Skip to main content

Találat: szakirodalom

A döntéshozatal művészete és tudománya – Reneszánszát éli a hadijátszás

„A döntéshozatal művészete és tudománya A modern hadviselés és a tisztképzés egyik legizgalmasabb, egyben leginkább félreértett területe a hadijátszás, amely az elmúlt évtizedben globálisan és hazánkban is látványos megújuláson ment keresztül. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (NKE HHK) zajló innovációs folyamatok egyik motorjával, Harangi-Tóth Zoltán őrnaggyal, az Összfegyvernemi Harcászati Tanszék egyetemi adjunktusával beszélgettünk a módszertan tudományos hátteréről, a NATO-ban szerzett tapasztalatairól és az újonnan létrehozott kutatóműhely jövőbeli feladatairól. Az utóbbi időben egyre többet hallani a hadijátszásról egyetemi berkekben. Miért...

Read more

Amikor a mutatók elnyelik a tartalmat – Az uniós teljesítménymérés útvesztője

„A Számvevőszék szerint az EU lakóház-felújítási programjai rendszerszinten rossz megoldásokba torkollnak, mert az EU a papírmunkát díjazza a valódi hatás helyett. A jelenség mögött álló csapda a következő költségvetési ciklusban csak erősödni fog. Az Európai Unió forrás-felhasználásának hatékonysága, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) komoly strukturális és technikai kihívásokkal küzd, amelyek számos esetben igencsak megkérdőjelezik a valódi eredményességet. A legújabb Európai Számvevőszék jelentése több kritikus pontot is azonosítottak. Vizsgálatuk mindössze négy tagállamra szorítkozik (Belgium, Ciprus, Litvánia, Olaszország) így nem mondható, hogy...

Read more

Mesterséges intelligencia és nyílt pénzügyek – szinergiák, kompromisszumok és szakpolitikai következmények

„Miközben a pénzügyi szektort technológiai, szabályozási és piaci változások sora alakítja át, a mesterséges intelligencia és a nyílt adatmegosztás két különösen meghatározó tendenciát képvisel. E két folyamat kölcsönhatásának dinamikája azonban mindeddig viszonylag kevéssé kutatott. A tanulmány az MI-innováció és az adatmegosztási környezetek kapcsolatát vizsgálja, bemutatva a kölcsönösen erősítő előnyöket, ugyanakkor a növekvő összetettséget, a különböző szempontok közötti kompromisszumokat és a felerősödő kockázatokat is. Emellett egy előretekintő elméleti forgatókönyvet is felvázol, amely az autonóm cselekvésre képes, ágenses MI alkalmazását vizsgálja az egyre szélesebb...

Read more

A generatív MI felelős és rendszerszerű felsőoktatási alkalmazását támogató szakpolitikák

„A mesterségesintelligencia-technológiák képességeinek bővülése és gyors terjedése átalakítja a felsőoktatást. Hatással van arra, hogyan tanulnak a hallgatók és milyen támogatást kapnak, miként zajlik az oktatás és az értékelés, milyen készségekre és tudásra van szükségük, hogyan végzik a kutatást, valamint hogyan igazgatják és irányítják az oktatási intézményeket. Ez a tematikus áttekintés azt vizsgálja, hogyan vezetik be és használják a generatív mesterséges intelligenciát, vagyis a GenMI-t (GenAI) a felsőoktatásban. Bemutatja az egyre szélesebb körű alkalmazásból fakadó lehetőségeket és kihívásokat, különös tekintettel az adatvédelemre, a...

Read more

Magyarország számokban – Magyarország, 2025

„Melyik magyarországi régió lakói érzik magukat a leginkább biztonságban sötétedés után a közterületeken? Mely országokból érkeznek a legtöbben a magyar felsőoktatásba a tíz évvel ezelőtt még dobogós Szlovákia és Szerbia helyett? Mikor volt utoljára olyan alacsony a hazai lakásépítések száma, mint tavaly? Csak néhány érdekesség a 200 oldalnyi adatból és elemzésből, amely a Magyarország, 2025 című kiadvány olvasóira vár. Több mint három évtizede jelenteti meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Magyarország című összefoglaló sorozat évenkénti köteteit. Az idei kiadvány hét fejezetben,...

Read more

Európa főbb számadatai – 2026. évi kiadás

„Az „Európa főbb számadatai” című kiadvány válogatást közöl az Európai Unió (EU), az uniós tagállamok és az EFTA-országok fontosabb statisztikai adatai közül. Egyes olvasók számára bevezetést nyújthat az uniós statisztikák világába, mások pedig kiindulópontként használhatják az adatok és információk széles körének további feltárásához.” Forrás: Key figures on Europe - 2026 edition; European Commission: Eurostat; Key figures on Europe – 2026 edition; Publications Office of the European Union; DOI: 10.2785/7279381; 2026. július 10.

Read more

A kormányzati központ képességeinek fejlesztése az összetett prioritások irányítására és megvalósítására – Összefoglaló jelentés

„A kormányok összetett, több szakpolitikai területet átfogó és gyorsan változó kihívásokkal szembesülnek. Ezek kezelése hatékony szakpolitikai koordinációt, egyértelmű prioritásokat, valamint a kormányzati központ megerősített végrehajtási képességét igényli. A jelentés azt vizsgálja, hogy a kormányzati központok miként irányítják és segítik elő a kormány egészére kiterjedő stratégiai prioritások megvalósítását. Bulgária, Észtország, Görögország, Írország, Lengyelország és Portugália gyakorlati példáira támaszkodva bemutatja, hogyan hangolhatók össze a kormányzati célokkal az intézményi struktúrák, a tervezési folyamatok és az elemzési képességek. A jelentés e hat országban három dimenzió mentén...

Read more

A generatív MI kormányzati alkalmazásai – a kialakuló iránymutatások tapasztalatai

„A köztisztviselők és közszolgálati dolgozók egyre szélesebb körben alkalmazzák a generatív mesterséges intelligenciát, vagyis a GenMI-t (GenAI), gyakran formális felügyelet nélkül. A tanulmány a GenMI gyors, decentralizált elterjedése és a lemaradó közszektorbeli irányítási mechanizmusok közötti, egyre növekvő szakadékkal foglalkozik. Középpontjában a strukturált kísérletezés áll, amely kulcsfontosságú eszköz lehet a kormányzatok számára a szükséges képességek kiépítéséhez, a kockázatok kezeléséhez és a technológia felelős bevezetésének biztosításához, még a széles körű alkalmazás előtt. A tanulmány tizennégy ország hivatalos iránymutatásainak szisztematikus áttekintésére, tudományos szakirodalomra és esettanulmányokra...

Read more

A szabályozási modellek spektruma és alkalmazásuk a digitális gazdaságban

„A digitális gazdaság szabályozásáért felelős szakpolitikai döntéshozók nehéz kérdéssel szembesülnek: nemcsak azt kell eldönteniük, hogy szükség van-e beavatkozásra, hanem azt is, miként lehet azt arányosan megvalósítani, egyensúlyt teremtve az innováció ösztönzése és a gyorsan változó kockázatok kezelése között. A tanulmány e döntés meghozatalához nyújt segítséget. Olyan módszertant dolgoz ki, amely a szabályozási modelleket egy spektrumon helyezi el: a közvetlen, előíró szabályozástól a teljesítményalapú szabályozáson, a piaci alapú mechanizmusokon és a társszabályozáson át az önszabályozás különböző formáiig. A modellek besorolása rugalmasságuk, valamint a...

Read more

A nyilvános mesterséges intelligencia (Public AI) megvalósítása: Hogyan mutathat utat a kulturális örökség?

„ A dokumentum, amelyet a kulturális örökség közös európai adatterének szakmai közössége és az Europeana kezdeményezés mint annak kezelője dolgozott ki, tükrözi a Kultúra a mesterséges intelligenciáért elnevezésű kollektív hírszerzési gyakorlatról szóló egyeztető közgyűlésen folytatott megbeszéléseket, amely eddig több mint 400 szakembert vont be. Emellett egy közös álláspontot megfogalmaz a tágabb értelemben vett európai kulturális örökségi ágazat számára. Az Értékegyeztető Fórum megmutatta, hogy a kulturális örökség ágazata – szakértelmére és értékeire építve – aktívan egy igazságosabb és egészségesebb információs ökoszisztémát kíván kialakítani....

Read more
Page 2 of 251 1 2 3 251