás átfogó problématérképe és jövőképe

„A Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Orvosok Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége, valamint az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége közös szerkesztésében a mai napon publikálásra került a JELEN ÉS KÖZELJÖVŐ AZ ALAPELLÁTÁSBAN című szakmai dokumentum. A kiadvány célja, hogy átfogó képet adjon a magyarországi alapellátás jelenlegi helyzetéről, azonosítsa a legfontosabb problémákat, és kijelölje azokat a beavatkozási pontokat, amelyek rövid és középtávon érdemi javulást eredményezhetnek. A dokumentum az egészségügyi ágazat meghatározó szereplőinek konszenzusán alapul. Ennek köszönhetően széles körű...

Európai Unió

Példák a nemzeti érdek érvényesítésére II.: A hágai csúcs

2026. március 30.

„Az 1966. január 29-én aláírt luxemburgi kompromisszum kezelte az európai integráció első nagyobb válságát és egyben utat is mutatott a későbbi időszakra, hogy hogyan lehet kezelni a nemzeti érdekütközéseket, illetve hogyan lehet érvényesíteni a nemzeti érdekeket a közösségi döntéshozatalban. Siker volt tehát, hiszen fél év bénultság után ismét működni kezdtek a közösségi intézmények. Fontos tény ugyanakkor, hogy a válság megoldásában a közösségi érdek előmozdítására hivatott Bizottság csupán marginális szerepet töltött be, így a siker is elsősorban a tagállamok érdeme. Mindez új fejezetet...

egészségügy

A mesterséges intelligencia kiterjesztése az egészségügyben

„A mesterséges intelligencia (MI) felelős módon, nagy léptékben alkalmazva jelentős lehetőségeket kínál az egészségügyi rendszerek számára. Elterjedését ugyanakkor továbbra is komoly akadályok nehezítik, köztük a széttagolt adatinfrastruktúra, a szabályozási bizonytalanság, valamint az irányítási és munkaerő-kapacitással kapcsolatos hiányosságok. Ahhoz, hogy az MI-ben rejlő lehetőségek valóban mindenki egészségét szolgálják, egyensúlyt kell teremteni a piaci erők és az egészségügyi kultúra között. Az OECD-tagországok számos kezdeményezést indítottak e hiányosságok kezelésére, például stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásával az MI és az egészségügy határterületén. E lépések támogatására most...

informatika

Felkészülés a kvantum-számítástechnikára az üzleti szférában – Főbb akadályok és támogatási mechanizmusok