Skip to main content

Találat: szakirodalom

Digitális korszakváltás – a polgári pervitel és a digitalizáció alapvető összefüggései, kitekintéssel a veszélyhelyzet hatásaira

„...Az értekezésben a digitális bírósághoz vezető úttal, annak mérföldköveivel és kihívásaival foglalkozom. A digitális bíróság fogalma alatt – a hazai jogirodalommal egyezően – a bíróságok és a bírósági iratok elektronikus elérhetőségét értem. Ide tartozik az elektronikus kapcsolattartás és illetékfizetési lehetőség kiépítése, ennek következtében az elektronikusan is rendelkezésre álló és online, távolról is elérhető peranyag (e-akta), a kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas hálózatok kiépítése és rendelkezésre állása. Ehhez képest eltérő fogalmat takar az elsősorban magánjogi jogviták rendezését támogató online bíróság (amelynek többnyire...

Read more

Duplázó gazdasági hatása van a magyar zeneiparnak

„Tizedik alkalommal jelent meg a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért gondozásában a magyar zenei szcéna átfogó elemzését bemutató ProArt Zeneipari Jelentés. A jubileumi kiadvány fókuszában ezúttal a magyar zeneipar nemzetgazdasági jelentőségének feltárása áll egy új, makroökonómiai modellre épülő módszertan segítségével. A kutatás, amelyet a ProArt megbízásából a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ adaptált és valósított meg, rávilágít a zeneipar gazdasági hatásaira, valamint más ágazatokra gyakorolt befolyására. A zeneipar duplázó ereje a gazdaságban A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar zeneipar...

Read more

Az MI nyitottsága : Alapozó politikai döntéshozók számára

„A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) nyitottságának fogalmát vizsgálja, beleértve a releváns terminológiát és azt, hogy hogyan létezhetnek eltérő nyitottsági fokú megoldások. Elmagyarázza, hogy a „nyílt forráskódú” kifejezés - amely a szoftverfejlesztés világából ered - miért nem öleli fel teljes mértékben az MI-re jellemző sajátosságokat. Ez a cikk a kísérleti adatok felhasználásával elemzi a nyílt súlyú alapokmodellek jelenlegi tendenciáit, amelyek szemléltetik mind potenciális előnyeiket, mind a kapcsolódó kockázatokat. Az információk világos és tömör bemutatásával a cikk arra törekszik, hogy támogassa a szakpolitikai...

Read more

Generatív mesterséges intelligencia használata és kezelése az Egyesült Államok szövetségi kormányzatában

„Nagy érdeklődés kíséri a mesterséges intelligencia képességeinek növekedését. A generatív mesterséges intelligencia fejlesztései – amelyek szöveget, képeket, hanganyagokat, videókat és egyéb tartalmakat tudnak létrehozni a felhasználó kérésére – forradalmasították a technológia alkalmazását számos iparágban. A generatív mesterséges intelligencia azonban olyan kockázatokkal is jár, mint a félretájékoztatás terjesztése, valamint a nemzetbiztonsági és környezeti kockázatok. Az Egyesült Államok Számvevőszékét (GAO) felkérték, hogy ismertesse, hogy a szövetségi kormányzati szervezetek hogyan alkalmazzák a generatív mesterséges intelligenciát. Ez a jelentés a negyedik a generatív mesterséges intelligenciával foglalkozó...

Read more

Az EU versenyképessége nemcsak technológiai, hanem emberi és társadalmi ügy is

„A cikk elemzi az EU különböző versenyképességi programjait rámutatva arra, hogy azok gyenge pontja az emberi és társadalmi oldal fontosságának elhanyagolása. A tanulmányok középpontjában ugyanis a technológiák fejlesztése, az ezekbe történő jelentős beruházások és azok finanszírozása van. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a versenyképesség javításában jelentős szerepet játszanak az emberi és társadalmi tényezők is. További probléma, hogy bár az EU27 nagyon eltérő fejlettségű és versenyképességű országból áll, a versenyképességi tanulmányok mégsem tárgyalják azt a kérdést, hogy az egyes országok versenyképességének javítása...

Read more

A Magyar Falu Program Hajdú-Bihar vármegyei eredményeinek elemzése többszempontú döntéshozatali módszerekkel

„A tanulmány célja a Magyar Falu Program keretében nyújtott támogatások hatásának vizsgálata a települések fejlettségi szintje alapján. A szerzők klaszterelemzéssel azonosították a különböző fejlettségi szinteken lévő településeket, majd összehasonlították a támogatások felhasználását, valamint a települések versenyképességének 2018 és 2021 közötti változását. Az eredmények szerint míg az 1. és a 2. klaszterhez tartozó települések jelentősen fejlődtek, addig a 4. és az 5. klaszterekhez tartozók visszaestek a rangsorban. A támogatások elosztása nem különbözött a települések fejlettségi szintje alapján, azonban a felhasználásukban szignifikáns eltérések jelentkeztek....

Read more

„Kié a közjog” és kié a közigazgatási jog? : Adalékok egy közjogi vitához az „európai közigazgatási jog” nézőpontjából

„Lassan 10 éve, hogy a „Közjavak” hasábjain megjelent a „Kié a közjog” vitairat, mely aktualizálására örömteli okot ad a DE Közszolgáltatási Kutatócsoport vezetőjének jeles évfordulója alkalmából tervezett tematikus különszám. Az első alkalommal nem vettem részt a kapcsolatos vitákban, azonban a már említett személyes ok, illetve a téma iránti új keletű érdeklődésem okán,most csatlakozom hozzá. E rövid írás nem ad módot az alapkérdés (a közjog mibenléte) kritikai elemzésére, de hát annak úgy is van kiterjedt irodalma, amihez igazán újat hozzátenni nem nagyon lehet,pláne...

Read more

A kockázati tőke állami támogatásának összehasonlító elemzése

„A kockázati tőke (venture capital, VC) kulcsszerepet játszik az innovatív új cégek és kkv-k növekedésének finanszírozásában, amelyek a termelékenység növekedésének és a munkahelyteremtés fontos mozgatórugói. Ez a jelentés bemutatja a kockázati tőkepiacok legújabb trendjeit, és összehasonlítja a kilenc OECD-ország - Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Izrael, Svédország, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok - kormányzati kockázati tőkepolitikáit. A jelentés megállapítja, hogy a kockázati tőkebefektetések volumene az elmúlt 15 évben jelentősen megnőtt, és ezt a folyamatot a történelmileg alacsony kamatlábak vezérelték. A kormányzati...

Read more

A mesterséges intelligencia hatásainak specifikus vizsgálata

„A 21. század első negyedének végére világossá vált, hogy a mesterséges intelligencia nem pusztán egy új technológiai eszköztár, hanem egy civilizációs fordulópont kulcsfontosságú meghajtója. Jelen kötet, „A mesterséges intelligencia hatásainak specifikus vizsgálata” a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat támogatásával készült, azzal a céllal, hogy átfogó és mély elemzést nyújtson a technológia különféle társadalmi, gazdasági, jogi és nemzetbiztonsági aspektusairól – különös tekintettel a magyar és euroatlanti kontextusra...A kötet szerkesztője, valamint a közreműködő szerzők mindannyian elismert szakemberek a mesterséges intelligencia, a nemzetbiztonság, a hadtudomány, a jogtudomány,...

Read more

Általános célú technológia-e a generatív MI (genMI)? Következmények a termelékenység és a politika szempontjából

„A generatív mesterséges intelligencia (genMI) gyors térnyerése vitákat váltott ki potenciálisan transzformatív hatásairól, valamint arról, hogy a technológia jelentős előnyöket biztosít-e széles körű termelékenységnövekedés formájában. Az elméleti szakirodalom és a korai empirikus bizonyítékok, köztük az új leíró elemzések áttekintése alapján a tanulmány azt sugallja, hogy a generatív mesterséges intelligencia jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy új általános célú technológiának (ÁCT vagy general-purpose technology azaz GPT) minősüljön. A korai bizonyítékok ellenére a generatív mesterséges intelligencia a GPT-k meghatározó jellemzőit mutatja: i) átható jellege van,...

Read more
Page 2 of 231 1 2 3 231