Skip to main content

Találat: szakirodalom

Iparpolitikai kiadások 20 országban – Mit finanszíroznak valójában a kormányok?

„Az iparpolitikai kiadások húsz országban növekedtek, de nem olyan mértékben, mint ahogyan azt a vita sugallja. Ennél is fontosabb, hogy a támogatások jellemzően nem a versenyképességüket erősítő, hanem inkább a versenyképességüket vesztő ágazatokba áramlanak. Ez a blogbejegyzés azt vizsgálja, hogy miért van ez így, és mindez mit jelent a szakpolitikai döntéshozatal szempontjából. Bár az iparpolitikáról szóló vita nagy része annak hatékonyságára, lehetséges piactorzító hatásaira, valamint arra összpontosít, hogy a kormányok túl sokat vagy éppen nem eleget költenek-e, egy húsz országra kiterjedő új...

Read more

Nemzeti szintű összehangolás és tartományi versengés: Kína iparpolitikája az MI-dominancia érdekében

„Amerikának Kínán kívül nincs vele egyenrangú versenytársa a mesterséges intelligencia területén. Néhány évvel ezelőtt, amikor az MI-modellek fejlődési pályája még eléggé bizonytalan volt ahhoz, hogy olyan középhatalmak, mint az Egyesült Királyság vagy Franciaország, reménykedhessenek versenyképességük megőrzésében, ez talán túlzottan magabiztos kijelentésnek hangzott volna. Ma azonban már megalapozott közvélekedés. Az MI élvonalában való versenyhez a tehetség, az adatok, az energia és a számítási infrastruktúra példátlan léptékű összehangolására van szükség — olyan léptékre, amelyet reálisan csak az Egyesült Államok és Kína képes biztosítani, bár...

Read more

A közszféra innovációs laboratóriumainak tipológiája

„Számos közszektorbeli szervezet hozott létre innovációs laboratóriumokat annak a nyomásnak a hatására, hogy társadalmi problémákat kell kezelniük, valamint annak a magas elvárásnak megfelelve, hogy meg kell újítaniuk a közszolgáltatásokat. Ugyanakkor továbbra is korlátozottan értjük csak, milyen szerepet töltenek be a közszektorbeli innovációs laboratóriumok a közigazgatási szervezetek innovációs képességének erősítésében. Az innovációs laboratóriumok hatásának értékelése vagy összehasonlítása nehézségekbe ütközik működési módjuk és tevékenységeik sokfélesége miatt. Ez a tanulmány e kutatási hiányt kívánja pótolni egy olyan tipológia kidolgozásával, amely rendszerezi az innovációs laboratóriumok sokféle...

Read more

A megtört karrierlétra: MI, távmunka és a pályakezdők munkaerő-felvétele

„A generatív MI kiszorítja a junior munkavállalókat? Egyre bővülő szakirodalom válaszol igennel erre a kérdésre, jelentős visszaesést kimutatva a pályakezdők felvételében, különösen a GenMI-nek (GenAI) kitett foglalkozásokban. Érvelésünk szerint ez az ítélet elhamarkodott, mivel a GenMI-kitettség erősen korrelál egy másik, a pandémia utáni időszakban jelentkező sokkal: az otthoni munkavégzéssel, vagyis a távmunkával (WFH). Két adatforrást használunk, amelyek összesen 243 millió új felvételt és 407 millió online álláshirdetést fednek le az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában a 2017–2025 közötti időszakban....

Read more

A nagy nyelvi modellek potenciális termelékenységi hatásai a magyar gazdaságban

„A tanulmány a nagy nyelvi modellek (Large Language Model, LLMs) termelékenységre és gazdasági növekedésre gyakorolt potenciális hatását vizsgálja Magyarországon. Az elemzés Acemoglu (2025), valamint Aghion és Bunel (2024) keretrendszereire épül, és a hazai munkaerőpiac munkakörszintű LLM-érintettségének becslését használja fel, álláshirdetési adatok alapján. A számítások szerint az LLM-ek által érintett gazdasági tevékenységek aránya mérsékelt, ami a teljes tényezőtermelékenység (TFP) 0,25–0,81 százalékpontos növekedését eredményezheti a következő évtizedben. Ez éves szinten 0,05–0,15 százalékpontos GDP-növekedésnek felel meg. A becsült hatások elmaradnak az amerikai eredményektől, ami elsősorban...

Read more

A felelősség elpárolgása, az objektivitás illúziója – A közigazgatás automatizációjának emlékezetes tévedései

„A cikk a technológiába vetett vak, intézményi hitről, a kiszolgáltatott egyén és a nagy szoftveres rendszerek közötti aszimmetriáról, a jogállami alapelvek (mint az ártatlanság vélelme és a jogorvoslathoz való jog) csendes háttérbe szorításának kockázatairól szól a közigazgatási automatizáció területén. Olyan hibákat ír le, melyeket nem szabad újra elkövetni és felhívja a figyelmet arra, miért érdemes valóban megtanulni a közigazgatási automatizált rendszerek írástudását, és nem csak letudni azt, mint hivatali kötelességet. Bevezetés A (generatív) mesterséges intelligencia hatásainak megértése iránt hatalmas az érdeklődés, ugyanígy...

Read more

A mesterséges intelligencia hatásai a gyermeki fejlődésre

„A generatív mesterséges intelligencia (MI) a gyermekek életének egyre szervesebb részévé válik: a hangalapú asszisztensektől és a társas robotoktól kezdve egészen az MI által generált mesekönyvekig. Ahogy a gyermekek mind gyakrabban kerülnek kapcsolatba ezekkel a technológiákkal, elengedhetetlen megvizsgálni, milyen hatást gyakorolhatnak a gyermekek fejlődésére. Ez a könyv e hatásokat három egymással összefüggő területen vizsgálja: az interakció, az észlelés és a tanulás terén. E területeken visszatérő motívum, hogy a gyermekek MI-vel való kapcsolata egyszerre tükrözi az emberekkel való kapcsolatukat, és el is tér...

Read more

A mesterséges intelligencia alapú architektúráknak az általános adatvédelmi alapelvek érvényesülésére gyakorolt hatása

„...A kutatás célja ezért egy új, sui generis jogalap – a „Közérdekű digitális adatfunkcionalitás” – megalapozása, amely a jelenlegi ex ante megfelelési logikáról az ex post, objektív felelősségi modell irányába mozdul el. E modell a digitális kapuőröket veszélyes üzemként kezeli, akiknek nem csupán jogszerűségük igazolására kell törekedniük, hanem működésük társadalmi hatásaiért is felelősséggel tartoznak. A kutatás a law in context megközelítésében gyökerezik, és interdiszciplináris módon vizsgálja a digitális gazdaságot, a technológiai architektúrákat, a globális hatalmi struktúrákat, valamint a szabályozás eszköztárát. Célja, hogy...

Read more

Műhelyvita – Tíz év a Kormány szolgálatában – Az Alkotmánybíróság értelmezési stratégiái a politikailag fontos ügyekben, 2016‒2026

„Tanulmány címe: Tíz év a Kormány szolgálatában ‒ Az Alkotmánybíróság értelmezési stratégiái a politikailag fontos ügyekben, 2016‒ 2026 Szerző: Szente Zoltán kutatóprofesszor (ELTE TK Jogtudományi Intézet) Opponensek: Tóth Judit egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem ÁJK Sólyom Péter tudományos főmunkatárs, ELTE TK Jogtudományi Intézet Helyszín: Humán Tudományok Háza, Jogtudományi Intézet Tanácsterem (1097. Budapest, Tóth Kálmán Utca 4.) és online Join Zoom Meeting https://us06web.zoom.us/j/88160409325?pwd=EVIUlCn3asCw4xWdFej7gnN3lFCiwq.1 Meeting ID: 881 6040 9325 Passcode: 472518 Időpont: 2026. június 11. 10:00 Absztrakt: A tanulmány a magyar Alkotmánybíróság (AB) 2016 és...

Read more

A közigazgatás alapintézményei 2., átdolgozott kiadás

„A közigazgatási jog rendeltetése a közérdek, a közjó érvényesítése. Ennek során a tisztességes közhatalom-gyakorlással működteti az állami szervezeti rendszert, érvényesíti az állampolgári jogokat, kötelezettségeket. A tankönyv igyekszik kerülni a közigazgatási jogtudomány-területek elvont elméleti eredményeinek bemutatását, az egyes iskolák sajátosságainak részletezését. A szerzők a modern mai magyar közigazgatási jog dogmatikáját, a közigazgatás szervezetére és annak jogára vonatkozó alapismereteket, a hatósági jogalkalmazás és a perjog legfontosabb jellemzőit foglalták össze, törekedve arra, hogy a magyar jogi felsőoktatás közigazgatási matériájának lehető legérthetőbb és könnyen elsajátítható magyarázatát...

Read more
Page 2 of 248 1 2 3 248