Skip to main content

Találat: szakirodalom

A nyilvános, közérdekű kommunikáció kézikönyve a megosztottság áthidalásához és a jobb szakpolitikák kialakításához – Megszólalások, amelyek visszhangra találnak

„Az információs környezet egyre széttöredezettebbé válik, és a szakpolitikai vitákat mindinkább olyan értelmezési keretek alakítják, amelyek felnagyíthatják a nézetkülönbségeket és megnehezíthetik a kompromisszumot. A kézikönyv olyan megközelítéseket javasol, amelyek segítségével a kormányzatok a nyilvános kommunikáció révén előmozdíthatják az összetett szakpolitikai kérdésekről folytatott építő demokratikus vitát. A kommunikációt a szakpolitika-alkotás szerves részeként mutatja be: olyan eszközként, amely segít az intézményeknek megérteni a lakosság aggodalmait, tisztázni a döntésekkel járó választási kényszereket, és megteremteni annak feltételeit, hogy az emberek közös viszonyítási keret alapján foglalkozhassanak a...

Read more

MI-érettség, MI-műveltség helyett – Generatív MI és oktatás

„A könyv azt vizsgálja, hogyan alakítja át a generatív mesterséges intelligencia az oktatást. Az átalakulás nemcsak új ismereteket és készségeket követel meg, hanem az autonómiára, a felelősségre és a megismeréshez kapcsolódó erényekre épülő keretrendszert is. A jelenlegi MI-műveltségi keretrendszerek a technikai jártasságot hangsúlyozzák, de hiányosak maradnak, ha nem foglalkoznak az MI-éretlenségből eredő, az értékeket és normákat érintő kockázatokkal. A tanulmány amellett érvel, hogy az oktatásnak elő kell segítenie az MI-érettség kialakulását: azt a képességet, hogy az MI-t anélkül használjuk, hogy szellemi feladatainkat...

Read more

Digitalizáció és digitális transzformáció az adóigazgatásban: regionális trendek és tanulságok

„A jelentés áttekintést ad arról, milyen mértékben alkalmaznak technológiát az adóhatóságok. Összegyűjti az Adótechnológiai Kezdeményezések Adattárában (Inventory of Tax Technology Initiatives, ITTI) szereplő 108 gazdaság adatait, és földrajzi régiók szerint csoportosítja őket. Ez megkönnyíti az előrehaladás összehasonlítását, a jelenlegi fejlemények megértését és az újonnan megjelenő gyakorlatok azonosítását. A jelentés elsődleges célja, hogy támogassa az adóhatóságokat a lehetséges hazai reformok mérlegelésében, valamint segítsen azonosítani azokat a területeket, ahol a hatóságok közötti jövőbeli együttműködés a legtöbb előnnyel járhat. Amióta az OECD Adóigazgatási Fóruma (Forum...

Read more

Az EIT regionális innovációs programjának új jelentése bemutatja a program Európa-szerte elért eredményeit

„Az EIT regionális innovációs programjának (RIS) (EIT Regional Innovation Scheme, RIS) 2025. évi tevékenységi jelentése jelentős előrelépésről számol be a regionális innovációs ökoszisztémák megerősítésében. A támogatott vállalkozások 2025-ben 579 millió euró külső befektetést vonzottak, ami 147%-os növekedést jelent 2024-hez képest. A most közzétett jelentés bemutatja, hogyan erősíti tovább az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) e meghatározó programja a gyengébb innovációs teljesítményű országok és régiók innovációs képességét az Európai Unió Horizont Európa programjának támogatásával. Az EIT RIS 2014-es indulása óta az európai...

Read more

Adaptív iparpolitika, irányított improvizáció – Hogyan működik a szakpolitikai döntéshozatal bizonytalanság közepette?

„ Ang 2024-ben, a World Politics folyóiratban mutatta be az adaptív politikai gazdaságtan (Adaptive Political Economy, APE) megközelítését. Ez a társadalomtudományi elemzés és a szakpolitikai döntéshozatal kiindulópontjának a komplexitást tekinti – a puszta bonyolultság helyett –, a bizonytalanságot – a kockázat helyett –, valamint a kölcsönös oksági kapcsolatokat – az egyirányú ok-okozati összefüggések helyett. Az iparpolitikára alkalmazva ez a megközelítés megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy a kormányok előre tudják, mely jövőbeli nyerteseket érdemes támogatásra kiválasztaniuk. A nagy megrázkódtatásokkal teli világban egyre kevésbé...

Read more

Körkép a régiókról és a városokról – OECD Regions and Cities at a Glance 2026

„Az OECD Regions and Cities at a Glance 2026 (Az OECD régióinak és városainak körképe, 2026) azt vizsgálja, hogyan különböznek a gazdasági, társadalmi, demográfiai és környezeti viszonyok az OECD-országok régióiban és városaiban. Az országos átlagok mögé tekintve feltárja, hol részesülnek az emberek és a vállalkozások az új lehetőségek előnyeiből, és hol maradnak fenn különbségek a termelékenység, a foglalkoztatás, a lakhatás, a népesedési folyamatok, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az éghajlati kockázatoknak való kitettség terén. A 2026-os kiadás különös figyelmet fordít a mesterséges...

Read more

A digitális gazdaság és társadalom helyzete – OECD Digital Economy and Society Outlook 2026

„A mesterséges intelligenciát (MI) kiszolgáló számítási infrastruktúra fejlődésétől a technológiahasználati szokások változásáig a digitális átalakulás egyre összetettebb módon hat a gazdaságra és a társadalomra. Becslések szerint az információs és kommunikációs technológiai (IKT) ágazat 2025-ben 5%-kal bővült az OECD országaiban. Az értékteremtés és a beszerzés ugyanakkor továbbra is erősen koncentrált, ami egyszerre tükrözi a hatékonyság javulását és az országhatárokon átnyúló kölcsönös függőségek erősödését. Az OECD digitális gazdasági és társadalmi kilátásai, 2026 című jelentés azt vizsgálja, hogyan változnak a digitális prioritások, szakpolitikák és irányítási...

Read more

A régiók jövőjének felelőtlen alakítása: rohanás előre, mintha nem lennének válságok?

„A tanulmány elméleti megközelítésekre és a szakirodalomra támaszkodva új elemzési keretet dolgoz ki, amelyet korábbi, megfigyeléseken és adatokon alapuló kutatások eredményein, szemléltető jelleggel tesz próbára. Ezzel a későbbi empirikus kutatásokat kívánja megalapozni. A kiválasztott rövid esetbemutatások két szélső helyzetet jelenítenek meg: a múlthoz kötődő, illetve a gyökeres átalakulást ígérő jövőképeket. Nem az a céljuk, hogy általánosan jellemző példákat mutassanak be, hanem hogy világosabbá tegyék, miként lehet elképzelésekkel és eszmékkel befolyást gyakorolni. A régiók jövőjének felelőtlen alakítását olyan konkrét eseteken vizsgáljuk, amelyek környezeti...

Read more

A gépi döntés nem végleges – Kína és a mesterséges intelligencia múltja és jövője

„Az MI jövőjéről alkotott, egymással versengő elképzelések a közös, egész bolygónkat érintő céloktól egy új hidegháború képéig terjednek. Eközben az intelligencia kultúránként eltérő felfogásai, az elméleti gondolkodás hagyományai és a gondolatkísérletek a megismerés olyan új formáival szembesülnek, amelyek egyetlen történelmi-kulturális hagyományból sem vezethetők le maradéktalanul. A kötet sajátos nézőpontból, szakértők segítségével tárja fel ezt a feszültséget. Kínából kiindulva gondolja újra a „mesterséges” és az „intelligencia” fogalmát, valamint a hozzájuk kapcsolódó értelmezésbeli különbségeket. Ezek a különbségek már abban is megmutatkoznak, hogy a kínai...

Read more

Súlyos hibákat talált az Állami Számvevőszék két GINOP Plusz program megvalósításában

„Harminc, összesen 3,1 milliárd forint uniós vállalkozásfejlesztési támogatásból megvalósított beruházást vizsgált az ÁSZ. Több fejlesztés nem hozott megfelelő eredményt, miközben a támogatási rendszer egészében is súlyos hiányosságokat találtak. Három-négy év alatt alig 150 órán át használt munkagépek, nem megfelelően hasznosuló beruházások és a fejlesztések tényleges eredményét alig mérő támogatási rendszer. Egyebek mellett ezeket tárta fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két friss jelentése, amelyekben összesen harminc vállalkozásfejlesztési projektet ellenőriztek tételesen is, 3,1 milliárd forint uniós támogatás felhasználását vizsgáltak meg. Az ellenőrzések két, az...

Read more
Page 2 of 259 1 2 3 … 259