Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének hazai stratégiai és jogszabályi keretei a dinamikusan változó Európai Uniós elvárások tükrében – Állami Számvevőszék

„...Magyarország üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátásának alakulásában ugyan több nagyobb volumenű csökkenés is megfigyelhető az 1990-es évek kezdetétől, az uniós célkitűzések számításának alapjául szolgáló referenciaidőszakban azonban elsősorban nem a technológiai fejlődés, az innováció, illetve a hatékonyságnövekedés dominált. A kibocsátáscsökkenést alapvetően a korábbi nagykibocsátó szocialista nehézipar 1990 és 1992 közötti leépítése, valamint a különböző recessziókhoz köthető folyamatok határozták meg. Kiemelkedő volt a 2008-ban kibontakozó,amerikai ingatlanpiaci jelzáloghitel-válságból kialakult gazdasági világválság hatása, egy több éves kibocsátáscsökkenési tendencia. 2014-től azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása ismét növekedett Mag}-arországon,...

Részletek

Hogyan alakítható az uniós iparpolitika?

„A Számvevőszék ECA Journal című folyóirata legfrissebb számának témája: az európai iparpolitikára irányuló uniós intézkedések, és mindaz, amihez ennek a szakpolitikának köze lehet. Az Európai Unió Tanácsának – az iparpolitikai kérdéseket szintén kiemelten kezelő – belga elnöksége idején közzétett tematikus számunk azt a kihívást elemzi, hogyan egyeztetheti össze az Unió a dekarbonizáció szakpolitikai célját a szabadkereskedelmi törekvéseivel, megőrizve ugyanakkor stratégiai autonómiáját. A fő kérdés: hogyan alakítható ki olyan uniós iparpolitika, amelynek révén el lehet érni ezeket az átfogó célkitűzéseket? Korunkban, amikor a...

Részletek

Uniós kohéziós kiadások: nem működik a kontrollrendszer

„* 409 milliárd euró kohéziós kiadásokra 2014 és 2020 között: az uniós költségvetés bő egyharmada * A kiadások bizottsági és tagállami ellenőrzése nem kellően megbízható * A kohéziót folyamatosan magasabb hibaarány jellemzi, mint más költségvetési területeket Az Uniónak nem sikerült jelentősen csökkentenie az – Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek enyhítését célzó – kohéziós politika kiadásait ismételten érintő hibákat. Az Európai Számvevőszék vizsgálata szerint az Európai Bizottság és a tagállamok ellenőrzései még minden szinten kívánnivalót hagynak maguk után. Míg a tagállami hatóságok...

Részletek

Új kohéziós politika szükséges a fejletlen régiók problémái következtében

„Anyagi veszteség vagy versenyképességi probléma? Az új kohéziós politika kialakítása során az egyes régiók adminisztratív kapacitását kell javítani. A soros magyar elnökség prioritásai olyan témák köré szerveződnek, amelyek úgy a hazai, mint az európai közéletben jelentős visszhangot kaptak – és valóban nem lehet fontosságukat elhanyagolni. Ezek közül első helyen a versenyképességi megállapodás létrehozása szerepel, amit az európai védelempolitika megerősítése, a következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika, valamint az illegális migráció megfékezésének kérdése követ. A magyar elnökségnek azonban három olyan prioritása is van, amelyek a nemzetközi...

Részletek

Az adatelemzés olyan munka, mint a nyomozóké

„Ritkán írnak magyar szakemberek olyan tankönyvet, amelyből az élvonalbeli egyetemek tucatjai – a McGilltől a Bocconiig – azonnal tanítani akarnak. Békés Gábor és Kézdi Gábor adatelemzést tanító könyve hamar nemzetközi siker lett, amelyet több Nobel-díjas is ajánl. Többek között azért, mert nulláról elkezdheti bárki, miközben egyből a mély vízbe, a valós és problémás adatok közé küldik az olvasót. Ki a legjobb fociedző az angol Premier League-ben vagy a magyar megyei bajnokságban? Miért nem elég a cégeknek felvenniük néhány őrült jó matekost, és...

Részletek

A nagyobb állami ráfordítások nem jártak együtt javuló innovációs teljesítménnyel

„Július 8-án jelent meg az EU új Innovációs Teljesítménytáblája (Innovation Scoreboard 2024). Magyarország pozíciója nem változott, továbbra is a 21. helyen vagyunk. A rangsort Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia vezeti. Ausztria a 6., Csehország a 15., Lengyelország a 23. és Szlovákia a 24. helyen van. A tanulmány az összesített pozíciót 4 nagyobb területen és az azokhoz tartozó 12 részterületen, összesen 32 mutató segítségével vizsgálja. Az idén először a tagországokon kívül az elemzés további 12 európai országra is kiterjedt. Ezek Albánia, Bosznia-Hercegovina, Ízland,...

Részletek

A mesterséges intelligencia alkalmazási területei a számvitelben

„A mesterséges intelligencia mint hívószó egyre gyakrabban jelenik meg az élet minden területén. Leggyakrabban abban a kontextusban találkozunk vele, hogy a mesterséges intelligencia megszüntethet-e egyes szakmákat. Jelen tanulmányunkban más oldalról vizsgáljuk meg a témát, és a fókuszba egyrészt a mesterséges intelligencia használatához szükséges üzleti oldali paradigmaváltást állítjuk, másrészt megvizsgáljuk a mesterséges intelligencia – ennél pontosabb szóhasználattal a gépi tanulás (machine learning, ML) és a mélytanulás (deep learning, DL) – egyes fontosabb területeinek helyét és szerepét a számviteli munkában. Ez a megközelítés azért...

Részletek

A norvég közszféra digitális átalakulása

„Bár Norvégia az OECD-országok között vezető szerepet tölt be a digitális kormányzat terén - az OECD 2023-as digitális kormányzati indexében a 4. helyet foglalja el -, a digitalizáció révén még mindig van lehetőség a norvég közszféra hatékonyságának, eredményességének és innovációjának javítására. A jelentés áttekinti Norvégia digitalizációs erőfeszítéseit a 2017-es OECD digitális kormányzati felülvizsgálat óta, és ajánlásokat fogalmaz meg a kormányzat számára a digitális átalakulás új stratégiájának kidolgozásához. Nyolc területet vizsgál meg, a digitális kormányzástól és a digitális kormányzati beruházásoktól kezdve a mesterséges...

Részletek

Európai innovációs eredménytábla 2024

„Ez a tanulmány az Európai Innovációs Eredménytábla 2024-es kiadásának eredményeit tartalmazza. A 2001 óta évente közzétett Európai Innovációs Eredménytábla (European Innovation Scoreboard, EIS) összehasonlító értékelést nyújt az uniós tagállamok, a szomszédos európai országok és a kiválasztott harmadik országok (globális versenytársak) kutatási és innovációs (K+I) teljesítményéről. Segít az érdekelt feleknek felmérni azokat a területeket, amelyekre az innovációs teljesítmény fokozása érdekében erőfeszítéseiket összpontosítaniuk kell, figyelembe véve a nemzeti társadalmi-gazdasági környezetet (amelyet az eredmények értelmezését segítő kiegészítő strukturális mutatók sora rögzít). Az EIS eredményei segíthetnek...

Részletek

Mesterséges intelligencia, adatkormányzás és adatvédelem: Szinergiák és nemzetközi együttműködési területek

„A mesterséges intelligencia rohamos technológiai fejlődése, különösen a generatív mesterséges intelligencia térnyerése számos adatkezelési és adatvédelmi kérdést vetett fel. A mesterséges intelligenciával és az adatvédelemmel foglalkozó közösségek azonban gyakran egymástól függetlenül kezelik ezeket a kérdéseket, a megközelítések pedig joghatóságonként és jogrendszerenként eltérőek. Ezek az elszigeteltségek félreértésekhez vezethetnek, bonyolultabbá tehetik a szabályozási megfelelés és a végrehajtás folyamatát, és megakadályozzák a közös pontok kihasználását. A jelentés a mesterséges intelligencia-fejlesztésekből eredő adatvédelmi kockázatokra és lehetőségekre összpontosít. Az OECD adatvédelmi iránymutatásaiban meghatározott elveket az OECD mesterséges...

Részletek
Page 6 of 219 1 5 6 7 219