Skip to main content

Találat: szakirodalom

Melyik úton, merre tovább? Az eredményszemléletű számvitelre történő áttérés elvi programja

„a Magyarországon a pénzforgalmi szemlélet uralkodik a közszféra kiadásainak és bevételeinek számviteli elszámolásával kapcsolatos minden területén, amely jelentős problémákat hordoz a tervezéstől kezdve a végrehajtáson át az ellenőrzésig. A ma működő rendszer legnagyobb hátránya, hogy a pénzügyi helyzetet sem lehet egzakt módon megítélni, illetve nem lehet pontosan megállapítani, hogy valójában mi mennyibe kerül. Az Európai Bizottság és az OECD évek óta szorgalmazza és ajánlja az eredményszemléletű számvitel alkalmazását, mivel ez fokozza a pénzügyi beszámolók áttekinthetőségét, biztosítja az elszámoltathatóságot és jobb, biztosabb alapot...

Részletek

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai

„...Nemzetközi példák során a kisiskolák helyi társadalomban betöltött szerepéről megállapítást nyert: az iskola fontos szerepet tölt be a társadalom életében. A kisiskola sajátos helyzete, társadalmi környezete másfajta kérdéseket is felvet: pl. az iskola és a helyi társadalom kapcsolatának kérdését. A helyi társadalmakkal való kapcsolat egyszerre segítheti az oktatás (pl. társadalmi tőke kialakítása) és a helyi társadalom életét is. Az intézmények közötti együttműködésnek, partnerségnek a kialakítása, illetve javítása vonatkozásában az iskolának szociális szerepe is van. A helyi erőforrásokra támaszkodva a tanulást és a...

Részletek

A területi államigazgatási szervek jogállása és azok változásai Magyarországon

„...Munkám elsődleges célja a területi államigazgatásban a rendszerváltás óta bekövetkezett változások bemutatása, a folyamatok mögött meghúzódó okok tudományos igényű feltárása. Célom volt továbbá a korabeli magyar megoldások, valamint a nemzetközi példák ismertetése, a hatályos joganyag szakmai szempontú feldolgozása és mindezek alapján a hiányosságokra való rámutatás. Nem pusztán felkatalogizálni akartam a vizsgált szerveket, hanem a történeti visszatekintéssel és a nemzetközi kitekintéssel ötvözve a különböző szakaszokat össze kívántam vetni. Közvetett célom, hogy a kérdéskör bemutatásával szélesebb körben ismertté tegyem az államigazgatás középszintjét, annak történetét,...

Részletek

Lokális törésvonalak és népszavazások

„Tamás Veronika: Helyi törésvonalak A tanulmány azt a hipotézist járja körül, hogy léteznek olyan konfliktusok helyi szinten, melyek tartósan megosztják a helyi társadalmat, kifejeződésre jutnak a helyi politikában, és tartós törésvonalakká válnak. Nem a klasszikus értelemben vett, Rokkan nevéhez kötődő törésvonal fogalmat veszi alapul, melynél alapvető fontosságú a törésvonal szociodemográfiai kötöttsége, hanem az ún. „new politics” képviselőinek fogalmát, mely a törésvonalakra úgy tekint, hogy azok nem kötődnek a társadalom tagjainak csoport-hovatartozásához. Ennek alapján, a helyi törésvonal fogalma alatt olyan tartós, helyi konfliktusokat...

Részletek

A polgári jogi felelősség digitális határai Európában

„Az értekezés alapjául szolgáló kutatásaim során a szerzői jog megsértésének egy viszonylag jól elkülöníthető esetkörével foglalkoztam, az internetes fájlmegosztó rendszerek használata során jelentkező jogsértésekkel, továbbá az ezekhez kapcsolódó polgári jogi felelősséggel. A fájlmegosztás olyan folyamat, amelyben a felhasználók (userek) a saját gépük merevlemezén található tartalmakat elérhetővé teszik, és egyúttal mások által elérhetővé tett tartalmakhoz férnek hozzá. Kezdetekben a fájlmegosztás folyamata jellemzően egyirányú volt, a kiszolgáló-felhasználó (szerver-kliens) hierarchikus kapcsolatára épült, amelyben az egyik elem szolgáltatta a tartalmat, a másik pedig elérhette azt. A...

Részletek

A közigazgatási reformok az államszerep változásainak tükrében

„...A kutatás az államra nehezedő kihívásokat mint a közigazgatási reformok hajtóerőit tételezi. A közigazgatási szakirodalomban a társadalmi és gazdasági kihívások kérdésköre igen jelentős elméleti kidolgozást nyert a múltban. Ulrich BECK kockázattársadalomnak nevezi azt a sajátos társadalmi közeget, amely nagy mennyiségű, új jellegű és szerkezető kihívásokat hordoz, mindezen körülmények felvetik, hogy az állam szerepe is e feladatokhoz alkalmazkodjon. Emile DURKHEIM azt állítja: „A piacnak rajta kívül álló szabályokra, szokásokra és olyan felfogásokra van szüksége, amelyek fenntartják, politikai stabilitást biztosítanak számára...” A szociális piacgazdaság...

Részletek

Föderalizmus és decentralizáció : Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról

„...Magyarország (Svájccal szemben) erősen centralizált, unitárius berendezkedésű állam, az ország területi struktúráinak történeti jellege a modernizáció időszakában többször módosult. A magyar közigazgatás a rendszerváltás óta folyamatos reformok tárgya, nem kevéssé azért mert a közigazgatás szerkezeti és működési problémái gátját képezik a hatékony kormányzásnak, nem engedik teljesülni az Európai Unió által megfogalmazott „jó kormányzás” elvét. A projekt időszerűségét adja, hogy a 2010-ben újra megindult átfogó közigazgatási reformfolyamatban minden korábbi tendencia, intézmény mérlegre kerül, s a még mindig ható gazdasági válság keretei között kibontakozó...

Részletek

A felnőtt lakosság háromnegyede már internetezett

„Jelentősen csökkent Magyarországon az internetet még sosem használók aránya tavaly óta - derül ki a Századvég éves médiafogyasztási trendjelentéséből. Már csak a felnőtt lakosság bő negyedére igaz, hogy még soha nem netezett, míg tavaly ez 42 százalékukat jellemezte. Kitta Gergely, a Századvég médiaüzletágának vezetője elmondta: erősítette domináns szerepét a televízió, amely változatlanul a legkeresettebb médium. A felnőtt lakosságra kiterjedő kutatás eredménye szerint a válaszolók 89 százaléka tévézik majdnem minden nap, ez 4 százalékponttal magasabb érték a tavalyinál. Továbbra is a felnőtt lakosság...

Részletek
Page 201 of 219 1 200 201 202 219