Skip to main content

Találat: szakirodalom

A stratégiai autonómia újfajta közgazdaságtana: az európai válaszút

„A tanulmány a stratégiai autonómia fogalmát értelmezi újra a rendszerelmélet szemszögéből és az európai gazdaság perspektívájából. Érvelése szerint a jelenlegi, uralkodó megközelítés – miszerint az európai stratégiai autonómia a belső mennyiségi növekedés erősítését követeli meg – egyre törékenyebb feltételezéseken nyugszik a gazdasági reziliencia és függetlenség tekintetében. Ezzel szemben a dolgozat amellett foglal állást, hogy az európai stratégiai autonómia valódi megvalósítása a minőségi növekedés – sőt a nemnövekedés – irányába történő elmozdulást igényel, amely a fenntarthatóságot és a rendszerszintű alkalmazkodóképességet helyezi előtérbe az...

Read more

Az állam szerepe a globális kihívások között

„A 21. században megjelenő globális folyamatok új kihívások elé állítják a gazdaságokat és társadalmakat. Közülük számos a komplexitása vagy kiterjedtsége miatt az egyéni szerepvállaláson túl közösségi, költségvetési fellépést is igényel. A legjelentősebb, globális szinten egy irányba ható és a vizsgálatunk tárgyát képező kihívások az idősödés, a klímaváltozás, a digitalizációs forradalom, a biztonságpolitika felértékelődése, a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek növekedése, az államadósság emelkedő terhei, valamint a globalizáció hatása az adóbevételekre. Az esszében azt vizsgáljuk, hogy ezek az egyidejűleg zajló, a költségvetési kiadásokat növelő,...

Read more

A mesterséges intelligencia alkalmazásának néhány alapkérdése a közigazgatási eljárásjog szemszögéből

„A tanulmány első lépésként megkísérli meghatározni a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) fogalmát, amely úgy értelmezhető, hogy az MI-t az emberi elme utánozása, helyettesítése vagy felülmúlása céljából hozták létre és fejlesztették ki. Ezt követően elemezzük az MI csoportosítási lehetőségeit. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a jelenlegi szakirodalom nagy része a gyenge (szűk) MI alkalmazásával foglalkozik (csevegőrobotok fejlesztése, gépi tanulás, robotika). Munkánk második része az MI jelenlegi szabályozására összpontosít: megvizsgálja az Európai Unió jogforrásait, különös tekintettel arra a tényre, hogy 2024. március...

Read more

Mi tanulhat Európa Friedrich Listtől?

„Az esszé szerint az EU 2025-re útelágazáshoz érkezett: az USA-val és Kínával szembeni technológiai lemaradás és a stratégiai függőségek „külső periferizálódást”, míg az Észak–Dél és Nyugat–Kelet fejlettségi szakadék „belső periferizálódást” okoz. A szerzők a Draghi-jelentést kiegészítve amellett érvelnek, hogy e kettős válság hátterében a neoliberális örökség áll: aszimmetrikus integráció, költségalapú versenystratégia, iparpolitikai visszavonulás és a technológiai fejlődés piacra bízása. Friedrich List „fejlődésgazdaságtani” nézőpontjára támaszkodva öt tanulságot adnak: (1) szimmetrikus integráció és felzárkóztatás; (2) a termelőerők – intézmények, tudás, infrastruktúra – építése a...

Read more

Megjelent a magyarországi egészségügyi alapellátás átfogó problématérképe és jövőképe

„A Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Orvosok Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége, valamint az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége közös szerkesztésében a mai napon publikálásra került a JELEN ÉS KÖZELJÖVŐ AZ ALAPELLÁTÁSBAN című szakmai dokumentum. A kiadvány célja, hogy átfogó képet adjon a magyarországi alapellátás jelenlegi helyzetéről, azonosítsa a legfontosabb problémákat, és kijelölje azokat a beavatkozási pontokat, amelyek rövid és középtávon érdemi javulást eredményezhetnek. A dokumentum az egészségügyi ágazat meghatározó szereplőinek konszenzusán alapul. Ennek köszönhetően széles körű...

Read more

Példák a nemzeti érdek érvényesítésére II.: A hágai csúcs

„Az 1966. január 29-én aláírt luxemburgi kompromisszum kezelte az európai integráció első nagyobb válságát és egyben utat is mutatott a későbbi időszakra, hogy hogyan lehet kezelni a nemzeti érdekütközéseket, illetve hogyan lehet érvényesíteni a nemzeti érdekeket a közösségi döntéshozatalban. Siker volt tehát, hiszen fél év bénultság után ismét működni kezdtek a közösségi intézmények. Fontos tény ugyanakkor, hogy a válság megoldásában a közösségi érdek előmozdítására hivatott Bizottság csupán marginális szerepet töltött be, így a siker is elsősorban a tagállamok érdeme. Mindez új fejezetet...

Read more

A mesterséges intelligencia kiterjesztése az egészségügyben

„A mesterséges intelligencia (MI) felelős módon, nagy léptékben alkalmazva jelentős lehetőségeket kínál az egészségügyi rendszerek számára. Elterjedését ugyanakkor továbbra is komoly akadályok nehezítik, köztük a széttagolt adatinfrastruktúra, a szabályozási bizonytalanság, valamint az irányítási és munkaerő-kapacitással kapcsolatos hiányosságok. Ahhoz, hogy az MI-ben rejlő lehetőségek valóban mindenki egészségét szolgálják, egyensúlyt kell teremteni a piaci erők és az egészségügyi kultúra között. Az OECD-tagországok számos kezdeményezést indítottak e hiányosságok kezelésére, például stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásával az MI és az egészségügy határterületén. E lépések támogatására most...

Read more

Felkészülés a kvantum-számítástechnikára az üzleti szférában – Főbb akadályok és támogatási mechanizmusok

„A tanulmány azt vizsgálja, hogy a vállalkozások hogyan készülnek fel a kvantum-számítástechnika üzleti alkalmazására. A kvantum-felkészültséget egy feltáró jellegű, képességépítési folyamatként határozza meg, és leírja a vállalatok által a fejlesztése érdekében tett gyakorlati lépéseket. A tanulmány 10 ország és olyan állami és magánszervezetek tapasztalataira támaszkodik, amelyek támogatják a kvantum-számítástechnika bevonását az üzleti tevékenységbe. Az elemzés négy fő akadályt azonosít: korlátozott technológiai érettség; nem egyértelmű felhasználási esetek és üzleti vonatkozások; a hozzáférés és a személyzet képzésének magas költségei; valamint a kvantum-számítástechnikai szakértelmet az...

Read more

Továbbra is ellentmondásos adatok érkeznek a mesterséges intelligencia munkahelyi hatásairól

„Az Anthropic legfrissebb kutatása szerint bár a mesterséges intelligencia gyorsan átalakítja a munkavégzés módját, egyelőre nem szüntetett meg jelentős mennyiségű munkahelyet. Legalábbis még nem. Ugyanakkor a „továbbra is egészségesnek” nevezett munkaerőpiac felszíne alatt már látszanak az egyenlőtlen hatások első jelei, különösen a pályakezdő fiataloknál. A washingtoni Axios AI Summiton készült interjúban az Anthropic vezető közgazdásza, Peter McCrory elmondta: a cég legújabb gazdasági hatásvizsgálata nem talált érdemi bizonyítékot arra, hogy széles körű munkahely-kiszorítás történt volna eddig. „Legalábbis nincs jelentős különbség a munkanélküliségi rátákban”...

Read more

Útmutató ügyvédek számára a generatív MI használatához – Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE)

„A jelen útmutató azért született, hogy felhívja a figyelmet arra, mi az a generatív mesterséges intelligencia (generatív MI), és elmagyarázza, hogy az ügyvédi praxisban miként lehet azt felhasználni, valamint rávilágítson a felhasználásával kapcsolatos lehetőségekre és kockázatokra. Az útmutató célja továbbá, hogy rávilágítson, mire kell még odafigyelni az ügyvédekre vonatkozó szakmai szabályoknak való megfelelés során. Kitér a generatív MI jelenlegi felhasználási módjaira, előnyeire és a jogi szakma számára megfontolandó, legsürgetőbb kérdésekre. Mint ilyen, kizárólag az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai etikai és szabályozási kérdésekkel...

Read more
Page 2 of 245 1 2 3 245