Skip to main content

Találat: szakirodalom

A mesterséges intelligencia kiterjesztése az egészségügyben

„A mesterséges intelligencia (MI) felelős módon, nagy léptékben alkalmazva jelentős lehetőségeket kínál az egészségügyi rendszerek számára. Elterjedését ugyanakkor továbbra is komoly akadályok nehezítik, köztük a széttagolt adatinfrastruktúra, a szabályozási bizonytalanság, valamint az irányítási és munkaerő-kapacitással kapcsolatos hiányosságok. Ahhoz, hogy az MI-ben rejlő lehetőségek valóban mindenki egészségét szolgálják, egyensúlyt kell teremteni a piaci erők és az egészségügyi kultúra között. Az OECD-tagországok számos kezdeményezést indítottak e hiányosságok kezelésére, például stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásával az MI és az egészségügy határterületén. E lépések támogatására most...

Read more

Felkészülés a kvantum-számítástechnikára az üzleti szférában – Főbb akadályok és támogatási mechanizmusok

„A tanulmány azt vizsgálja, hogy a vállalkozások hogyan készülnek fel a kvantum-számítástechnika üzleti alkalmazására. A kvantum-felkészültséget egy feltáró jellegű, képességépítési folyamatként határozza meg, és leírja a vállalatok által a fejlesztése érdekében tett gyakorlati lépéseket. A tanulmány 10 ország és olyan állami és magánszervezetek tapasztalataira támaszkodik, amelyek támogatják a kvantum-számítástechnika bevonását az üzleti tevékenységbe. Az elemzés négy fő akadályt azonosít: korlátozott technológiai érettség; nem egyértelmű felhasználási esetek és üzleti vonatkozások; a hozzáférés és a személyzet képzésének magas költségei; valamint a kvantum-számítástechnikai szakértelmet az...

Read more

Továbbra is ellentmondásos adatok érkeznek a mesterséges intelligencia munkahelyi hatásairól

„Az Anthropic legfrissebb kutatása szerint bár a mesterséges intelligencia gyorsan átalakítja a munkavégzés módját, egyelőre nem szüntetett meg jelentős mennyiségű munkahelyet. Legalábbis még nem. Ugyanakkor a „továbbra is egészségesnek” nevezett munkaerőpiac felszíne alatt már látszanak az egyenlőtlen hatások első jelei, különösen a pályakezdő fiataloknál. A washingtoni Axios AI Summiton készült interjúban az Anthropic vezető közgazdásza, Peter McCrory elmondta: a cég legújabb gazdasági hatásvizsgálata nem talált érdemi bizonyítékot arra, hogy széles körű munkahely-kiszorítás történt volna eddig. „Legalábbis nincs jelentős különbség a munkanélküliségi rátákban”...

Read more

Útmutató ügyvédek számára a generatív MI használatához – Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE)

„A jelen útmutató azért született, hogy felhívja a figyelmet arra, mi az a generatív mesterséges intelligencia (generatív MI), és elmagyarázza, hogy az ügyvédi praxisban miként lehet azt felhasználni, valamint rávilágítson a felhasználásával kapcsolatos lehetőségekre és kockázatokra. Az útmutató célja továbbá, hogy rávilágítson, mire kell még odafigyelni az ügyvédekre vonatkozó szakmai szabályoknak való megfelelés során. Kitér a generatív MI jelenlegi felhasználási módjaira, előnyeire és a jogi szakma számára megfontolandó, legsürgetőbb kérdésekre. Mint ilyen, kizárólag az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai etikai és szabályozási kérdésekkel...

Read more

A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazása a rendészeti kutatásokban

„Bevezetés: A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) a 21. század egyik legjelentősebb technológiai innovációja. Bár rendészeti célú alkalmazása jelenleg még korai fázisban van, hosszú távú stratégiai eszközzé válhat a rendészeti kutatásokban. Célkitűzések: A tanulmány célja a GenAI-technológiák hazai adaptációjának elősegítése a rendészeti szektorban. Ennek keretében feltárja a GenAI-alapú kutatások hatékony megvalósításához szükséges legfontosabb technológiai összetevők – mint tanítóadatok, kontextusablak-méret, promptstratégia, hallucináció és validáció – sajátosságait. Emellett kitér a GenAI felelős alkalmazásának kérdéseire, a tudományos megbízhatóság szempontjaira és a kutatói szerepek átalakulására. A technológiai...

Read more

Technikai tanácsadás a csomagkezelők biztonságos használatához – Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA)

„A dokumentum arra összpontosít, hogy a fejlesztők hogyan használhatják biztonságosan a csomagkezelőket szoftverfejlesztési életciklusuk részeként. A dokumentum különösen felvázolja a harmadik féltől származó csomagok használatával járó gyakori kockázatokat, biztonságos gyakorlatokat mutat be a csomagok kiválasztására, integrálására és monitorozására, valamint leírja a függőségekben található sebezhetőségek kezelésére szolgáló megközelítéseket.” Forrás: ENISA Technical Advisory for Secure Use of Package Managers; ENISA; 2026. március 10.

Read more

Az Európai Unió hatásköreinek vizsgálata – Tanulmánykötet

„Bevezető Az Európai Uniót eredetileg a tagállamok közötti gazdasági együttműködés, a kölcsönös tisztelet, valamint az Európai Unióról szóló szerződésben és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (a továbbiakban együtt: Szerződések) rögzített, felhatalmazáson alapuló hatáskörgyakorlás intézményi keretei alapozták meg. Az EU ugyanis a hatáskör-átruházás elvére épül: a tagállamok döntik el, mely területeken kívánnak az intézményeken keresztül együttműködni. A hatáskörök közös gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó. A Szerződések ugyanakkor kifejezetten rögzítik, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását,...

Read more

Hamis hírek : A dezinformáció jogi szabályozása

„Az online dezinformáció problémája immár jól ismert és számos tudományterület által tárgyalt kérdés. Az internet és különösen a közösségi média széles körben lehetőséget biztosít a valótlan információk terjedésé re. Azonban a tények szabad meghatározásának szándéka nem új keletű, ahogyan a valótlan tényállítások médiabeli megjelenése sem az. A közösségi média korában ezek mennyisége és terjedési sebessége jelent csak újdonságot, de ezek miatt a hamis hírekkel szembeni hatékony jogi fellépés szinte a lehetetlenséggel határos. A szándékos dezinformáció lehetőségének biztosítása azonban nem a közösségimédia-platformok diszfunkcionális...

Read more

Az OECD „Going Digital” mérési ütemterve 2026-ra

„Az OECD digitális mérési ütemtervének (az ütemterv) célja, hogy támogassa és ösztönözze a digitális mérési tevékenységek összehangolt megközelítését a nemzetközi statisztikai rendszer kulcsfontosságú szereplői között. Tíz intézkedést tartalmaz, amelyek célja az országok digitális átalakulás és annak hatásainak nyomon követésére való képességének fejlesztése. Az ütemterv tükrözi azt a felismerést, hogy a nemzeti statisztikai rendszereknek alkalmazkodniuk és bővülniük kell ahhoz, hogy megfelelően tükrözzék gazdaságaink és társadalmaink digitalizációját, a lebontott adatok pedig bizonyítékalapot szolgáltatnak annak azonosításához, hogy hol léteznek digitális szakadékok, és kik vannak a...

Read more

Az Algoritmikus Állami Architektúra (ASA): Egy integrált keretrendszer az MI által támogatott kormányzáshoz – 2. rész

„A tanulmányt 2025-ben publikálták olyan szakértők, akik évek óta foglalkoznak a digitális kormányzás kérdéseivel. A tanulmány megírása során arra keresték a választ, hogyan tudnák a kormányzatok úgy bevezetni a mesterséges intelligenciát, hogy elkerüljék az új technológia alkalmazásából fakadó kezdeti bizonytalanságot, és már rövid távon is élvezni tudják annak hatékonyságnövekedést kínáló előnyeit. A kutatócsoport ehhez kidolgozott egy keretrendszert, melyet négy ország példáján keresztül teszteltek: a keretrendszer működőképességét vizsgálták Észtországban, Szingapúrban, Indiában és az Egyesült Királyságban. Az Algoritmikus Állami Architektúra keretrendszert bemutató cikksorozatunk második...

Read more
Page 2 of 244 1 2 3 244