Skip to main content

Találat: szakirodalom

Állami Szolgáltatások Digitális Mérőrendszere (ÁSZDM) – NKE ÁNTK

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai 2024 november 21-én, online workshop keretében mutatták be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával létrehozott WIW (World Indicators Watchers) nemzetközi indikátor kereső rendszer 2024-évi projekt időszak alatt továbbfejlesztett változatát. A keresőalkalmazás az Állami Szolgáltatások Digitális Mérőrendszere („ÁSZDM”) projekt kutatási és demo működési szakaszának lezárását követően válik majd elérhetővé. A WIW mintegy 66 nemzetközi mérő- és mutatórendszer, közel 3800 indikátorát teszi kereshetővé, valamint tematikus címkék, időszak és területi érvény szerint szűrhetővé, illetve részben az EUROSTAT közel 8000...

Read more

Mi a szerepe a kormányzati kockázati tőkének (Government Venture Capital, GovVC) az innovációvezérelt vállalkozói tevékenységben?

„A kormányzati kockázati tőke (Government Venture Capital, GovVC) olyan politikai eszköz, amely kiegészíti a magán kockázati tőkét (Private VC) azáltal, hogy olyan innovációorientált cégeket finanszíroz, amelyek nem feltétlenül vonzzák a hagyományos kockázati tőkebefektetéseket. Ez a tanulmány a GovVC szerepét elemzi az OECD-tagországokban a vállalkozói cégekre, befektetőkre és szabadalmakra vonatkozó átfogó adatok felhasználásával, a GovVC szervezetek minisztériumi szakértők körében végzett felmérések alapján történő azonosításával. Az elemzés azt mutatja, hogy a GovVC által finanszírozott cégek jellemzően kockázatosabbak, mint a magántőke által finanszírozott cégek, és...

Read more

Küldetésorientált innovációs politikák a nettó zéró kibocsátási cél érdekében

„A küldetésorientált innovációs politikák (Mission-oriented innovation policies, MOIPs) kritikus ponthoz érkeztek, bizonyítani kell a hatékonyságukat. Bár számos ország elfogadta a MOIP-eket, hatásukról szóló bizonyítékok nagyrészt anekdotikusak. Ez a jelentés egy 101 „nettó zéró küldetés" egyedülálló adatbázisára és 17 részletes esettanulmányra támaszkodik annak értékelésére, hogy a MOIP-ek a hagyományos tudományos, technológiai és innovációs (Science, Technology, and Innovation, STI) politikákkal összehasonlítva hogyan támogatják az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló nemzeti célkitűzéseket. A MOIP-ek átfogó, ambiciózus célkitűzéseket támogatnak, de stratégiáikból gyakran hiányzik a világos fókusz, a...

Read more

Bemutatták a polgári kori egyesületek online adatbázisát

„Egy ötéves kutatás végére tett pontot 2024. november 26-án a polgári kori egyesületek adatbázisát bemutató zárórendezvény. A Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Nemzeti Levéltár partnerségében zajlott kutatás eredményeként 19 vármegyei kötet és egy online felület vált nyilvánossá mintegy 24 ezer civil szervezet adataival. A Magyar Nemzeti Levéltár központjában került sor arra a záróeseményre, amelynek keretében a 2020-ban indult kutatás eredményeként 19 vármegyei kötet és egy online adatbázis bemutatására került sor. A program résztvevőit házigazdaként dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár...

Read more

Technológia & politika, 2024. november 25.

== Dánia == Dánia új szuperszámítógépét alapvetően a társadalmi célok megvalósítására szánják A kezdeményezés az infrastrukturális MI-befektetések társadalmi szempontból tudatosabb modelljeként szolgálhat. A finanszírozás módjától kezdve az energiaellátásig (amely megújuló energiából fog származni) a Gefion megkérdőjelezi az MI-befektetések megtérülésének hagyományos mérését, a rövid távú nyereség helyett a hosszú távú társadalmi hatást állítva a középpontba. Denmark's Gefion: The AI supercomputer that puts society first; Daniel Nest; AIport; 2024. november 20. A Gefion a Novo Nordisk Alapítvány és a Dán Export- és Beruházási Alap...

Read more

Az Európai Unió teljes nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása – tendenciák és előrejelzések, 2024

„Az éghajlatváltozás sokféleképpen érinti bolygónkat: a szélsőséges hőség és a változó csapadékviszonyok átalakítják a fizikai környezetet, és hatással vannak az emberek élelmiszer- és vízellátásának biztonságára, energiaellátására, pénzügyi stabilitására és egészségére is. Az elmúlt évben a globális hőmérséklet folyamatosan meghaladta a 1,5°C-os küszöbértéket (Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat, 2024), megközelítve a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5°C-os hosszú távú célértéket. Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, ami jelentős éghajlati kockázatot jelent a polgárok jólétére Európa-szerte, amint azt az év elején az EU első éghajlati kockázatértékelése is kimutatta...

Read more

Kiberbiztonsági beruházások a NIS2 idején

„Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségének (ENISA) legújabb jelentése célja, hogy segítse a döntéshozókat az EU jelenlegi kiberbiztonsági keretrendszerének, különösen a NIS 2 irányelv hatásainak értékelésében. A kiberbiztonsági beruházásokról és az érintett szervezetek általános érettségéről szolgáltat alapvető információkat. Leírja és elemzi, hogy a NIS 2 irányelv hatálya alá tartozó szervezetek hogyan osztják el kiberbiztonsági költségvetésüket, hogyan építik ki képességeiket, és hogyan fejlődnek az irányelv előírásainak megfelelően. Emellett a jelentés feltárja a globális kiberbiztonsági trendeket, munkaerőpiaci kihívásokat és a mesterséges intelligencia hatását is. A...

Read more

Az infokommunikációs technológiákról (IKT) és a környezetről szóló OECD-ajánlás relevanciájának felülvizsgálata

„Az OECD 2010-ben fogadta el az információs és kommunikációs technológiákról (IKT) és a környezetről szóló ajánlását (OECD Recommendation on Information and Communication Technologies (ICTs) and the Environment). Az ajánlás megfogalmazta a digitális technológiák és a környezeti fenntarthatóság közötti kapcsolatot. Napjainkban a digitális technológiák fejlődése hangsúlyozottabbá teszi szerepüket az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség elérésében. Ugyanakkor a digitális technológiáknak és a mögöttes infrastruktúráknak környezeti lábnyomuk, környezeti hatásuk van, amelyet kezelni kell. A mostani jelentés számba veszi az ajánlás elfogadása óta bekövetkezett technológiai és szakpolitikai...

Read more

Az infokommunikációs szektor helyzete Magyarországon, 2023

„A digitális gazdasághoz kötődő IKT (információs és kommunikációs technológiák) -szektorban 48,5 ezer vállalkozás működött 2022-ben, amelyek az összes vállalkozás 5,0%-át adták. A szektor vállalkozásainak bruttó hozzáadott értéke (folyó áron 3081 milliárd forint) a nemzetgazdaság egészének 8,1%-át tette ki. 2023-ban az IKT-szektorban 229,4 ezer főt foglalkoztattak, 2,3%-kal többet, mint 2022-ben. A hazai külkereskedelmi termékforgalomban mind az export, mind az import 12%-át az IKT-szektor vállalkozásai realizálták.” Forrás: Az infokommunikációs szektor helyzete, 2023; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. október 30.

Read more

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

„Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető - mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti. Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly...

Read more
Page 4 of 224 1 3 4 5 224