Skip to main content

Találat: szakirodalom

A készségbeli hiányosságok áthidalása a jövőért: Új munkahelyek teremtése a mesterséges intelligencia korában

„Az új készségek iránti kereslet és kínálat — különösen az informatikai és MI-készségek esetében — átalakítja a munkaerőpiacokat, hatással van a bérekre és a munkaerő-felvételre. A fejlett gazdaságokban nagyjából minden tizedik álláshirdetés legalább egy új készséget követel meg; ezek gyakran először az Egyesült Államokban jelennek meg. A feltörekvő gazdaságokban ez az arány körülbelül feleekkora. Ezek a készségek növelik az átlagbéreket és a foglalkoztatást, ugyanakkor elmélyítik a polarizációt: elsősorban a magasan képzett munkavállalók, valamint — a szolgáltatások iránti magasabb fogyasztáson keresztül — az...

Read more

Az iparpolitikai intézményei – A gazdasági fejlődés alapjai

„Kelet-Ázsia országainak — Japán, Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong — példátlanul sikeres gazdasági fejlődése alapján olyan intézményi architektúrát javaslunk, amely támogathatja az iparpolitika sikeres megvalósítását. Ennek központi eleme egy vezető intézmény, amely folyamatos kísérletezés és piaci visszacsatolások révén ágazatspecifikus tudást épít fel, hogy kialakítsa az adott ágazat és intézményi környezet sajátosságaihoz illeszkedő szakpolitikai eszközcsomagot — amely előzetesen nem határozható meg teljes körűen —, és koordinálja annak végrehajtását. Emellett bemutatjuk a vezető intézmény intézményi jellemzőinek 4A-modelljét: Ambition-Agency (ambíció és cselekvőképesség), Autonomy (autonómia), Accountability...

Read more

Iparpolitika a fejlődés érdekében, 21. századi módon – Világbank

„A globális növekedés lassulása, a munkaerőpiac átalakulása és a protekcionizmus erősödése közepette a világ kormányai egyre inkább egy egykor vitatott politikához fordulnak. Az iparpolitika – azaz azok a politikai eszközök, amelyekkel a kormányok a piacra bízva helyett maguk alakítják a gazdaság termelését – teljes erővel visszatért. ... Ez a jelentés az első átfogó útmutatót nyújtja a 21. századi fejlesztési iparpolitikához, amely négy szempontból is kiemelkedő: 15 politikai eszközt tárgyal – messze túllépve a meglévő szakirodalom vámokra és támogatásokra összpontosító keretein; gyakorlati útmutatást...

Read more

Az OpenAI elképzelése a mesterséges intelligencia által vezérelt gazdaságról: állami vagyonalapok, robotadó és a négynapos munkahét

„Ahogy a kormányok próbálják tervezni a szuperintelligens gépek gazdasági hatásait, az OpenAI egy szakpolitikai javaslatcsomagot tett közzé, amely felvázolja, hogyan alakulhat át a vagyon és a munka az úgynevezett „intelligencia korszakában”. Az elképzelések ötvözik a hagyományosan baloldali megoldásokat – például a közvagyonalapokat és a kibővített szociális biztonsági hálót – egy alapvetően kapitalista, piaci alapú gazdasági keretrendszerrel. Az OpenAI javaslatai lényegében egy kívánságlistát jelentenek: egy nyilvános állásfoglalást arról, hogyan látja a 852 milliárd dolláros vállalat a világ átalakulását egy olyan korszakban, ahol a...

Read more

Chronos: az MI-történész

„A történeti kutatások felgyorsítását és az archív források feldolgozását célzó új mesterséges intelligencia rendszert, a Chronost mutatták be az Oxfordi Egyetem és a Fraunhofer HHI kutatói – derül ki a szakemberek által az arXiv preprint szerveren közzétett legújabb tanulmányból. A technológia lehetővé teszi, hogy a történészek programozói tudás nélkül, természetes nyelvi utasításokkal nyerjenek ki adatokat a digitalizált elsődleges forrásokból. A Lorenz Hufe, Niclas Griesshaber és kutatótársaik által fejlesztett Chronos rendszer első modulja a gépi látást és nyelvi feldolgozást ötvöző vizuális-nyelvi modelleken (VLM)...

Read more

Kiborgok, kentaurok és önautomatizálók: a mesterséges intelligencia háromféle felhasználási módja

„A szakmai munkában zajló ember-MI együttműködésről szóló kutatások eddig főleg azt nézték, hogyan használják a tudásmunkások az MI-t egy-egy elszigetelt helyzetben, többnyire közvetlenül a döntéshozatal pillanatában. A generatív MI, vagyis a GenMI (GenAI) azonban ezt alapjaiban bővíti ki: a kapcsolat nem egyetlen döntési pontra korlátozódik, hanem folyamatos beszélgetéssé válik, amely végigkíséri az egész munkafolyamatot. A Boston Consulting Group 244, világszerte dolgozó vezetési tanácsadóján végzett terepkutatás azt vizsgálta, hogyan néz ki a közös ember-GenMI döntési munkafolyamat a gyakorlatban. A kutatók három jellegzetes együttműködési...

Read more

A jó közigazgatási eljárás alapjogi és alapelvi szintű kihívásai a mesterséges intelligencia vonatkozásában

„Attól a pillanattól kezdve, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) és az automatizált döntéshozatali (ADM) rendszereket elkezdték alkalmazni a közigazgatási döntéshozatalban, a MI belépett a közigazgatási jog területére. A közigazgatási jog erős alkotmányos meghatározottsága és a jogállamiság általi meghatározása miatt ez az új körülmény indokolja a közigazgatási jog alkotmányos szempontból történő vizsgálatának szükségességét. Ez a tanulmány két szempontból vizsgálja: egyrészt, hogy a közigazgatási jog mely meglévő szabályai és elvei különösen relevánsak az ADM és a MI megjelenése szempontjából, és fordítva, mely új közigazgatási...

Read more

MI-ambíciók kontra energetikai valóság: Európa stratégiai szakadékkal néz szembe

„Európa szeretne érdemi szereplő maradni a globális MI-versenyben, de az adatközpontok gyorsan növekvő áramigénye könnyen meghaladhatja a jelenlegi energetikai tervezés kereteit. Ez nemcsak a klímacélokat, hanem a gazdasági növekedést és az európai MI-versenyképességet is veszélyeztetheti. Ha a digitális infrastruktúra bővítése nem jár együtt az energiaellátás tudatos fejlesztésével, az EU súlyos stratégiai csapdahelyzetbe kerülhet. Ez Matilde Ciani, a Kieli Világgazdasági Intézet kutatója figyelmeztetése. A kutató az EU „MI-kontinens cselekvési tervét” vizsgálja, amely 2030-ig megduplázná Európa adatközponti kapacitását. Megállapítható, hogy a terv megvalósulása esetén...

Read more

Az MI alkalmazásának előmozdítása az uniós országok közigazgatásban: jövőbeli irányok és lehetőségek az Apply AI, MI alkalmazási stratégia keretében

„Az Európai Bizottság 2025. október 8-án elfogadott Apply AI stratégiájára épülő jelentés azt vizsgálja, hogyan lehet felgyorsítani az MI alkalmazását az uniós országok közigazgatásában. A dokumentum abból indul ki, hogy a közszféra kulcsszereplője lesz annak, hogy az MI széles körben és érdemben elterjedjen Európában. A jelentés szerint a közigazgatásnak stratégiai módon kell beépítenie az MI-t a működésébe: úgy, hogy közben ne csak a várható előnyöket, hanem a felmerülő kockázatokat is gondosan mérlegelje. Ehhez egy három elemre épülő keretet javasol: az MI alkalmazásának...

Read more

A Föld éghajlati rendszere soha nem látott mértékben billent ki az egyensúlyából

„Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) figyelmeztetése szerint a föld éghajlati rendszere soha nem látott mértékben billent ki az egyensúlyából. Az óceánok drasztikus hőelnyelése már közvetlen veszélyt jelent a globális ellátási láncokra és a makrogazdasági stabilitásra. A hivatalos mérések óta a legmelegebb tizenegy év volt a 2015 és 2025 közötti időszak, amit az ENSZ meteorológiai szervezete, a WMO, a frissen közölt adatai rögzítenek. A szervezet március végén kiadott átfogó jelentése egy ennél is súlyosabb, rendszerszintű problémára világít rá, a föld energiamérlegének felborulására. Pedig...

Read more
Page 2 of 246 1 2 3 246