Találat: társadalom

2015. április 3.

1

„ 2011-ben kaptunk megbízást az értékteremtő közfoglalkoztatási megoldások kidolgozására. A leghátrányosabb kistérségekben szerzett tapasztalatok alapján tudtuk, hogy vannak működő modellek. Jó tanácsadói szokás szerint elkezdtük megvizsgálni a már működő jó gyakorlatokat, hogy azonosítsuk a működő modellek titkát. Több mint 20 modellt vizsgáltunk meg, amelyekben voltak jól és kevésbé jól működők is. Felállítottunk egy szempontrendszert, ami a működési területeket és az elért eredményeket és hatásokat vizsgálta és mindegyik modell esetében azonos szempontok alapján dolgoztuk fel az adatokat és információkat. Ami azonnal szembetűnt, hogy...

gazdaság

A „turisztikai táj” kollektív megteremtése és fönntartása

„...az „új vidék” koncepciójának megjelenése, ahol a feszültségek fő forrását többé szintén nem a termelés, hanem a fogyasztás jelenti. Ennek oka, hogy a falvakba egy új társadalmi réteg érkezett: a „vidéki idillre vágyó” városi középosztálybeli szereplők, akiknek értékrendje, fogyasztási preferenciái és szokásai jelentősen különböztek az őshonos népességétől (Csite 1999). A konstruktivista vidékszociológia egyik legfontosabb alapvetése: a falu és város közötti éles határ elmosódott, a két élettér sem funkciójában, sem az ott élő emberek tevékenysége és életstílusa alapján nem különíthető el többé egyértelműen......

gazdaság

Az önkormányzatok lehetőségei a szuburbanizációs folyamatok alakításában

„A tanulmányban bemutatott kutatás tehát a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági szerkezetének időbeli alakulásával, a települések növekedésével, a területi különbözőségek mögött fellelhető okokkal, elsősorban az önkormányzatok szerepével foglalkozik. A kutatás egyik célja az agglomerációs települések elmúlt húsz évbeli növekedése közötti egyenlőtlenség megragadása, másik célja pedig az annak alakulásában szerepet játszó okok felderítése. Az okok keresésében az elsődleges kutatási terep a települési önkormányzatok világa, azok lehetséges stratégiáinak megismerése, azaz annak kutatása, hogy a településekre való beköltözések mértéke mennyiben múlt, múlhatott a vezetők tudatos döntésein, és...

gazdaság

Digitális fejlesztésekkel előzné a többi várost Barcelona

„Barcelona Európa tavalyi Innovációs Fővárosa, itt rendezik a világ legnagyobb mobiltechnológiai vásárát, de Barcelona a világ élvonalába szeretne tartozni a modern városfejlesztési megoldások terén is. A helyi hatóságok fejlesztési koncepciójának végcélja ezért valami, amit ők okosvárosnak neveznek. - Úgy véljük, eddig nem gondolkodtak eleget azon, hogyan lehetne a már elérhető technológiát arra használni, hogy jobbá és könnyebbé tegyék a városlakók életét – magyarázza az okosvcáros-koncepció lényegét Antoni Vives, a város alpolgármestere. – Például az internet megváltoztatta a kommunikációt, de az életmódunkat nem....

gazdaság

Európa digitális átalakulása

„Európa egy eddig nem látott technológiai átalakulás kezdetének napjait éli. Ezt „minden a hálón” (Internet of Everything) jelenségnek neveztem el, vagyis a világháló életünk minden területén megjelenik. A hordozható technológia például megmondja nekünk, mennyire aludtuk ki magunkat. Az utcai szenzorok segítenek elkerülni a dugókat, illetve parkolóhelyet találni. A telemedikai eszközök révén pedig az orvosok több száz kilométeres távolságból is kezelhetnek betegeket. Ez az erőteljes átalakulás megváltoztatja az emberek közötti kapcsolatot, és azt, ahogy a polgárok intézik hivatalos ügyeiket, illetve teljes iparágakat forradalmasít....

gazdaság

Intelligens szakosodás, hármas spirál, nyitott innováció és „smart” városok

2015. március 29.

„A városok gazdasági fejlődésről szóló eszmecserék újabb és újabb kifejezések káprázatos sorozatát alkalmazzák. Az alábbiakban ezeket vizsgáljuk meg a városok perspektívájából. Intelligens szakosodás Az ‘intelligens szakosodás’ megközelítés egyesíti az ipari, oktatási és innovációs politikákat, utalva arra, hogy az országok vagy régiók az erősségeikre és a komparatív előnyeikre koncentrálva a tudásalapú beruházások tekintetében korlátozott számú fejlesztési területet azonosítanak. Ennek során épít az 1994-től folyamatosan fejlődő, ERFA-ból támogatott regionális innovációs stratégiákra (a továbbiakban RIS). Mi több, ez az evolúció olyannyira közeli és tudatos, hogy...

egészségügy

A digitális egységes piaccal kapcsolatos stratégia: az Európai Bizottság által kijelölt cselekvési területek

2015. március 29.

„A digitális technológia mindennapi életünk része. A tanulástól a filmnézésig, az online vásárlástól vagy eladástól a barátokkal vagy éppen az orvosunkkal való kapcsolattartásig – az internet a digitális lehetőségek aranybányája. Az európai polgárok és vállalatok mégis nap mint nap a legkülönfélébb korlátokba ütköznek – a területi alapú tartalomkorlátozástól és a határokon átnyúló csomagkézbesítés nehézségeitől az e-szolgáltatások kapcsolódási hiányosságaiig. A digitális szolgáltatások sajnos sok esetben a nemzeti határokon belül maradnak. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság prioriásként határozta meg a digitális egységes piac előtt...

energia

Megállapította a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program idei fejlesztési kereteit

2015. április 10.

1

„A kormány meghatározta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) idei fejlesztési kereteit nyolc nevesített prioritási körben, továbbá 15 nevesített kiemelt projekt keretében - az erről szóló határozat a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás keretébe tartozik egyebek mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítésére szánt 80 milliárd forint. Ugyanez a cégkör termelési kapacitásainak bővítésére kombinált hiteltermék keretében juthat forráshoz, 20 milliárd forint összegben. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció című 2....

energia

A héten olvastuk: Az „okos város” téma hírei, 2015. március 23.

2015. március 23.