Skip to main content

Találat: szakirodalom

Mesterséges intelligencia módszerek alkalmazása az informatikai rendszerek biztonsági auditjában

„...Összefoglalóan, a kutatási cél olyan modellek megalkotása, melyek az informatikai rendszerekben felmerülő kontrollhiányosságok automatizált felderítésére (gyanúgenerálásra) irányulnak a mesterséges intelligencia alapú fogalomalkotás lehetőségeit felhasználva a modellalkotásban és a modelljóság mérésben egyaránt, ahol a rendelkezésre álló audit naplóállományból kell a mesterséges, elemi/mérhető és optimalizáltan aggregálható kockázatfogalom megalkotása keretében ennek mértékét, normáját algoritmikusan levezetni a tanításra alkalmazott adatok, lehetőleg optimális felhasználásával. Tehát a cél egy robot-auditor fejlesztése, mely alkalmas elrugaszkodni az emberi önkényességtől és az audit egyes részfeladatainak automatizált elvégezésére képes, és így a...

Read more

Alkalmazásprogramozási felületek (API-k) az európai kormányok számára: a szakpolitikai eszközök, szabványok, stratégiák és bevált gyakorlatok helyzetelemzése

„Az alkalmazásprogramozási interfészek (API-k) nagymértékben megkönnyíthetik a szoftveralkalmazások közötti adat- és funkciócserét rugalmas, ellenőrzött és biztonságos módon, különösen a weben. AZ API-k használata nem újdonság a magánvállalkozások – az induló vállalkozásoktól kezdve egészen a vállalkozásokig – esetében, viszont a közszféra szervezeteinek érdeklődése viszonylag újabb fejlemény. Az API közszférában történő bevezetése szervezeti, műszaki, jogi és gazdasági akadályokkal szembesül, és ezen akadályok leküzdésére a magánszektor és a közszféra korai alkalmazói által javasolt módszerek jelentik a továbblépést. Dokumentáció alig van, nehezen fellelhető és nem egyszerű...

Read more

Az e-ingatlan-nyilvántartások fejlesztése külföldön

„A Kormány a T/17443 számon nyújtotta be a 2023. február 1-én hatályba lépő ingatlan-nyilvántartási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek célja az elektronikus ügyintézésre történő átálláshoz szükséges átmeneti szabályok biztosítása. Jelen háttéranyag a külföldön működő ingatlan-nyilvántartási rendszerek elektronikus megoldásairól ad tájékoztatást.” Forrás: Az e-ingatlan-nyilvántartások fejlesztése külföldön; Máté Olga; Infojegyzet; Képviselői Információs Szolgálat; 2021/71.; 2021. november 5. (PDF)

Read more

Településterv

„A háttéranyag a T/17443 számon benyújtott törvényjavaslathoz készült. Az összeállítás ismerteti a településterv fogalmát, illetve bemutatja a településfejlesztési terv és a településrendezési terv szabályozását.” Forrás: Településterv; Simsa Tünde; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2021/70.; 2021. november 5. (PDF)

Read more

A Kopernikusz program

„A Kormány T/17430 számú Földmegfigyelési Információs Rendszerről szóló törvényjavaslatának célja a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR), illetve az ehhez kapcsolódó állami feladatokat ellátó Földmegfigyelési Operatív Központ működését lehetővé tévő jogszabályi háttért megteremtése. A FIR a Kopernikusz Európai Földmegfigyelési Programba illeszkedik. Jelen Infojegyzet a Kopernikusz programot kívánja röviden bemutatni.” Forrás: A Kopernikusz program; Soltész Katalin; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2021/66.; 2021. november 4. (PDF)

Read more

Hatástalan vizsgálatok, hatásos megoldások – az előzetes hatásvizsgálatról

„A jogalkotási eljárás kifejezetten időigényesnek tekinthető eleme az előzetes hatásvizsgálat. Ennek célja, hogy a szabályozási igény felmerülésének okát, a meglévő szabályozást, annak hibáit, valamint az új szabályozás várható hatásait bemutassa, azaz választ adjon arra a kérdésre, hogy a tervezett jogalkotás alkalmas-e a kitűzött cél elérésére. Azonban éppen időigényessége miatt a döntés-előkészítési folyamat ezen lépcsőjét gyakran elhagyja a jogalkotó. A kellő hatásvizsgálat hiánya könnyűszerrel nem kívánt gazdasági, társadalmi hatásokkal járó szabályozáshoz vezethet. A vizsgálat hiányában megalkotott rossz szabályozás indokolatlan méretű, adott esetben egymással...

Read more

Elektronikus ügyintézés 2.

„Az Infojegyzet a Kormány T/17277 számon benyújtott törvényjavaslatához kapcsolódóan az e-közigazgatásról, ezen belül az elektronikus ügyintézésről ad rövid áttekintést, kitérve a bevezetendő Adatváltozás-kezelési Szolgáltatásra.” Forrás: Elektronikus ügyintézés 2.; Vajda Adrienn; Képviselői Információs Szolgálat, Infojegyzet; 2021/62.; 2021. október 14. (PDF)

Read more

Megjelent a gazdaságdiplomácia sokrétűen használható kézikönyve

„„A könyv egyik küldetése a külföldre kerülő diplomaták segítése” – hangzott el a Ludovika Főépület Zrínyi termében, a Ludovika Egyetemi Kiadó és az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Gazdaságdiplomácia című könyv bemutatóján, mely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI), valamint a Magyar Diplomáciai Akadémia közös szervezésében valósult meg. A külgazdasági attasék kiemelt szerepet játszanak Magyarország gazdasági érdekeinek képviseletében és üzleti kapcsolatainak bővítésében. Ebből következően az ő felkészültségükön is múlik, hogy a magyar vállalkozások milyen mélységben...

Read more

Közigazgatási jogi alaptanok. 2. kiadás

„E kötet 2019-es első kiadásának célja a korábbi Közigazgatási jog I-II tananyag helyébe lépő új, tananyagként is hasznosítható munka kiadása volt. Ennek keretében karakteresen próbáltuk szétválasztani az általános részbe tartozó egyes témaköröket oly módon, hogy a közigazgatási jog alapfogalmairól, a szervezeti és közszolgálati jogról, valamint a közigazgatási jog érvényesítését szolgáló eljárásokról külön tananyag készüljön. Ennek eredményeképp a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán a közigazgatási jog korábban általános rész alatt tárgyalt anyagának oktatása napjainkra már három pillérre épül; az elméleti alapokat adó Közigazgatás-elmélet...

Read more

Az MI szabványosítása és az Európai Bizottság javaslata a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról – elemzések és problémák

„Martin Ebers könyvfejezete egy várhatóan 2022-ben megjelenő, az MI jogi és etikai kérdéseinek szentelt kötet egyik fejezete. Szerzője a Tartui Egyetem és a Humboldt Egyetem munkatársa, a Robotics and Artificial Intelligence Law Society (RAILS) vezetője. Tanulmánya csatlakozik azoknak a kritikus hangoknak a sorához, amelyek a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály kulcsfontosságú javaslatát (a továbbiakban: javaslat) kritizálják. Nevezetesen azt, hogy a szabályozás kritikus fontosságú célkitűzéseit az európai szabványügyi testületek (European Standardisation Organisation, ESO) magánjogi aktusként megvalósított szabványalkotó tevékenysége fogja számon kérhető, gyakorlati követelményekként...

Read more
Page 52 of 230 1 51 52 53 230