Találat: szakirodalom

„Az állami szféra keresetalakulásának áttekintéséhez fontos a közfinanszírozás alakulását is vizsgálni. 2019 és 2024 között a KSH adatai szerint a költségvetés egészségügyi és közbiztonsági kiadásai csökkentek (1,6-1,7 százalékponttal), ezzel szemben az oktatásé (+3,2 százalékpont) és a védelemé (+2,8 százalékpont) nőttek. Az előbbi a pedagógusbér emelés következménye, amihez az EU is hozzájárult/hozzájárul 2030-ig, összesen 735 milliárd Ft-tal (pedagógusonként átlag 5 millió Ft-tal). A GKI a KSH adatai alapján megvizsgálta, hogyan alakultak a bruttó reálkeresetek az állami szférában, amely adatban a bér mellett a...

Mesterséges Intelligencia (MI)

A mesterséges intelligencia nyitottságának előnyei

„A mesterséges intelligencia (MI) területén elért legújabb előrelépések, különösen az alapmodellek gyors fejlődése, ismét ráirányították a szakpolitikai figyelmet a nyitottság szerepére az MI-ökoszisztéma egészében. Az MI nyitottsága az MI-technológiai ökoszisztéma (stack) több rétegét is érinti, az infrastruktúrától és az adatoktól kezdve a modelleken át egészen az alkalmazásokig, valamint az olyan horizontális támogató feltételekig, mint az irányítás, a készségek és a beruházások. Hatásai túlmutatnak a technikai tervezési döntéseken: befolyásolják, hogyan jön létre érték, hogyan terjed az innováció, és az országok miként pozicionálják magukat...

gazdaság

Iparpolitikai kézikönyv – A stratégia megtervezésétől a végrehajtásig

„Az iparpolitika ismét az OECD-országok szakpolitikai döntéshozatalának előterébe került. Ezt több, egyre erősödő kihívás hajtja: a termelékenységnövekedés lassulása, a verseny gyengülése, az ellátási láncok sérülékenységei, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsításának kényszere. Bár továbbra is megalapozottak az aggályok a járadékvadászattal, a piaci torzulásokkal és a már piacon lévő vállalatok védelmével kapcsolatban, a tétlenség érzékelhető költségei jelentősen megnőttek. Ez a kézikönyv gyakorlati útmutatást nyújt a szakpolitikai döntéshozók számára az iparpolitikai stratégiák kialakításához és az intézkedések végrehajtásához. Az OECD elemzéseire és a tagországokból...

Európai Unió

A településfejlesztés kormányzati irányításának strukturális problémái a 2021-2027 fejlesztési időszakban és a korábbiakban / I. rész

„Az EU-forrásokra épülő fejlesztéspolitika természetes korlátai és a településfejlesztés összetett igényei közötti ütközés mára rendszerszintű torzulásokat okozott. Az uniós szabályok mozgástere korlátozott, invariáns peremfeltételei pedig – mindenekelőtt az időkorlátok – rosszul illeszkednek a 2–7 évnél is hosszabb, többféle szakágat érintő akcióterületi és hálózatos fejlesztésekhez. Magyarországon az EU-forrás a kiegészítés helyett pótlás lett: a tagállami településfejlesztési intézményi és finanszírozási eszköztár hiányát próbálták vele pótolni, ami kudarcra ítélt megközelítés. Ennek következményeit és a keletkezett strukturális problémákat mutatja be ez a rész, amelynek képei a...

Európai Unió

Városi érdekérvényesítés az EU-ban: lehetőségek, csatornák és korlátok – magyarországi tapasztalatok

2026. június 8.

„A helyi és regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak az uniós szakpolitikák végrehajtásában, ugyanakkor az európai szintű döntéshozatal befolyásolására való képességük egyenetlen és jellemzően közvetett. Brucker Balázs szakpolitikai elemzése az Európai Unión belüli városi érdekérvényesítés fő intézményi és informális csatornáit vizsgálja. Rámutat arra, hogy a hatékony érdekérvényesítés nem elsősorban a formális döntéshozatali jogosítványoktól függ, hanem attól, hogy az érintettek milyen korán kapcsolódnak be a szakpolitikai ciklusba, mennyire ágyazódnak be az európai többszintű kormányzási hálózatokba, valamint mennyire képesek tartós kapcsolatokat kialakítani a kulcsfontosságú intézményi szereplőkkel....

Európai Unió

Hogyan képviselhetők eredményesebben a magyar települések és régiók érdekei az Európai Parlamentben?

„Megjelent Brucker Balázs friss szakpolitikai elemzése, amely azt vizsgálja, hogyan képviselhetők eredményesebben a magyar települések és régiók érdekei az Európai Parlament döntéshozatali folyamataiban. Az Európai Parlament a szubnacionális érdekek uniós szintű megjelenítésének egyik legfontosabb intézménye. Demokratikus legitimációja, szervezeti nyitottsága és sokszintű működése révén képes hidat képezni a helyi és az európai döntéshozatal között. A különböző formális, félformális és informális csatornák együtt olyan komplex érdekérvényesítési rendszert alkotnak, amelyben a helyi és regionális szereplők hatékonyan tudják képviselni saját érdekeiket az uniós politikai térben.” Forrás:...

geopolitika

Kína tudományos és technológiai stratégiája tágabb összefüggésben – Történeti fejlődés, politikai mozgatórugók és globális következmények

„A tudomány és technológia Kína nemzeti stratégiájának központi pillére, amely alátámasztja az ország gazdasági modernizációval, globális versenyképességgel és nemzetbiztonsággal kapcsolatos ambícióit. Ebben a jelentésben a szerzők azt elemzik, hogyan értelmezi Kína a tudományt és technológiát tágabb nemzeti stratégiája részeként. Az elemzés számos nyilvánosan hozzáférhető forrásra támaszkodik, köztük hivatalos kínai kormányzati dokumentumokra, kínai szakpolitikai nyilatkozatokra, kínai és nemzetközi tudományos szakirodalomra, valamint nemzetközi jelentésekre. A jelentés először azt a történeti és politikai kontextust mutatja be, amely Kína tudományhoz és technológiához való viszonyát alakította. Ezt...

fenntartható fejlődés

Nagy nyelvi modellek a szociálpolitikában: fenntarthatóság-tudatos MI-kormányzás lépcsőzetes bevezetési keretrendszere

2026. május 31.

„Ahogy a közintézmények egyre szélesebb körben kísérleteznek a mesterséges intelligenciával, különösen a nagy nyelvi modellekkel (LLM-ekkel) a szakpolitikai elemzésben, elkerülhetetlenné válnak az irányításra, a felelősségre és a hosszú távú hatásokra vonatkozó kérdések. Amellett érvelünk, hogy olyan integrált keretre van szükség, amely az LLM-ek szakpolitikai szerepét az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljaival (SDG-k) összhangban, a szakpolitika társadalmi dimenzióit „előmozdító” módon kell értelmezi. Bár az egyetemi közegben széles körű szkepticizmus tapasztalható a mesterséges intelligencia általános, illetve a nagy nyelvi modellek sajátos irányítási kérdéseivel kapcsolatban,...

politika

Kudarc és tanulás a szakpolitikai innovációban

2026. május 31.

„Ez a tanulmány annak a szemináriumi előadásnak az összefoglalója, amelyet a University College Dublin Geary Institute for Public Policy intézetében tartottam Kudarc és tanulás a szakpolitikai innovációban címmel. Az előadás és a jelen tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy a kormányok miért mulasztanak el olyan gyakran cselekedni olyan problémák esetében, amelyek előre láthatók. Miért van az, hogy érdemi szakpolitikai reformokra rendszerint csak azután kerül sor, hogy a dolgok már rosszra fordultak? Ezek a kérdések mindazokat érintik, akiket érdekel, hogyan születik és hogyan...

nemzetközi szervezetek

A kutatásértékelés reformja a tudomány fejlődése érdekében

2026. május 26.