Skip to main content

Találat: szakirodalom

Magyarország gyorsabban melegszik, mint amit a modellek mutatnak – Az elkövetkező évtized éghajlati kockázatai Magyarországon. Kockázati helyzetkép 2026–2035, 2050-ig szóló kitekintéssel

„„Jó, de akkor most én mit csináljak?” Ezt kérdezte tőlem idén nyáron egy minisztériumi vezető, amikor megmutattam neki egy friss, Magyarországra leskálázott évtizedes éghajlati előrejelzést. Egy nemzetközi kutatás közben derült ki, hogy nemcsak a mediterrán térség, hanem a Kárpát-medence is vörös a hőmérsékleti anomáliák térképén 2035-re. Az említett vezető kifejezetten nyitott az új kutatásokra, mégis kicsit tanácstalanul nézett rám. Igaza volt. Ami nekünk, elemzőknek, magától értetődő, az annak, aki holnap öntözési támogatásról, vízkivételi engedélyről vagy kórházi hőségtervről dönt, nem útmutatás. Egy színes...

Read more

Természet(é)nél fogva versenyképes – Európa hosszú távú versenyképessége a fenntarthatóság szemszögéből

„Európa napjainkban mélyreható bizonytalansággal jellemezhető időszakot él át, amelyet a technológiai átalakulások, a geopolitikai feszültségek, a környezeti terhelések és a világgazdasági erőviszonyok változásai alakítanak. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy a jövő egyszerűen a korábbi fejlődési pályák folytatása lesz. Ez újfajta, a jövő lehetséges alakulását feltáró tudást igényel. A dekarbonizációt szolgáló beruházások például egyszerre járulhatnak hozzá a kibocsátások csökkentéséhez, az energiabiztonsághoz és az ipar átalakulásához. Ezzel szemben az éghajlatváltozás, az ökoszisztémák állapotromlása és az erőforrás-függőségek egymásra épülő, tovagyűrűző kockázatokat teremthetnek az infrastruktúra,...

Read more

Az adatok felhasználása a közegészségügyben – A mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásában rejlő lehetőségek feltárása

„A mesterséges intelligencia (MI) képes úgy átalakítani az egészségügyi ellátást, hogy az mind az egészségügyi szolgáltatók, mind a betegek javát szolgálja. Fejlődéséhez kulcsfontosságú az adatok felhasználását és újrafelhasználását elősegítő keretrendszer kialakítása. Az MI fejlesztése és alkalmazásba vétele azonban számos kihívással jár. A tanulmány bemutat néhány, az egészségügyi ágazatban alkalmazott MI-technológiát, megvizsgálja azokat az alapvető uniós jogi kereteket, amelyek elősegítik az adatok felhasználását és újrafelhasználását az orvosi célú MI fejlesztéséhez, továbbá tárgyalja az ezzel összefüggésben felmerülő legfontosabb aggályok egy részét. Végül szakpolitikai ajánlásokat...

Read more

Adókiadások a költségvetési tervezésben

„A tanulmány azt vizsgálja, hogyan kezelik az adókiadásokat – vagyis az adókedvezmények és más adózási könnyítések révén nyújtott költségvetési támogatásokat – a nemzeti költségvetési folyamatokban. Az elemzés négy OECD-tagország – Kanada, Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság – esettanulmányaira épül. A Koreai Államháztartási Intézet számára végzett OECD-kutatási projekt részeként hat fő szempont mentén tekinti át a témát, és olyan gyakorlatokat azonosít, amelyek elősegíthetik az adókiadások szorosabb beépítését a költségvetési folyamatokba. A tanulmány az OECD államháztartási egyensúly helyreállítását célzó kezdeményezéséhez járul hozzá.” Forrás:...

Read more

A mesterséges intelligencia elterjedésének mérése az Európai Unióban – Módszertan és eredmények a stratégiai ágazatokban

„A jelentés részletesen bemutatja a mesterséges intelligencia (MI) elterjedését az Európai Bizottság MI-alkalmazási stratégiájában (Apply AI Strategy) szereplő stratégiai ágazatokban. Ismerteti az ennek feltérképezésére kidolgozott módszertant is, amely az Eurostatnak a vállalkozások információs és kommunikációs technológiahasználatáról készített éves felmérésére épül. Az eredmények szerint egyes stratégiai ágazatokban – például a médiában, az energetikában és az elektronikus hírközlésben – az MI alkalmazása széles körben elterjedt, mind a használt technológiák, mind azok felhasználási céljai tekintetében. Ezzel szemben más stratégiai ágazatokban, például a turizmusban és az...

Read more

Adatterek a koordinációs kihívások, a pénzügyi életképesség és a közpolitika metszéspontjában

„A szervezetek és joghatóságok közötti adatmegosztás gazdasági és társadalmi értéket teremt. Jelentősége egyre nő, mivel a mesterséges intelligencia fejlődése a jó minőségű, szakterület-specifikus adatokhoz való hozzáféréstől függ. Az adatterek azt ígérik, hogy föderatív, vagyis a résztvevők önállóságát megőrző, összehangolt irányítás mellett teszik lehetővé több szereplő megbízható adatmegosztását. A jelentős közberuházások ellenére azonban közülük eddig kevés vált működési és pénzügyi szempontból életképessé. A jelentés több mint 200 kezdeményezés elemzésére – köztük sikereket és kudarcokat bemutató esettanulmányokra –, valamint egy OECD-szakértői műhelytanácskozás eredményeire támaszkodva...

Read more

Az állami tulajdonú vállalatok tulajdonosi és vállalatirányítási rendszere, 2026 – OECD

„Az állami tulajdonú vállalatok a világgazdaság fontos szereplői. Alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, és az ellenálló képesség, valamint a versenyképesség szempontjából stratégiai jelentőségű ágazatokban működnek, például az energetikában, az infrastruktúra területén és a pénzügyi szektorban. Gazdasági súlyuk az elmúlt évtizedben megkétszereződött. Emiatt még fontosabbá vált a megfelelő vállalatirányítás, amely biztosítja, hogy tevékenységük hozzájáruljon a tisztességes, versenyen alapuló piacok működéséhez, és egyúttal a közérdeket szolgáló értéket teremtsen. Az állami tulajdonú vállalatok tulajdonosi és vállalatirányítási rendszere című kiadvány 2026-os kiadása 58 OECD-tagország és partnergazdaság új adataira...

Read more

Jelentés az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapjáról (National Science Foundation, NSF)

„Tartalom Vezetői összefoglaló Bevezetés 1. rész – A Nemzeti Tudományos Alap múltja és jelene 2. rész – Miért van szüksége a Nemzeti Tudományos Alapnak metatudományra és kísérletezésre? 3. rész – Az NSF lehetséges reformjai és kísérletei 4. rész – Hogyan alkalmazhatja az NSF a metatudományt? Következtetések Lábjegyzetek Vezetői összefoglaló A Nemzeti Tudományos Alapot (National Science Foundation, NSF) jól működő kutatásfinanszírozó szervezetnek tartják, amelyet karcsú szervezeti felépítés, magas szakmai színvonal és a feltáró jellegű alapkutatások finanszírozása iránti szilárd elkötelezettség jellemez. Ugyanakkor az NSF-et...

Read more

Adatszuverenitás a gyakorlatban

„Az adatszuverenitás a digitális kor egyik meghatározó kormányzási kihívásává vált. Ahogy az adatok a digitális infrastruktúra, a gépi tanulási rendszerek, a közszolgáltatások, a tudományos felfedezések és a gazdasági versenyképesség alapjává válnak, egyre sürgetőbb kérdés, hogy ki rendelkezik felettük, ki részesül a hasznukból, és ki tartozik elszámolással a felhasználásukért. Az adatszuverenitás fogalmának értelmezése azonban továbbra is vitatott. A kormányzatok, az egyének, az őslakos közösségek, a technológiai vállalatok, a regionális és multilaterális csoportosulások, valamint más szereplők eltérően határozzák meg. Értelmezésüket technikai megfontolások, olyan kapcsolódó...

Read more

Kormányzat új lendületben – A kormányzati működés átalakításának új távlatai

„A kormányzatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy hatékonyabban reagáljanak a gyors technológiai, gazdasági és társadalmi változásokra, miközben megőrzik a stabilitást és a költségvetési fenntarthatóságot. Ehhez jelentősen át kell alakítani a működésüket: ki kell használniuk a digitális és MI-eszközök kínálta lehetőségeket, valamint azt az alkalmat, amelyet a köztisztviselők nagy létszámú csoportjainak nyugdíjba vonulása teremt a szervezeti kultúra megváltoztatására. Az OECD-országok kormányzatainak élenjáró gyakorlatát elemző Kormányzat új lendületben című kiadvány olyan összehangolt intézkedéscsomagot mutat be, amely segít a kormányzatoknak megfelelni napjaink kihívásainak.” Forrás: Government...

Read more
Page 2 of 258 1 2 3 … 258