Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az MI-re felkészült közszolgálati munkaerő kialakítása – következmények és stratégiák

„* Az MI alkalmazása javíthatja a közszféra hatékonyságát és a szolgáltatások minőségét azzal, hogy támogatja és felgyorsítja az adminisztratív és háttérfeladatokat. * A közigazgatási szervezetekben fontos a belső MI-képességek kiépítése annak érdekében, hogy biztosítható legyen a megfelelés, az elszámoltathatóság, valamint az MI-eszközök hatékony használata a szervezeti célok eléréséhez. * Az intézményeknek proaktív és robusztus MI-irányítási keretrendszerre van szükségük a jelentős kockázatok megelőzésére, ideértve a munkatársak által használt generatív MI-eszközökhöz kapcsolódó kockázatokat is. * Az MI bevezetése meg fogja változtatni a munkafolyamatokat és...

Read more

Bevált gyakorlatok gyűjteménye az MI emberközpontú fejlesztéséhez és alkalmazásához a munka világában

„Az MI átalakító technológia, amely képes átformálni a munkaköröket, a munkahelyeket és a munkavállalók életét. A bevált gyakorlatok e gyűjteménye a G7 Foglalkoztatási Munkacsoportja keretében készült el Kanada 2025. évi G7-elnöksége alatt, a G7-országok és a kapcsolódó érdekcsoportok hozzájárulásával és bevonásával. A gyűjtemény támogatja a G7 vezetőinek nyilatkozatát, melynek címe „MI a jólétért” (AI for Prosperity), amelyet 2025 júniusában Kananaskisban fogadtak el, és amely kiemelte az ellenállóképes jövőbeli munkaerő kialakításának, valamint a munkavállalóknak a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó átmenetekre való felkészítésének szükségességét....

Read more

Az európai villamosenergia-termelés és -kereslet 2025-ben

„Az Ember energetikai agytröszt által most kiadott European Electricity Review 2026 a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban. Ez az Ember által az uniós villamosenergia-szektorról készített tizedik éves jelentés. 2025-ben először fordult elő, hogy az Európai Unióban a szél- és napenergia több áramot termelt, mint az összes fosszilis forrás együtt. A szél- és napenergia már az EU villamosenergia-termelésének...

Read more

Nagy változások Budapest körül

„Nyolc agglomerációs város válik központi településsé a főváros körül a Budapesti Corvinus Egyetem tanulmánya szerint. Az egyetem közleményében kiemelte: Váctól Diósdig, Szentendrétől Gödöllőig nyolc központ formálódik, a délkeleti rész városiasodása viszont egyelőre elmarad a fővárosi agglomerációban. A kutatók szerint a centrumok képződésében az autópályák elérhetősége sokkal fontosabb, mint a vasúti összeköttetéseké. A Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója, Kocsis János Balázs és Varga Virág a budapesti nagyvárosi térség 203 települését vizsgálta a régióban játszott szerepük alapján, eredményeiket a Journal of Urban Affairs folyóiratban...

Read more

Hogyan igazodjunk el a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait övező zajban?

„Az írás a szakirodalom kritikai elemzésével és anekdotikus példákkal mutatja be a mesterséges intelligencia (MI) munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékelését nehezítő „zajt”. Elemzi az MI fejlődésének időbeli alakulásával, a humán munkaerőt helyettesítő képességével, valamint a termelékenységi és a képességkülönbségeket kiegyenlítő hatásával kapcsolatos, egymásnak ellentmondó következtetéseket és előrejelzéseket. Bemutatja, hogy bár az MI páratlanul gyors fejlődése következtében egyre több feladat automatizálható, az MI-alapmodellek elvi képességei és az automatizálható munkafeladatok tényleges automatizálása közötti összefüggés nem lineáris. A technológia foglalkoztatási hatása munkakörönként eltérő módon és számos...

Read more

Az Európai Unió többéves pénzügyi kerete és a közvetlen EU-források (2021–2027)

„Az Európai Unió 2021–2027 közötti költségvetési időszaka számos újdonságot hozott az előző ciklusokhoz képest. A globális környezet különböző területeken számos váratlan kihívást hordoz az Európai Unió és hazánk számára is, amelyekre a többéves pénzügyi keretben különböző megoldások, intézkedések jelentek meg. A közvetett és közvetlen EU-források hatékony felhasználásával megvalósított és megvalósítás vagy előkészítés alatt lévő projektek a mindennapjaink részévé váltak. Az európai uniós költségvetés több évtizedes fejlődési folyamata, az Európai Unió költségvetési és pénzügyi rendszere, a 2021–2027 közötti programozási időszak többéves pénzügyi kerete,...

Read more

Mesterséges intelligencia – Tanulmánykötet a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáról

„A mesterséges intelligencia (MI) korunk egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb technológiai vívmánya. Filozófiai szempontból az MI megváltoztatja az emberiség önmagáról alkotott képét. Mit jelent embernek lenni egy olyan világban, ahol a gépek képesek tanulni, döntéseket hozni, és egyre komplexebb emberi tevékenységeket végezni? Az MI nem csupán egy újabb eszköz; de egy új tükör is, amelyben újraértelmezhetjük helyünket a világban. Vajon az MI az emberi kreativitás kiterjesztése, vagy helyettesítése? Hogyan őrizhetjük meg az etikus és felelős fejlődést egy ilyen gyorsan változó környezetben? A gyakorlatban...

Read more

Tanulás a nemzeti egészségügyi rendszerek teljesítményértékelése (HSPA) segítségével : az OECD-országok kibontakozó eredményei

„Az OECD-országok egészségügyi rendszerei hatalmas mennyiségű adatot termelnek, mégis sokan nehezen tudják ezt a szakpolitika számára közvetlenül hasznosítható következtetésekké és intézkedésekké alakítani. Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelésének (Health System Performance Assessment – HSPA) keretrendszerei segítenek áthidalni ezt a szakadékot azáltal, hogy módszeresen értékelik, miként elégítik ki az egészségügyi rendszerek az emberek szükségleteit, hogyan allokálják az erőforrásokat, és mennyiben érik el a szakpolitikai célokat. Ez a szakpolitikai tanulmány 11 OECD-tagország országközi tapasztalatait szintetizálja annak feltárására, hogy a nemzeti HSPA-keretrendszerek hogyan épülnek fel és hogyan...

Read more

Az Európai Unió kohéziós politikája : Esettanulmányok

„Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az érdeklődés a kohéziós politikai ismeretek iránt. Alap- és mesterképzés, felsőfokú szakirányú továbbképzés, valamint doktori tanulmányok keretében évente hallgatók százai mélyülnek el a szakpolitika nyújtotta finanszírozási lehetőségek részleteiben. Örömteli fejlemény a tananyagkínálat szélesedése is. A megfelelő felkészültség egyszerre igényli az elméleti ismeretek, így a koncepcionális keretek, jogszabályi előírások elsajátítását és ezek konkrét helyzetekben való értelmezésének képességét. Ez utóbbit hivatott szolgálni ez a valós eseteket felsorakoztató gyűjtemény. Az egyes esettanulmányok valamely, a kohéziós politika megvalósításával kapcsolatos fontos (szakpolitikai,...

Read more

A közszféra adatvagyona és újrahasznosításának kérdései

„A témaválasztást elsősorban azért tartom aktuálisnak, mert a nemzeti adatvagyon akkor jelent gazdasági értéket az ország számára, ha ezzel a vagyonnal gazdálkodunk. A gazdálkodás, mint minden vagyontárgy esetében magában foglalja a költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő működtetést és hasznosítást, újrahasznosítást, akkor is, ha az adatvagyon különleges jellemzőkkel bír. Az adatvagyon elsősorban gazdasági érték, üzleti vagyon, nem pedig informatikai vagyon, ezért az üzleti oldalnak kell irányítania az adatstratégia megvalósítását és folyamatos felülvizsgálatát. Az adatmenedzsment számos adatvezérelt felhasználási esetben fontos, beleértve a teljes körű üzleti folyamatok...

Read more
Page 2 of 240 1 2 3 240