Találat: szakirodalom

„A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább alakítja a kultúrát és az alkotómunkát. A generatív MI-rendszerek olyan képeket, szövegeket, zenéket és videókat képesek előállítani, amelyek nagyon hasonlítanak az emberek által létrehozott tartalmakhoz, új lehetőségeket nyitva a művészeti együttműködés és kísérletezés előtt. A generatív MI fejlődése ugyanakkor komoly aggodalmakat is felvetett. Sok alkotó kifogásolja, hogy ezeket a rendszereket szerzői jogi védelem alatt álló műveken tanították be, hozzájárulás és díjazás nélkül. Ezek a problémák hozzájárultak a munkaügyi konfliktusok kialakulásához – amint azt az amerikai forgatókönyvírók...

szakirodalom

Az Eurostat regionális évkönyve – 2026. évi kiadás

„A statisztikai adatok fontos eszközt jelentenek a politikai döntések egy adott térségre vagy régióra gyakorolt hatásának megértéséhez és számszerűsítéséhez. Az Eurostat 2026. évi regionális évkönyve a statisztikai témák széles körét felölelve részletes képet ad az Európai Unió, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai és a tagjelölt országok régióiról.” Forrás: Eurostat regional yearbook. 2026 edition; Eurostat, European Commission; DOI: 10.2785/4778849; 2026. szeptember 29.

egészségügy

A neuroadatok kormányzása – Innovátoroktól származó bizonyítékok a közpolitika megalapozásához

2026. október 12.

„A neurotechnológiák gyorsan terjednek a klinikai ellátásban, a kutatásban és a fogyasztói alkalmazásokban, korábban nem látott lehetőségeket teremtve az egészségügyi ellátás javítására, a fogyatékosságból eredő korlátok leküzdésére és a mindennapi élet átalakítására. Működésük neuroadatokra támaszkodik: különféle jelekre és a feldolgozásukból származó információkra. Ezek összetett digitális, klinikai és üzleti környezetekben keletkezhetnek, és az érintett személyek szempontjából rendkívül érzékenyek lehetnek. Világszerte egyre több szakpolitikai keretrendszer foglalkozik a neurotechnológiák adatkormányzási kérdéseivel. Bár ezek nélkülözhetetlenek, átfedéseik megnehezítik a követelményeknek való megfelelést, és aggályokat keltenek a felügyelet...

közigazgatás: magyar

„MI-ért vagy MI-értünk? Tudomány, kutatás, innováció és a mesterséges intelligencia” – a Magyar Tudományos Akadémia harmadik témanapja

„„MI-ért vagy MI-értünk? Tudomány, kutatás, innováció és a mesterséges intelligencia” címmel megtartották a Magyar Tudományos Akadémia harmadik témanapját. Az MTA új elnöke, Pósfai Mihály által indított kezdeményezés célja, hogy az akadémiai köztestület tagjai társadalmi szempontból kiemelt fontosságú és interdiszciplináris megközelítést igénylő témákat vitassanak meg, majd erre alapozva javaslatokat fogalmazzanak meg a szakpolitikusok és döntéshozók számára. Az október 7-én megtartott harmadik témanapon a mesterséges intelligenciát nem egyetlen technológiaként, hanem a tudományt, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt formáló jelenségként vizsgálták a részt vevő...

gazdaság

A munka, a szakértelem és a tudás újratermelődésének MI-alapú átalakulása: integrált fogalmi keret

„A generatív mesterséges intelligencia (AI) gyors térnyerése alapvetően alakítja át a munka világát, a szakértelem szerkezetét és a tudás társadalmi újratermelődésének mechanizmusait. Az AI nem egységes technológiai erőként jelenik meg, hanem eltérő technológiai pályák együttese formájában alakítja át a munkafeladatokat, a kompetenciaigényeket, a karriermechanizmusokat és az ember–AI együttműködés formáit. A tanulmány célja egy integrált fogalmi keret kialakítása, amely rendszerszinten értelmezi az AI által vezérelt munkaerőpiaci, szakértelem- és oktatási átalakulásokat. A kutatás konceptuális és bibliometriai megközelítést alkalmaz. A szakirodalom szintetizálását Scopus-alapú trendvizsgálat egészíti...

egészségügy

Mesterséges intelligencia az európai egészségügyben

„A mesterséges intelligencia gyors ütemben alakítja át az egészségügyet, és példa nélküli lehetőségeket kínál a diagnózis, a kezelés, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítására szerte Európában. Ugyanakkor integrálása a klinikai gyakorlatba olyan összetett – biztonsággal, etikával, irányítással és méltányossággal kapcsolatos – kérdéseket vet fel, amelyek gondos és összehangolt szakpolitikai válaszokat igényelnek. Egyebek mellett ez a fő megállapítása annak a dokumentumnak, amelyet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közösen készített el. A jelentésről az MTA-t mindkét szervezetben...

Európai Unió

Az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI) szabályozása – Új jogi keretrendszer

„A könyv átfogó jogi keretrendszert javasol az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI) szabályozására, ötvözve a jogtudomány, a közgazdaságtan és a folyamatmenedzsment felismeréseit. Az AGI szabályozásának sajátos kihívásait rendszerezett, jövőorientált és kockázatalapú megközelítéssel vizsgáló kötet alátámasztja, hogy a „szingularitás forgatókönyve (Singularity scenario)” a tudományos kutatás legitim tárgya. Kritikusan elemzi az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének korlátait az AGI szabályozásában, és egy tranzakciós költségelméletre épülő, négyszintű elemzési alapmodellt mutat be. A szabályozás tárgyának, szereplőinek és módjának részletes vizsgálatával a könyv feltérképezi az...

Mesterséges Intelligencia (MI)

Mesterséges intelligencia, szabályozási kapacitás és az adaptív állam

„A mesterséges intelligencia nemcsak azt változtatja meg, hogy a szabályozó hatóságok mit szabályoznak, hanem azt az információs környezetet is, amelyben a szabályozási tevékenység zajlik. A hatóságok egyre gyakrabban alkalmaznak fejlett elemzési módszereket a bizonyítékok feldolgozására és a felügyeleti figyelem célzott összpontosítására, miközben a szabályozás hatálya alá tartozó szervezetek működésük számos területén alkalmaznak MI-t. A tanulmány az adaptív szabályozó állam fogalmát dolgozza ki annak elemzésére, hogy a változó információs képességek miként idéznek elő magatartásbeli és intézményi alkalmazkodást. A pénzügyi felügyelet, a versenyszabályozás, az...

jog

Közigazgatási mérlegelési jogkör és algoritmikus döntéshozatal: a közhatalom gyakorlásának irányítása az algoritmikus államban

„A közhatalmi szervek egyre gyakrabban alkalmaznak algoritmikus döntéshozatalt a közigazgatási folyamatok megszervezésére, valamint a hatékonyság és a következetesség javítására. A jelenlegi viták az automatizálást többnyire a pontosság, az átláthatóság és a jogszabályi megfelelés szempontjából értékelik, miközben kevés figyelmet fordítanak a közigazgatás irányítását érintő intézményi következményeire. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan alakítják át az algoritmikus rendszerek a közigazgatási mérlegelési jogkört a közhatalmi döntéshozatalban. Amellett érvel, hogy az automatizálás nem szünteti meg a mérlegelést, hanem újraosztja azt a társadalmi és technikai elemeket ötvöző infrastruktúrákon...

kiberbiztonság

Észt szakértők kibervédelmi doktrínát dolgoztak ki az MI korszakára

2026. szeptember 27.