Skip to main content

Találat: szakirodalom

A közösségi média lehetőségei és kihívásai a védelmi szférában

„Kutatásom célja azoknak a védelmi szférában jelenlevő kihívásoknak, kockázatoknak, fenyegetéseknek az azonosítása, amelyek a közösségi médiából származnak, illetve annak vizsgálata, milyen lehetőséget biztosít a közösségi média a különböző honvédelmi-, rendvédelmi-, nemzetbiztonsági szervezeteknek céljaik megvalósítása érdekében. Ebből következően kutatásom részcéljainak tartom a fenyegetések azonosítását követően azon biztonsági eljárások megalkotását, amely hatására minimalizálhatóvá válhatnak a közösségi médiából származó fenyegetések. Az azonosítás magában kell foglalja a védelmi szféra különböző ágainak differenciálását, ugyanis eltérő módon és mértékben jelentkeznek az adott fenyegetések. Részét képezi továbbá azon eljárásoknak...

Részletek

Big Spatial Data: lehetőségek, kihívások és tapasztalatok

„Az utóbbi évek egyértelmű trendje, hogy a kvantitatív elemzések már nemcsak a tradicionális statisztikai adatforrásokra építenek, hanem azokra a nagy mennyiségben, sebességben és változatosságban keletkező új adathalmazokra is, amelyeket a szakma átfogóan csak Big Data állományoknak nevez. Ezeket a forrásokat a területi kutatók egyre intenzívebben használják, ám ennek ellenére még korántsem kiforrott a Big Spatial Data állományok, azaz a térbeli tartalommal bíró és hatalmas mennyiségben keletkező adatok kezelésének és feldolgozásának módszertana. A tanulmány célja a Big Spatial Data állományokkal kapcsolatos fogalmak és...

Részletek

A Térstatisztikai Műhely alakuló ülése a KSH-ban

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a területi kutatásokkal foglalkozó egyetemi tanszékek, doktori iskolák, valamint kutatóintézetek részvételével 2019. március 21-én megalakult a Térstatisztikai Műhely. Célja a szakmai párbeszéd erősítése, továbbá a KSH és a kutatók közötti együttműködés elmélyítéséhez keret biztosítása. A KSH eddig 23 partnerintézménnyel írt alá együttműködési megállapodást, de nyitott a műhelyhez később csatlakozni szándékozó intézmények számára is. Az alakuló ülésen résztvevőknek a KSH lehetőséget adott a területi kérdésekkel foglalkozó tevékenységei – ezen belül adataival, módszertanával, felméréseivel, kiadványaival kapcsolatos tapasztalatok –...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. április 1.

Az ENSZ szakmai párbeszédet indít az államok kibertérbeli viselkedéséről - kettőt is Hamarosan megkezdi a munkát az ENSZ égisze alatt létrejött különleges munkacsoport, amely az „államok viselkedését” hivatott vizsgálni a kibertérben. Pontosabban: az egyik munkacsoport, merthogy mindjárt kettő is alakult, az egyik Oroszország, a másik pedig az Egyesült Államok kezdeményezésére. Ami önmagában is jól mutatja: az egyre erősödő rivalizálás a két nagyhatalom között gyors tempóban terjed át a mindinkább meghatározóvá váló ötödik geopolitikai dimenzióra, azaz a kibertérre is. A fejlemények előtörténetéhez tartozik,...

Részletek

A támadó kiberműveletek stratégiája

„A befolyásos washingtoni Brookings Intézet tanulmánykötetet adott ki Stanford Egyetem két vezető kiberbiztonsági kutatója, Herbert Lin és Amy Zegart szerkesztésében „Bytes, Bombs, and Spies – The Strategic Dimensions of Offensive Cyber Operations” címmel, amelyben a szerzők a támadó célú kiberműveletek ma még erősen hiányos doktrinális kérdéseire keresnek válaszokat. A kiadvány előzménye egy 2016 márciusában tartott kétnapos műhelymunka volt, amelyen tudományos intézetek és agytrösztök kutatói, valamint az Egyesült Államok védelmi minisztériumának és hírszerző szervezeteinek egykori és jelenlegi szakpolitika-formálói vettek részt, és amely dokumentumainak...

Részletek

A nemzeti versenyképesség fogalma és támogató intézményi rendszere

„A nemzeti versenyképesség napjainkban kutatók és gazdaságpolitikusok által egyaránt nagy figyelemmel kísért jelenség, amelynek azonban mind az elméleti alapjai, mind pedig mérésének módszertana – s ezáltal értékelése is – sok bizonytalanságot hordoz magában. Kutatásunk központjában az egyes nemzetgazdaságok versenyképességet szolgáló kormányzati intézményrendszer áll. Tanulmányunkat a nemzeti versenyképesség kutatási modelljének bemutatásával indítjuk, ebben vizsgáljuk – az intézményi közgazdaságtan elveire támaszkodva – a kormányzati intézmények szerepét. Hat fejlett, de gazdasági szerkezetét tekintve jelentősen eltérő országról készített esettanulmány szolgáltatja azt az empirikus hátteret, amellyel igyekszünk...

Részletek

Az állam a kockázati tőkés szerepében

„A cikk a 2010 óta megvalósult, állami hátterű kockázatitőke-befektetéseket vizsgálja, különös figyelmet fordítva a hibrid (piaci és állami forrásokat ötvöző) és a tisztán állami hátterű befektetési alapok teljesítményének összehasonlítására. A tapasztalatok szerint a hibrid finanszírozású vállalkozások alacsonyabb növekedést és foglalkoztatást mutattak, mint a tisztán állami hátterű alap által finanszírozott vállalkozások. Az innovativitás terén mindkét befektetési konstrukcióban alacsony aktivitást mutattak a vállalatok. A cikk következtetései szerint a magánérdek megjelenése a hibrid konstrukcióban nem vezetett automatikusan hatékonyabb finanszírozási modellhez, sőt nagyobb erkölcsi kockázatokat rejt...

Részletek

A számítóközpontoktól a digitális esélyegyenlőségig. Az NJSZT első 50 éve

„Idén fél évszázada alakult meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT). Mostani tanulmányunk azt mutatja be, hogyan nyílt ki az NJSZT és vált az információs társadalom kérdéseinek egyik legfontosabb nonprofit szereplőjévé – s közben hogyan hatott a magyar társadalomra, amely iránt felelős elkötelezettséget vállalt.” Forrás: A számítóközpontoktól a digitális esélyegyenlőségig. Az NJSZT első 50 éve; Képes Gábor; Információs Társadalom; DOI: http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XVIII.2018.3-4.7; 2018. XVIII. évf. 3-4. szám; 139-151. oldalak (.pdf) A szerzőről Képes Gábor Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Képes Gábor (1980) magyar...

Részletek

Szép új digitális világ? – A pénzügyi technológia és az információ hatalma

„A tanulmány, középpontjában a FinTech fejlődésével, azt járja körül, hogy a jelenség hogyan értékelhető és kezelhető az egyes kiválasztott régiókban, az Európai Unióban, Kínában és Magyarországon. Az alapvető kérdések: Hogyan tudnak a szabályozók lépést tartani a gyors fejlődéssel? A szabályozás támaszkodhat-e egy pontos FinTech-definícióra, és biztosíthatók‑e az egyenlő versenyfeltételek a bankok és a FinTech startupok számára? Milyen kockázatokkal kell számolni, és hogyan kezelheti ezeket a felügyelet és a szabályozás? Megállapítható, hogy a FinTech egy „forradalmi” folyamat első lépése, és a jelenség meghatározása...

Részletek

Az infokommunikációs szektor helyzete

„A kiadványban a digitális gazdaság alapját jelentő IKT (információs és kommunikációs technológiák) -szektor teljesítményét mutatjuk be a fontosabb makro- és szakmai mutatókon keresztül 2013–2017-re vonatkozóan. Az IKT-szektor meghatározásában az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat által kidolgozott definíciót vettük alapul. Az IKT-szektor az IKT-eszköz gyártása és az IKT-szolgáltatás statisztikai főtevékenységű vállalkozásokat fogalja magába. Kapcsolódó adatok Táblázatok Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Információ, kommunikáció” Forrás: Az infokommunikációs szektor helyzete; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. március 27. Letöltés .pdf-ben

Részletek
Page 92 of 219 1 91 92 93 219