Skip to main content

Találat: szakirodalom

Online kerekasztal a mesterséges intelligencia és a jog viszonyáról

„Sokat hallottál már a mesterséges intelligencia alapú jogi szoftverekről, de soha nem beszéltél még olyannal, aki használta is őket? Úgy gondolod, hogy komoly kockázatai lehetnek az MI jogban való használatának, de nem tudod pontosan mik is ezek a kockázatok? Van egy jó hírünk: ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz majd egy közelgő online kerekasztalon, ahol angolszász szakértők fognak beszélgetni a témáról. Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet és a The Center for the Study of New Security Challenges (CSNSC) „The use of artificial...

Read more

A COVID-19 járvány hatása az egészségügyi e-szolgáltatások fejlődésére és elterjedésére

„...Az elemzés célja az e-egészségügy kiépítésének bemutatása, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) jogi kereteinek, felépítésének és működésének ismertetése, fejlődési lehetőségeinek feltárása. Az elemzés keretében készült értékelések szempontokat adhatnak az adott területet érintő kormányzati javaslatok, tervek véleményezéséhez. Az elemzés forrásanyagát, adatait nemzetközi és hazai szervezetek – 2021. december 23-ig közzétett – nyilvános dokumentumai, adatbázisai, valamint nemzetközi és hazai publikációk biztosították. A feldolgozott adatok elsősorban a 2019-2020. évek időszakát érintik, ugyanakkor az áttekintő értékelések időben korábbra visszamutatnak, illetve több területen is kiterjednek a...

Read more

Az Állami Számvevőszék szerint az e-közigazgatás fejlődése jelentős, de egyenlőtlen

„Az elektronikus közigazgatás, azaz a közvetlen személyes jelenlét, utazás, várakozás nélküli, gyors ügyintézés minél szélesebb körű lehetősége nagyon sok érdeket egyesít. Időt, pénzt, fáradságot spórol meg az új személyigazolványt igénylőnek, az adót fizetőnek, a felhőből receptet kiváltónak, és még hosszan lehetne sorolni, hogy ki mindenkinek hétköznapi életünk ezerféle ügyében. Természetesen az intézményeknek is jó, ha gyors és sokszor automatizált, digitális folyamatok szervezettségével lehet felváltani a korábbi, nem egyszer sajnos aktatologatásként érzékelt adminisztrációt. Ezzel az ügyintézők és az ügyfelek elégedettségét, kölcsönös megbecsülését is...

Read more

Milyen lesz a kibertér 2030-ban? Stratégiai jövőfeltárás és elemzés, 2. kötet

„A NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence (CCDCOE) megjelentette a Jövőfeltárás és elemzés sorozat második kötetét. A könyv tartalmazza David van Weel, a NATO felmerülő biztonsági kihívásokkal foglalkozó főtitkár-helyettesének előszavát, valamint hat fejezetet, amelyek segítenek a szakpolitikák és a döntéshozók tájékoztatásában a jelenlegi és jövőbeli kiberfenyegetésekről, valamint a 2030-ra esetleg várható alapvető változásokról. A fejezetek anyaga szakértői értékelésen esett át, hogy a tanulmányok minősége biztosítva legyen.” Forrás: Cyberspace Strategic Outlook 2030: Horizon Scanning and Analysis; Piret Pernik; NATO Cooperative Cyber Defence...

Read more

A nemzetközi rendszer alakváltozásai a 21. század elején. Tanulmányok Rostoványi Zsolt 70. születésnapja alkalmából

„Jelen kötet Rostoványi Zsolt rector emeritus 70. születésnapjának tiszteletére született egykori tanítványai, munkatársai, és a hazai nemzetközi kapcsolatok tudományterületet művelő kollégák tollából. Rostoványi Zsolt két területen tekinthető iskolateremtő tudósnak: a civilizációelmélet, valamint a Közel-Kelettel és az iszlám vallással kapcsolatos elméleti és gyakorlati megközelítések vonatkozásában. Jelen munka így nagy hangsúlyt fektet az elmúlt évtizedek iszlámmal és a tágabb Közel-Kelettel kapcsolatos témáira, az ezeket fókuszba helyező tanulmányok mellett a kötetben a nemzetközi kapcsolatok diszciplína különböző részterületeit – a diplomáciatörténetet, a nemzetközi politikaelméletet, a külpolitika-elemzést,...

Read more

A mesterséges intelligencia transznacionális szabályozása – problémafelvetések

„Blogbejegyzésünkben Daniel J. Gervais problémafelvető cikkét mutatjuk be, mely az AI & Society című szaklapban jelent meg 2021 novemberében. A cikk nyílt hozzáféréssel teljes terjedelmében elérhető, és számos olyan dilemmát vet fel, melyek átgondolásra érdemesek mind a szakemberek, mind a fejlesztők, mind a jövendőbeli fogyasztók szempontjából. A szerző kiindulása szerint a jog alanya az ember, így az olyan szabályokat tartalmaz, amelyek szerint „az ember köteles bizonyos cselekedeteket megtenni vagy azoktól tartózkodni, akár akarja, akár nem”. Az emberi jogrendnek adott esetben nememberi létezők...

Read more

Az ingatlanok statisztikai értékbecslését támogató központi adatbázis létrehozásának kérdése

„Az ingatlanfedezetek értékbecslése a hitelezési folyamatok egyik régóta létező, de napjainkban egyre inkább dinamikusan fejlődő területe, melynek keretében a helyszíni szemlét alapul vevő értékbecslések helyett mindinkább elterjedtté válik a statisztikai alapú értékbecslések alkalmazása. Ennek jogszabályi feltételeit az elmúlt évben az európai és hazai szabályozás módosításai is megteremtették, azonban a módszer valódi széleskörű felhasználásához, működőképességéhez, a kapott értékbecslések pontosságához meg kell teremteni a hozzáférést az ingatlanokat érintő – részletes, pontos, naprakész és rendszeresen ellenőrzött – adatokhoz is. Mivel a hazai ingatlanokra vonatkozóan jelenleg...

Read more

Inkluzív kormányzás az ipar 4.0 korában – Japán példája

„Tanulmányunk azt a kérdést vizsgálja, hogy vajon össze lehet-e egyeztetni két, egymással látszólag teljesen szemben álló gazdaságpolitikai célt: a digitális transzformáció és ipar 4.0 előrelendítésének, illetve az inkluzív fejlődés biztosításának céljait. Kiindulásképpen rámutatunk arra, hogy napjainkban az inkluzív gazdasági kormányzás iránti igény sokkalta nagyobb, mint azt a szakma valaha is gondolta volna. Ennek belátásához a tanulmány először felfejti a manapság elharapódzni látszódó populizmus és az európai inkluzív növekedés közötti komplex kölcsönhatást. Ezután a sok tekintetben Európa jövőjét megtestesítő Japán digitális átalakulására és...

Read more

Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezési módszerei

„Mivel a Bíróság az uniós jog „legmagasabb szintű értelmezője”, fontos kérdés, miként gyakorolja igazságszolgáltatási hatáskörét. Milyen értelmezési módszereket alkalmaz? Eltérnek-e ezek a módszerek a nemzeti bíróságok által követett módszerektől? Nem könnyű választ adni ezekre a kérdésekre, mivel a Szerződések nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely felsorolná és hierarchikusan rendezné azokat az értelmezési módszereket, amelyeket a Bíróság követhet vagy követnie kell. A kérdésekre a válasz tehát szükségszerűen a Bíróság ítélkezési gyakorlatában található meg, amely e könyv vizsgálatának tárgya. A rövid bevezetőn kívül a könyv...

Read more

A centralizáció és a perifériák fejlődési esélyei

„A centrum és periféria közötti aszimmetrikus hatalmi viszonyokat évtizedek óta elemzik, rámutatva a centrumok halmozódó előnyeire, a függésben tartott perifériák társadalmi, politikai, gazdasági hátrányaira. A különböző tudományterületek felől közelítő centrum-periféria elméletek közös eleme, hogy a centrum függésben tarja a perifériát, elvonja annak erőforrásait. Ugyanakkor a centrum pozitív missziója, hogy ellátja szolgáltatásokkal, munkahelyekkel, s egyben modernizálja, felzárkóztatja a perifériát, és közvetítő szerepet tölt be a dinamizáló hálózatok felé. A kérdés nem az, hogy a hatalomban és a térben betöltött periférikus pozíció fejlődési, fejlesztési...

Read more
Page 47 of 230 1 46 47 48 230