Skip to main content

Találat: szakirodalom

Továbbra is ellentmondásos adatok érkeznek a mesterséges intelligencia munkahelyi hatásairól

„Az Anthropic legfrissebb kutatása szerint bár a mesterséges intelligencia gyorsan átalakítja a munkavégzés módját, egyelőre nem szüntetett meg jelentős mennyiségű munkahelyet. Legalábbis még nem. Ugyanakkor a „továbbra is egészségesnek” nevezett munkaerőpiac felszíne alatt már látszanak az egyenlőtlen hatások első jelei, különösen a pályakezdő fiataloknál. A washingtoni Axios AI Summiton készült interjúban az Anthropic vezető közgazdásza, Peter McCrory elmondta: a cég legújabb gazdasági hatásvizsgálata nem talált érdemi bizonyítékot arra, hogy széles körű munkahely-kiszorítás történt volna eddig. „Legalábbis nincs jelentős különbség a munkanélküliségi rátákban”...

Read more

Útmutató ügyvédek számára a generatív MI használatához – Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE)

„A jelen útmutató azért született, hogy felhívja a figyelmet arra, mi az a generatív mesterséges intelligencia (generatív MI), és elmagyarázza, hogy az ügyvédi praxisban miként lehet azt felhasználni, valamint rávilágítson a felhasználásával kapcsolatos lehetőségekre és kockázatokra. Az útmutató célja továbbá, hogy rávilágítson, mire kell még odafigyelni az ügyvédekre vonatkozó szakmai szabályoknak való megfelelés során. Kitér a generatív MI jelenlegi felhasználási módjaira, előnyeire és a jogi szakma számára megfontolandó, legsürgetőbb kérdésekre. Mint ilyen, kizárólag az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai etikai és szabályozási kérdésekkel...

Read more

A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazása a rendészeti kutatásokban

„Bevezetés: A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) a 21. század egyik legjelentősebb technológiai innovációja. Bár rendészeti célú alkalmazása jelenleg még korai fázisban van, hosszú távú stratégiai eszközzé válhat a rendészeti kutatásokban. Célkitűzések: A tanulmány célja a GenAI-technológiák hazai adaptációjának elősegítése a rendészeti szektorban. Ennek keretében feltárja a GenAI-alapú kutatások hatékony megvalósításához szükséges legfontosabb technológiai összetevők – mint tanítóadatok, kontextusablak-méret, promptstratégia, hallucináció és validáció – sajátosságait. Emellett kitér a GenAI felelős alkalmazásának kérdéseire, a tudományos megbízhatóság szempontjaira és a kutatói szerepek átalakulására. A technológiai...

Read more

Technikai tanácsadás a csomagkezelők biztonságos használatához – Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA)

„A dokumentum arra összpontosít, hogy a fejlesztők hogyan használhatják biztonságosan a csomagkezelőket szoftverfejlesztési életciklusuk részeként. A dokumentum különösen felvázolja a harmadik féltől származó csomagok használatával járó gyakori kockázatokat, biztonságos gyakorlatokat mutat be a csomagok kiválasztására, integrálására és monitorozására, valamint leírja a függőségekben található sebezhetőségek kezelésére szolgáló megközelítéseket.” Forrás: ENISA Technical Advisory for Secure Use of Package Managers; ENISA; 2026. március 10.

Read more

Az Európai Unió hatásköreinek vizsgálata – Tanulmánykötet

„Bevezető Az Európai Uniót eredetileg a tagállamok közötti gazdasági együttműködés, a kölcsönös tisztelet, valamint az Európai Unióról szóló szerződésben és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (a továbbiakban együtt: Szerződések) rögzített, felhatalmazáson alapuló hatáskörgyakorlás intézményi keretei alapozták meg. Az EU ugyanis a hatáskör-átruházás elvére épül: a tagállamok döntik el, mely területeken kívánnak az intézményeken keresztül együttműködni. A hatáskörök közös gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó. A Szerződések ugyanakkor kifejezetten rögzítik, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását,...

Read more

Hamis hírek : A dezinformáció jogi szabályozása

„Az online dezinformáció problémája immár jól ismert és számos tudományterület által tárgyalt kérdés. Az internet és különösen a közösségi média széles körben lehetőséget biztosít a valótlan információk terjedésé re. Azonban a tények szabad meghatározásának szándéka nem új keletű, ahogyan a valótlan tényállítások médiabeli megjelenése sem az. A közösségi média korában ezek mennyisége és terjedési sebessége jelent csak újdonságot, de ezek miatt a hamis hírekkel szembeni hatékony jogi fellépés szinte a lehetetlenséggel határos. A szándékos dezinformáció lehetőségének biztosítása azonban nem a közösségimédia-platformok diszfunkcionális...

Read more

Az OECD „Going Digital” mérési ütemterve 2026-ra

„Az OECD digitális mérési ütemtervének (az ütemterv) célja, hogy támogassa és ösztönözze a digitális mérési tevékenységek összehangolt megközelítését a nemzetközi statisztikai rendszer kulcsfontosságú szereplői között. Tíz intézkedést tartalmaz, amelyek célja az országok digitális átalakulás és annak hatásainak nyomon követésére való képességének fejlesztése. Az ütemterv tükrözi azt a felismerést, hogy a nemzeti statisztikai rendszereknek alkalmazkodniuk és bővülniük kell ahhoz, hogy megfelelően tükrözzék gazdaságaink és társadalmaink digitalizációját, a lebontott adatok pedig bizonyítékalapot szolgáltatnak annak azonosításához, hogy hol léteznek digitális szakadékok, és kik vannak a...

Read more

Az Algoritmikus Állami Architektúra (ASA): Egy integrált keretrendszer az MI által támogatott kormányzáshoz – 2. rész

„A tanulmányt 2025-ben publikálták olyan szakértők, akik évek óta foglalkoznak a digitális kormányzás kérdéseivel. A tanulmány megírása során arra keresték a választ, hogyan tudnák a kormányzatok úgy bevezetni a mesterséges intelligenciát, hogy elkerüljék az új technológia alkalmazásából fakadó kezdeti bizonytalanságot, és már rövid távon is élvezni tudják annak hatékonyságnövekedést kínáló előnyeit. A kutatócsoport ehhez kidolgozott egy keretrendszert, melyet négy ország példáján keresztül teszteltek: a keretrendszer működőképességét vizsgálták Észtországban, Szingapúrban, Indiában és az Egyesült Királyságban. Az Algoritmikus Állami Architektúra keretrendszert bemutató cikksorozatunk második...

Read more

Földmérési szabályzatok a Lechner honlapon – Jelentősen bővült a digitálisan hozzáférhető földmérési szakirodalom

„Jelentősen bővült a földmérési szakirodalom digitális hozzáférése: a Lechner Tudásközpont honlapján immár 270, 1908 és 2023 között készült földmérési, geodéziai és térképezési szabályzat érhető el ingyenesen. Az online gyűjtemény célja, hogy átfogó és könnyen kereshető szakmai hátteret biztosítson a gyakorló földmérők, szakértők és kutatók számára. Az aktív földmérők, az igazságügyi földmérő szakértők, illetve a földmérő szakmatörténettel foglalkozó szakemberek munkáját segítő, az eddig digitálisan elérhető 32 db szakmai szabályzat helyett, már 270 db földméréssel, geodéziai munkákkal, kataszteri és topográfiai térképezéssel kapcsolatos szabályzat, utasítás,...

Read more

Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere

„A digitális átalakulás széles körű és összetett hatásokkal jár a gazdaságban és a társadalomban, ami megnehezíti a közpolitikai célok közötti kompromisszumok megtalálását. Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere (a Keretrendszer) segíti a kormányokat és az érdekelt feleket abban, hogy integrált megközelítést dolgozzanak ki a szakpolitikai döntéshozatalhoz az inkluzív digitális jövő alakítása érdekében. A Keretrendszer hét egymással összefüggő szakpolitikai dimenziót tartalmaz, amelyek kiállták az idő próbáját: * hozzáférés a kommunikációs infrastruktúrákhoz, szolgáltatásokhoz és adatokhoz; * a digitális technológiák és adatok hatékony felhasználása;...

Read more
Page 2 of 244 1 2 3 244