Skip to main content

Találat: technika

Nem most fogják átvenni felettünk a hatalmat a gépek

„A tudományos-fantasztikus irodalom dermesztő látomásai látszanak valóra válni a mesterséges intelligencia (MI) háza tájáról érkező hírek alapján. Gép által készített festmény nyerte meg a coloradói képzőművészeti versenyt, a Google mérnöke szerint öntudatra ébredt és halálfélelmet is érzett a számítógép, kiborgként mozgó és az ember képességeit megsokszorozó egzoszkeleton-katonákat fejleszt már Ghána is. Nem csoda, ha a mesterséges intelligencia szerint az emberiség utolsó szelfijén az armageddon látszik, joviális zombival a kép közepén. Mintha a gép olyan okos volna, hogy a jövőbe lát. De nem:...

Read more

A stratégiai autonómia dilemmái – Európa számára meghatározó a globális technológiai együttműködés

„A kontinens nem teheti meg, hogy lemond a kooperációról. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok a következő, decemberi magas szintű találkozót megelőzően széles körben egyeztetéseket tart. Ez magában foglalja a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó ütemtervet, az ellátási láncok megszakadásával kapcsolatos közös javaslatokat és az elektromos autók töltési infrastruktúrájára vonatkozó ajánlásokat. Októberben az Európai Bizottság az Európai Tanács távközlési munkacsoportjának nemzeti képviselői előtt beszámolt az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) aktuális helyzetéről. A TTC egy tavaly szeptemberben indított transzatlanti platform,...

Read more

A promptmérnök lesz a közeljövő egyik legfontosabb IT-állása? – MI

„A szöveg- és a képgenerátorok, GPT-3, AI21 és Jurrasic, illetve DALL-E, Midjourney és Stable Diffusion korában a promptok azok a mesterséges intelligenciának adott szöveges utasítások, inputok, amelyek alapján az MI szöveget, képet generál. Néhány szóban, mondatban leírjuk neki, mit szeretnénk látni, olvasni, majd a rendszer előáll a megoldással. Nem könnyű megfelelő utasításokat kitalálni, ezért a promptok az ember-gép együttműködés egyre fontosabb elemei, a közeljövő meghatározó felhasználói interfészeivé válhatnak. De hogyan készítsünk tényleg működő szöveges utasításokat, amelyek után az output valóban olyan lesz,...

Read more

Globális ambíciói vannak a digitális jüan projektnek

„A program nem csupán Kína számára fontos és érdekes. Kínában már javában zajlik az elektronikus jüan (e-CNY) tesztelése. A valutáról Changchun Mu, a külön erre a célra 2016-ban létrehozott intézet főigazgatója elmondta, hogy egy olyan megoldást akarnak megvalósítani, amelynél az elektronikus pénz egy e-pénztárcában tárolható az okostelefonon. Ezzel egyszerre három célt szeretnének elérni: egyrészt legyen egy biztonsági mentés a jelenlegi e-fizetési rendszerekhez. Másrészt segítsenek azokon, akiknek még mindig nincsen bankszámlájuk és ezáltal nem férhetnek hozzá az elektronikus fizetéshez. Végül pedig növelni akarják...

Read more

Uniós etikai iránymutatások a tanárok számára az MI és az adathalmazok oktatási és tanulási célú használatáról

„A Bizottság ma etikai iránymutatásokat tett közzé a tanárok számára az MI és az adathalmazok oktatási és tanulási célú használatáról. Az iránymutatások arról szólnak, hogy miként használják fel a mesterséges intelligenciát az iskolákban a tanárok és a diákok a tanítás, illetve a tanulás támogatására, valamint az oktatási környezet adminisztratív feladatainak támogatására. Az iránymutatások a digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) részét képezik, és az oktatás és képzés világából, a tudományos körökből, a magánszektorból és a nemzetközi szervezetekből érkező szakemberek széles körét tömörítő, erre...

Read more

A közös európai mobilitási adattér és az ITS ökoszisztéma tanúsíthatósága

„A közös európai mobilitási adattér tudatos kialakítása alapvető kiberbiztonsági kérdéseket vet fel. Jelen cikk a 2020-ban elfogadott európai adatstratégiából kiindulva, több szempont (normatív rendeletek, az Európai Bizottság kezdeményezései, kiberbiztonsági tanúsítás, hiányzó feltételek) alapján javaslatokat fogalmaz meg az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) ökoszisztémában a közlekedés egészére vonatkozó biztonsági napló kialakítása kapcsán. Hazánk ebben a folyamatban vezető szerepet tölthetne be, ha az eddig elért eredményeket innovatívan és kreatívan hasznosítja az ITS fejlesztésében, beleértve a hálózatba kapcsolt járműveket is. A mobilitási adattér megkönnyíti a hozzáférést...

Read more

Okosnak kell lenni, mert az emberiség gyorsan tanul – mondja a jövőkutató

„ A következő 5-10 évben kihívások sorozatával kell szembenéznie az emberiségnek, ezért intelligensen kell bánnunk az erőforrásainkkal – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó jövőkutató. Rab Árpád szerint a technológia változásával ugyanakkor egyre több és gyorsabb lehetőség van a tudásmegosztásra. Egyre gyorsabbak a technológiai változások. A vasút 125 év alatt terjedt el, a számítógép 50 év alatt, a mobilinternethez öt év kellett, az alkalmazások pedig már 24 óra alatt elterjednek. Ha az Egyesült Államokban egy új alkalmazást kifejlesztenek, akkor ezt mi is azonnal használjuk,...

Read more

Űrgazdaság, űripar (infografikák)

„Az Infotabló felvázolja az elmúlt években egyre fokozódó világűr-tevékenységet és az ehhez kapcsolódó gazdasági fejlődést, kiemelve a földrajzi régiók, országok és a magánszektor űrgazdaságban és űrtevékenységekben betöltött szerepét.” Forrás: Űrgazdaság, űripar; B. Müller Tamás; Képviselői Információs Szolgálat, Infotabló; 2022/32.; 2022. október 25. (PDF)

Read more

Az Európai Unió űrpolitikája

„Az Infojegyzet bemutatja az Európai Unió űrpolitikájának alapjait, figyelmet szentelve a globális űripar és űrágazat közelmúltbeli átalakulására, fejlődési tendenciáira és ezzel kapcsolatosan az Európát érintő egyes kihívásokra is.” Forrás: Az Európai Unió űrpolitikája; B. Müller Tamás; Képviselői Információs Szolgálat, Infojegyzet; 2022/22.; 2022. október 25. (PDF)

Read more

Ferencz Orsolya: A háború az űregyüttműködésben is változást hozott, de a magyar űrhajósprogram nincs veszélyben

„ Magyarország 2024-ben tervezi fellőni második űrhajósát a Nemzetközi Űrállomásra, a HUNOR-program 99 millió dollárba (41,5 milliárd forintba) kerül. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszeri biztost a többi között arról kérdeztük, miért éri meg ennyi pénzt költeni arra, hogy Farkas Bertalan után újabb magyar asztronauta legyen, és hol tart az űrhajós kiválasztásának folyamata. Szó volt háborúról, a világszínvonalú magyar űrkémiai – például a Coviddal összefüggő – kutatásokról, az állammal szorosan együttműködő 4iG Izrael és a világűr irányába történő terjeszkedéséről, valamint az űrkutatás fő...

Read more
Page 61 of 176 1 60 61 62 176