Skip to main content

Találat: szakirodalom

Közös kód, közös jövő – szakpolitikai ajánlások egy nyílt, interoperábilis digitálisdemokrácia-ökoszisztéma létrehozására

„Európai helyzetkép, magyar előzmények és szakpolitikai ajánlások egy nyílt, interoperábilis digitális demokrácia ökoszisztéma létrehozására - A Szabad Piac Alapítvány szakpolitikai ajánlása Magyarországon a digitális állampolgárság és a digitális demokrácia bizonyos alapjai már léteznek, de a valódi, rendszerszintű elektronikus közvetlen- és részvételi demokratikus gyakorlatok csak elszórtan alakultak ki. A probléma nem pusztán technológiai: egyszerre keresztezik egymást intézményi, politikai, módszertani és bizalmi hiányok. Hiányoznak a stabil, átlátható, visszacsatolásra épülő digitális alrendszerek, amelyekben az állampolgárok nem csupán ügyfelei, hanem aktív alakítói is lehetnek a közszolgáltatásoknak,...

Read more

Integrált stratégiai előrejelzés – új módszertan a döntési előny növelésére

„Integrált stratégiai előrejelzés – új módszertan a döntési előny növelésére A szakpolitikai döntéshozók évtizedek óta küzdenek azzal, hogy megértsék a körülöttük változó világot, és előre jelezzék a jövőbeli fejleményeket. A felgyorsult geopolitikai változások korában azok, akik korai jelzésekkel rendelkeznek a várható eseményekről, jelentős döntési előnyre tehetnek szert. Ez a tanulmány a jövőkutatás és az előrelátó tervezés egy új, feltáró jellegű megközelítését mutatja be, amelyet integrált stratégiai előrejelzésnek (Integrated Strategic Forecasting, ISF) neveznek. Az ISF két, a kormányzati szférában, a tudományos életben és...

Read more

Adósságokok – adósságkezelés a magyar egészségügyben: egy új megközelítés és eszköz az egészségpolitika szolgálatában

„Bevezetés: A kórházak növekvő és újratermelődő tartozása az egészségügyi rendszer hatékonysági problémáinak kifejezője nemcsak Magyarországon, hanem számos európai országban is. A kormányzati beavatkozások kudarca rávilágít az adósságokok pontos megértésének és a hatékony kezelési módszerek kidolgozásának fontosságára. Célkitűzés: A tanulmány célja, hogy egy saját fejlesztésű modell keretében bemutassa az adósságkeletkezés tipizálható okait és a hozzájuk rendelhető pénzügyi hatásokat. Ezen keresztül lehetőséget kínál az egészségpolitika számára az adósságkezelési programok hatékonyságának javítására. Módszerek: Kidolgoztuk az adósságképző okok gazdálkodási eredményre gyakorolt hatásának bemutatását és számszerűsítését. Az...

Read more

A klímatörvények tízparancsolata – Nemzetközi jogi és alkotmányjogi minimumkövetelmények az új klímatörvénnyel kapcsolatban

„Az új klímatörvény tartalma nem pusztán politikai döntés kérdése: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi követelmények is meghatározzák, milyen szabályokat kell tartalmaznia. Dr. Sulyok Katalin, a Durham University docense, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára, a civil klímatörvényt kidolgozó jogászi munkacsoport tagja tíz olyan minimumkövetelményt foglal össze, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat. Ezek közé tartoznak a kötelező kibocsátáscsökkentési célok, a karbonköltségvetés, az alkalmazkodás, a természeti tőke védelme, valamint a társadalmi ellenőrzés és a végrehajthatóság garanciái. Szerző: Dr. Sulyok...

Read more

A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásai a globális értékláncok elméletének tükrében

„A tanulmány azt vizsgálja, hogyan segíthetik a globális értékláncok (global value chains, GVC) elméletének analógiái a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) munkaerőpiaci hatásainak értelmezését. Három GVC-témakörre épít: a feladat-alapú megközelítésre, a feljebb lépésre és a földrajzi feldarabolódás határaira. A cikk arra a következtetésre jut, hogy 1. a humán hozzájárulás relatív értéke és a munkajövedelmek GDP-hez mért aránya várhatóan tovább csökken, miközben az AI által előállított hozzáadott érték növekszik; 2. a feladatalapú és az állásmegszűnésre építő előrejelzések közötti különbség idővel mérséklődik. A szerző...

Read more

Korszakváltások a magyar területfejlesztési politikában a rendszerváltástól napjainkig

„ tanulmány célja, hogy azonosítsa a magyar területfejlesztési politika rendszerváltástól napjainkig tartó időszakának elkülönülő szakaszait. Egy komplex elemzési keret került kidolgozásra, amely a hazai szakirodalomban fellelhető korszakolási modellek szintézisén, valamint szakpolitikai dokumentumok és stratégiai anyagok kvalitatív elemzésén alapul. A kidolgozott szempontrendszer integrálja a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének változásait, a fejlesztési források mértékét és struktúráját, a helyi és területi kormányzási szintek szerepváltozását, valamint az Európai Unió regionális fejlesztéspolitikájának irányelveit. Az elemzési keret alapján négy korszak azonosítható: a területi válságkezelés korszaka (1990–1995), az EU-csatlakozásra...

Read more

Megjelent a NIS2 Whitepaper újabb kiadása – Tapasztalatok és javaslatok az elmúlt másfél év gyakorlata alapján

„Ez a dokumentum gyakorlati összefoglalót ad a NIS 2 magyarországi bevezetésének fő szempontjairól. Mit kell tennie egy szervezetnek a megfeleléshez? Hogyan célszerű priorizálni? Mik a gyakori buktatók? A wihepaper önkéntes alapon a tudásmegosztás céljából készült a közreműködők szakmai tudására támaszkodva. Gyakorlati példákkal, szerepkörökre szabott feladatokkal és ellenőrzőlistákkal támogatjuk a vezetőket, a IBF-eket (CISO-kat), a kiberbiztonsági csapatokat, az IT/OT részlegeket, a jogi és megfelelési területeket, a fizikai biztonságért felelősöket, valamint minden további támogató szerepkört betöltőt, beszállítót és partnert.” Forrás: NIS2 Whitepaper Magyarország 2.0...

Read more

Az európai MI-versenyképesség az élvonalbeli MI-modelleken túl. Tanulságok az MI-startupoktól öt stratégiai piacon

„Az MI fejlesztését gyakran az élvonalbeli modellekért folyó versenyként írják le. Jelentős gazdasági érték keletkezik azonban az MI fejlesztéséből és elterjedéséből a már meglévő piacokon is. Ez az adatelemzés azt vizsgálja, hogyan áll az EU versenyképessége azon az öt alkalmazási piacon, ahol adatbázisunk szerint az uniós MI-startupok tevékenységének legnagyobb része összpontosul: a horizontális vállalati szoftverek, az egészségügy és az élettudományok, a gyártás és az ellátási láncok, a pénzügy és a biztosítás, valamint a kutatás-fejlesztési eszközök piacán. A Dealroom.co adataira támaszkodva – amelyek...

Read more

Az MI-gazdaság – Makrotrendek, iparági átrendeződések és kormányzási kihívások

„A könyv három szempontból - a számítási kapacitás, a modellek és az alkalmazások rétegének nézőpontjából - vizsgálja rendszerszerűen a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó gazdasági kérdéseket. Elemzi az MI fejlődésének jelenlegi hullámára jellemző termelékenységi sajátosságokat, valamint ezeknek a termelési viszonyokra gyakorolt hatását. Kiemelt figyelmet fordít a makrogazdasági következményekre, az iparági hatásokra és a kormányzási kihívásokra, és mindezekről rendszerszintű, előretekintő, a hosszabb távú trendeket feltáró gazdasági elemzést nyújt. A könyv egyik alapvető tézise szerint a skálázási törvény (scaling law) az MI-technológia jelenlegi fejlődési hullámának...

Read more

Mesterséges intelligencia a pénzügyekben, a számvitelben és az üzleti menedzsmentben – Magyarországi és romániai alkalmazások és kihívások

„Ez a nyílt hozzáférésű (Open Access) könyv a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazását vizsgálja a pénzügy, a számvitel és az üzleti menedzsment területén Romániában és Magyarországon. Átfogó képet ad a jelenlegi helyzetről, beleértve az együttműködési hálózatokat, az iparági alkalmazási eseteket, az adatelemzési és adatvizualizációs technikákat, valamint a jövőbeli kutatási irányokat. A regionális sajátosságokra helyezve a hangsúlyt, bemutatja mindkét ország szakpolitikai kereteit, az MI-ökoszisztémák dinamikáját és gyakorlati esettanulmányait. A könyv első része áttekinti az MI-alkalmazások jelenlegi legfejlettebb megoldásait a pénzügy, a számvitel és az...

Read more
Page 2 of 253 1 2 3 253