Skip to main content

Találat: szakirodalom

Új dimenziók a magyar közigazgatási eljárásjogban: digitalizáció, ügyfélélmény és mesterséges intelligencia-alapú jogalkalmazás

„A magyar közigazgatási hatósági jogalkalmazás fejlődése az elmúlt évtizedekben alapjaiban alakult át a digitalizációs fordulat nyomán. Ennek során olyan impulzusok érték a jogalkotót, amelyek arra sarkallták, hogy az eddigi időszakhoz képest valami újat alkosson. A tanulmány elsőként megkísérli a közigazgatási hatósági eljárásjog-szabályozás eredménytermékeit számba venni azon szempont mentén, hogy melyek voltak a digitalizálódó közigazgatás korszerűsítését szolgáló fejlesztések, kifejezetten a hatóságok döntéshozatali folyamatára koncentrálva. Továbbá, ennek keretében elemzésre kerül az is, hogy ezen újítások mennyiben (voltak) képesek a hatékonyság és egyszerűsítés – az...

Read more

Milyen a jó kormányzás 2026-ban?

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) és a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szeptember 24-én szervezte meg a Kormányzás és közigazgatás 2026 elnevezésű rendezvényt az egyetem Széchenyi Dísztermében. Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja köszöntőjében a jelenlegi időszakot a változások koraként jellemezte, amely szerinte közös felelősséget ró a közigazgatás szereplőire és a tudomány képviselőire. Bibó István gondolataira utalva a hatalom, a hivatal és az élet egymáshoz való viszonyát emelte ki. Mint hangsúlyozta, a jó kormányzás e három tényező...

Read more

Kormányzás és közigazgatás 2026 – konferencia

„KORMÁNYZÁS ÉS KÖZIGAZGATÁS 2026 KONFERENCIA A Rendezvény részletei: 2026. szeptember 23-án (szerdán) a konferencia 1. napja Tatán, a Magyary Házban kerül megrendezésre 16:00 és 18:00 óra között (2089 Tata, Ady Endre u. 12-14.) a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társasággal közös szervezésben. 2026. szeptember 24-én (csütörtökön) a konferencia 2. napja Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus Főépületének Széchenyi Dísztermében kerül megrendezésre 9:00 és 13:30 között (1083 Budapest, Ludovika tér 2.). A konferencia célja, hogy fórumot teremtsen a magyar állam működését meghatározó legfontosabb kormányzási...

Read more

Stratégiai előretekintés a nagy társadalmi kihívások regionális kezeléséért

„Főbb megállapítások A stratégiai előretekintés és a regionális fejlődés kölcsönhatását vizsgáljuk. A tanulmány kiemeli a stratégiai előretekintés szerepét a szakpolitikák értékelésének és nyomon követésének eszközeként. A stratégiai előretekintést olyan szakpolitikai eszközként elemezzük, amely elősegítheti a helyalapú megközelítés érvényesítését a nagy társadalmi kihívások kezelésében. A nagy társadalmi kihívások új lehetőségtereket nyitnak meg, amelyeket a régiók a stratégiai előretekintés segítségével tárhatnak fel. A stratégiai előretekintést az éghajlatváltozás regionális kezelésének szolgálatába állítjuk. Összefoglaló A nagy társadalmi kihívások (Grand Societal Challenges, GSC-k) újfajta előretekintési képesség kialakítását...

Read more

A digitális államvezetés kiáltványa, 2026 – Jó kormányzás az algoritmikus korszakban

„A modern kormányzás középpontjában válság bontakozik ki. Az algoritmikus eszközök átalakítják az állam működését és azt is, hogy mire képes, miközben a 19. században kialakított intézményeket soha nem arra tervezték, hogy a 21. századi technológia sebességével és léptékében születő döntéseket irányítsák. Az emberek, a vállalkozások és az állam közötti kapcsolat alapját adó digitális infrastruktúrák, adatok, platformok és alkalmazások mára túlságosan összetetté váltak ahhoz, hogy a hagyományos kormányzási modellekkel megfelelően kezelhetők legyenek. Milyen intézményekre és milyen kormányzási megközelítésre van ehhez szükség? E kiáltvány...

Read more

A digitális államvezetés tíz alapelve

„A DIGITÁLIS ÁLLAMVEZETÉS TÍZ ALAPELVE 01 A KÖZÉRDEK ELSŐDLEGESSÉGE A kormányzásban alkalmazott digitális rendszereknek a közérdeket kell szolgálniuk mint az államvezetés alapvető iránytűjét. Ennek kell lennie annak az elsődleges mércének, amely alapján a kormányzási megoldásokat megítéljük, és ehhez kell visszatérni akkor is, ha ezt a célt magánérdekek térítik el, vagy a technikai logika szorítja háttérbe. 02 AZ EMBER ÉS A GÉP KIEGÉSZÍTŐ VISZONYA A jó kormányzás az algoritmikus korszakban olyan hibrid környezetek tudatos megtervezését és aktív irányítását igényli, amelyekben az emberi mérlegelésre...

Read more

Az uniós többéves pénzügyi kerete (Multiannual Financial Framework, MFF) és az eltérő tagállami érdekek

„Noha a többéves pénzügyi kerettervek (Multiannual Financial Framework) elfogadása sohasem volt az európai uniós döntéshozatal rutinfeladata, 2025 nyarán, amikor az Európai Bizottság bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó tervezetét, rögtön érezni lehetett, hogy még a szokásosnál is bonyolultabb egyeztetések következnek. Az eddigi MFF-tervezetek körüli viták jórészt a költségvetés főösszege, annak növelésnek mértéke, illetve az egyes szakpolitikákat megillető összegek körül zajlottak. A költségvetés mérete a föderalista / szuverenista, illetve a befizető / költségvetés-függő országok dimenziójában bírt jelentőséggel. Az MFF összegének növelését általában a...

Read more

Háttér-információk az Európai Unió 2027 utáni többéves pénzügyi keretéről – 2026. szeptember

„Ez az összefoglaló olyan, a tudományos szféra, az agytrösztök, más uniós intézmények és szervek, valamint az érdekelt felek által készített dokumentumokból nyújt válogatást, amelyek segítséget nyújthatnak az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága tagjainak ahhoz, hogy naprakészen kövessék a 2028-ban kezdődő következő többéves pénzügyi keretről folytatott vitát. A dokumentumot havonta készíti az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatósága (DG BUDG) Költségvetési Támogató Egysége és az Európai Parlament Kutatószolgálata.” Forrás: Background information on the post-2027 MFF - September 2026; Hopp Balázs, Schwartz András; Budgetary Support Unit, European...

Read more

Idegen elme (részlet)

„...És Ray Kurzweil 20. század végi előrejelzéseivel összhangban most elérkeztünk a számítástechnika történetének ahhoz a pillanatához, amikor a gépi intelligencia olyan módokon kezdi meghaladni az emberi intelligenciát, amelyek alapvető változásokat idézhetnek elő. Az MI-t inkább növesztjük, mint megtervezzük (grown more than designed): mindenekelőtt annak az eredménye, hogy egy viszonylag egyszerű optimalizálási lépést újra és újra megismétlünk szinte felfoghatatlan mennyiségű számítási kapacitás felhasználásával. Ennek eredményeként rendkívül összetett rendszer jön létre, amely absztrakt fogalmakkal dolgozik, és képes az emberi viselkedés bizonyos vonásait szimulálni. Fel...

Read more

„Idegen elmét” hozunk létre – és egyre nehezebb átlátni a működését

„Jakub Pachocki, az OpenAI tudományos vezetője az „An Alien Mind” című esszéjében szokatlanul erős figyelmeztetést fogalmaz meg a mesterséges intelligencia fejlődésének következő néhány évéről. Alapállítása szerint olyan gépi intelligenciát hozunk létre, amelynek működését már ma sem értjük teljesen, miközben képességei gyorsan közelítenek az emberi szakértők szintjéhez, egyes területeken pedig meg is haladják azt. Az „idegen elme” kifejezés arra utal, hogy ezek a rendszerek nem úgy gondolkodnak, mint az ember: hatalmas számítási folyamatok során „nőnek ki”, ezért viselkedésük nem vezethető le egyszerű, általunk...

Read more
Page 2 of 255 1 2 3 … 255