Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az uniós többéves pénzügyi kerete (Multiannual Financial Framework, MFF) és az eltérő tagállami érdekek

„Noha a többéves pénzügyi kerettervek (Multiannual Financial Framework) elfogadása sohasem volt az európai uniós döntéshozatal rutinfeladata, 2025 nyarán, amikor az Európai Bizottság bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó tervezetét, rögtön érezni lehetett, hogy még a szokásosnál is bonyolultabb egyeztetések következnek. Az eddigi MFF-tervezetek körüli viták jórészt a költségvetés főösszege, annak növelésnek mértéke, illetve az egyes szakpolitikákat megillető összegek körül zajlottak. A költségvetés mérete a föderalista / szuverenista, illetve a befizető / költségvetés-függő országok dimenziójában bírt jelentőséggel. Az MFF összegének növelését általában a...

Read more

Háttér-információk az Európai Unió 2027 utáni többéves pénzügyi keretéről – 2026. szeptember

„Ez az összefoglaló olyan, a tudományos szféra, az agytrösztök, más uniós intézmények és szervek, valamint az érdekelt felek által készített dokumentumokból nyújt válogatást, amelyek segítséget nyújthatnak az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága tagjainak ahhoz, hogy naprakészen kövessék a 2028-ban kezdődő következő többéves pénzügyi keretről folytatott vitát. A dokumentumot havonta készíti az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatósága (DG BUDG) Költségvetési Támogató Egysége és az Európai Parlament Kutatószolgálata.” Forrás: Background information on the post-2027 MFF - September 2026; Hopp Balázs, Schwartz András; Budgetary Support Unit, European...

Read more

Idegen elme (részlet)

„...És Ray Kurzweil 20. század végi előrejelzéseivel összhangban most elérkeztünk a számítástechnika történetének ahhoz a pillanatához, amikor a gépi intelligencia olyan módokon kezdi meghaladni az emberi intelligenciát, amelyek alapvető változásokat idézhetnek elő. Az MI-t inkább növesztjük, mint megtervezzük (grown more than designed): mindenekelőtt annak az eredménye, hogy egy viszonylag egyszerű optimalizálási lépést újra és újra megismétlünk szinte felfoghatatlan mennyiségű számítási kapacitás felhasználásával. Ennek eredményeként rendkívül összetett rendszer jön létre, amely absztrakt fogalmakkal dolgozik, és képes az emberi viselkedés bizonyos vonásait szimulálni. Fel...

Read more

„Idegen elmét” hozunk létre – és egyre nehezebb átlátni a működését

„Jakub Pachocki, az OpenAI tudományos vezetője az „An Alien Mind” című esszéjében szokatlanul erős figyelmeztetést fogalmaz meg a mesterséges intelligencia fejlődésének következő néhány évéről. Alapállítása szerint olyan gépi intelligenciát hozunk létre, amelynek működését már ma sem értjük teljesen, miközben képességei gyorsan közelítenek az emberi szakértők szintjéhez, egyes területeken pedig meg is haladják azt. Az „idegen elme” kifejezés arra utal, hogy ezek a rendszerek nem úgy gondolkodnak, mint az ember: hatalmas számítási folyamatok során „nőnek ki”, ezért viselkedésük nem vezethető le egyszerű, általunk...

Read more

Az MI-ügynökökön alapuló állam (ágens alapú állam, Agentic State) felé – Hol érdemes MI-ügynököket alkalmazni a közszférában?

„Mi változna, ha a közszférában végzett munkát nem az egyes eszközök vagy szervezetek, hanem a közös funkciók felől vizsgálnánk? Szeptember 17-én a Sitra az Agentic State kezdeményezéssel közösen olyan úttörő jelentőségű anyagokat mutat be, amelyek feltérképezik és értékelik az ágensalapú MI (agentic AI) alkalmazási lehetőségeit a finn közszféra egészében. A közszféra számos területén zajlanak már MI-pilotprojektek, jelentős termelékenységnövekedést azonban továbbra is nehéz elérni. A hasonló feladatokat a különböző szervezetek továbbra is külön-külön tervezik újra és szerzik be, az egyes ügyek gyakran elakadnak...

Read more

Befektetéspolitikai keretrendszer a digitális átalakulás támogatására – OECD

„A jelentés célja, hogy támogassa a kormányokat a digitális átalakulást előmozdító magánberuházások ösztönzésében, figyelembe véve ezek hosszú távú növekedésre, rezilienciára és társadalmi jóllétre gyakorolt hatásait. A meglévő OECD befektetési standardokra – köztük a Befektetéspolitikai keretrendszer 2015. évi kiadására (Policy Framework for Investment, 2015 Edition) és a Külföldi közvetlentőke-befektetések minőségét támogató szakpolitikai eszköztárra (Foreign Direct Investment Qualities Policy Toolkit) – építve meghatározza azokat a kulcsfontosságú szakpolitikákat, amelyek elősegítik a digitális átalakulást szolgáló befektetéseket, és lehetővé teszik, hogy azokban rejlő lehetőségeket a gazdasági reziliencia...

Read more

A kritikus kockázatok irányításában elért előrehaladás nyomon követése

„Ez a jelentés az OECD második áttekintése arról, hogy az országok milyen előrehaladást értek el a kritikus kockázatok irányítása terén a 2017–2023 közötti időszakban, a kritikus kockázatok irányításáról szóló 2014. évi OECD-ajánlás alapján. A 34 ország részvételével készült nemzetközi felmérésre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a kormányok miként erősítették meg képességeiket az országos következményekkel járó súlyos megrázkódtatások előrejelzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra, valamint a tapasztalatokból való tanulásra. A jelentés megállapítja, hogy az országok többsége továbbra is előrelépést tett az ajánlás végrehajtásában,...

Read more

Mi lenne, ha Európa háztetői erősítenék energiabiztonságát?

„Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások azt mutatják, hogy a decentralizált napelemes napenergia-termelés (PV) és az energiatárolás hozzájárulhat a kritikus szolgáltatások fenntartásához, amikor a központosított villamosenergia-hálózatok működésképtelenné válnak. Új elemzések szerint az Európai Unió háztetőire telepített napelemes rendszerek 2050-re a hosszú távú villamosenergia-igény 40%-át is fedezhetnék, a technológia alkalmazása azonban továbbra is elmarad a lehetőségektől. Ez a „Mi lenne, ha…?” elemzés azt vizsgálja, miként tekinthetne az EU az épületekbe integrált napenergiára nem pusztán a zöld átállás kiegészítő elemként, hanem az energiabiztonság...

Read more

Az Európai Unió digitális átállása

„A kötet szerzői az Európai Unió közelmúltban elfogadott nagy digitális „törvénycsomagjának” egyes elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálják, érintve a digitális és zöld átállás megjelenéseit a különböző jogterületeken, illetve ágazatokban. A tanulmányok bemutatják a digitális belső piac, az elektronikus kereskedelem területeit, a környezettudatos termékekre vonatkozó előírásokat, fókuszba állítva az online fogyasztói jogokat és a vitarendezési mechanizmusokat. Képet kaphatunk arról, hogyan mutatkoznak meg Európa digitális évtizedének hatásai a versenyfeltételekben, különösen az állami támogatások új szemléletű, kiberbiztonsági és versenyképességi kérdésekkel is összefüggő szabályozásában. A joggyakorlat...

Read more

Inkubátorok és innovációgyorsító programok a közszféra innovációjának szolgálatában

„Az innovációs kihívásokra adott megoldások gyorsított kidolgozásának támogatása a kormányzatokban. Az összetett társadalmi és technológiai átalakulások közepette a kormányzatok egyre inkább inkubátorprogramokhoz és innovációs gyorsítóprogramokhoz fordulnak annak érdekében, hogy közintézményeik biztonságos keretek között kísérletezhessenek, gyorsan cselekedhessenek, és működésükbe rugalmasabb, jövőorientáltabb megközelítéseket építhessenek be. Ez a tanulmány 128 közszférabeli inkubátor- és innovációs gyorsítóprogramot elemez, azt vizsgálva, hogy ezek milyen mértékben képesek segíteni a kormányzatokat az intézményi szűk keresztmetszetek kezelésében, valamint az átalakulást hozó változások jobb előrejelzésében és az azokra adott hatékonyabb válaszok kialakításában....

Read more
Page 2 of 254 1 2 3 … 254