Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az adatterek létrehozásának európai módja

„Abban a helyzetben, amit az adatok elérhetőségének gyors növekedése, valamint az adatforrások, infrastruktúrák, technológiák és az adatmegosztásban részt vevők közötti összetett viszonyok határoznak meg, az Európai Unió (EU) olyan megközelítéseket dolgoz ki, amelyek kihasználhatják az adatvezérelt innováció előnyeit. Az európai adatstratégiában 2020-ban meghatározott szakpolitikai jövőkép célja, hogy az EU vezető szerepet töltsön be a mai adatközpontú társadalomban a szereplők és ágazatok közötti jobb adatfelhasználás révén, amelynek végső célja az, hogy a köz- és üzleti szférában jobb döntések szülessenek. Ezt a gyakorlatban egy...

Read more

A bürokratikus szervezetek információs infrastruktúrájának digitalizálása

„A tanulmány célja, hogy megpróbálja összefoglalni, hogy a kutatás keretében milyen megállapításokat tettünk a bürokratikus (közigazgatási) szervezetek elméleti alapja és infrastrukturális fejlődése kapcsán. Az elmúlt időszakban a közigazgatás modernizációja lendületet vett, ezért úgy véljük, hogy érdemes figyelmet fordítani arra, honnan indult az ügyintézés kialakított rendje, és hol tart ma a digitális közigazgatás fejlesztési lehetőségei terén. Jelen összegző tanulmányban nem a teljes digitalizációs folyamatot fogjuk vizsgálni, hanem csupán a bürokrácia alapfogalmait és a bürokratikus szervezetek back office folyamatait támogató, a közigazgatás alap infrastruktúrájának...

Read more

A közigazgatási teljesítménymérés fejlesztéspolitikai aspektusai: „nagyrendszerek” és projektszintű „részrendszerek” összekapcsolása

„A napjainkban zajló komplex társadalmi, gazdasági, geopolitikai, technológiai és szervezeti változások kiemelten szükségessé teszik a közigazgatásban megvalósuló fejlesztések stratégiai és operatív dimenziójának összekapcsolását. A tanulmány előfeltevése szerint az országos léptékű helyzetleíró mutatók és a projektalapú fejlesztések interaktív viszonyrendszere komplex mérésirendszer kiépítésével valósítható meg, amely egyszerre képes támogatni, mérni a fejlesztések eredményes megvalósítását, továbbá alkalmas azok társadalmi gazdasági hatásainak azonosítására és alátámasztására. A hipotézist a tanulmány a releváns hazai és nemzetközi szakirodalom megállapításaira támaszkodva a 2014–2020 közötti Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program keretében...

Read more

Közigazgatási eljárási határidők megtartása és az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezésének követelménye

„Magyarország Alaptörvénye a tisztességes hatósági ügyintézés alapjogát biztosító XXIV. cikkében kifejezetten nevesíti az ügyek észszerű határidőn belüli befejezésének követelményét. A tanulmány arra keresi a választ, hogy az észszerű időben való ügyintézés előírásának milyen érvényesülési mechanizmusa van. A tanulmány egyrészt áttekinti a jelenleg hatályos és a korábban hatályban lévő hatósági eljárásjogi szabályozást a határidők túllépésének jogkövetkezményeiről. Másrészt az alkotmánybírósági és közigazgatási bírói gyakorlat alapján megvizsgálja az eljárási határidők túllépésének megítélését. A tanulmány az esetjog áttekintése után rámutat az abból adódó következtetésekre. Szankcióalkalmazási (közigazgatási...

Read more

Az egyablakos ügyintézési mód kialakulása és aktualitásai a magyar államigazgatásban

„A tanulmány az egyablakos ügyintézési mód kialakulását és eddigi tapasztalatait veszi számba, a jogszabályi háttér ismertetésével. Az utóbbi 10 évben lezajlott fejlesztések eredményeképp az aktuális helyzetet is bemutatja, mindamellett, hogy a legújabb ügyfélbarát lehetőséget is röviden felvázolja. Külön kitér a mobilizált ügyfélszolgálati mód eddigi eredményeire, egy megye, Borsod-Abaúj-Zemplén adataira fókuszálva. Végezetül bemutatja az államigazgatási ügyfélszolgálati rendszer újdonságait, az aktuális fejlesztéseket, melyeket az ügyfélbarát, szolgáltató államigazgatás elérése érdekében vezetnek be. A Szerző kormányhivatali főigazgató.” Forrás: Az egyablakos ügyintézési mód kialakulása és aktualitásai a...

Read more

A hazai közigazgatási hatósági eljárás 65 év távlatában

„Hazánkban a közigazgatási hatósági eljárás általános tételes jogi szabályozása nem tekint vissza olyan régmúltra, mint a polgári perrendtartás vagy a büntetőeljárási kódex első kodifikációi. A közigazgatás is csupán a 19. század derekán önállósult. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk 1. §-a értelmében„Az igazságszolgáltatás a bírói hatalomtól elkülöníttetik.”, ettől az időponttól beszélhetünk hazánkban a hatalmi ágak tiszta elválasztásáról. Ezt követően megjelentek az egyes jogszabályok eljárásjogi rendelkezésekkel – mint például a kisajátításról szóló 1868. évi LV. törvény – azonban az egyes...

Read more

A járvány előtti szintet is felülmúlta a GDP tavaly – Megjelent a Magyarország, 2021 című kiadvány

„Tavaly már újból a pandémia előtti folyamatok érvényesültek a hazai gazdaság több területén, így a GDP nem csak a 2020. évi, hanem a járványt megelőző, 2019-es szintet is felülmúlta. A gazdasági növekedést az ipar hajtotta, és bár a Covid19-járvány nagy vesztesének tekinthető turizmus is erősödött, teljesítménye még elmaradt a 2019-es szinttől. Folytatódott az emelkedő bérkiáramlás a gazdaságban, a háztartások tovább növelték fogyasztásukat, megtakarítási rátájuk pedig sokéves rekordszintet ért el. Szintén emelkedett a házasodási kedv, 1986 óta nem kötöttek olyan sok frigyet, mint...

Read more

Egy befejezetlen törvény margójára. A közszolgálati HRM fejlesztési keretrendszere

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) paradigmaváltást hozott a közszolgálati jogban. Jelentős közjogi deregulációt és decentralizációt valósított meg. Tudatosan végigvitte ugyan a karrierrendszer lebontását, de adós maradt az új személyzeti rendszer felépítésével. A munkáltatókra bízta a személyügyi tevékenység újraszabályozását. A legfőbb kritika ezért éppen azzal szemben fogalmazható meg, ami a törvényből kimaradt. A soron következő kormányzati ciklusnak ezért az egyik legfontosabb kihívása lesz, hogy befejezze a Kit. által megkezdett átalakítást. Mindezt abban a szellemiségben tegye meg, amely összhangban áll...

Read more

Gondolatok a magyar közigazgatási stratégiaalkotásról, különös tekintettel a központi szervekre

„Egy olyan léptékű feladat- és szervezetrendszer, mint a közigazgatás, nem nélkülözheti a közép- és hosszú távú működést biztosító, annak keretet adó stratégiákat. És mégis! Ma hazánkban nem tudunk olyan elfogadott és érvényesülő dokumentumot felmutatni, amely konzekvensen kijelöli azokat a sarokköveket, amelyek mentén építkezik a közigazgatás feladat- és szervezetrendszere, személyzeti politikája és egész működése. Vannak ágazati stratégiák szép számmal, különösen a digitalizáció területén volt aktív a stratégiaalkotás az utóbbi időben, azonban továbbra is hiányzik egy átfogó, a közigazgatás egészét felölelő stratégia. Jelen tanulmány...

Read more

A magyar településhálózat-fejlesztés kihívásai és lehetséges irányai

„Érdemes számot vetni azzal, hogy a következő stratégiai tervezési időszakban a magyar közigazgatás a településhálózat-fejlesztéssel kapcsolatban milyen kihívásokkal és dilemmákkal néz szembe, figyelemmel a térségi versenyképesség és a jóllét (well-being) szempontjaira. A kihívások körében meghatározható a szuburbanizáció, a főváros európai városhálózatba integrálása, a regionális nagyvárosok szerepkörének kialakulatlansága, a megyeszékhelyek gyengülése, valamint a város és vidéke kapcsolatrendszerének rendezetlensége. Ezekre egy új településhálózat-fejlesztési stratégia keretében kell megoldásokat találni, amiben az európai világvárosi központ mellett a regionális nagyvárosok (speciális regionális szerepkörrel rendelkező központok), a megyei...

Read more
Page 55 of 242 1 54 55 56 242